Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-28 / 255. szám

Pontveszleség nélkül nyerte a MÉMTE az NB ll-es asztalitenisz csapatbajnokságot. Az együttes tagjai: Szabó, Dubéczi Zoltán edző. Nevelits. Bartha, Tósa. Fejes és Gulyás. A kénről hiányzik Losonczi, Báthory és Béres, akik szintén szerepeltek a Munkás bajnokcsa­patában. (Szabó István felvétele) Ferrari megvédte Laudát o Enzo Ferrari, a 78 éves olasz autógyáros, akinek For­ma—1-es csapatában az ex- világbajnok Niki Lauda az első számú versenyző, a hír- ügynökségek modenai jelen­tése szerint újságírók előtt megvédte az osztrák autó- versenyzőt. — Lauda döntése helyes volt — hangsúlyozta Ferrari —. a rossz látási viszonyok miatt, az erősen felázott, csú­szós pályán joggal adta fel a versenyt. — Jól ismerem azt az ér­zést, ami Laudát elfoghatta — folytatta Ferrari —, ver­senyző koromban, 1924-ben, Lyonban én is átestem csak­nem hasonló eseten: ideg­összeroppanás miatt távirati­lag mondtam le az indulást. Nyitány az MNK-nagydöntőben A Dorog örült a pontna Honvéd Papp József SE—Dorog 0:0 Hol szorít a (torna-) cipő? Sport és testnevelés o miskntni istoili A sport állami irányításra történő áttérése óta az iskolai testnevelésnek és sportnak „új” gazdája van. Az irányítás és szervezés ez idő óta az Oktatási Minisztérium, illetve a tanácsok művelődési osztályai kezébe került. Megalakultak a megfelelő sportszervek, s a meglevők új hatáskört, feladatot kaptak. Ez az intézkedés sok mindent kifejez! Elsősorban azt, hogy a testi nevelés szerves része a tanulók iskolai képzésé­nek. a pedagógiának! S kifejezi azt is, hogy a szocialista em­berré formálás fontos területei csak egy kézben igazgathatok hatásosan, s azt is, hogy társadalmunknak nemcsak okos, hanem egészséges, erős, a szellemi és a fizikai terhelést egy­aránt jól viselő fiatalemberekre van szüksége. De kifejezi azt is, amit az MSZMP vezető szervei nem egy állásfoglalásban — miként sok más, fontos kérdést — megfogalmaztak, hogy a testnevelés ügye egyetemes feladat, s a vele való foglal­kozás nemcsak a szakemberek dolga, nemcsak rétegfeladat, hanem éppúgy felelős érte a politikai, mint a gazdasági, vagy intézményi vezető. Ezek az alapelvek adták az alaphangot ahhoz a tárgya­láshoz, amelyet a pedagógus párt-végrehajtóbizottság foly­tatott az iskolai testnevelés ügyéről, miskolci helyzetéről. Az alapelvekről meg kellett állapítani, hogy még nem ter­jedtek el kellő módon, s nem vallja magáénak mindenki azok közül, akiknek a fiatal­ság nevelése is a feladatkö­rükbe tartozik. A „Hol szorít a (torna-) cipő?” kérdésre éppen ezért elsősorban a szemlélet dolgá­ban kell választ keresni! Az említett vb-ülés zárszavában nem véletlenül nyert hang­súlyt: a testnevelő nem „buk­fenc-tanár”, hanem peda­gógus: a testnevelés nem másodlagos, hanem első­rendű, de legalábbis egyen­rangú pedagógiai munka. Sőt: az a nevelési terület, amely az összes többi számára biztosítja a könnyebb, s jobb nevelhetőség (az egészség) alapfeltételeit. Joggal hang­zott el hivatkozás a ma már „mesealaknak” tűnő régi (nem nagyon régi!) igazga­tókra, akik személyes megje­lenésükkel is ösztönözték a fiatalságot a sportolásra, akik maguk is hangsúlyozták a nevelés e területének fontos­ságát. De nem ártott ismétel­ten felhívni az iskolai párt- szervezetek figyelmét sem ar­ra, hogy a testnevelési munka is a pártszervezetek politikai felelősségi körébe tartozik. Ez utóbbinak jó példájával szolgált a pedagógus párt-vb, s nemcsak az előterjesztett elemző jelentés gondos meg­szerkesztésével, hanem az ér­demi vitával is. Ha szétnézünk a sportpá­lyákon, tapasztalhatjuk, hogy még a felnőttkorú versenye­ken is sok az iskolás '(közép- iskolás) fiatal. Sportpályáink képe könnyen félrevezetheti a távolról szemlélőt, mert nemcsak a felnőttek viszony­lagos hiányát, hanem az is­kolások „tömegeit” is de­monstrálja. Ha egy miskolci, városi atlétikai bajnokságon megjelenik 700—800 fiatal, lelkendezünk, s keveseknek jut eszébe a többi, akiknek számát csak tízezrekkel lehet mérni. Pedig az adatok fi­gyelmeztetnek. Az iskolai tö­megsport helyzetéről készült statisztika ugyanis igen nagy szórást mutat, s azt jelzi, hogy a részvételi arány „szó­ródása” óriási, 30-tól 85 szá­zalékig terjed. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy a harmadik testnevelési óra bevezetése sem érte el még mindenütt a kívánt hatást, érezhetjük, hogy joggal ösz­tönöz a párt-vb a témával való gondosabb foglalkozás­ra. Szándékosan hagytuk ki a témakörből a létesítményi gondokat. Pedig akad bőven, oldalszámra sorolhatóan. Még a legfrissebben átadott isko­láknál is. Mert a még festék- szagú új oktatási intézmé­nyék sem készültek megfe­lelő méretű tornateremmel, s „ráadásként” ehhez inkább díszudvart, mint mozgásra alkalmas nagy területet kap­tak körítésként. Nem emlí­tettük mindezt, mert jogos az a kívánalom is, hogy a meglevőket kell előbb megfelelő intenzitással, nagy igyekezettel jobban kihasználni. Ismeretesek az új iskolákkal kapcsolatos dicséretes intéz­kedések (tornateremre, sőt: uszodára vonatkozóan), de ennél is fontosabb, hogy a nép egészségének ügyét — ami egyet jelent az iskolai testnevelés és sport ügyével — mindenki, a nem testneve­lő is magáénak tekintse! HORVÁTH KÁLMÁN NB I. és NB III .. . A kétosz- tálynyi különbségből a labdarú­gást kevésbe ismerők arra kö­vetkeztethetnek, hogy két ilyen együttes találkozójából könnyű­szerrel kerül ki győztesként a magasabb szinten játszó csapat. A kupamérkőzéseken azonban gyakran más a helyzet, s bi­zony a „kicsik” nemegyszer ala­posan megszorongatják az él­vonalbelieket. Tegnap is ez tör­tént, amikor a népkerti pályá­ról a Dorog vonult le úgy, hogy „szereztünk egy pontot!” Negyedóra telt már el, amikor a szép számú szurkolóhad köré­ből egyre-másra szálltak a kiál­tások a játéktér felé: „Melyik az NB I-es csapat? Mikor ébredsz, Dorog?” . . . Jogos volt az elé­gedetlenség: az NB I-es ellenfél 15 percig nem jutott el a Hon­véd 16-osáig! Nem ízlett a Bá­nyász-fiúknak a szoros ember­fogás és a miskolciak harcos, minden labdán rajta levő küz­dőmodora. Egyértelmű volt a hazaiak fölénye, amit Dulibán, Pócs és Pallay nagy lövésein kívül az is jelzett, hogy még a sepregető (!) Petercsák sem res­tellt Horváth kapujára rúgni! A 20. percben például teljes „sakk- matt” volt az NB I-es védelem, ám Pócs a ll-es pontról haj­szállal a léc fölé lőtt! Feltűnt, hogy a dorogiak sem a közép­pályán, sem a Honvéd-harmad­ban nem törekedtek létszámfö­lény kialakítására. Két elől „ár­válkodó” csatárukat, Rozgonyit és Pénteket viszont könnyen semlegesítették Helgerték. Fél­óra elteltével aztán észrevette a Dorog, hogy itt nincs helye a „tréfának”, s nagyobb sebesség­re kapesolt. Ez azonban csak a játék kiegyensúlyozottabbá téte­lére volt elegendő. S a további­akban már Baricskának is akadt védenivalója, de a hazaiak jó­A szerda ismét 1‘ocinap volt. Lejátszottak egy elma­radt NB I-es mérkőzést és 12 pályán NB I-cs csapatok is szerepeltek az MNK új szervezésű „nagydöntőjének” csoportmérkőzésein. NB I. MTK-VM—Kaposvári Rá­kóczi 1:0 (0:0). Nem játszott kupaformá­ban a kék-fehér gárda az utólag lejátszott bajnoki mér­kőzésen. de egységesebb, ve­szélyesebb volt, többet is tá­madott, s így rászolgált a két pontra. Győztes góljukat az 54. percben Kiss T. sza­badrúgása után Kovács B. 10 méterről fejelte a kapu bal­oldalába. („Nagy közönség — kis játék” — volt a telexen érekezett tudó­sítás címe, s ezek után érdek­lődéssel kerestük a nézők szá­mát. Nos, a Hungária körúton 6500 néző volt. Ha a vidéki pá­lyákon ennyien jelennek meg, már-már részvétlenségről sirán­kozik a helyi sajtó. Ügy tűnik, igaza van az MLSZ-nek abban, hogy jelentős mértékben szor­galmazza az újabb vidéki labda­rúgó bázisok megteremtését . . . De: a népstadionbeli kettős mér­kőzéseket viszont nem szabad túlzásba vinni, mert legutóbb ott még annyian sem voltak, mint most az MTK-VM pályáján. És így valóban nagynak tűnhet a 6500 főnyi közönség — egy mér­kőzésen !) Az NB I bajnoki tabellá- ján ez a mérkőzés egyéb­ként annyit változtatott, hogy val többet foglalkoztatták Hor- vathot. a 4u. percben viszont nem a dorogi kapuson muioa a haiozörrentés! Panay az 5-osröi, a fekvő Kapus menői, nem tu­dott az üres lécek közé találni! Fordulás után lanyha iramban folytatódott a játék; mintha a Honvéd nem hitte volna el, hogy itt nyerhet is! Pócs hagyott ki ismét nagy helyzetet, majd peszeki lovese zúgott el Barics- ka kapuja fölött. S ez mar azt jelezte, hogy a Dorog átvette az irányítást. Tudományuk azon­ban csak a Honvéd 16-osáig tar­tott! Igaz, a miskolciak euentá- madásai sem jelentettek mai- olyan veszélyt, mint az első 45 percben, de Spedernek így is volt alkalma két óriási helyzet kihagyására! A hajra ismét a hazaiaké volt, s bizony a hár­mas sípszó után megkönnyebbül­ve vonultak a vendégek az öl­tözőbe ! A két csapat összeállítása, Honvéd Papp József SE: Ba­ric,ska — üerzsényi, Petercsák, Helgert, Vári —Duiibán (Bács­kái), Pál, Pallay — Csányi (Spé- der), Pócs, Madarász. Dorog: Horváth — Engelbrecht, Sándor, Tóth, Major — Peszeki I., Farsz- ky, Szabó — Kiss (Peszeki II.), Kozgonyi, Péntek. A két égyüt- tesből Derzsényi, Petercsák, Helgert és Pallay, illetve Hor­váth, Tóth, Peszeki I. és Roz- gonyi játékát dicsérhetjük. Borsodban még két MNK-mér- kőzést játszottak tegnap. Tály- lyán a Bp. Honvéd vendégszere­peit és könnyed játékkal 3:0 (0:0) arányban nyert Pál, Weimper és Kozma góljaival. Edelényben az NB Ill-as Záhony vereséget szen­vedett az igen harcosan és jól futballozó hazaiakkal szemben. Edelény—Záhony 3:0 (1:0). Gól­lövők: Molnár 2 és Vass. (monostori) az MTK-VM felzárkózott a DVTK (11.) mögé, a 12. hely­re. MNK Az NB I-es csapatok az alacsonyabb osztályú együt­tesek otthonában vendégsze­repeitek az MNK csoport- mérkőzéseinek első forduló­jában. Akadt néhány meg­lepő eredmény, például a Fradié. De annak számít a Papp J. SE sikere is. amiről rovatunk más helyén számo­lunk be. j Az NB I-esek tegnapi ered­ményei: Vasas—Mogyoród 6:(), ZTE —Z. Építők 2:0, Ü. Dózsa— Kartal 3:0. Bp. Honvéd— Tállj'ai Építők 3:0 (egy órán keresztül 0:0 volt, az­után lőtt gólt Pál, Weimper és Kozma), SBTC—Jászapáti 10:2, FTC—Jászberényi Le­hel 1:1, Rába ETO—Győr- szentiván 4:1, Csepel—Kun Béla SE 1:0, SZEOL—Szeg­halom 3:1, Tatabánya—KO- MÉP 5:1, Dunaújváros—Sió­fok 3:0. Videoton—Dunaúj­városi Építők 4:0, Békéscsa­ba—SZVSE 5:0. * Nemzetközi barátságos mérkőzés, Szófiában (!): NDK—Bulgária 4:0. Az NDK együttesében hét drezdai ját­szott, a Fradi tehát a jövő héten majdnem a válogatot­tal mérkőzik a BEK vissza­vágón! Labdarúgás t/UindeMjéle Ultimátum a hitelezőnek Leo Slezak, a világhírű osztrák operaénekes pályafutása kezdetén meglehetősen rossz anyagi körülmények között élt. Egy alkalommal levelet írt egyik hitelezőjének: „Igen tisztelt uram! ün eléggé el nem ítélhető módon már harmadízben küld címemre fizetési felszólítást. Kérem, vegye tudomásul a következőket: minden évben január 1-én házi lottósorso­lást tartok. A nyertes három számlát az év folyamán kifize­tem. Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben még egy fel­szólító levelet küld, a jövőben nem lesz alkalma részt venni házi sorsolásomon. Teljes tisztelettel: Leo Slezak.”. így élnek ma a vad tunguzok Az evenk nemze­tiségi terület a 60. és 70. szélességi körök között található Észak-Szibériában. Zord éghajlatú vi­dék. A téli hónapok­ban idelátogatót reg­gelenként —40—50 C fok fogadja az ut­cán. Délelőtt már —30 C fokra „eny­hül” az idő. A ter­mészetben furcsa je­lenségek játszódnak le. A fémtárgyak tö­rékennyé válnak, mint az üveg, a szőrmén végighúzott közönséges fésű szik­rázik, a nagyobb fémtestek — például egy páncélszekrény — csupasz vezeték­ként áramütést mér­nek ránk. A gazdaságokban és műhelyekben mű­ködnek a villany- motorok, a kályhák ontják a meleget, zajlik az élet és szorgalmasan dolgoz­nak az emberek. Te­relik a rénszarvas- csordákat, cobolyra és hermelinre va­dásznak, kékrókát tenyésztenek, tanul­nak és tanítanak, mo­ziba és színházba járnak, narancsot esznek. Természetes, hogy errefelé nehezebb és költségesebb az élet, mint a „kontinen­sen”, ahogy itt a vá­rosokban, autó- és vasutakban bővelke­dő Dél-Szibériát ne­vezik. De ha messzi­ről is szállítják, még marokkói narancs is van itt, amelyet in­gyen adnak az is­kolai ebédhez. Természetesnek vesszük, hogy trak­tor dübörög a szov- hozok udvarán, te­herautók robognak a faluban. De hogyan kerültek ide? A sziklák egészen a vizekbe nyúlnak, a hegyoldalakat tajga borítja, a síkságokat tavak és mocsarak szabdalják keresztül. Aszfaltozott utat épí­teni itt annyiba ke­rülne, mint bárhol Európában a legdrá­gább márvánnyal burkolni az utakat. Talán még annál is költségesebb. A szállítást repülő­gépek végzik. A trak. torokat, gépeket, erőművi berendezé­seket, üzemanyagot, vegyes takarmányt, építőanyagokat, vil- lanyfőzőt, élelmisze­reket, bútorokat, könyveket és újsá­gokat, a hús és a tej kivételével — a repülőgépek szállít­ják ide. Részben az állam költségén. Az állam tudato­san vállal kiadáso­kat, amelyeknek csak egy része térül meg a bel- és kül­földi értékesítés so­rán. A legfőbb je­lentősége annak van, howy az evenkik — akiket még néhány évtizede teljes jog­gal vad tungu ok­nak neveztek —, ne maradjanak ki a tu­dományos-műszaki baladás sodrásából, annak társadalmi- szociális áldásaiból, érdemük szerint ré­szesedjenek korunk civilizációjából. Beszédes nevek DIESEL Mező István rajza Az öregek jogaiért öt nyugdíjas és szenior-szö­vetség, amelyeknek az egész NSZK területén összesen tízezer tagjuk van, nemrégiben Kölnben Aktion-geineinschaft Deutscher Senioron-Verbande néven egye­sült. „Az idős emberek meg akar­nak szabadulni az egyház és a jóléti intézmények gyámkodásá­tól. Saját szükségleteik szerint, maguk akarják kialakítani az életmódjukat” — jelentette ki az egyesülés alkalmából Egon-Ar- thur Schmidt, az akcióközösség szóvivője, a Bund Deutscher Rentner elnöke. Az akcióközös­ség elsősorban az idős emberek anyagi helyzetének biztosításáért harcol. Egy másik szervezet, a Liga für Gleichberechtigung des Al­ters a szakmai pályafutás során megfigyelhető, kor szerinti disz­kriminálás ellen küzd. A ligát Karl Ringer mérnök alapította Münchenben. Ringer kijelentette, hogy a kor alapján történő hátrányos meg­különböztetés sokszor már a 30. évnél kezdődik; az álláshirdeté­sek mintegy 93 százaléka nyíl­tan vagy burkoltan, korhatárhoz kötött. A liga azt akarja elér­ni, hogy a Szövetségi Alkot­mánybíróság hozzon olyan íté­letet, hogy elhelyezkedés esetén, a kora miatt senki se kerülhes­sen hátrányos helyzetbe, tehát mondja ki, hogy a korhatárt megjelölő álláshirdetések alkot» mányellenesek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents