Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-07 / 237. szám
a miskolciaké a szó Ha az a!ma Kétféle orvosi magatartás A nulla-napok és a baleseti krónika védöétel Búza tér, AGROKONZUM, vagy valamelyik tsz elárusítóhelye. — Kérek fél kiló almát! — Tessék! Parancsol még valamit? — Köszönöm, nem kérek! A zacskó árát beleszámította? — Ugyan kérem! A zacskó jár a gyümölcshöz. Ugyanaz az elárusítóhely. — Kérek harmincszor fél kiló almát! — Annyit nem mérek ki. — Miért nem? — Sok időbe telik a ménesit élés, nem érek rá. Különben is, ennyi zacskót nem adok. Minden zacskó 20 fillért ér. — De kérem, nem magamnak viszem a harminc adag gyümölcsöt, hanem üzemünk dolgozóinak. — Akkor sem! — hangzik az elutasító válasz. Mindehhez tudni kell, hogy egyes üzemekben — egészségtelen munkahelyeken dolgozóknak — védőételként naponta fél, vagy egyes esetekben negyed kiló gyümölcs is jár. Ennek beszerzése kora nyártól, a gyümölcsszezon kezdetétől, valóságos kálváriát jelent az tizem piacra küldött bevásárlójának. Egyik bodegától a másikig kell vándorolnia, s valósággal könyörögnie azért, hogy végül valamelyik eladó megsajnálja, és kimérje neki a harminc-egy- nehány adagot. Arra nincs mód, hogy az üzem egy tételben vegye meg a gyümölcsöt, és ott mérjék ki félkilónként. Erre egyébként nincs is szükség, hiszen nincs olyan utasítás, amely előírná a boltok eladóinak, hogy csak egy félkilós tételben lehet almát kimérni, több tételben viszont nem. Legutóbb szeptember 30-án, az AGROKONZUM 108. sz. boltjában tagadták meg a gyümölcs félkilónként! kimérését. Csak miután az üzem beszerzője vállalta, hogy segít a kimérésben, nagy nehezen beleegyeztek az üzlet lebonyolításába. Üdvös lenne, ha a szóban levő vállalatok, tsz-ek illetékes vezetői utasítanák boltjaik dolgozóit, hogy ne sértsék meg az üzleti etika szabályait, és kivétel nélkül szolgáljanak ki mindenkit — bármilyen mennyiséget kér —. még akkor is, ha nehezükre esik, mivel abban a néhány percben valamivel többet kell dolgozniuk. A zacskó pedig nem lehet vitatéma, az árát nem lehet külön felszámolni. Ugyanúgy jár a gyümölcshöz — ha kéri a vevő —, mint a liszthez, sóhoz, vagy bármely más ömlesztett áruhoz. P. I. Miskolc „Másfél éves gyermekünk kétoldali tüdőgyulladással augusztus 4-től 18-ig a Semmelweis Kórház II. számú fertőzőosztályán feküdt. Hála az orvosok és az ápolók gondos gyógykezelésének — amiért ezúton is köszönetét mondok —, gyermekünk egészségesen távozott a kórházból. Sajnos, leromlott szervezete ismét nem tudott ellenállni a betegségnek, s augusztus 20 éjszakáján 40 fok körüli ,láza lett. Telefonon felhívtam a Gyermekkórház ügyeletét, s Több mint negyedszázada tolókocsiban töltöm napjaimat. Tizenhárom éve kaptam egv magyar gyártmányú, nikkelezett tolókocsit, ehhez azonban alkatrészt nagyon nehéz beszerezni. Kocsimnak eltört a tengelye, ezért hosszú idő óta nem lehetett összecsukni. így mozgásom nagyon korlátozottá vált, mert a szállításomat nem lehetett megoldani. Ezúton mondok hálás köszönetét Kovács László hengerésznek és Angyal József lakatosnak — mindketten a Lenin Kohászati Müvek dolgozói —, akiknek csak egyszer panaszkodtam azt a választ kaptam: nem áll módjukban kijönni gyermekünkhöz, ha aggódunk érte, vigyük be a kórházba. Nem értem, miként lehet