Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)

1976-10-27 / 254. szám

//. eszterga H A munka és tanulás körüli tévhiedelmek még tartják magukat. Sokan azt gondol­ják. azért kell tanulni, ké­pezni magunkat, hogy ez­által mentesüljünk a munka alól. . . Megfiatalodott a bányász szakma? Ok, a holnap munkásai... Reszelő és * Felvételünk a gázvezeték szovjet szakaszán készült ahol éppen összeheaesztiP az 1498 milliméter átmérőjű csodarabokat. Jól vagyunk, dolgozunk Orenburgi ,.A végrehajtó bizottság megállapítja és lerögzíti, hogy a Bükkvidéki Vendég­látó Vállalat kollektívája a szolgáltatás alapelemeiben kifogástalan és közmegelége­dést kiváltó szolgáltatást biz­tosított.” Abból a jegyzőkönyvből idézzük, amelyet az orenbur­gi létesítményi főigazgatóság párt-végrehajtóbizottságának legtuóbbi ülésén veHek fel. A testület értékelte a mis kolci székhelyű vállalat mun­káját, és elismerését fejezte ki tevékenységéért. Jelen pil. ianátban a vállalat 440 dol­gozója tevékenykedik a ma­gyar szakasz területén, azaz Huszton, Bogorodcsánviban. Guszjatyinban és Ivano­Frankovszkban. Mindenütt magyar éttermekben étkez­nek a kint dolgozó munká­sok. és a munkásszállásokat is a bükkvidékisek gondoz­zák. Az első év munkáiéval tehát mindenki elégedett és ez nagyon fontos, hiszen a szolgáltatások színvonala kittit is meghatározója a mun­kások hangulatának. Őszre, télre Fiatalok divatja Az idei ősz és tél divatját — különféle modellekből csz- szeállítolt csinos és prakti­kus öltözékek egész sorát — vonultatta fel a Magyar Divatintézet bemutatótermé­ben az Ifjúsági Divatbizott­ság. Az őszi divat nem hoz gyökeres változásokat, meg­őrzi a könnyed, lezser jelle get. A bőre szabott darabok mellett szerepet kap az egye­nes vonalú, klasszik -s illeive téli sportos, továbbá a nép­viseleteken alapuló stílus. A szoknyák egyenesek, hosszú hasítékkal vagy rakással bő­vülők, az öltözéket gyakran mellény egészíti ki. Divat az ingblúz, a nadrág, a rövi- debb-hosszabb pulóver és a lódenkabát. A fiatalemberek­nek puha kidolgozású, klasz- szikus vonalú öltönyöket, azokhoz kötött pulóvereket, kardigánokat terveztek. A lá­nyok lábbelidivatját mokz- szinjellegű cipők, csizmák, alkalmi viseletnek a keskeny pántos, nyújtott orrú. fino­mabb vonalú. 6—8 centimé­teres sarokkal készült cipők jellemzik, a fiúk számára praktikus csizmákat ajánla­nak. amelybe a farmer-pan­talló begyűrhetö. A hosszú kötött sál és a kötött sapka lányoknak, fiúknak egyaránt divatos. Tokaj-Hegyalján mintegy 6800 hektárra tehető jelen­leg a termőterület nagysága s erről ezen az őszön előre­láthatólag 200 ezer mázsányi szőlőt fognak leszüretelni. Százezer mázsát a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát kordonos táb­láiról. a másik százezret pe­dig a tsz-ek, szakszövetkeze­tek és a kistermelők szőlő- földjeiről. Javában tart még az idei szüret és egyidejűleg folyik a szőlő és a must átvétele is. Szőlőt a tolcsvai telepen vesznek át, mustot Sátoral­jaújhelytől kezdve Abaúj- szántóig a borkombinát 12 pincészetében lehet átadni. A felvásárlási árakat az elő­ző évekhez képest általában 7 százalékkal emelték. Az I/A kategóriában például — nagyüzemi szerződéses ala­pon — a szőlőért kilogram­monként 10 forint 90 fillér és 13 forint 80 fillér közti összeget, a 19 cukorfokos mustért 14 forint 40 fillért, a 24 cukorfoknál kiválóbbért pedig 18 forint 20 fillért fizet a borkombinát. A szerződött kisüzemi termelőktől ennél általában egy-másfél forint­tal alacsonyabb áron veszik át a szőlőt és á mustot. Akik később borként kí­vánják átadni a termésüket, azoknak a borkombinát szakemberei szaktanácsot adnak a szőlő és a must feldolgozására. továbbá a borok tárolásának. érle­lésének módjára, hogy a termelők a legjobb minősé­get érhessék el, és a legma­gasabb felvásárlási árat kap­hassák az egyszer vagy két­szer fejtett boraikért. A Minisztertanács tavaly­előtt júniusban határozatot hozott a szénbányászat fej­lesztéséről. a bányák gépesí­tésének fokozásáról. A hatá­rozat a többi között a bá­nyászutánpótlás nevelésére is kihatott. Ennek nyomán egy­két evet ..fiatalodott” ugyan a bányász szakma, de az át­lagéletkor most is közel van a negyven évhez. A szakem­berek korábban derűlátóan nyilatkoztak az utánpótlás neveléséről; arról, hogy a jövőben újra elismert szakma lesz a vájár, lakatos, bánya­gépész mesterség. A perecesi szakmunkás­képzőben a hároméves bent­lakásos képzés során a tanu­lók kiegészítő tanfolyamokon megtanulhatják a korszerű bányászat fortélyait is. Az 1975—76-os tanévben csak huszonötén jelentkeztek a bányász osztályba, pedig az ösztöndíj, a „fizetéssel” együtt, a 2600 forintot is el­éri. A tavalyelőtti 29-es lét­számú első osztályból csak tizenhármán maradtak. Hogy miért volt ilyen nagy a le­morzsolódás, az szinte ért­hetetlen. SikercWnyt is nyúljanak — Az intézetben húsz eve egyfolytában 3,6 körül mo­zog a tanulmányi átlag. A ta­nulók tíz százaléka jórendü és jeles, 50 százaléka köze­pes, a többi elégséges osz­tályzatot ér el. Az elméleti tárgyak közül talán a mű­szaki rajz és a technológia a legnehezebb, de a második évben a gyerekek „felveszik Az új gépek kezelése már a fordulatot” és utolérik ma­gukat ezekből a tárgyakból is — hallom Teszárovics Lászlótól, a szakelmélet, szakismeret oktatójától, aki 1970-től tanít a perecesi szakmunkásképző intézetben. — A harmadévesek már a termelőmunkában is részt vesznek. Addig az intézet műhelyébe járnak gyakorlati foglalkozásra. Itt kapják meg az alapképzést, de már itt is produktív munkát végeznek. Így sikerélményt is nyújta­nak a gyakorlatok, s a gye­rekek megszeretik a resze­lést is . . . / — Perszé, fnás dolog az, hogy a rendelkezésünkre álló szerszámokkal és anyagokkal hogyan tudunk úgy ügyes­kedni, hogy elegendő, legyen — gondolkodik hangosan Medvecz Ferenc szakoktató. — Egy gyerekre 200 forint szerszámpénz juj évente. Ezt az összeget több mint tíz év­vel ezelőtt állapították meg. Akkor még bőségesen ele­gendő volt, de ma . . . ? Két­A Rád totóé kérdezték — a OH válaszol Mikor lesz járda a 11 egy alja utcában? I(út a római korból Kiss Béla mezőgazdász za- laszentgróti családi háza épí­tése közben kelta sírokat ta­láltak. A zalaegerszegi Gö cseji Múzeum régészei a helyszíni leletmentés során azonban a korábban már fel­dúlt kelta síroknál jóval ér­tékesebb leletre akadtak: emberi és állati csontokkal, cseréptöredékekkel. fémből készült szerszámokkal és harci eszközökkel tele korai római kori kutat tártak fel. A lelet értékét növeli, hogy az országban ez a harmadik lyen római kori kút. Az el­sőt Tácon tárták fel, a má­sodikat pedig Fenékpusztán. \ további értékes régészeti ’eletek reményében a jövő évben nagyobb méretű ku­tatást végeznek ebben a tér­ségben. A Miskolci Rádió hétfőn sugározta Közlekedési fórum című műsorát. Az idő hiá­nyában megválaszolatlanul maradt kérdésekre a DH ha­sábjain adnak választ a részt­vevők. lel. Bazsányi Sándornc, Mis­kolc. III., Hegyalja u. 121. sz. alatti lakos kérdezte: mikor épül végre gyalogjáró a Hegy- alja utcában, a Lillafüred felé vezető főút mentén? Gergely László, a városi tanács osztályvezető-helyet­tese : — A városi tanács két év­vel ezelőtt, egy tanácstagi bejelentés alapján megren­delte a szóbon forgó útsza­kasz járdájának tervezését. Csakhamar kiderült azonban, hogy a zavaros telektulaj- don-viszonyok miatt nem le­het tervezni. Olyan döntés született, hogy előbb a telek­viszonyokat kell tisztázni. Erre felhívtuk a III. kerületi Hivatal illetékeseinek a fi­gyelmét. Közben felvetődött az is. hogy a KPM új utat énít itt, az pedig nyilvánva­ló. hogy végleges járdát csak az új úttal együtt érdemes kialakítani. Ideiglenes meg­oldásként elképzelhető, hogy az ott lökök bontott járdala­pok felhasználásával társa­dalmi munkában építenének ideiglenes járdát. Balogh l.aszlonf lcvó’ben arra h.via fel a figye. ne' hogy a selyemréti Petőfi kol­légium elő:t a megengedd tiél nagyobb sebességgel száguldoz­unk a jármüvek. Azt javasol­ja: elkelne itt — főleg az Is­kolások miatt — egy jelző­lámpa, és gyakoribb lehetne a közlekedésrendészeti ellenőr­zés is. Hever István alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője: — Sajnos, nem tudunk minden gyalogátkelőhelynél jelzőlámpát felállítani. A Se­lyemrét egyébként el van látva átkelőhellyel, így a gya­logosok védelme biztosítva van. Más kérdés, ha a jár­művezetők nem tartják be a KRESZ előírásait, ha nem közlekednek fokozott óvatos­sággal az átkelőhelyeknél. Megígérhetem, hogy a jövő­ben ezen a területen többször is ellenőrizni fogjuk — mű­szerek segítségével is — a járművek sebességét és a KRESZ előírásainak betartá­sát is. Kertész Zsuzsa, Miskolc, Szcntpéleri kapui lakos az iránt érdeklődött, meddig ék­telenkednek még óriási ká­tyúk a Hatvanötösök utján? Gergely László: — A Hatvanötösök útja a Gömöri felüljáró építése mi­att fő terelőút lett a Szent- péteri kapu irányába. Az út igénybevétele emiatt nőtt meg rendkívüli mértékben. Innen adódik a szemetszú- róan sok kátyú is. Intézked­tünk, hogy az UTIBER azon­nal javíttassa ki a közútbur­kolati hibákat, így a kátyúk remélhetőleg hamarosan el­tűnnek. Petras Géza, Miskolc, II., Nagy utcai lakos szerint a Miskolci Közlekedési Vállalat menetrendje csak papíron ér­vényesül. Vasárnap például a Széchenyi ülőn olykor fél órát is kell várni autóbuszra, a-fán ped’g egymást követik a bu­szok. Miért? Zimmermann Ferenc. a Miskolci Közlekedési Válla­lat igazgatója: — Lehet, hogy olykor va­lóban adódnak eltérések a menetrendtől. Ennek legfőbb oka a forgalom gyakori zsú­foltsága. E helyzet megvál­toztatása nem rajtunk múlik. Azt azonban kijelenthetem, hogv 3(1 percet nem kell vár­ni a Széchenyi úton autó­buszra, még vasárnao sem. Ezt ugyanis nem kevesebb, mint hat járat kimaradásá­val lenne egyenlő, amire még nem volt példa. Ny. I. magas szintű tudást kíván. (Solymos felv.) száz forintból még a legjobb szakmiinkás sem tud gazdál­kodni, ha úgy vigyáz a szer­számaira, mint a szeme fé­nyére. Érettségizett osztály indul A Diósgyőri Gépgyár tan­műhelyéig jó két kilométert gyalogolunk a gyárudvaron át. Kulik István tanműhely- vezető tejből sorolja az ada­tokat : — Száznegyvenkilenc ta­nulót foglalkoztatunk jelen­leg. Hetvenötén gépi forgá­csolók, negyvenötén gépsze­relők. Az elsőéves, hegesztő- lakatos alapképzésben hatan' vésznek részt, huszonhárom,, lialal pedig villanyszerelést tanul. A szobafestő, bádogos, kőműves tanulók üzemi , kép­zésen sajátítják el a szak­mát. A jövőben a számjegy- vezérlésű esztergagépek el­terjedése magas szintű szak­tudást kíván a munkásoktól. A beállítás és az üzemelte­tés is a jövő szakmunkásai- , nak lesz a feladata. Igyek­szünk u vállalat igényeihez alkalmazkodni. Szándékunk^ ban áll érettségizett osztályt is indítani. Velük szemben még magasabb igényeket tá­masztunk. A tanműhely két csoport­jában hat oktató foglalkozik a fiatalokkal. Számukra a műszaki oktatói szak mellett kötelező a pedagógiai vég­zettség megszerzése is. Iga­zán elmondható, hogy magas szinten sajátíttatják el a diá­kokkal a szakma fogásait. Az üzemben néhányan mégis­alulértékelik az iskolából krt kerülő szakmunkások tudá-i sát. És sokan bizony elfelej­tik, hogy a szakmai rutin megszerzéséhez nekik is sok­évi munkára volt szükségük (Folytatjuk) (varga) Tészlagyár Szerencsen? Az V. ötéves terv időszaká­ban tésztagyár építését tér-' vezi Szerencs térségében az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központjának Borsod— Heves megyei főosztálya. A helykijelölést az indokolja, hogy itl nagy baromfitelep van, s ehhez kapcsolódna a tésztagyár. A megoldást az késlelteti, hogy egyelőre nem találnak partnert — az érté­kesítéshez. Szilit, «'ól áíftlrt

Next

/
Thumbnails
Contents