Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
O R J a miskolciaké a szó A királyi várban születetta Győri kapuban ét Sziíes ni II éves özvegy Szűcs Lajosné, Miskolc, Győri kapu 71. szám alatti lakos tegnap ünnepelte születésének 101. évfordulóját. Ünnepelte fia, menye, hat unokája — s azok házastársai — és öt dédunokája. — Sohasem gondoltam volna* hogy megérem... Szűcs néni rácsodálkozik a világra, mint aki legjobban meglepődött, lám, hogv fut az idő. Vékony derekát egye-' nesíti a fotel támlájához, szeméből humor kacsint, mikor a l'La, Andor emlékezteti: 9 EMELETES TORTA szodó, egy fiatalabb, magas, barna hajú, s egy hatvanévesnek látszó öreg úr, A csendőrök parancsnoka megállt előttük, tisztelgett, valamit jelentett nekik, aztán mind a hárman felmásztak a repülő megdőlt szárnyának a tövéhez, karonfogták egymást, úgy mosolyogtak ránk, megi gézettek re, s az egy-két fotómasina lencséjébe. (Abban az időben fényképezőgépet is csak kevesek tudhattak a magukénak.) — Az a köpcös Endresz György, az a jóképű pedig Magyar Sándor. Az óceánrepülőink — szállt szájról szájra az információ. S minden korosztálybeliek büszkén tekintettünk rájuk, meg önmagunkra, hogy íme: kis nép vagyunk, de át tudjuk repülni az óceánt. Igen: Endreszék az amerikai Harbour Grace-töl 25 óra 40 perc alatt leszállás nélkül Bicskéig repültek. (A légvonalban talán 30 kilométerrel odébb levő budaörsi repülőtér helyett azért értek földet a kukoricásban, mert elfogyott gépük üzemanyaga.) De ki volt az öreg úr? Egy bizonyos S’zalai bácsi, korábban Amerikába vándorolt hazánkfia, aki a gépei építtette (állítólag ráment egész vagyona), s aki nyilván előzőleg hajón és vonaton Budapestre érkezett, hogv jelen legyen az aviatika höseiPad keHene a játszótér mellé Mixer gép, mixelt ügyintézés — Látod anya, igaza volt Lajosnak tavaly, amikor a tortát díszítette ... Háromemeletes torta volt akkor, száz szál gyertya került a tetejére. Andor bácsi veje biztatta a nagymamát: fújja el a gyertyákat, hogy a következő születésnapon csak egyet kelljen venni. — Ki hitte volna ...? — hajtogatja egyre a pici öregasz- szony. Vászon könyviedéibe ragasztott sárga irkalap az egyik dokumentum. Szűcs néni apjának betűi fakulnak rajta. A hat Gönczi gyerek születésének dátumai. Szűcs néni a harmadik rajta..,Született 1875. június 16-án este fél hat órakor. Keresztelése Pesten, július 8-án, neve Gizella Etelka Anna. K-- resztszülék neve László Jó- zsefné és Pethő László." — A királyi várban születtem, mert a hadügyi minisztériumban volt hivatalnok az apám ... Szűcs néni derűt fakasz- lón szemelgeti a „hogy is volt csak” emlékeket. Az iskoláskorát Kassán, a Fekete Sast (ez volt az iskola neve), ahol két polgárit is végzett, no meg bálozott. — Jó táncos volt az én anyám. Sokat nevettünk rajta, amikor mesélte: egyik óceánrepülés Grace-től nek fogadásán. -S most a fővárosba előző este szállított két óceánrepülővel Bicske határába tért, hogy bensőségesebb fogadás, több falu népe képviselőinek az ünnepelje lehessen ő is. * ■ Ennyi az élmény —, amely némi kiegészítésre szorul. Endresz György és a navigátora, Magyar Sándor, kétségtelenül nagyszerű tettet hajtott végre, hiszen addig — beleértve az Amerikából „csak” Párizsig repült Lindbergh-et is — kevesen tették meg a két földrész közötti légi utat. Ám a magyar uralkodó osztály és támogatói — utóbbiak közt az angol lord Ro- thermere is, aki tízezer dolláros díjjal jutalmazta End- reszéket —, mint annyi más nem mindennapi teljesítményt, az óceánrepülést is az irrendentizmus szolgálatába állították. Még a gép törzsére is ez volt festve: „Justice for Hungary”. (Igazságot Magyarországnak.) Erről azonban a 11 hónappal később az olaszországi Littoria repülőterén egy másik navigátorral lezuhant és szörnyethalt Endresz György és a társa mit sem tehetett. Tisztelettel gondoljunk hát rájuk. TARJAM 1ST VÁM — Kívánom kedves, hogy" érjen meg maga is ennyit! — búcsúzkodik Szűcs néni. Mire a fia — maga is nyugdíjas — nem állja meg: — Jó lenne, de a mi generációnk, meg a későbbieké, már nem olyan .. . Köny- nyű volt anyáméknak, akkoriban nemigen volt még stressz, meg levegőszennyezés. Legfeljebb a Keszten- baum bácsi fiákere, meg az Engelhart lovai elől kellett ugrálni a miskolci főúton. Bezzeg most... — Nem lehet azt tudni, fiam. Én sem hittem volna. Hisz’ két háborút is megéltem. És mégis itt vagyok . .. Jövő ilyenkorig búcsúzunk. A viszontlátásig. A százkettediken ... RADVANYI ÉVA A tanács TII. kerületi hivatalának ablakai alatt szép játszótér található. A mamák a gyermekeikkel szívesen jönnek ide játszani. Sokszor látok terhes anyákat, olyanokat is, akik a második gyermeküket várják. Sajnálom őket. Tévedés ne essék, nem jövendő magzatjuk miatt, hanem azért, mert — egyetlen pad sem lévén a játszótér mellett — álldogálni kényszerülnek. Aztán, amikor már elfáradtak, hazamennek a gyermekükkel együtt, pedig ők is. azok is szívesen maradnának még. Innen alig 200 méterre tucatnyi padot helyeztek el. Nem lehetne ezek közül ket- tőt-hármat áthelyezni a játszótérre ? Tóth Gyula miskolci lakos Könnyen baleset történhetett volna Miskolc-Tiszai pályaudvaron a Tokaj expressz indulását június 13-án 17.49-kor majdnem baleset zavarta meg. Az adott időpontban sok utas és számos kísérő várta a vonat beérkezését. A hangosbemondó szokásos jelzése azonban elmaradt, s szinte meglepetésszerűen futott be a szerelvény. Ez még nem is olyan nagy baj, viszont az utolsó hat kocsiban még be sem fejeződött a felszállás, s az expressz már elindult. Sem indítási füttyszó nem hallatszott, sem szolgálatban levő vasutas az utolsó hat kocsi közelében nem volt, sem a hangosbemondó nem közölte az indulást, nem szólított fel a felszállás befejezésére. A fiatalabbak még fel tudtak ugrálni csomagjaikkal, viszont egy hölgy, táskákkal megrakodva, már nehezebben. Két, a közelben levő katona gyors segítségének köszönhető, hogy az említett utas nem került az egyre gyorsuló vonat kerekei alá. Mint ilyenkor lenni szokott, páran segítettek a kísérő hozzátartozók közöl a bőröndöket felvinni, ők is pánikszerűen ugráltak le a vonatról, növelve a balesetveszélyt. Több felháborodott utas nevében jóindulatúan szóltam a szolgálatos menetirányítónak, hogy jelezzék a vonatok indulását, mert baleset történhet. Erre a válasz az volt, hogy nem rá tartozik, sőt még a „szabálytalankodó” utasokra hárított mindent. Most szerencsére nem történt baj, de ne teremtsünk olyan helyzetet, mely balesetet okozhat: Tokodi József Miskolc, Kiss Ernő u. 35. az. A legutóbbi karácsonyra raixergépet kaptam ajándékba, amelyet Pesten vásároltak. Az elmúlt hónapban meghibásodott, s elvittük a háztartási gépek Augusztus 20. utcában levő szervizébe., Itt azonban kiderült, hogy a garancialevelet a vásárláskor rosszul bélyegezték le —, az egyik helyen 1974., a másikon 1975. látszik. A szervizbe kétségbe vonták a vásárlás idejét, s azt kérték, hogy a garancia- levelet „átbélyegzés” végett küld- jem Pestre. (Kiállításának kelte: 1975. június 10. Nyilvánvaló tehát, hohgy ajándékozóim a mixergépet semmiképpen sem vásárolhatták 1974-ben.) Miután Budapestről visszaküldték a kijavított garancialevelet, ismét felkerestem a szervizt, ahol azt most sem fogadták el. Tanácsolták, hogy szerezzek be egy új garancialevelet —, ezt azonban a pesti vállalat nem hajlandó kiadni. Budapesten elvégeznék ugyan a javítást, kisbabám van azonban, s ezért sürgősen szükségem lenne a gépre. Véleményem szerint a szervizben mindenképpen el kellene fogadni a kibocsátás keltezését, és akkor nem kellene ennyit szaladgálnom a javítás végett. Tatai Jánosnc Miskolc, Fazola H. u. 15. Válasz a gór omboly ieknek A „Kérik vissza a régi járatot” címmel lapunk június 10-i számában megjelent panaszra a Miskolci Közlekedési vállalat forgalomszervezési csoportjától az alábbi választ kaptuk: „A görömbölyi lakosság utazási igényeinek jobb kielégítése érdekében 1975. november 27-én került sor a 4-es autóbuszvonal másfél kilométerrel történő meghosszabbítására, majd 1976. január 2-án korszerű Ikarusz 260-as kocsikra cseréltük ki az itt közlekedő régi járműveket. A 4-es autóbuszvonal sajátságos vonalvezetése következtében az útvonal-hosszabbítás hátrányosan érintette a Pesti Barnabás, Lehár* Ferenc, Lavotta utcák térségében lakó görömbölyieket. Vállalatunk — helyt adva a lakosság ez irányú észrevételeinek — a jelenlegi nyári menetrendben, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban 4/A jelzésű betétjáratokat közlekedtet. A menetrend életbe lépése óta több felmérését végeztünk és megállapítottuk, hogy menetrendszerű közlekedés esetén a járatok kulturált körülmények között szállítanak; zsúfoltság, utasok lemaradása nem tapasztalható. A felmérés azt is igazolta, hogy a vonalon utazóknak mindössze 14,6 százaléka Jut a betét járat által érintett területre. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy éppen ezen utasok nagy részének jelentett előnyt az útvonalmeghosszabbítás, továbbá, hogy a Pesti Barnabás, Lavotta utcák térségében lakóknak a 4/A járat C—8 perces utazási időmegtakarítást jelent, akkor megállapítható, hogy a szervezési intézkedés a többség érdekében történt. Megjegyezzük még, hogy a 4-es járatokat az érintett lakóterület nagyságrendjének megfelelően közlekedtetjük, reggeli csúcsidőben 10—12, délután 14—16 perces járatsűrűséggel.” ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNß TELEFON: |8-22j Az első magyar Harbour A verébé... Mintha csak tegnap történt volna, pedig már 45 esztendeje annak. Déltájban jött a hír akkori lakóhelyemre. Bicskéié (akkor még kevés volt a rádió), hogy előző nap, 1931. június 17- én délután a nagyközség és a kisebb lélekszámú Szár között landolt egy repülőgép. . Tizenegy éves voltam, s a viteldíj összegének hiányában összekuporodva meghúztam magam az izgatott utasokkal zsúfolt pcska autóbusz végében elhelyezett feljárón, hogy . mielőbb részese lehessek a szenzációs élménynek. % Pocsékolunk . Mindennapos kép a strandvendéglőben. Zebrát kérünk 1 A Baross téren, a Tiszai pályaudvar felőli oldalon lekopott a zebra. A tél, a sok eső láthatatlanná tette. A lámpák sárga veszélyt jelző villogása óvatosságra inti a járművezetőket, de mi, gyalogosok teljesen védtelenek vagyunk ezen az útszakaszon. A strandfürdő irányából érkező forgalom beláthatatlan a kanyar miatt. A jól látható zebra lenne egyetlen biztonságunk. Nagyon gyors intézkedést, illetve felfestett átkelőhelyet ;érünk. Több száz ott dolgozó nr ében F. Lászlóné Miskolc Mar a dombtetőn kanyargó zötyögtetös kövesd Írói látszott -a meggypiros színű gép. Enyhén megdőlve kukoricaföld szélén állt, kakastollas zsandárok vigyázlak rá, s félkaréjban tízezres tömeg bámulta áhítattal. Több száz s.zekér sorakozott távolabb, ezeken, s még néhány autóbuszon érkeztek a környék falvainak kíváncsi lakói. (Akkoriban a magánautó ritka volt, akár a fehér holló.) Alighogy odaérkeztünk, személygépkocsi állt meg a repülőgép közelében, s három férfi szállt ki belőle. Egy negyven körüli testes, közeptermelű, jócskán kopatáncosa — egy főhadnagy — ámulva mondta; „marha jó tüdeje van a kisasszonynak!” ... — szól közbe a fia. — Hót akkor nekünk még így udvaroltak — szalad össze a ránc Szűc6 néni arcán. szépek. Amikor ki vannak világítva... Sok évtizede az első miskolci villamoshoz szaladt ki — csudáim, ugyan mi hajtja? 9 DÍSZVENDÉG VOLT • Ml HAJTJA A VILLAMOST? Nem töltötte még be a 16. évét, amikor — 1891-ben — feleségül vette a vasutas Szűcs Lajos. Miskolcra jött férjhez, nem vándoroltak. Életéből 80 esztendőt anyósa házában — a mostani Beloiannisz utcában — élt meg. 96 éves volt — mo6t öt esztendeje — amikor lebontották a kicsi, kertes házat Bérházba költöztek a Győri kapuba. Fura módon köny- nyebben szokta meg az új környezetet, mint a fiata- labbja. — Mert itt csaic odaülök az ablakhoz és nézegetem az autókat... Különösen este Bicskéio Jó az egészsége. „De azt tessék megírni, micsoda körzeti orvosunk van! Dr Porkoláb György. Gyakran meglátogat. Biztosan jön ma is. Tavaly nagy csokor virágot hozott születésnapi ajándéknak ...” Tavaly — 100 évesen — vonattal utazott a fővárosba, a Magyar Államvasúti Alkalmazottak Első Biztosító és Segélyegyletének centenáriumára. Nyugdíját férje után onnan kapja. Díszvendége volt az ünnepségnek, s hazajövet fürgébben lépett le a vonatról, mint a majd feleannyi idős menye. — Olykor még főzök ma is... Szűcs Andorné — a meny — 6zinle dicsekedve mondja: csak egy-két esztendeje tanulgat főzni. Addig a nagymama — akivel 37 éve élnek egy fedél alatt — volt a tűzhely ura. — Nem is ettünk mi soha üzemi kosztot — simít nagyanyján a sudár unoka, Anikó, aki immár maga is három gyermek anyja. • BEZZEG MOST! ♦ Nagymama, unoka, dédunoka ... (Solymos felv.)