Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
A szolgáltatásokon van mit javítani A KISZÖV küldöttközgyűlése Milyen lesz a művésztelep? A képen (balról jobbra) Plesz Antal tervező, Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Csabái Kálmán festőművész és Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese. Az eredmények lelkesítenek, de a lehetőségeket nem szabad elszalasztani Milyen is lesz ez a város? Cseterki Lajos látogatása Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) Évente több száz millió forint értékű exporttal is segítették (és segítik) ipari szövetkezeteink a népgazdaság feladatainak megvalósít tását. Tizenöt szövetkezet termékei jutnak cl évről évre a világ országaiba. Öt év alatt az exportra is dolgozó szövetkezetek külkereskedelmi értékesítése 55,6 százalékkal nőtt. A szövetkezeti ipar egyik fontos feladata az állami nagyipar termelésének kiegészítése, az állami iparral való együttműködés. Különösen a szolgáltatások területén. Eredmények itt is vannak, de még mindig nagy a lemaradás. Koltai Zoltán említette szóbeli kiegészítőjében, hogy Borsod megye az egy főre eső szolgáltatások értékét tekintve úgy a 16—17. helyen áll a megyék között. A vártnál kevesebb árut kapott ezen a héten az AG- ROKONZUM, így néhány árucikkből nem elégíthette ki az igényeket. Leveszöldségből például csak 150 ezer csomót tudott beszerezni. Kevésnek bizonyult a szabadföldi uborka és paradicsom is. Ugyanez mondható el a kelkáposztáról, amiből mindössze egy vagonnal érkezett. Elegendőnek bizonyult viszont a három vagon zöldborsó és a 6 vagon fejeskáposzta. Üjburgonyából 7 vagon, hagymából 100 ezer csomó került a bolthálózatba. A 350 ezer darab zöldEz nyilván a szövetkezeteken is múlik, hiszen a szolgáltatások nagy részét ipari szövetkezetek végzik. Minden bizonnyal javít a helyzeten a leninvárosi és miskolci lakáskarbantartó szövetkezetek megalakulása, hiszen különösen ezen a területen küzdünk komoly gondokkal. Dr. Havasi Béla felszólalásában utalt arra, hogy az ipari szövetkezetek jól* fejlődtek, megerősödtek, afféle kis-, vagy közepes nagyságú ipari üzemekké váltak. Ezt a fejlődést azonban nem követte ugyanilyen arányú szemléletbeli változás. Koltai Zoltán említette meg, hogy ez megmutatkozik most, az V. ötéves tervek készítésekor is. Néhány szövetkezet vezetősége csak minimális jövedelemnövekedést tervezett, ami ellentétes a párt politikájával. paprika jó kínálatot biztosított. Az egy-egy vagon egres, illetve meggy, a 3 vagon földieper és a 4 vagon cseresznye ugyanannyi, mint az előző évi mennyiség. A jövő hétre várja a nyár két „kedvencét”, a zöldbabot és az őszibarackot is az AGRO- KONZUM. Ami az árakat illeti: a cseresznye kilója 12—17, a paradicsomé 44, a meggyé 16 forint volt. A zöldpaprika darabját 1,40-ért és 2,80-ért vásárolhattuk. Egy hét alatt 10 fórintról, 7,60-ra csökkent a karfiol ára. Az új burgonya 9,80-ért kapható már. Felnek szövetkezeteink a bankhitel igénybevételétől, s az ezzel járó kockázattól is, egyedül a KlSZÖV-re akarnak támaszkodni, megfeledkezve arról, hogy ugyan az V. ötéves terv éveiben is összesen 50 millió forint támogatást ad a KISZÖV a szövetkezeteknek, ám csakis meghatározott célokra. A vita lezárása után megválasztották a K1SZÜV uj megyei elnökségét. A megyei KISZÖV elnöke ismét Koltai Zoltán lett. Ugyancsak megválasztották a fegyelmi bizottságot (elnöke Jambrik Gézáné. a Miskolci Háziipari Szövetkezet elnöke), a funkcionális és szak- bizottságok elnökeit, s azt a 21 küldöttet, akik az országos kongresszuson képviselik' megyénk ipari szövetkezeteinek 12 ezer fős tagságát. NY1KES IMRE A munkaruhán a nevük Önkiszolgáló benzinkutak Az ügyfelek jobb, udvariasabb kiszolgálását célozza az az intézkedés, amely szerint július 1-től az ÁFOR- ■ kutak kezelői munkaruhájukon feltüntetik nevüket, s így panasz esetén az ügyfél név szerint hivatkozhat az udvariatlan, vagy rossz kiszolgálóra. Az árusítás gyorsabb lebonyolítására egyébként az ÁFOR kísérleteket kezd önkiszolgáló rendszerű töltőállomások létrehozásával. Az elsőt Budapesten, a Kerepesi úti benzinkútnál állítják fel, és ezenkívül Aszódon, Keszthelyen, Gyöngyösön és Füzesabonyban szerelnek fel az év végéig önkiszolgáló benzinkutat. — És mikor lesz a házavató? — kérdezte otszág- gyűlési képviselőnk, Cseterki Lajos a munka zajától hangos, malterszagú épületben. A válaszok nem estek egybe. ... Ha minden jól megy, még a nyáron ... Augusztus végén ... Ősszel biztosan. A Csabai kapui művésztelep megtekintése az Elnöki Tanács titkárának tegnapi programjában az első helyen szerepelt. A házigazdák kedvtelve mutogatták a nyolc művészlakást a vendégnek, aki nem fukarkodott az elismeréssel. — Örülök, hogy a város rászánta magát arra, hogy otthont, igazi otthont terémt művészeinek. Gratulálok a tervezőknek. Jó néhány nagy alkotónál jártam már. Legutóbb Pátzay mesternél vendégeskedtem ... Ezek a műtermek legalább olyan jók lesznek. V endégségben a műteremben Az értékítélet akkor valós,' ha a véleményalkotáskor összevetjük a jövőt a jelennel. !Az egyik régi művész- lakás fiatal lakóit látogatta meg Cseterki Lajos és kísérete. A Szanyi házaspár (Sza- nyi Péter és Varga Éva szobrászművész) jó házigazdának bizonyult. A forgatókönyv szerint néhány percesre tervezett látogatás majd kétórásra nyúlt. A jó hangulatú eszmecserén sok mindenről szó esett. — A Miskolc, Kazincbarcika, Leninváros háromszög gazdaságilag, iparilag az ország legjobban fejlődő, legnagyobbat lépő területe. Üj gyárak nőnek ki a földből, szinte egyik napról a másikra változik a városkép és — bár ez a legnehezebb, legbonyolultabb folyamat — változnak az emberek is Az eredmények lelkesítenek de a lehetőségek elmulasztása elkeserít. Tudom, hogy a szükség nagy úr, kevés a hely és sok lakás kell, de nekem az avasi lakótelep nem nagyon nyerte meg a tetszésemet. A házak kőhomlokzata eldugta, eltüntette a miskolciak kedves hegyét. Várost építsünk, ne házakat! Quélező ekevas Felsőzsolcán Olcsóbb az újburgonya Továbbra is bevés a söldség, uborka, puradicsom „Önélező’ ’szerszámvasak gyártását kezdték meg a fel- sőzsolcai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat mezőcsáti gyáregységében. A keményfém élű, úgynevezett önélező ekevasak gyártási technológiáját a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a felsőzsolcai gyár közösen dolgozta ki. A szántóvasak keményfém élének egyenletes kopása biztosítja a szerszám „önélezését” és az új ekevassal háromszor- négyszer nagyobb földterület szántható fel, mint a korábbi szerszámokkal. Üdülő cementgyáriak A Hejőcsabai Cementgyárban is szétkapkodják a SZOT-beulalókat (szeptemberig 22 felnőtt és 6 gyermek kap ilyet). Akiknek nem jut, a vállalati üdültetésben vehetnek részt. A gyár szakszervezeti üdültetési bizottsága az idén 200—210 felnőtt- és gyermeküdülőjegyet osztott szét. Eljutnak a cementgyári dolgozók Balatonalmádiba. Zsóri- ra, Harkányfürdőre, Gyenes- diásra. A gyermekek — három csoportban — a Tata-féhyes- fürdői cementipari gyermek- üdülőben pihenhetnek. Évről évre mind több cementgyári dolgozó jut el külföldre is a szakszervezeti üdültetési bizottság segítségével. Az idén 15-en az NDK-ban, öten Csehszlovákiában, hár- man-hárman Lengyelországban - és Jugoszláviában frissülhetnek fel az egész évi kemény munka után. Zárak Afrikába Az ELZETT Müvek sátoraljaújhelyi gyárában készülnek az „Union” típusú komplett zárak, amelyek nemcsak hazánkban, de a határainkon túl is keresettek. A nyugat-európai országokon kívül már Afrikából és a Közel-Keletről is jelentkeztek vevők a gyártmányra. így az idén a sátoraljaújhelyiek terméke megjelenik majd Irak, Irán és Tanzánia piacain is. A tőkés export értéke eléri a 90 millió forintot. Hajháló a konténerben Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a konténerek alkalmazása forradalmi változást hozott az áruszállításban. Ám ezeket az időt, fáradságot és költséget megtakarító eszközöket is lehet úgy használni — bár nem könnyű! —, hogy éppen ellenkező hatást érjenek el velük. Először is nem mindegyik áru alkalmas a konténeres szállításra. Mint