Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

A szolgáltatásokon van mit javítani A KISZÖV küldöttközgyűlése Milyen lesz a művésztelep? A képen (balról jobbra) Plesz Antal tervező, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Csabái Kál­mán festőművész és Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese. Az eredmények lelkesítenek, de a lehetőségeket nem szabad elszalasztani Milyen is lesz ez a város? Cseterki Lajos látogatása Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Évente több száz millió forint értékű exporttal is se­gítették (és segítik) ipari szövetkezeteink a népgazda­ság feladatainak megvalósít tását. Tizenöt szövetkezet ter­mékei jutnak cl évről év­re a világ országaiba. Öt év alatt az exportra is dolgozó szövetkezetek külke­reskedelmi értékesítése 55,6 százalékkal nőtt. A szövetkezeti ipar egyik fontos feladata az állami nagyipar termelésének ki­egészítése, az állami iparral való együttműködés. Különö­sen a szolgáltatások terüle­tén. Eredmények itt is van­nak, de még mindig nagy a lemaradás. Koltai Zoltán említette szóbeli kiegészítő­jében, hogy Borsod megye az egy főre eső szolgáltatások értékét tekintve úgy a 16—17. he­lyen áll a megyék között. A vártnál kevesebb árut kapott ezen a héten az AG- ROKONZUM, így néhány árucikkből nem elégíthette ki az igényeket. Leveszöld­ségből például csak 150 ezer csomót tudott beszerezni. Kevésnek bizonyult a sza­badföldi uborka és paradi­csom is. Ugyanez mondható el a kelkáposztáról, amiből mindössze egy vagonnal ér­kezett. Elegendőnek bizo­nyult viszont a három vagon zöldborsó és a 6 vagon fejes­káposzta. Üjburgonyából 7 vagon, hagymából 100 ezer csomó került a bolthálózat­ba. A 350 ezer darab zöld­Ez nyilván a szövetkezete­ken is múlik, hiszen a szol­gáltatások nagy részét ipari szövetkezetek végzik. Min­den bizonnyal javít a hely­zeten a leninvárosi és mis­kolci lakáskarbantartó szö­vetkezetek megalakulása, hi­szen különösen ezen a terü­leten küzdünk komoly gon­dokkal. Dr. Havasi Béla felszóla­lásában utalt arra, hogy az ipari szövetkezetek jól* fej­lődtek, megerősödtek, afféle kis-, vagy közepes nagyságú ipari üzemekké váltak. Ezt a fejlődést azonban nem kö­vette ugyanilyen arányú szemléletbeli változás. Koltai Zoltán említette meg, hogy ez megmutatkozik most, az V. ötéves tervek készítésekor is. Néhány szövetkezet veze­tősége csak minimális jöve­delemnövekedést tervezett, ami ellentétes a párt politi­kájával. paprika jó kínálatot biztosí­tott. Az egy-egy vagon eg­res, illetve meggy, a 3 vagon földieper és a 4 vagon cse­resznye ugyanannyi, mint az előző évi mennyiség. A jövő hétre várja a nyár két „ked­vencét”, a zöldbabot és az őszibarackot is az AGRO- KONZUM. Ami az árakat illeti: a cse­resznye kilója 12—17, a pa­radicsomé 44, a meggyé 16 forint volt. A zöldpaprika darabját 1,40-ért és 2,80-ért vásárolhattuk. Egy hét alatt 10 fórintról, 7,60-ra csökkent a karfiol ára. Az új burgonya 9,80-ért kapható már. Felnek szövetkezeteink a bankhitel igénybevételétől, s az ezzel járó kockázat­tól is, egyedül a KlSZÖV-re akar­nak támaszkodni, megfeled­kezve arról, hogy ugyan az V. ötéves terv éveiben is összesen 50 millió forint tá­mogatást ad a KISZÖV a szövetkezeteknek, ám csakis meghatározott célokra. A vita lezárása után meg­választották a K1SZÜV uj megyei elnökségét. A me­gyei KISZÖV elnöke ismét Koltai Zoltán lett. Ugyan­csak megválasztották a fe­gyelmi bizottságot (elnöke Jambrik Gézáné. a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnö­ke), a funkcionális és szak- bizottságok elnökeit, s azt a 21 küldöttet, akik az orszá­gos kongresszuson képviselik' megyénk ipari szövetkezetei­nek 12 ezer fős tagságát. NY1KES IMRE A munkaruhán a nevük Önkiszolgáló benzinkutak Az ügyfelek jobb, udva­riasabb kiszolgálását célozza az az intézkedés, amely sze­rint július 1-től az ÁFOR- ■ kutak kezelői munkaruháju­kon feltüntetik nevüket, s így panasz esetén az ügyfél név szerint hivatkozhat az udvariatlan, vagy rossz ki­szolgálóra. Az árusítás gyor­sabb lebonyolítására egyéb­ként az ÁFOR kísérleteket kezd önkiszolgáló rendszerű töltőállomások létrehozásá­val. Az elsőt Budapesten, a Kerepesi úti benzinkútnál állítják fel, és ezenkívül Aszódon, Keszthelyen, Gyön­gyösön és Füzesabonyban szerelnek fel az év végéig önkiszolgáló benzinkutat. — És mikor lesz a ház­avató? — kérdezte otszág- gyűlési képviselőnk, Cseter­ki Lajos a munka zajától hangos, malterszagú épület­ben. A válaszok nem estek egybe. ... Ha minden jól megy, még a nyáron ... Au­gusztus végén ... Ősszel biz­tosan. A Csabai kapui művészte­lep megtekintése az Elnöki Tanács titkárának tegnapi programjában az első helyen szerepelt. A házigazdák kedvtelve mutogatták a nyolc művészlakást a vendégnek, aki nem fukarkodott az elis­meréssel. — Örülök, hogy a város rászánta magát arra, hogy otthont, igazi otthont terémt művészeinek. Gratulálok a tervezőknek. Jó néhány nagy alkotónál jártam már. Leg­utóbb Pátzay mesternél ven­dégeskedtem ... Ezek a mű­termek legalább olyan jók lesznek. V endégségben a műteremben Az értékítélet akkor valós,' ha a véleményalkotáskor összevetjük a jövőt a jelen­nel. !Az egyik régi művész- lakás fiatal lakóit látogatta meg Cseterki Lajos és kísé­rete. A Szanyi házaspár (Sza- nyi Péter és Varga Éva szob­rászművész) jó házigazdának bizonyult. A forgatókönyv szerint néhány percesre ter­vezett látogatás majd két­órásra nyúlt. A jó hangulatú eszmecserén sok mindenről szó esett. — A Miskolc, Kazincbar­cika, Leninváros háromszög gazdaságilag, iparilag az or­szág legjobban fejlődő, leg­nagyobbat lépő területe. Üj gyárak nőnek ki a földből, szinte egyik napról a másik­ra változik a városkép és — bár ez a legnehezebb, leg­bonyolultabb folyamat — változnak az emberek is Az eredmények lelkesítenek de a lehetőségek elmulasztása elkeserít. Tudom, hogy a szükség nagy úr, kevés a hely és sok lakás kell, de nekem az avasi lakótelep nem nagyon nyerte meg a tetszésemet. A házak kőhom­lokzata eldugta, eltüntette a miskolciak kedves hegyét. Várost építsünk, ne házakat! Quélező ekevas Felsőzsolcán Olcsóbb az újburgonya Továbbra is bevés a söldség, uborka, puradicsom „Önélező’ ’szerszámvasak gyártását kezdték meg a fel- sőzsolcai Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Válla­lat mezőcsáti gyáregységé­ben. A keményfém élű, úgy­nevezett önélező ekevasak gyártási technológiáját a Me­zőgazdasági Gépkísérleti In­tézet és a felsőzsolcai gyár közösen dolgozta ki. A szán­tóvasak keményfém élének egyenletes kopása biztosítja a szerszám „önélezését” és az új ekevassal háromszor- négyszer nagyobb földterület szántható fel, mint a koráb­bi szerszámokkal. Üdülő cementgyáriak A Hejőcsabai Cementgyár­ban is szétkapkodják a SZOT-beulalókat (szeptem­berig 22 felnőtt és 6 gyer­mek kap ilyet). Akiknek nem jut, a vállalati üdültetésben vehetnek részt. A gyár szakszervezeti üdültetési bizottsága az idén 200—210 felnőtt- és gyermek­üdülőjegyet osztott szét. El­jutnak a cementgyári dolgo­zók Balatonalmádiba. Zsóri- ra, Harkányfürdőre, Gyenes- diásra. A gyermekek — három csoportban — a Tata-féhyes- fürdői cementipari gyermek- üdülőben pihenhetnek. Év­ről évre mind több cement­gyári dolgozó jut el külföld­re is a szakszervezeti üdül­tetési bizottság segítségével. Az idén 15-en az NDK-ban, öten Csehszlovákiában, hár- man-hárman Lengyelország­ban - és Jugoszláviában fris­sülhetnek fel az egész évi kemény munka után. Zárak Afrikába Az ELZETT Müvek sá­toraljaújhelyi gyárában ké­szülnek az „Union” típusú komplett zárak, amelyek nemcsak hazánkban, de a határainkon túl is kereset­tek. A nyugat-európai orszá­gokon kívül már Afrikából és a Közel-Keletről is jelent­keztek vevők a gyártmány­ra. így az idén a sátoralja­újhelyiek terméke megjele­nik majd Irak, Irán és Tan­zánia piacain is. A tőkés ex­port értéke eléri a 90 millió forintot. Hajháló a konténerben Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a konténerek alkalmazása forradalmi változást hozott az áruszállításban. Ám ezeket az időt, fáradságot és költséget megtakarító eszközöket is le­het úgy használni — bár nem könnyű! —, hogy éppen ellen­kező hatást érjenek el velük. Először is nem mindegyik áru alkalmas a konténeres szál­lításra. Mint az olvosók többsége, jómagam sem vagyok szál­lítási szakember, de ha megkérdeztek volna, különösebb fej­törés nélkül a „nem alkalmas” kategóriába sorolom például a hajhálót. Sajna nem kérdeztek meg, és így fordulhatott elő, több esetben is, hogy a nagykereskedelmi vállalat az cmlitctt cikkel töltette meg — részben — a konténereket. Elképzel­hetik, hogy a hajhálók súlya és tömege mennyivel maradt a szállítóedényeké mögött. Mi jöhet ezután? Nyilván csak az, hogy az okos szállítók az ágyneműbe való tollpihét vaska­zettában, esetleg jól zárható kuktaedényekben fuvarozzák. Az is nagyon tetszett a konténeres szállítás furcsaságát taglaló NEB-jelentésben, hogy: mivel a gépjárművek­ről — megfelelő szerkezetek hiányában — nem minden eset­ben tudják leemelni a konténert; ezért a konténert kiviszik a boltba, ott kibontják, és hagyományos módon szállítják be az árut. A kibontott konténerekből történő szállítás sokkal ne­hezebb, mint a hagyományos, dobozos vagy ládás.” Csabai Kálmán: — A kiál­lítóterem-gondok méltatlanok egy ilyen nagy városhoz. Drótos László: — A Tech­nika Házának építéséhez kaptunk néhány millió fo­rintot. Ezt még minden bi­zonnyal megtoldják a mis­kolci üzemek is; pénzzel, társadalmi munkával, anyag­gal. Megtoldhatnák az építé­szek, tervezők is egv kiállí- tóteremnek alkalmas helyi­ség ötletével. Plesz Antal: — Én még emlékszem arra az időre, amikor a szökőkút helvére Technika Házát és kiállító- termet képzeltünk... Én csináltam a terveket. Változnak az emberek is A gondolatok körei egyre nagyobb és nagyobb terüle­teket fogtak át abból a té­mából. amit úgy hívnak, hogy Miskolc. És ha valakinek még ez sem volna elég, akkor itt van a jelentés következő mondata: „Mivel a konténereket mérlegel­ni nem tudják, így néni’tudnak eleget tenni az áruk átadását, illetve átvételét szabályozó előírásoknak. A nagykereskedelmi vállalatok, erre való hivatkozással, sok esetben elutasítják a mennyiségi eltérések miatti kifogásokat.” Szóval akkor is konténerben szállítanak, ha így sokkal ne­hezebb. S akkor is konténerben szállítanak, ha így tulajdon­képpen zsákbamacskát vesz sokszor a boltos. Hogy miért? Nyilván azért, hogy a nagykereskedelmi vállalatnak legyen mire hivatkozni. Így válik a szállításokat forradalmasító, időt, fáradtságot és költséget csökkentő eszközökből egyszerű, de nagyszerű hivatkozási alap. Az ember haja az égnek áll tőle. Sebaj! Teszünk rá hajhálót. Lehetőség szerint olyat, amit konténerben szállítottak. (békés) — Miskolc fejlődésének re­neszánszát éli. A fizikai lét feltételei adottak, de a tar­talommal még adós a város. — Az ipar dinamikus fej­lődése mögött elmaradt a kulturális és szellemi élet fejlődése. Kicsi a város meg­tartó ereje. Cseterki Lajos tegnapelőtt a két diósgyőri nagyüzemben iárt, előtte pedig a megye és a város vezetőivel folytatott eszmecserét. Benyomásait így lehet összegezni: A gondolat a belváros1 la­kótelepen tett séta közben folytatódott. — Tudom, hogy Miskolc- nak még mindig nincs komp­lex rendezési terve. Nincs egy nagy térkép, amelv egy gondolattal, egy akarattal tünteti fel, hogy milyen is lesz ez a város ... Csak fol­tokat tervezünk. A város te­le van városrésznyi, össz­komfortos városokkal ahol minden bérház követeli a maga üzletét, szolgáltató-há­zát. A spontaneitás nem vá­lik javára az összképnek. Várost építsünk, ne házakat és lakótelepeket! Az űj. lakóra váró laká­sokról elégedetten nyiljtko- zott az Elnöki Tanács titká­ra. Örömmel nyugtázta, hogy szeptemberben nyit a húsz tantermes iskoia, hamarosan átadják a 120 férőhelyes böl- csődét is. Vincze Géza. a BÁÉV vezérigazgatója el­mondotta, hogy ezen a lakó­telepen időben sokka] köze­lebb került egymáshoz a la­kások és az úgynevezett kap­csolódó létesítmények átadá­sa. Ez pedig, a korább* gon­dok ismeretében, nagv szó! Az iskola melletti beton­lapra ideiglenes élelmiszer­üzletet telepítenek. Cseterki Lajos tréfásan megkérdezte, hogy az ilyen „ideiglenes megoldások” nem válnak-e véglegessé... A házigazdák megnyugtatták, s megmutat­ták, hol épül az új. a végle­ges megoldást jelentő ABC. B. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents