Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-04 / 131. szám

Finomat, szójából Különleges étel bemutatót -endezett tegnap a szolnoki Pelikán-szállóban az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi- iottság f ehérj e£>rogram-iro- lája, a Bóiyi Állami Gazda­ság szója-szakszolgálata és a :ákóczifalvi szójatermelési rendszer. Bemutatták azokat az ételeket, amelyeket a szó- jaliszt felhasználásával ké­szítettek a mesterszakácsok. A meghívott szakemberek, szakácsok, orvosok, vállalat­vezetők különféle hideg- és nelegeteleket ízlelhettek meg. A meghívottak egyön­tetű megállapítása szerint a fehérjében gazdag szója a korszerű táplálkozás új út­jait nyitja meg, g szójaliszt- tel készült hideg- és meleg- ételek igen táplálóak és íz­letesek. A házgyári lakásokba is Tapétát párt egy téesz Tavaly 7, az idén ntár 8 miliió forint értékű tapétát gyártott a bursodsziráki Bar­tók Béla Tsz. Tapéta a mező. gazdasági szövetkezetből? — csodálkoztunk a tágas csar­nokban, ahol Ráki János fizemágazati vezető vitt kör­be bennünket. — A termelőszövetkezet mintegy 200 milliós termelési értékéből legalább 90 millió forintot a melléküzemágak produkálnak. Közismert mű­anyagfel dolgozó-üzemünk, ami pedig a forgácsoló- és la­katosrészleget illeti, több külföldi országba is eljut a dolgozóink által készített vas­szerkezet, más termék. A ta­pétaüzem még igen fiatal. A termelés, lényegében kísérle­ti jelleggel, tavaly, az eszten­dő elején kezdődött. Az idén már 2—2,5 millió folyómé­tert gyártunk. 7 mintával, s a színárnyalatokat is számol­va, mintegy 60—70-féle válto­zatban. A legtöbb Borsodba kerül, a BIK boltjaiba, vagy például a Borsod megyei Ál­lami Építőipari Vállalathoz amely azután a miskolci ház­gyári lakásokat is ezzel tapé­tázza. A megyén kívül vevő­ink vannak Gvörött. Székes­fehérvárott. Már kísérlete­zünk a műanyag tapétákkal is. Távolabbi célkitűzésünk az úgynevezett prégelt. vagy­is száraz domborított tapéta­gyártás. Ny. I. Kedden nyitottak, s azóta már nagy forgalmat bonyolítót, tak le a bulgárföldi szolgáltatóház új üzletei. Az 1300 négy­zetméter alapterületű létesítményből 540 négyzetmétert a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új ABC-ánp.- háza foglal el. A havi 2,5 millió forintos forgalomra tervezett ABC elegendő és friss áruval várja a vevőket. Képünkön: a bolt dolgozói feltöltik a gondolákat. (Solymos felv.) Az első zöldborsó Az időjárás okozta nehéz­ségek ellenére is növelni tud­ta szakboltjaiban a zöldség, gyümölcskínálatot az AG- ROKONZUM. A megye és Miskolc ellátásához szükséges árut részben más megyékből, illetve importból teremtette elő. E héten nemcsak a válasz­ték nőtt, hanem a mennyiség is. Az idén például először érkezett — 200 mázsányi — „nyarat idéző” zöldborsó. Fe- jeskáposztából 320 mázsa, kelkáposztából 50 mázsa, karfiolból 100 mázsa került a fogyasztókhoz. Javult az el­látás darabos és csomós áru­ból is: 130 ezer fej saláta, csaknem 100 ezer csomó zöld- és főzőhagyma, 50 ezer csomó új sárgarépa, 150 ezer csomó nyári retek, 200 000 darab zöldpaprika, 32 ezer darab újkaralábé, 210 mázsa uborka, 1X5 mázsa paradicsom érke­zett az üzletekbe, elárusító­helyekre. Mind több korai gyümölcs kerül piacra, öt nap alatt 250 mázsa cseresznyét, 30 mázsa egrest, 120 mázsa földiepret kínált a vállalat. Mérséklődnek az árak. Az újburgonyának 22 forint, az uborkának 21,60. a cseresz­nyének 14,60—19,60, az egres­nek 12 forint kilója. A kara­lábé darabját 1,50—2,40, a zöldpaprikát 1,50—2,80 fo­rintért adják. Holnap délelőtt Kiváló munkásőrök érlek edele Az Oprendek Sándor ne­vét viselő városi munkásőr- zászlóalj kiváló tagjai és pa­rancsnokai — több mint százan — az egység lak­tanyájának kultúrtermé­ben holnap délelőtt értekez­letet tartanak. Bistei Imre zászlóaljparancsnok megnyi­tója után elemzik a miskol­ci munkásőrök 19 és ne­gyed év alatt kifejtett tevé­kenységét, s megbeszélik azo­kat a feladatokat, amelyeket a jövő év tavaszáig, a mun­kásőrség megalakulásának 20. évfordulójáig, a jubileum méltó megünneplése végett meg kell oldaniuk. Az értekezleten megvá­lasztják azokat is, akik részt vesznek a megye munkás­őreinek későbbi hasonló ösz- szejövetelén, ahol majd áz országos értekezlet résztve­vőinek a megválasztására ke­rül sor. Mit jelent a szelektív fejlesztés a DIGÉP-ben? Drágább az aranynál is A zöld ajtón két betű:NC. Az ajtó mögötti műhelyben dolgoznak azok az eszterga­gépek, amelyeket számítógép vezérel. Ez a Diósgyőri Gép­gyár büszkesége. Ezt nein ke­rülheti el az idegen. Ide min­denkit elhoznak, ide érdemes eljönni. ­Félkönyékre támaszkodó fiatal srác mutatja, hogyan fogy a kések alatt az anyag, hogyan fut a lila lyukszalag a számítógép fotocellái előtt, s másodpercre tudja (mert a gép az idő múlását is jelzi), hogy milyen művelet követ­kezik. Az NC gyáregységben csak fiatalok dolgoznak. Az új gé­pekkel együtt kerültek a gyárba, együtt váltak nagy­korúvá. Egy jó esztergályos nagyobb bravúrokra képes, mint ez a jövőt jelentő ma­sina. De ilyen szériában, ilyen gyorsan és ilyen meg­bízhatóan ember ezt nem tudná ... Vigyázz, ha jön a vonat! Arról pontos kimutatás ké­szült, hogy a D1GEP gépei hány esztendősek. Egyszerű­en íogalmazva: a berendezé­sek fele húszévesnél idősebb. Jó részüknek könyvelési ér­téivé nulla. Járjuk a hatalmas csarno­kokat. Az egesz gyárát végig lehet úgy barangolni, hogy az embernek mindig tető van a feje fölött. Odakint az eső dobol. Plakátok biztatnak a bal­esetmentes munkavégzésre, felhívják a figyelmet a DH munkarendszer előnyeire... Aztán: Éljen és virágoz­zék ... A krétával írt felirat többi részét letörölték ... Vi­gyázz, ha jön a vonat! — olvasható ott, ahol a láb a kerékpárüzembe lép. Villanymotorok sírnak, fém fémet gyötör. Végiglátni a csarnokon. A türelmes szem­lélő végigkövetheti, hogyan lesz a kohászatból hozott, I Lehet jelent kezűi! Könnifi a munkát A nehéz fizikai munka önnyítésére a Miskolci lelmiszer Kiskereskedelmi állalat tavaly egyebek kö- jtt 102 darab kiskonténert 'érzett be, 31 sonkaszeletelő épet vásároltak, s munkába tiltottak 64 árumozgatc ko­sit. Idén kiskonténereket, isgépeket vásárolnak. Ifjúsági építőbrigád Usxty~Himsxk.be Bulgária, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kö­zös beruházására az Uszty- ilimszki faipari komplexum építkezésére a Komszomol nemzetközi ifjúsági épitőbri- gádot szervez. A Komszomollal történt megállapodás értelmében 300 magyar fiatal 1976. augúsz- tustól két éven át dolgozik majd a nemzetközi ifjúsági építőbrigádban, amelybe Bor­sod megyéből 20 fiatalt vár­nak. Pontosabban: hét beto­nozó, két falazó, egy üvege­ző, egy burkoló, három va- koló-kőműves, három festő­mázoló szakmunkást, egy szakácsot és egy tolmácsot. A tolmácsnak —, aki egyben a borsodiak KISZ-vezetője is lesz — felsőfokú állami nyelvvizsgával kell rendel­keznie. Várják továbbá egy építészmérnöki, vagy felső­fokú építészi oklevéllel ren­delkező fiatal jelentkezését is, aki építésvezető lesz a beruházáson. Azok a fiatalok, akik a felsorolt szakmák valamelyi­kével rendelkeznek, s a KISZ-tagjai, az illetékes he­lyi KISZ-bizottságon, csúcs­vagy alapszervezetben jelent­kezhetnek. Végső fokon a KISZ Borsod megyei Bizott­sága dönti el, kik jöhetnek számításba.' Ök erről értesí­tést kapnak, s orvosi vizs­gálaton kell részt venniük. Természetes, hogy előny­ben részesítik az orosz nyel­vet jól beszélő fiatalokat. Akik kijutnak majd a nem­zetközi ifjúsági építőbrigád­ba, azoknak a hazai munka- viszonya jogilag folyamatos marad. Ebben az időszakban a fiatalok megkapják itthoni havi átlagkeresetüket, s meg­illetik őket az egyéb jutta­tások (lakbérhozzájárulás, munkabér-kiegészítés stb.). Az építőbrigád fizikai dol­gozó tagjai teljesítménybér­ben dolgoznak majd. A tel­jesítmény alapján számított bér a szokásos prémiumon és pótlékon túl — a szélsőséges éghajlati körülmények figye­lembevételével — 60 száza­lék területi pótlékkal egészül ki. így — 100 százalékos át­lagos napi teljesítmény és a területi szorzó figyelembe­vételével — szakmánként eltérően, napi 9—12 rubel között alakul a kereset, ame­lyet havonta két részletben kapnak meg a fiatalok. Az étkezés, a szállás és egyéb szolgáltatások díja mintegy a felét teszi ki a keresetnek. A termelésirányító és tol­mács fiatalok 135—180 rubel havi illetményben részesül­nek, amely a területi szor­zóval és prémiummal növek­szik. A brigádtagok éven­ként — 11 hónap eltelte után — egyhónapi rendes szabad­ságot kapnak, amelyet akár a Szovjetunióban, akár Ma­gyarországon tölthetnek el. A kint vásárolt árukat vám­mentesen hozhatják be a kétévi munka után véglege­sen hazatérők. Rubel-megta­karításaikat családjuknak át­utalhatják, vagy az OTP-nél devizaszámlán helyezhetik el. Végleges hazatérésük után — fél éven belül — a MER­KUR Személygépkocsi Érté­kesítő Vállalaton keresztül szocialista gyártmányú sze­mélygépkocsi kedvezményes vásárlására is felhasználhat­ják. A brigád tagjai 1976 júliu­sának végén utaznak a Szov­jetunióba, ezt megelőzően 10 napos központi táborban ké­szülnek fel feladataikra. % Kerékpárok, útra készen durván kovácsolt, redves anyagból milliméter pontos, tükörfényes vasúti kerék. ... A „tükörfényt” csak az árnyékolja be, hogy a DIGÉP egyik leghíresebb ter­méke (húsz országban fut­nak az itt készített kerekek, ezzel jár a villamos is) ráfi­zetéses. A targoncát nem gyártják Gácsi Miklós államtitkár, a DIGÉP hajdani vezérigaz­gatója így vázolta a gépipar 1980-ig szóló fejlesztési prog­ramját: „ ... gyorsítani kell a termelés szerkezetének megváltoztatását, hogy nö­vekedjék a minden viszony­latban exportképes termékek mennyisége. A gazdálkodás minden területén fokozni kell a hatékonysági követel­ményeket ... A szelektív fej­lesztéssel azt kell elérni, hogy a gyártmányok és a gyártás korszerűségének a nemzetközi élvonalhoz ké­pest mutatkozó elmaradása csökkenjen”. Nemcsak a kerék kerül sokba a DIGÉP-nek... A Magyar Közgazdasági Társa­ság Fiatal Közgazdászok Bort sód megyei Bizottságának tagjai tegnap a diósgyőri nagyüzem műszaki házában megnéztek egy gyárismerte­tő filmet. A színes filmen színes szavakkal ecsetelték az itt készült motoros tar­goncák előnyös tulajdonsá­gait ... Azóta a targoncák gyártása megszűnt. Hasonló sorsra jutottak a hűtőkomp­resszorok is. A nagy múltú diósgyőri üzem újít, a helyét keresi. A teljes termelési érték 1970-ben 2 milliárd forint volt, 1975-ben 2,6 milliárd forint, 1980-ban 3,6 milliárd, 1980-ban 5,2 milliárd. Tizen­öt év alatt csaknem három­szorosára nő a termelés Ez önmagában még semmit sem mond. Túllépni a napi gondokon A vállalat dolgozóinak száma tízezer. Több nem lesz. Évek óta és esztendők­re előre ötmillió normaóra áll rendelkezésre. 1970-ben 5,6 normaóra alatt állítottak elő 1000 forint értéket Ta­valy már 4,4 óra kellett, s 1980-ban 2,9, 1985-ben 1,9 óra kell. Kell! Muszáj... De ho­gyan, tudva azt, hogy az MSZMP XI. kongresszusa határozatban rögzítette, hogy a feldolgozóiparban, így a gépiparban is, a fejlesztése­ket rekonstrukciós jelleggel kell végrehajtani. Azaz: a gyakran egyedül üdvözítőnek tartott, milliárdos beruhá­zásra nem lehet számítani. Döntően a meglevő géppark­ra alapozva kell lépni, meg­duplázni a termelést, egy- harmadára csökkenteni az egységnyi értékre jutó mun­kaidő-ráfordítást. Pázsit János, a műszaki fejlesztési főosztály vezetője nem csinál erényt a szükség­ből, de optimista, — Arra kellett válaszol­nunk, hogy mit gyártsunk, mire lesz szüksége a piacnak tíz év múlva ... Pillanatnyi­lag nincsenek értékesítési gondjaink, de túl kellett lát­nunk a napi gondokon A szelektív gyártmányfejleszté­si politika nálunk azt jelen­ti, hogy felfuttatjuk a kábel­gyártó gépek és a nemzetkö­zi piacon is jói elhelyezhető szerszámgépek gyártását Ká- belgépgyártó üzem aligha lesz nagyobb Európában, a svájci licenc alapján gyártott élhaj­lító gép világszínvonalú, az ellenütős kalapácsot a KGST- országok nálunk szerzik be, a süllyesztékes kovácsüzem a Ford- és a Volvo-gyár számára is dolgozik ... Átrendezik a gépeket A jövő hibátlannak tűnik, de: a DIGÉP jelenleg pénz­ügyi nehézségekkel küzd; a gyártmányfejlesztésről a gyártásfejlesztésre áttérni gyötrelmes, nehéz munkát igényel; a gépgyár az alkat­rész- és alapanyaghiány miatt ki van szolgáltatva partnereinek .. . — Egy üzem termelékeny­sége már azáltal is jelentő­sen nőhet, hogy átrendezem a gépeket... A gépeket te­hát olyan környezetbe visz- szük, ahol a leghatékonyab­ban dolgoznak ... Aztán óriási lehetőség (vagy ha úgy tetszik: tartalék) van a sza­kosodásban. A DIGÉP har­minc éve gyárt kábelgépe­ket. De tízegynéhány eszten­deje, amikor kancsolatba ke­rültünk a szovjet kutatóinté­zettel, a fejlesztés tudatosabb lett, tevékenységünk sokkal piac-érzékenyebbé vált... Ma már olyan húzógépet is készítünk, amely nyolc mik­ron vastagságú (a hajszál át­mérőjének fele!) huzalt állít elő. Az így megmunkált, le­heletfinom r^7, drágább az aranynál. BRACKÖ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents