Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-16 / 141. szám
Felmérés a megye iiiszmeiálláiril Az új KRESZ végrehajtási utasítása alapján a közelmúltban nagyszabású vizsgálat fejeződött bé megyénkben: a Borsod megyei Tanács, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság, a Volán 3. számú Vállalata és a KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának illetékesei felmérést készítettek megyénk autó- buszmegállóiról és végállo. másairól. Észrevételeiket jegyzőkönyvben rögzítették, s ennek alapján kell majd a közúti igazgatóság, dolgozóinak a szükséges intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy megyénk valamennyi autó- buszmegállója — különösen az igen forgalmas első- és másodrendű útvonalakon — megfeleljen a KRESZ, a balesetmentes közlekedés követelményeinek. A modern városképhez ma már elengedhetetlenek a színes reklámok, feliratok, a sokszínű esti utca. Képünk a GELKA neonfényreklám-üzemében készült. A gázláng felett engedelmessé szelídülve hajlik az üveg, formálódik a nagyváros esti képének parányi része: a betű. (Kerényi László felvétele) — A kővetkező fél évben az ország építészei Miskolcot tervezik — mondta félig tréfásan, félig komolyan Cseh István, az ÉVM területrendezési főosztályának területi főmérnöke. Ha van is túlzás ebben a kijelentésben, bizonyosra vehető, hogy sok rangos tervczőkollektiva fog ösz- sze, hiszen a július 19-én kiadandó pályázat nagy és szép feladatra szólít: Miskolc új központját kell megtervezni. Még nem döbbentünk rá de szükségképpen hamarosan elkövetkezik ennek az ideje is! —, hogy május 26-tól milyen sok múlik a házi telefonközpontok kezelőin. Ez majd akkor derül ki igazán, amikor első ízben kézbesíti a posta a vállalatoknak, intézményeknek az idődíjas telefonszámlákat. Nem lepne meg, ha a korábbi ösz- szegek kétszerese-többszöröse szerepelne a fizetendő rovatokban. Mert higgyék el kérem, hiába igyekszik az ember betartani azt a bizonyos 3 percet — mint I forintos beszélgetési időt —, ha a házi központon keresztül keresünk valakit... Hogy miért? Tessék a példa rá. Nem veszik fel... Tárcsázom fáz I. kerületi nácsi hivatal központját, kérem az Illetékest. — Kapcsolom — hangzik készséggel, és zümmög a mellék. A központos csöngeti, csöngeti — fél perc. — Nem veszik fel... — Akkor kérem a másik Illetékest — mondom, mert az ügy nem túr halasztást. Csöngetés, újabb fél perc, és megint semmi. Aztán a harmadik, a negyedik, az ötödik mellékre kerül a sor, már a központosnak is együttérző a hangja, ám mire sikerül a kapcsolás, a második forintért beszélek. Más: Megyei Kórház központja. Kérem az osztályt. Kapcsolás. húsz másodperc, aztán a központos: „Foglalt, kérem! Meg tetszik várni...?'’ És itt jön a dilemma: ha megvárom, biztos, hogy kifutok a 3 . percből, és megint csak 2 forintért beszélek. Ha nem várok, lehet, hogy 3 forintért érem el ugyanezt, mivelhogy semmi biztosítékom nincs rá: az újabb híváskor szabad lesz a mellék. Várok tehát, hátha ilyenformán spórolok a vállalatomnak 1 forintot. És sorolhatnám a példákat, hiszen a variációs lehetőségek gazdag tárháza még koránt sincs kimerítve... Tanfolyam a kezelőknek Panaszlom a Posta távközlési és műszaki osztálya vezetőjének, Sztahura Lászlónak: ha megfeszülök a jószándéktól, akkor sem vagyok képes 1 forintért telefonálni házi központokon keresztül. Önhibámon kívül nem úszom meg 3 perccel, vagy egyetlen hívással. S hogy ezzel így vannak mindenütt? Tudja az ördög, valahogy nem vigasztal. Sajnálom a többi vállalat forintjait is. f Elsőként az osztályvezető is a házi központok kezelőit említi, mint akik a legtöbbet tehetnek azért, hogy spóroljanak a vállalatok. Ismerjék a mellékeket, kit hol lehet megtalálni, ne a híváskor • silabizáiják a névsorból. Tudják, hogyan kell gy orsan kapcsolni. A Posta ezért tanfolyamokat rendez — az idén is volt Ilyen — a telefonalközpontok kezelőinek... Aztán kiderül az is: hatásosabb receptje is van az egésznek. — A vállalatok és intézmények vizsgálják felül, hol szükséges és hol nem a házi telefonnak a városi forgalomba való bekapcsolása. S ennek alapján kérjék a postától a korlátozást Lehetőség van ugyanis arra. hogy egyes mellékállomásokat is csak házi forgalomra ..jogosítsanak”, de arra is. hogy a központon keresztül a városból hívható legyen, áir. onnan v árosi vonalat ne lehessen kapni. Ezt nevezik — szakmai zsargonnal — városi forgalomra féljogos melléknek. Miért lenne ez jo? Hol takarékoskodhatnak ezen a hívók? Sztahura László szerint így nem lennének annyira leterhelve az alközpontok városi vonalai, s könnyebb lenne a kapcsolás. \ így ázzunk egymás forintjaira! Az osztályvezető nem győzött meg egészen. Hiszen ha kevesebb mellékről lehet hívni városi számot, az a kevesebb mellék — szerintőm — örökké foglalt lenne. És persze a központ ezeket azért nem tudná kapcsolni... Furdal a kíváncsiság: ugyan vajon hány vállalat, intézmény fordult tanácsért a postához? Hányán kérdezték, mit tehetnek, hogy ne essenek hanyatt az idődijas telefonszámlától ? Sztahura László nem tud ilyenről, de talán Horváth Dezső, a távbeszélő forgalmi osztály vezetője ... (Epizód: a telefonkönyvben szereplő szám alapján hívtam Horváth Dezsőt. Közölték: más számon van, hívjam azt =<= 2 Ft.) ... De Horváth Dezső sem tud róla, hogy bárki bárhonnan érdeklődött volna. Egyébként szerinte sokat javíthatna a helyzeten, ha a vállalatok ügyintézői és a házi központok kezelői között jó együttműködés alakulna ki. Ha az ügyintéző beszólna a központba, ha elmegy, s jelezné, ha visszaérkezik. Igen ám, csakhogy — mondjuk — az LKM esetében maximalizmus lenne elvárni a telefonkezelőtől, hogy jegyezgessék és észben tartsák a bejelentéseket. Mit lehet mégis tenni hát? Igazán jó „recept” nincsen. Szívem szerint újítási pályázatot írnék ki a házi telefonközpontosoknak: találjanak ki valamit, miként spórolhatnának az őket hívó vállalatoknak. Mert végül is mindenki jól járna, ha vigyáznánk egymás — 3 percen túli — forintjaira! RADVÁNTI ÉVA A városi tanács vezetőivel folytatott megbeszélés után találkoztunk Cseh Istvánnal és kolléganőjével, Köves Saroltával, az ÉVM műszakitervezési főosztályának munkatársával. E megbeszélésen állapodtak meg a tervpályázat pontos időpontjában. Ugyanakkor megbeszélték, hogy az avasi lakótelep intézményközpontjára is országos pályázatot hirdetnek. 4 minisztérium is rajta tartja a szemet Hogy milyen nagy horderejű munka a városközpont rekontsrukciója, ezt jelzi az is, hogy Szilágyi János, az ÉVM miniszterhelyettese vállalta a zsűri társelnöki tisztét. Cseh István hangsúlyozta: a minisztérium fokozott figyelemmel kiséri az egész pályázatot. Nem szívesen használunk nagy szavakat, de annyit a tévedés veszélye nélkül is megkockáztathatunk, hogy ilyen nagy, összefüggő városrész rekonstrukciójára kevés terv készült az utóbbi évtizedekben, — Hacsak nem a miskolci — jegyezheti meg most csendesen a városfejlesztési kérdésekben jól informált olvasó. És nem is alaptalanul. A közelmúltban a miskolci építészek eszmecseréjén érdekes előadást hallhattunk arról, hogy hány terv készült az elmúlt 20 évben Miskolc központjának újjászületésére. Ám e tervek mind papíroh maradtak. A legutóbbira még emlékszünk A legutóbbi talán még el olvasóink emlékezetében, hiszen az 1969-ben rendezett városfejlesztési kiállításon nagy érdeklődést keltettek azok a kör alaprajzú torony- épületek, melyektől sokan azt remélték, hogy világvárosi külsőt kölcsönöznek városunknál?. Akkoriban sokat cikkeztünk a függőkertes toronyházakról is. Visszatekintve a nyilatkozatokra és cikkeinkre, (kissé szomorúan kell megállapítanunk, hogy bár sok figyelemreméltó ötlet fogalmazódott meg az új belvárosról kialakított elképzelésekben, a reális lehetőségeinkkel nem vetettünk számot. Utólag könnyű okosnak lenni, de ma már azt is kimondhatjuk, hogy hiba lett volna teljesen új arcot adni Miskolc központjának, akkor is, ha nálunk kevesebb megőrzésre méltó építészeti emlék van, mint például Pécsett, Szegeden vagy Debrecenben Miután megjelent az említett vitáról szuiu oesza- moló, több olvasónk fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy lebontanak majd a Széchenyi úton és másutt sok olyan régi épületet, mely hozzánőtt a miskolciak szívéhez, mert idézi a régi város hangulatát. Reméljük, hogy a terv- pályázaton részt vevő kollektívák is figyelembe veszik ezt a jogos kívánságot! Sok évre szóló program Még az idén elbírálják a munkákat, és 1977-ben elkészülhet a részletes rendezési terv. Azt persze ne várja senki, hogy ezek után haladéktalanul elkezdik építeni az új belvárost. Sok évre szóló programot ad majd a pályázat legjobb gondolatait tömörítő terv. S évről évre annyit valósit meg belőle a városi tanács, amennyire a pénzből futja. Az új belváros csontvázának, azaz úthálózatának tulajdonképpen már kialakult a terve, sőt, az új utak, csomópontok építéséhez is hozzáláttak már itt-ott. Ez nem kis kötöttséget jelent a tervezőknek, de reméljük, nem akkorát, hogy meggátolná őket a hagyományokat tiszteletben- tartó, mégis modern, ötletgazdag tervek elkészítésében. Azt várjuk, hogy egy olyan belváros képe rajzolódjon elénk, melyben unokáink is otthon érezhetik magukat. (békés) 25 Új praÉSÉÜ! Az elmúlt években Borsod megyében mintegy negyedszáz gyermekorvosi körzeti rendelőt adtak át, így 64-re növekedett a gyermekeket ellátó rendelők száma. Hia Háza Az MTESZ Borsod megyei szervezete -hosszú évek óta helyiséggondokkal küzd. A Szemere utcai helyett korszerű, kényelmes, az ország legnagyobb MTESZ-szervezetéhez méltó székház kellene — írtuk többször is. Kisebb városok e téren már megelőztek bennünket... Most már azonban szinte teljesen bizonyos, hogy a létesítmény meg ebben az ötéves tervidőszakban felépül. A miskolci Technika Háza szükségessége mellett foglalt állást az országos MTESZ, a megyei és a városi pártbizottság, a városi tanács. Városunk tanácsa máris ígéretet telt: ingyen ad közművesített telket, az ÉSZAKTERV-nél pedig már elkészültek — társadalmi munkában — a helyszíntervek is. Ügy tűnik, kibontakozóban az a széles körű társadalmi összefogás, amely nélkül elképzelhetetlen ennek a létesítménynek a létrejötte. Nehéz lenne forintban kifejezni azt a tevékenységet, amelyet megyénk és városunk műszaki szakembérei az MTESZ egyesületeiben társadalmi munkában végeznek. Gondoljunk csak a most véget ért borsodi műszaki hetekre, ahol a másfél hónap alatt előadók százai elemezték, hogyan, milyen módon lehetne segíteni, támogatni, gyorsítani az V. ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósítását! Vagy azokra a tanulmányokra, felmérésekre, előadásokra, amelyek a város, a megye, az ország műszaki-tudományos problémáira, azok megoldás sara keresték és keresik a választ. E munkát is segítené a jelenleginél korszerűbb, tágasabb otthon. örüljünk, hogy hamarosan elkezdhetjük a miskolci Technika Háza építését. Ám, ha arról lesz szó. hogy ezért tenni, netán adni is kell, ne keressünk kibúvót. Mert ez a beruházás mindannyiunknak épül. Ny. I. Vigyáznak a higiéniára Egy kis brigád nagy tervei A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének Gagarin szocialista brigádja higiéniai őrjáratot szervezett a gyáregységben. A csomagoló, üzem héttagú kollektívájának minden tagja egy-egy hétig járja az üzemeket. A higiéniai szempontból kifogásolható rendellenességeket feljegyzik az ügyeletes naplóba, amit hetente egyszer átadnak a gyáregység vezetőinek és az orvosi rendelőnél?, hogy az észrevételeket megfelelő intézkedések is kövessék. Máris felhívták a figyelmet például arra. hogy néhány fiatalember hosszú hajjal dolgozik olyan helyen. ahol a sapka kötelező lenne, vagy hogy egyesek nem cserélik olyan sűrűn a fehér köpenyt, amilyen mértékben az indokolt lenne. Az idei esztendő elején alakult brigád a napokban levélben (a kollektíva egyik tagja szovjet állampolgár) kérte fel Jurij Gagarin Iá- uyát (15 évvel ezelőtt az akkor hároméves kislány már járt Magyarországon), legyen a diósgyőri Gagarin brigád tiszteletbeli tagja. A közelmúltban lett brigádtag Pécsi Ildikó színművésznő is. aki már fel is kereste a csokoládégyáriakat. Szómulvai cseresznye Megyénk jellegzetes gyümölcse, a dél-bükki széltől védett völgyben települt Szo- molya község határában termő „szomolyai cseresznye”. A rövidszárú, szív alakú, rendkívül édes, ízletes, csaknem fekete gyümölcsöt korábban az ország határain túlra is szállították. A ke- ményhúsú cseresznye nem férgese (Jik. nem törődik és kiválóan alkalmas tartósításra is. Az idén a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt a szo- I kásosnól mintegy 10 nappal később érett be, szedését szombaton kezdték meg. Mintegy másfél vagonnal szállítottak belőle többek Között a Miskolci Hűtőházba, tartósításra. A szomolyai cseresznyét nagyobbrészt házi kertekben termesztik, szinte nincs olyan család, amelynek kiskertjében vagy a környező bükki domboldalakon levő „háztájijában” 5—10 fa ne teremne. Szaporítását a törzskönyvi - zett 100—120 éves, és még ma is termő fákról vett oltvánnyal végzik — ez biztosítja a fajtaazonosságot. Sok lesz a telefonszámla Mikor esik le a tantusz ? 1 Tervpályázat Miskolc központjának rekonstrukciójára