az, hogy amikor az egyik helyen lelki- ismeretes orvosok éjt nappallá téve fáradoznak azért, hogy helyreállítsák egy kisgyermek egészségét, ugyanakkor az említett lelkjismeretlenséggel is lehet találkozni — különösen gyermekorvosnál” — írja levelében Pocsai Sándor, Miskolc. Kőporos u. 20. sz. alatti lakács. az eltört kocsi miatt, és meglepetésemre, nagyon rövid idő múlva megjelentek az új alkatrésszel, s munkaidőn túl meg is javították a számomra oly nélkülözhetetlen kocsimat. Velock István a Miskolci Szociális Otthon lakója ROVATVEZETŐ : MOLNÁR SÁNDORNÉ A Budapesti Közlekedési Vállalatnál a bioritmuselmé- let beható elemzését a vállalat forgalombiztonsági osztályának kutató csoportja kapta feladatul. A vizsgálódásokat követően kezdték meg a kísérletet: a Fürst, a Récsei autóbusz-, valamint a trolibusz-üzemegység 1564 járművezetőiének kiszámították a bioritmusát, amelyet azután visszamenőleg egyeztettek az idei esztendő első fél évében történt busz-, illetve trolibalesetek időpontjával. Lassabban reagál O I Megállapították, hogy az általuk okozott úgynevezett sajáthibás balesetek 56,2 százaléka, míg az összbalese- tek (amelyeket más járművezetők, gyalogosok, utasok idéztek elő) 71,6 százaléka mutatott összefüggést a bioritmusok kritikus napjaival. Az 1564 autóbusz- és trolivezető fél év alatt összességében csaknem negyedmillió munkanapot töltött a volán mögött: 249 456,84 napon át vezettek. A kiválasztott gépkocsivezetőknek hat hónap alatt összesen 6303 kétszeres kritikus napja volt: egy-egy sofőrre átlagosan 3,8 nap jutott. A háromszoros kritikus napok száma 357 volt. A fővárosban a legtöbb közlekedési balesetet — szám szerint tizennégyet — február 2-án, hétfőn jegyezték fel. Tizenkét-tizenkét baleset történt február 4-én, szerdán és május 4-én, kedden. (Az említett naookra egyébként az orvosmeteorológia közepesnél erősebb, illetve erős baleseti veszélyt jelzett.) Rendkívül érdekes képet mutat az egyszeres kritikus napokon dolgozott járművezetők baleseteinek megoszlása. A főváros útjain egyszeres kritikus napon összesen 161 baleset (ebből a BKV hibájából 56) történt. Közülük a legtöbb — szám szerint 70 — a fizikai ciklus „nulla" napján. A bioritmus-elmélet kutatói szerint azért a fizikai ciklusban fordul elő a legtöbb baleset, mert a gépkocsivezetők munkáját, teljesítőképességét a három ciklus közül elsődlegesen a fizikai befolyásolja. Közvetlen baleseti veszélyforrás, hogy a „nulla" napon a gépkocsivezető fizikailag fáradt, a változó forgalmi viszonyokra lassabban reagál, helyzetfelismerése sem teljesen kielégítő, az észlelési és a cselekvési idő közötti időtartam meghosszabbodik. A 161 balesetből 37 az érzelmi, 54 pedig az értelmi ciklus „nulla" na^ián történt. Kétszeres kritikus napja a balesetekben részes járművezetők közül 13-nak (ebből BKV-s 5) volt. Két járművezető (ebből egy közlekedési dolgozó) háromszoros kritikus napján karambolozott.. A kutatócsoport megvizsgálta a bioritmus kritikus napja körüli balesetek alakulását is. E tapasztalatok is figyelmeztetők. A bioritmus kritikus napját megelőző első napon 89 baleset (ebből BKV-s 28), az előttes második napon 58 baleset (ebből BKV-s 20) fordult elő. A bioritmus kritikus napját követő első napon 131 baleset (ebből BKV-s 44), a bioritmus kritikus napját követő második napon 72 baleset (ebből BKV-s 19) történt. A közlekedési balesetek és a járművezetők bioritmusa közötti összefüggést elemző statisztikából az is kiolvasható, hogy az. egymáshoz közeli, tehát egy-, két-, háromnapos eltéréssel jelentkező halmozott kritikus napok hatása is majdnem olyan kedvezőtlen, mint a háromszoros kritikus napoké. Sok súlyos baleset például ilyenkor fordul elő. Szabadnapol Kapnak A kísérletbe bevont járművezetőket kétszeres, illetve háromszoros kritikus napjaikon egyáltalán nem engedik volánhoz ülni, szabad napot kapnak. A Fürst és a Récsei üzemegység buszvezetői az idén augusztus 1-től. a trolibusz-üzemegység jármű, vezetői pedig szeptember 1- től járnak „bioritmus-menetrend” szerint dolgozni. Egy hónap tapasztalatából — mint a BKV kutatói mondták — korai volna még végleges következtetéseket levonni. De annyi máris megállapítható, hogy a Fürst- és a Récsei-buszvezetők ez év augusztusában lényegesen kevesebb közlekedési balesetben voltak részesek, mint a vállalat más autóbusz-üzemegységében dolgozó járművezetők. A bioritmus-elméletet a BKV-nál egyelőre kísérletképpen alkalmazzák. Mert azt vallják, hogy ha egy ember élete is megmenthető vele. már sikeres a próbálkozás. érdemes folytatni az elmélet leghatékonyabb gyakorlati alkalmazásának vizsgálatát. Sártenger az A városból Diósgyőr felé haladva szemet gyönyörködtet a Tizeshonvéd utca jobb oldalán felépült új lakóházak sokasága. Sárga, zöld és kék színű erkélyek csillognak már messziről. A házak előtti hatalmas, szellős terület azonban rendezetlen és csúnya. Egy erőgéo úgy-ahogy elegyengette a földet, a területet azonban jóindulattal sem lehet rendezettnek nevezni. A lakók által kitaposott földutak is csak száraz időBusz Hivatkozással a Déli Hírlap szeptember 29-i számában megjelent „Büfé az autóbuszon” című cikkre, értesítjük, hogy az abban foglaltakat megvizsgáltuk, s erről a t. Szerkesztőséget a következőkben tájékoztatjuk. Vállalatunk a távolsági autóbuszvonalakon az utazóközönség igényeinek figyelembevételével büfészolgáltatást vezetett be Az utasok általában kedvezően ítélték meg intézkedésünket, és e szolgáltatást a jövőben is biztosítani kívánjuk, mert igényként jelentkezik. Kétségtelen, hogy problémák jelentkeztek az Utasellátó Vállalat részéről az ellátmánynak az autóbusz-pályaudvarra időben történő kiszállítása miatt és bizonyos fokig a megfelelő személyzet biztosításánál. Ez új lakótelepen ben használhatók, eső után sártenger borítja ezeket, s ha felszáradnak, a legkisebb szél is porfelhőt kavar. Az itt lakók többsége sem a villamoshoz, sem az autóbuszhoz nem tud másfelé közeledni. Bár tudjuk, hogy az új lakótelepek útjainak átépítése időt vesz igénybe, a már beköltözött sok száz család érdekében azonban már igen időszerű a terület rendezése — írja levelében S. P.-né olvasónk. büfé probléma azonban megoldást nyert. Vállalatunk az Utasellátó Vállalattal egyetértésben keresi annak lehetőségét, hogy miképp lehet a szolgáltatás minőségén javítani. Mi a dolgozóinkat arra neveljük. hogy a kalauzi teendők mellett a büfészolgálalot is el kell látniuk. Az a véleményünk, hogy a cikkben foglalt' szolgálati rendelkezésünk leközlése semmiképn sem segítette elő vállalatunk szolgáltatással kapcsolatos intézkedésének a végrehajtását. NAGY ISTVÁN főosztályvezető KÜBLIK FERENC osztályvezető VOLÁN 3. sz. Vállalat Miért lett drágább a halászlé? Havonta egy-két alkalommal a Széchenyi utcai Ex- I pressz étteremben étkezem. Szeretem a halászlét, s ott többnyire kapok is. Szeptember 30-án 13 órakor, majd október 1-én 16 órakor is betértem az étterembe, és halászlét kértem, amely mindkét esetben ízletes, jó volt. Hanem az áruk! A kifüggesztett űrlapon mind a két napon 11 forint 30 fillér szerepelt. A pénztárnál 30-án annyit is kértek érte, 1-én azonban már 13,90-et számoltak. Megkérdeztem a pénztárost, miért fizettetett többet, mint egy nappal előbb, mire egy gépírásos papíron megmutatta az új árat. Azóta sem hagy nyugton: egyik napról a másikra miért emelték fel 2 forint 60 fillérrel a halászlé árát? Az étterem vezetőjének válaszát szívesen olvasnám a Déli Hírlapban. Zentai István Miskolc, Marx K. u. 59. TELEFON: 18-221 G. J. KÉNYELMESEN, GYORSAN, JÓ ÁRON ADHATJA EL HASZNÁLT AUTÓJÁT A MERKÚRNÁL! MISKOLC, LORÁNTFFY ZS. U. 49. NYITVA: 8-TÓL 15 ÓRÁIG, SZOMBATON: 6-TÓL 13 ÓRÁIG Bún y ászszakemberek Cseh szlo v A Magyar Szénbányászati Tröszt és a Szlovák Szén- és Lignitbányák (ULB) közötti tapasztalatcsere-egyezmény keretében háromtagú küldöttség érkezett Ps-ievidzá- ból Miskolcra. Az ULB Csehszlovákia öt szénbánya-vállalata között nagyságban a negyedik helyen áll. Az öt termelő vállalat inellett egy kutató-tervező intézet is irányításuk alá tartozik. Az általuk kitermelt évi nyolcmillió tonna — átlagosan 3500 kalória fűtőártékű — szénből 5,5 millió tonnát közvetlenül három hőerőműbe szállítanak, a fennmaradó mennyiséget osztályozzák, lakossági és egyéb célokra hasznosítják. Bányaüzemeik a jól gépesítettek közé tartoznak. A vállalatnál összesen 14 ezer bányász dolgozik, zömében szovjet, csehszlovák, magyar és nyugat német gépekkel. A Borsodi Szénbányák Központjában Nagy Gábor területi főmérnök tájékoztatta a vendégeket a borsodi bányák termelési eredményeiről, a munkaszervezés hatékonyságáról. a vágatbiztosításról, a kutatási, fejlesztési tervekről, eredményekről. A küldöttség vezetője, Adolf Hucko, a műszaki tudományok kandidátusa, az ULB műszaki főosztályvezetője röviddel Miskolcra érkezésük után a következőket mondotta: — Több munkatársunk járt már a borsodi szénbányákban, mi is sok magyar szakembert vezettünk végig munkahelyeinken. Munkamódszereink nagyjából azonosak. A magyar szénbányák frontfejtése fejlettebb technológiájú, mint a miénk, de a vágathajtást Csehszlovákiában jobban gépesítettük. Adolf Hucko. Augusztin Machata és Michal Tokár tegnap délelőtt a Miskolci Bányaüzem lyukói aknájába látogattak, majd elutaztak Tatabánvára, ma pedig Oroszlányban ismerkednek az ottani bányászati módszerekkel. Terven felüli méz Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Vállalattal az idei esztendőre 470 ezer kilogramm akácméz szállító sára kötöttek szerződést t Borsod megyei méhészek. A méhek számára kedvező időjárás miatt a terveket jelentős mértékben sikerült túlteljesíteni. A mintegy 800 ezer kilogrammos termés 20 százalékkal haladja meg a várt eredményt, s egyben a méhcsaládok átlagtermését is javítja. Az idén egy-egy család átlagosan 25—3Ö kilogramm mézet gyűjtött. Két munkás segítsége Beszéljiink a bioritmusról
