Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-17 / 142. szám
Önkiszolgáló villanyrendőr „Munkába” állt városunk ötödik, gyalogosok irányította villanyrendőre is. Az elsőt — mint ismeretes — a Szentpéteri ' kapui kórház előtt állították fel, s a kedvező tapasztalatok alapján újabb négy berendezés felszereléséről döntöttek a szakemberek. Már működik a városi sportcsarnok előtti, a Csabai kapui SZTK-rende- lőíntézet előtti és a Petne- házy bérházaknál elhelyezett, a gyalogosok közlekedését segítő villanyrendőr, s megkezdte a próbaüzemet a diósgyőri városközpontban megépített berendezés is. Két új gyógyszertár Zemplén két nagyközségében: a hegyaljai Olaszlisz- kán és a bodrogközi Tisza- karádon új gyógyszertárat épít a megyei gyógyszertári központ. A két új gyógyszertárra igen nagy szükség van, hiszen a helybelieken kívül a környező községek, Tiszaka- rád esetében pedig a bodrogközi tanyák lakosai is igénybe veszik ezt az egészségügyi szolgáltatást. jfc A Miskolcon és a megye más helységeiben élő 113 egykori partizán közül — miként hírt adtunk róla — tegnap mintegy százan az MHSZ-székházban tanácskoztak. Képünkön a második világháború idején az antifasizmus különböző frontjain fegyverrel a kezükben harcolók egy csoportja látható az összejövetel szünetében, a székház udvarán. Középen Úszta Gyula nyugállományú altábornagy, a Központi Ellenőrző Bizottság és az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, tőle balra dr. Koleszár István rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője és Nagy Ferenc, jobbra Szabadkai Géza és Báli Ferenc. (Solymos László felvétele) •• Ügyintézők Hogy pontosan hány vicc csattanóján nevettünk (vagy bosszankodtunk!) addig, amíg az ügyintézésről valamiféle lassú tűzön való pirulás képzete alakult ki bennünk, azt nem tudom, de gondolom, hogy nyelvi kincsünkért, a tihanyi apátság alapítóleveléért is szabadnapok Sorát vette ki az apát.. . Általában a dolgozok 15 százaléka veszi ki egyhuzamban a fizetett, rendes évi szabadságát. A szabadságok egyhar- mada egy-két napos, a szabadság terhére kivett szabadnapokká morzsolódik. A szabadnapok kérésének egyik visszavisszatérő mottója: el kell intéznem a.. Ügyei, intéznivalói minden állampolgárnak vannak. Ki, mikor, mit intéz? Az ideális természetesen az lenne, ha a hivatalok nyitvatartása általában alkalmazkodna a lakosság munkaidejéhez, illetve szabad idejéhez. A gyakorlatban délután 3-ig van ügyintézés, A váltott műszakban dolgozóknak a délelőtti ügyintézés jó, de például azok. akik csak délelőtt dolgoznak, ezt a 3 órai ügyfélfogadást semmiképpen sem érik el. De sokan nem érik el a hivatalt még akkor sem, ha délután 4-ig vagy a hét egy napján (kerületi tanácsi hivatalok) tél 5-ig van fogadás. Egyszer egy héten lehetne tovább ... Ahány ügy, annyi szabadnap, vagy fél szabadnap. • Kínálkozó lehetőség lenne az ügyfélforgalom céljaira felszabadítani a szabad szombatokat, de szabad szombat az intézményekben és hivatalokban is jár. Igaz: a megyei és a városi tanácson, a kerületi hivataloknál, az OTP-nél és az Állami Biztosítónál is fogadnak szombaton. És jelenthetnek hibát a MIK-nél Is. Tény: utak sokaságát takaríthatnánk meg azzal, ha az állampolgári ismereteink elég gazdagok lennének ahhoz, hogy mindig tudjuk: egy igazoláshoz milyen másik igazolás, milyen kitöltendő űrlap, bélyeg, aláírás kell. de hót az egyálKalászba szökkent a gabona A közepesnél jobb lesz a termés, de milyen lesz az átvétel? talán nem bürokráciamentes rendeletszövevényeink ezt lehetetlenné teszik. Megfontolandó lenne viszont, hogy a város üzemeinek, intézményeinek nem érné-e meg. hogy a várossal közösen, valahol egy információs irodát szervezzen. Olyat, ahol egy telefonnal minden ügyintézésünkhöz tanácsot kaphatnánk. Sok-sok megmentett munkanapot jelentene már ez is. Innen egy lépés (sok-sok éves lépés) lehetne például az ügyintéző boyszolgálat bevezetése. B. G. A KISZÖV küldöttközgyűlése Néhány évvel ezelőtt, amikor a Szinva medrét rendeztek — lefedés előtt —, a Munkácsy utcai hídnál előbukkant az iszapból néhány szürkére erett gerendamaradvány. A csonkok a hajdan hires miskolci vízimalomipar emlékét őrizték körülbelül egy évszazadig az iszap alatt. Valószínűleg az 1878-as nagy árvíz sodortad fölülük magát a malmot. Az első adatok a XIV. századból származnak, de tulajdonképpen a XV. században lendült fel a malomipar, és fénykorában, az 1700-as évek végén, nyolc vízimalom is zakatolt a Szinván. Az árvíz vetett véget a vízimalmok korszakának, de ekkorra tulajdonképpen már el is járt felettük az idő. Az uj malmokban már gőzerő forgatta a gépeket. A rövid ipartörténeti visszatekintéshez még annyi kívántatik, hogy a város környékén (a Sajó és a Hejő mentén) bőven termett jó minőségű gabona. De nem búza, hanem rozs, hiszen akkoriban csak a jómódúak asztalára került búzából sült fehérkenyér. Liszt a szomszédból A város nagy múltú iparának folytatóját, az István malmot 1972 februárjában tűzvész pusztította el. Azóta csak úgy tudják ellátni a pékségeket és a lakosságot liszttel, hogy évente körülbelül 2500 vagonnal „importálnak” más megyékből. Hogy meddig még? A napi 120 tonna kapacitású új miskolci malom szociális épületének és lisztraktárának a terve már készen van és az építéséhez is hozzákezdhetnek az idén. Magának a termelőüzemnek a munkálatai viszont csak 1977-ben kezdődnek és a terv szerint 1980-ra épül fel a malom. Veszteglő vontatók A Borsod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak — mint a neve is jelzi .— nemcsak a feldolgozás, hanem a felvásárlás is feladata. Az utóbbi sem könnyű. Sőt azt is mondhatjuk, hogy évről évre nehezebb, mivel jócskán lemaradt a vállalat — a termelés gépesítésében — a mezőgazdaság mögött. Egyre rövidebb a betakar!, lasi idő és évről évre növekszik az átadásra kínált termény mennyisége. Nehezen győzik a felvásárlók. Tavaly is hosszú órákig vesztegeltek a terményt szállító járművek az átvevőhelyeken. A várakozás pedig sokszor azzal ján, hogy le kell állniuk a kombájnoknak a munka dandárjában, mivel nincs hová kiüríteni gabonával telt gyomrukat. Bizonyára igaza van dr. Szabó Józsefnek, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójának, amikor azt mondja, hogy a gazdaságok is csökkenthetik a várakozási időt, jobb munka- szervezéssel, folj'amatos szállítással. Ám gyökeres változást mégiscsak a tárolókapacitás növelésétől, a gabonaátvevő helyek további gépesítésétől remélhetünk. Amire futja, s amire nem Nem lebecsülendők a IV. ötéves terv során megvalósult beruházások, mégis csak egy-egy terület gondját enyhítettek. Vonatkozik ez a vámosújfalui és putnoki 480, a szikszói 600 vagonos fémsilóra, valamint a miskolci 2 ezer vagonos óriás vasbetonsilóra. A megye gabona- termelő vidékei bizony nehezen tudják nélkülözni meg hosszú évekig azokat a nagy befogadóképességű vasbeton silókat, melyeknek felépítését az V. ötéves tervtől remélték a gazdaságok. (Sárospatakon 2 ezer, Emesén, Szerencsen és Leninvárosban ezervagonos silót kívánnak építeni.) Senki sem vitatja, hogy szükség van rájuk, de — anyagiak hiányában — csak a VI. ötéves tervidőszakban kerülhetnek tető alá — dr. Szabó József szerint. 1980-ig így csak három, egyenként 500 vagon befogadóképességű könnyűszerkezetes tárolót építhetnek. Ezek bizony nem pótolják a használaton kívül helyezett, elavult raktarak tárolóterét sem. Jóval kevesebb a szárítóberendezés is, mint kellene, es sajnos a szikszói szárítót sem sikerült munkába állítani aratásig. Legfeljebb a betakarítás vége felé segítheti a munkát. Borsod ipari megye. Ám nem lebecsülendő az a rész sem, melyet az ország kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági terménnyel való ellátásából vállal. Itt termelik meg az ország kenyérgabonájának körülbelül 5 százalékát. Az idén 77 656 hektár borsodi földön kalá- szol kenyérgabona (ebből nem egészen ezer hektár a rozs). Idejében jött, ez a májusi eső, a legutóbbi becslések szerint a közepesnél jobb termésre számíthatunk. BÉKÉS DEZSŐ Vöröstölgy, douglas fenyő Kétszáz hektárra! több erdő Borsodban A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tegnap befejezte a tavaszi erdőtelepítést. Az idén több mint 700 hektárral növelte erdői területét. Új erdőket telepített többek között a Bükk hegységben Répáshuta környékén, a világhírű aggteleki barlangvidékre vezető út mentén és Szendrő határában. A tavaszi erdősítés során több mint négymillió különböző facsemetét telepítettek, közte olyan „ritkaságokat” is, mint a vöröstölgy, a douglas fenyő, a hegyi juhar. Aí idén zsűri előtt kell megvédeniük 1980-ig szóló terveiket Borsod megye cs Miskolc kommunális es szolgáltató vállalatainak is. A megyei tanácson többek közölt a Borsod megyei Kéményseprő Tüzeléstechnikai cs Szolgáltató Vállalat, valamint a Borsod megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat (a volt Talajerögazdál- kodási Vállalat) terveit zsűrizték; e munkában részt vett Trubel László, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium szakágazati főosztályvezetője is. Tapasztalatairól kérdeztük. — A zsűri munkáját Balogh Árpád, á megyei tanács építési és közlekedési osztályának csoportvezetője irányította, nagy felkészültséggel. Kettőnkön kívül részt vett a zsűriben a miskolci szolgáltatóipari párlbizotíság, a HVDSZ megyei bizottsága, a Magyar Nemzeti Bank megyei szervezetének ipari osztálya. A felsorolásból érzékelhető, hogy a vállalatok vezetőinek sokrétű kérdéseket tettünk fel. Éppúgy szóba került, hogy miképpen igazodik a vállalati középtávú terv a népgazdaságéhoz, mint az, hogy miképpen’ alakul a dolgozók szociális ellátottsága. Ma délelőtt a Júnó-szálló- ban megkezdődött az Ipari Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségének tisztújító küldöttközgyűlése. A minden öt évben egyszer sorra kerülő esemény az elnöki megnyitóval vette kezdetét, majd az elnökségi beszámoló hangzott el. Ezt követően a mandátumvizsgáló — Érte kritika is a terveket? — Tulajdonképpen jól megalapozott elképzeléseket egészítettünk ki a mi javaslatainkkal. (Balogh Árpád: „a csoportomhoz tartozó nyolc vállalat közül 3 készített szerintünk nem megfelelő középtávú tervet.. .”) A kedden zsűrizett vállalatoknak a ,terv végleges kialakítását javasolta a megyei tanács. Engem személy szerint külön is érdekeltek a fejlesztési elképzeléseik. — És elégedett ezekkel? — Ügy vélem, hogy a zsűrizett tervek' alapjan a vállalatok növelhetik a szolgáltatások színvonalát. Ehhez természetesen biztosítani kell a megfelelő személyi és anyagi feltételeket is. Utóbbiak a tanácsra hárulnak. Mi is örülünk annak például, hogy a megyei tanács a rendelkezésre álló nem tűi sok pénzből gondoskodott a kéményseprő vállalat központi telephelyének létrehozásáról, amely nélkül ez a vállalat már nem tud fejlődni Pedig egyre nagyobb követelbizottság tett jelentést, amelyet a beszámoló feletti vita követett. A vita lapzártakor még tart. Délután a küldöttek folytatják a vitát, amelynek lezárása után határozatot hoznak, végül megválasztják a megyei KISZÖV tisztségviselőit és a kongresszusi küldötteket. menyeket támasztanak velük szemben; most már el kell látniuk környezet- és levegőtisztaság-védelmi feladatokat is. A kialakítandó új emisz- sziós mérőállomás erre alkalmassá teszi őket. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy alaptevékenységük továbbra is a lakossági kémények tisztántartása, gondozása. Üj szerepkört tölt be az V. ötéves tervidőszakban — s ez tervükben is tükröződik----a volt talajerő-gazdálkodási vállalat. Hatásköre az egész megyére kiterjed és szolgáltató jellegű vállalat lesz. — A zsűrizés tervutasításos irányítást jelent? — Korántsem. A tervet a vállalat készíti; a zsűri javaslataival ahhoz ad segítséget, hogy ezek a tervek jobban igazodjanak a központi elképzelésekhez, ez pedig minden vállalati vezető érdeke is. A zsűri által ts jónak ítélt középtávú tervre azután biztonságosan lehet építeni az évi vállalati terveket. (nyikes)
