Déli Hírlap, 1976. október (8. évfolyam, 232-257. szám)
1976-10-27 / 254. szám
J Megkérdezték az építőket lövitek a májusián A népi ellenőrök tippjei-#• Csaptelep igen, cső nem. Ríegállapították, hogy a 26 alapvető építőanyag, villamossági és vízvezeték-szerelési anyag közül hét termék beszerzésében mutatkoznak nehézségek. Konkrétabban: ..különösen szerelvényekből, fürdőszobai berendezésekből, nyitott és zárt profilú acélokból, kerítésfonatból, víz- és gázcsövekből. csatornázási szerelvényekből és szögekből az igények felére sem tudtak szerződést kötni az ipari vállalatokkal a kereskedők.” A fél- és háromnegyedcollos csőből az igényt kielégíteni nem tudják, bár a lökésszerűen jelentkező kereslet s a rapszodikus csőszállítás a hiányt sokkal nagyobbnak mutatja a valóságosnál. A népi ellenőrök vizsgálódása szerint a csőgyár évente egyszer. egyszerre készíti el a hazai csőszükségletet. Az ipar viszont készletezni, s folyamatosan szállítani nem hajlandó, a kereskedelem pedig — a pénzügyi kötöttségek miatt — nem tud arra vállalkozni, hogy az egész 'évre való csőkészletet átvegye, finanszírozza^ őrizze. Igyekeznek „megérteni’’ egymást A más megyékben is legismertebb, leglátogatottabb miskolci üzlet alighanem a Búza téri szerelvénybolt. A hiánycikkek és. alkalmi hiánycikkek refrénje ismert: bojler, fürdőkád. félcolos cső. Zalaegerszegről is járnak ide, de még a határon túlról is jönnek. Nyilván tudták ezt a népi ellenőrök is, amikor felmérték, hogy milyen a lakosság építőanyaggal és épületgépészeti cikkekkel való ellátottsága. A jelentést tegnapi ülésén vitatta meg a NEB miskolci városi-járási bizottsága. Tégla van, de nem kicsi Mielőtt a hivatalos véleményt ismertetnénk, hadd kockáztassunk meg egy nem hivatalos megállapítást. Aki ma házépítésre adja a fejét, annak nemcsak pénzzel, hanem jó csomó bátorsággal is kell rendelkeznie ... Nem jön könnyen össze az az anyag, amiből végül is összeáll a ház. Kezdjük az alapoktól fölfelé! Cement van, bár még mindig sokan esküsznek a nagy salaktartalmú — hagyományosan 400-asnak nevezett — cementre. Pedig a most kapható, jobb minőségűből kevesebb kell. Tégla is van; igaz, a kis méretű tégla időszakos hiánya állandóan visszatérő témája az ipar, a kereskedelem és a fogyasztó perlekedésének. A szakember azt mondja, hogy blokktéglából nemcsak gyorsabb építés, hanem népgazdasági méretekkel mérve is jelentős gyártási megtakarítás érhető el. A kis méretű tégla gyártása költségesebb, anyag- és munkaigényesebb — a gyárnak —, s mindemellett nem olcsóbb a felhasználónak sem. Az építő vagy építtető viszont konzervatív — amihez persze joga van —, s ragaszkodik a hagyományoshoz. (Az előírások viszont csak a kémény és az úgynevezett tartópillér felhúzását teszik kötelezővé kis méretű téglából. Erre bőséggel elegendő lenne a kis tégla, de nemcsak erre használják ... Más kérdés, hogy már árusítják az előre gyártott kéményelemeket is, de ezt a vásárló vagy nem ismeri, vagy ide- < genkedik tőle.) Ki készletezzen? A népi ellenőrök 120 kis- lakásépítő véleményét kérték ki, s megkeresték a témában érdekelt vállalatokat is. A kereskedelmet szorítja a fogyasztó, az ipart pedig a kötbérekkel érvényesíthető szállítási határidő szoríthatná. Csakhogy — állapítja meg a népi ellenőrök jelentése — a kereskedelmi vállalatok általában tartózkodnak a kötbérek érvényesítésétől, az ipar monopolhelyzete miatt! Inkább alkalmaznak szerződésmódosítást, határidő-hosszabbítást, csak azért, hogy áruhoz jussanak. Szóval, a partnerek igyekeznek „megérteni” egymást.., A saját erőből otthonteremtésre vállalkozó építők gondja-baja közismert. A kővel, cementtel, ajtóval, ablakkal, csapteleppel szolgáló vállalatok jó szándéka sem vitatható, hiszen ostoba kereskedő az, amelyik nem akar eladni. Mégis, a népi ellenőrök tanácsai mindkét félnek szólnak: az építők lépjenek túl a hagyományoson (kis méretű tégla!), a tervezők ismerkedjenek meg a korszerű anyagokkal és propagálják azokat (kéményidom, műanyag ajtó és ablak!), az ipar és a kereskedelem egyezzen meg a készletezési gondokból sarjadzó vitákban (cső!) ... És akkor kevesebb lesz a tövis a ház elkészültét jelző májusfán. (brackó) Rekonstrukció a téglagyárban Jé> termelési eredmények ' Műszaki konferencia az LKM-ben Ma délelőtt 9 órakor a vállalati munkásőrkörletben megkezdődött a Lenin Kohászati Művek I—III. negyedévi eredményeit értékelő műszaki, konferencia. Résztvevői jó eredményekről adhatnak számot, hiszen a gyáróriás első háromnegyedévi termelési értéktervét 103.9 százalékra teljesítette. A 14 termelő egység közül különösen kiemelkedik a nagy- olvasztó. az acélmű és a hengerdék eredménye. A tervezettnél 17 ezer 500 tonnával több áru hagyta el a gyárat. Mutatós az energiatakarékosság eredménye: az intézkedési terv megvalósítása 5,5 millió forinthoz juttatta a kollektívát. Külön érdemes odafigyelni arra, hogy mindezeket az eredményeket csökkenő létszám mellett produkálta az LKM. A konferencia második részében — lapzárta után — az esztendő hátralevő időszakának feladatairól, tennivalóiról volt szó. Befejezéshez közeledik az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Mát- raderecskei Téglagyárának rekonstrukciója és a vázke- rámiagyár építése. Az évente több mint 35 millió, kisméretű téglának megfelelő, úgynevezett Alfa Il-es falazóblokkot előállító gyárhoz új, 600 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot, 1900 négyzetméter alapterületű agyagtárolót építettek. A szereléssel egyidőben megkezdték az új osztrák és olasz automata berendezéseket kezelő dolgozók képzését. A gyár felújítására, illetve a vázkerámiagyar építésére — amely a tervek szerint a jövő év elején fejeződik be — összesen 144 rrvüió forintot költenek. Almából nem lesz hiány. A OH várospolitikai fóruma ) A hűvös, ködös hajnalok a tél közeledtét jelzik. Milyennek ígérkezik az ellátás az év legkritikusabb szakában? Az' AGROKONZUM biztonságos ellátásra törekszik, ezért a tavalyi 1500 vagonnal szemben 1900 vagon árut kíván tartalékolni. Az eddig „bespájzolt” árukat és a kilátásokat tekintve, azt mondhatjuk, hogy bár számos cikkből nehéz előteremteni a kívánt mennyiséget, aggodalomra nincs okunk. IMPORTÁLNAK Burgonyából 150 vagont .importálnak is, és ezzel együtt elegendő lesz a készlet, ha a Nagy-miskolci Állami Gazdaság betakarítja és átadja az AGROKONZUM- nak a szerződésben lekötött mennyiséget. Vöröshagymából még körülbelül 50 vagon hiányzik, de akár az export mérséklésével is, előteremtik a téli szükségletet. Tavaly kevésnek bizonyult a fejes- káposzta. Az idén nyers és savanyú is lesz elegendő. A teljes igényt ki tudják elégíteni a primőrök megjelenéséig sárgarépából, kelkáposztából és jó minőségű almát is találunk egész télen át az AGROKONZUM boltjaiban. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a petrezselyemgyökérről. mert még vagy 10 vagonnal kell felvásárolni. Fokhagymából periig a tervezett 6 vagonnak legfeljebb eavharmadát sikerül beszerezni. KEVÉS A TÁROLÓTÉR Az AGROKONZUM vezetői elmondták, hogy különös gondot fordítanak a tárolási veszteségek csökkentésére, mivel számos cikk vizes, azaz romlandó állapotban érkezett a raktárakba. Sok millió forintot költöttek tartósító berendezések vásárlására, ám fedett raktár még mindig kevesebb van. mint kelléne. Az árunak körülbelül a fele a szabadban — prizmákban — telel. A Sa- jó-parti telep ma már szűk, a Miskolc ellátásához szükséges áru jó részét is más települések határában kell tárolni. Ideje lenne kijelölni egy olyan területet, melyen véglegesen megoldódnának ^ zöldség-gyümölcs-kereske- delem tárolási gondjai! (békés) Valószínűleg egyetlen háziasszonynak sem kell különösebben bizonygatni, hogy nehéz nyaruk volt a zöldség- gyümölcstermelöknek és a kereskedőknek egyaránt. Lemérhette ezt ki-ki a megszokottnál szegényesebb áruválasztékon és egyes cikkek árain is. A városi páltbizott- ság gazdaságpolitikai osztálya az elmúlt hónapokban figyelemmel kísérte a kereslet és a kínálat alakulását, tegnap pedig a téli készletekről tájékozódott az AGROKONZUÜI vezetőségénél. A kései tavaszt aszályos nyár követte és egy-két hónapon keresztül bizony igen szűk volt a kínálat néhány cikkből. A gyümölcsök közül elég, ha a dinnyét említjük. Ennek ellenére a megye és Miskolc ellátásában kulcsszerepet játszó AGROKONZUM október 16-ig 3580 vagon zöldséget és gyümölcsöt értékesített, a tavalyi év hasonló időszakában eladott 3350 vagonnal szemben. ALMAVASÁR Napjainkban kielégítő az AGROKONZUM-boltok, -standok árukínálata. Sőt, bizonyos cikkekből, így például almából, jobb, mint az elmúlt években ilyenkor volt. Három hatvanért harmad- osztályú alrftát hoz forgalomba az AGROKONZUM. (A harmadosztály még nagyon is'jó minőséget takar. Legfeljebb ezt az almát nem lehet hosszú ideig tárolni.) Országszerte szorgalmazzák az idén a másodvetést. Körülbelül félmillió forint értékű zöldségvetömagot juttatott a gazdaságoknak az AGROKONZUM, és arra számított, hogy ennek fejében körülbelül 150 vagon áruval segítik az őszi-téli ellátást. Az időjárás ismét közbeszólt: sok volt az eső, korán érkeztek a fagyok, ezért a vártnál jóval kevesebb, körülbelül 20 vagon áruval fizettek a másodvetések eddig és legfeljebb 4—5 vagon árura számíthatnak még. De így sem nevezhetjük sikertelennek az akciót Sőt! Nem kis dolog, hogy zöldborsót, zöldbabot, friss salátát is találtak az elmúlt hetekben a boltokban a háziasszonyok. A kényszerintézkedést tehát érdemes állandósítani! KÖZELEDIK A KRITIKUS ÉVSZAK Az árualap növelését szolgálta az az intézkedés is, hogy a boltokat kötelezték: vegyenek át minden árut a kistermelőktől. Külön jutáié, kot kaptak az így felvásárolt áruk értékesítése után a kereskedők és még kockázatot sem vállaltak, mert az esetleges romlás nem az ő számlájukat terhelte. Körülbelül 6 vagon zöldség és gyümölcs került ezen az úton az AG- ROKONZUM-hoz, jóllehet nem mindegyik boltvezető tartotta szívügyének a közhasznú rendelkezés víg.óhajtását. * Pillantás a város éléskamrájába. (Ágotha felv.)