az olvosók többsége, jómagam sem vagyok szállítási szakember, de ha megkérdeztek volna, különösebb fejtörés nélkül a „nem alkalmas” kategóriába sorolom például a hajhálót. Sajna nem kérdeztek meg, és így fordulhatott elő, több esetben is, hogy a nagykereskedelmi vállalat az cmlitctt cikkel töltette meg — részben — a konténereket. Elképzelhetik, hogy a hajhálók súlya és tömege mennyivel maradt a szállítóedényeké mögött. Mi jöhet ezután? Nyilván csak az, hogy az okos szállítók az ágyneműbe való tollpihét vaskazettában, esetleg jól zárható kuktaedényekben fuvarozzák. Az is nagyon tetszett a konténeres szállítás furcsaságát taglaló NEB-jelentésben, hogy: mivel a gépjárművekről — megfelelő szerkezetek hiányában — nem minden esetben tudják leemelni a konténert; ezért a konténert kiviszik a boltba, ott kibontják, és hagyományos módon szállítják be az árut. A kibontott konténerekből történő szállítás sokkal nehezebb, mint a hagyományos, dobozos vagy ládás.” Csabai Kálmán: — A kiállítóterem-gondok méltatlanok egy ilyen nagy városhoz. Drótos László: — A Technika Házának építéséhez kaptunk néhány millió forintot. Ezt még minden bizonnyal megtoldják a miskolci üzemek is; pénzzel, társadalmi munkával, anyaggal. Megtoldhatnák az építészek, tervezők is egv kiállí- tóteremnek alkalmas helyiség ötletével. Plesz Antal: — Én még emlékszem arra az időre, amikor a szökőkút helvére Technika Házát és kiállító- termet képzeltünk... Én csináltam a terveket. Változnak az emberek is A gondolatok körei egyre nagyobb és nagyobb területeket fogtak át abból a témából. amit úgy hívnak, hogy Miskolc. És ha valakinek még ez sem volna elég, akkor itt van a jelentés következő mondata: „Mivel a konténereket mérlegelni nem tudják, így néni’tudnak eleget tenni az áruk átadását, illetve átvételét szabályozó előírásoknak. A nagykereskedelmi vállalatok, erre való hivatkozással, sok esetben elutasítják a mennyiségi eltérések miatti kifogásokat.” Szóval akkor is konténerben szállítanak, ha így sokkal nehezebb. S akkor is konténerben szállítanak, ha így tulajdonképpen zsákbamacskát vesz sokszor a boltos. Hogy miért? Nyilván azért, hogy a nagykereskedelmi vállalatnak legyen mire hivatkozni. Így válik a szállításokat forradalmasító, időt, fáradtságot és költséget csökkentő eszközökből egyszerű, de nagyszerű hivatkozási alap. Az ember haja az égnek áll tőle. Sebaj! Teszünk rá hajhálót. Lehetőség szerint olyat, amit konténerben szállítottak. (békés) — Miskolc fejlődésének reneszánszát éli. A fizikai lét feltételei adottak, de a tartalommal még adós a város. — Az ipar dinamikus fejlődése mögött elmaradt a kulturális és szellemi élet fejlődése. Kicsi a város megtartó ereje. Cseterki Lajos tegnapelőtt a két diósgyőri nagyüzemben iárt, előtte pedig a megye és a város vezetőivel folytatott eszmecserét. Benyomásait így lehet összegezni: A gondolat a belváros1 lakótelepen tett séta közben folytatódott. — Tudom, hogy Miskolc- nak még mindig nincs komplex rendezési terve. Nincs egy nagy térkép, amelv egy gondolattal, egy akarattal tünteti fel, hogy milyen is lesz ez a város ... Csak foltokat tervezünk. A város tele van városrésznyi, összkomfortos városokkal ahol minden bérház követeli a maga üzletét, szolgáltató-házát. A spontaneitás nem válik javára az összképnek. Várost építsünk, ne házakat és lakótelepeket! Az űj. lakóra váró lakásokról elégedetten nyiljtko- zott az Elnöki Tanács titkára. Örömmel nyugtázta, hogy szeptemberben nyit a húsz tantermes iskoia, hamarosan átadják a 120 férőhelyes böl- csődét is. Vincze Géza. a BÁÉV vezérigazgatója elmondotta, hogy ezen a lakótelepen időben sokka] közelebb került egymáshoz a lakások és az úgynevezett kapcsolódó létesítmények átadása. Ez pedig, a korább* gondok ismeretében, nagv szó! Az iskola melletti betonlapra ideiglenes élelmiszerüzletet telepítenek. Cseterki Lajos tréfásan megkérdezte, hogy az ilyen „ideiglenes megoldások” nem válnak-e véglegessé... A házigazdák megnyugtatták, s megmutatták, hol épül az új. a végleges megoldást jelentő ABC. B. 5.
