Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-29 / 152. szám

Szinkron műhold segítségével Pallainé: az idei legjobb! Finn atléták Diósgyőrben A Magyar Rádió tegnap délelőtt Budapesten megtar­tott saj ótájékoz latojának té­mája az olimpia, illetve a rádió nagyszabású olimpiai vállalkozása volt. Szepesi György, a montreali rádiós küldöttség főszerkesztője tá­jékoztatta az újságírókat ter­veikről, amelyek a München­ben megkezdett folyamat egyenes folytatását jelentik. A Magyar Rádió ugyanis minden helyszínen ott lesz, mindenhonnan azonnal köz­vetít, s mindezt a két hét alatt 165 óra adásidő kereté­ben. Az olimpia két hetében egy hétnek megfelelő mepy- nyiségű műsort sugároz Mont- realból a Petőfi és a Kossuth rádió. A nonstop műsor egy-egy napja 13 és 15 óra között tör­ténik a Petőfi adón, s tart 22.10- ig. Ekkor a Kossuth veszi át az „olimpiai stafétabotot”, s a közvetítések másnap reggel 4.30-ig tartanak. Ezután a Bu­dapesten tevékenykedő szer­kesztőség lép működésbe, és to­vábbi műsorokkal szolgál az olimpiáról a Kossuth adón. dél­előtt 10.10-ig. Egy montreali nap folyamán a műsorban dolgozó riporterek, munkatársak, szakér­tők és kommentátorok szinte minden helyszínre eljutnak, s minden eseményt közvetítenek vagy tudósítanak. A rádió sport- rovata 24 oldalas külön műsor­füzetben foglalta össze az olimpiai menetrendet, s mindezt nyomtatásban — a televízióval közösen — a nagyközönség szá­mára is megjelentetik. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy az itthon mara­dóknak, illetve az olimpiai mű­sort itthon istápolóknak talán még nagyobb lesz a feladatuk, mint a montreali rádiós szer­kesztőség tagjainak, hiszen a közvetítéseket megismételni, ösz- szefogni, s az egész olimpiai eseménykavalkádot eggyé szer­keszteni már itthon kell. A montreali stáb tagjai lesz­nek a rádió sportrovatának jól ismert riporterei, de „bedolgo­zik” a közvetítésekbe 16 más munkatárs, szakértő és újság­író. A Magyar Rádió olimpiai küldöttsége tehát a következő: Főszerkesztő: Szepesi György; szerkesztő: Rosta Miklós; mér­nök: Horváth Gyula; riporte­rek Novotny Zoltán, Szűcs Fe­renc és Vass István Zoltán; munkatársak: Peierdi Pál, Rad­nóti László és Tar László; szak­értők: Hammeri László dr., Hepp Ferenc dr., Móna István dr.. Török Ferenc dr.. Romák Éva, Urvári Sándor, Vígh László és Szabácsy István; újságíró kommentátorok: Gyenes And­rás, Lukács László, Tardos Pé­ter, Vándor Kálmán és Zsolt Róbert. A budapesti szerkesztőséget dr. Boros János és Dobozi László vezeti, s nyolc munka­társ segít majd nekik a műsor hazai tálalásában. Szepesi György tájékoztatójá­ban optimistán latolgatta esé­lyeinket, s a jelenlevő olimpiko­nok és sportvezetők „segítségét” kérte ahhoz, hogy legyen is mi­ről közvetíteni. Horváth Gyula, a közvetítések műszaki vezető­je elmondotta, hogy a magyar rádió hangja Kanadából az ín- tersat, úgynevezett szinkron műhold segítségével jut Európá­ba, és Jugoszlávián keresztül érkezik a budapesti stúdióba. Igyekeztek minden műszaki fel­tételt megteremteni ahhoz, hogy a Magyar Rádió valóban a leg­gyorsabban tájékoztathassa hall­gatóságát a XXI. Montreali Nyá­ri Olimpia eseményeiről. HORVATH KALMAN fé A diósgyőri nemzetközi verseny eredetileg nem sze­repelt újdonsült olimpiko­nunk, Faragó János program­jában. Mégis indult — a kö­zönség legnagyobb örömére. Az egyik dobásánál nagy volt a felhördülés, a diszkosz azonban „csak" 60 és fél mé­terre szállt. (Szabó István felvétele) pillanatban kiharcolt 'kikül­detéséhez, s utána érdeklő­déssel figyelték Faragó leg­frissebb hazai „bemutatko­zását”. A terven felüli ver­senyen Faragó csak úgy me­legítésen, s inkább csak „melegítésként” dobott, de a 60 méteren így is túljutott. Közben, szépen, csendben, szinte észrevétlenül megszü­letett az év idei legjobb ma­gyar eredménye — a, másik nem diszkoszvető versenyé­ben: Pállal Sándorné, Nyit- rai Zsuzsa most már nem­csak az I. osztályú szintet, de az ez évi magyar „csú­csot” is elérve, visszaküz­dötte magát a versenyszám hazai első helyére. Mégsem volt elégedett, hiszen ő is ki szeretett volna jutni Mont- realba, de ez talán valóban korai volt egy kissé — a kis Pallai megérkezését köve­tően! A TUL-csapat, a finnek hat versenyzőt indítottak a péntek délutáni diósgyőri nemzetközi versenyen — kö­zepes eredményekkel öt számban győztek — általá­ban „ellenfél nélkül”. A 100 m-es férfi döntőt azonban csak azért, nyerhették meg, mert az előfutam befutójá­nál Bánhidi sajnálatos sérü­lést szenvedett, s már nem indulhatott a döntőben, hogy ismét legyőzze szőke ellen­felét, az inkább távolugró Páivarintát. .Eredmények — a legjobb három (ahol ennyi volt): Utazás, menü, szállás Menetrend Montrealban A magyar olimpia* küldöttség Montrealba utazásáról ll repü­lőtársasággal már 1973 végén megkezdődtek a tárgyalások; a magyar olimpiai csapat első ré­sze a MALÉV szervezésében jú­lius 3-án utazik el a PANAM amerikai légitársaság Boeing— 707-es gépén. A sportolók első csoportjának fogadását előkészítő bizottság szervezi, amelynek tagjai Orosz Imre, a MOB titkára és Loch- meycr György főosztályvezető. Tegnap indultak útnak a kanadai városba, készítik el a szállásbecsztást, a kiérkező spor­tolók edzésrendjét és minden más egyéb szükséges teendőt el­látnak. Az már ismert, hogy az olimpiai faluban a szállások 7— 12 ágyasok, a szobákat spártai egyszerűséggel rendezték be. az alapvető higiéniai követelmé­nyeknek azonban megfelelnek. Az étteremben 20—25 fajta reg­geliből, 30—35 ebéd, illetve va­csoramenüből választhatnak a sportolók, s ez alkalommal nem étkezési jegyeket kapnak, ha­nem az úgynevezett „carte d’identitéjükre” szolgálják ki őket, — akár 6000 kalória érték­ben is. A PANAM első gépe július 3- án, szombaton 10.30 órakor repül cl Ferihegyről és a montreali érkezésig mindössze egyszer száll le, az írországi Shannon- ban, úgynevezett technikai szü­netbe. Az első gépen megy a ma­gyar olimpiai küldöttség vezető­ségének egyik csoportja dr. Beckl Sándorral, az OTSH és a MOB elnökével, valamint dr. Csanádi Árpád és Páder János elnökhelyettesekkel. A gépen 10 birkózó, a férfi és női kézilab­dacsapat, úszók, ökölvívók, öt­tusázók, röplabdázök, súlyeme­lők, sportlövők, evezősök és egy vitorlás versenyző kapnak he­lyet. Az újságírók, fotó- és rá­dióriporterek első, nagyobbik csoportja is ezen a napon uta­zik el Montrealba, a gép össz- létszáma 163 fő. A másik gép július 12-én ugyancsak 10.30 órakor száll fel Budapestről 180 fővel, majd a budapesti visszaérkezés — le­szállás nélkül — július 30-án és augusztus 3-án történik, mind­két esetben délelőtt 11 órakor. Mivel a XXI. nyári olimpiai játékokon nincsen magyar sza­kács és nem lehet speciális éte­leket készíteni, a magyar kül­döttség poggyászából ezút­tal hiányoznak az úgyne­vezett „kisegítő élelmiszerek” (szalámi, kolbász stb.). Ennek bevitelére egyébként sem volna lehetőség a kanadai egészség­ügyi és vámszabályzat értelmé­ben. Egy pár üveg pezsgő azon­ban csak bekerül az úticsoma­gokba — az esetleges sikerek megünneplésére. A magyar olimpikonok közle­kedését az olimpiai szervező bi­zottság teremti meg. Csapatlét­számtól és eseményszínhelytől függően mikrobuszok és sze­mélygépkocsik állnak rendelke­zésre, de az edzéshelyekre, a versenyekre társas gépkocsik is közlekednek — körjaratban. A magyar olimpiai csapat el­ső csoportjának érkezése július 3-án — kanadai idő szerint — délután lesz, s a sportági veze­tők már 4-ére edzéslehetőséget kértek. Ennek biztosítása is a korábban kiutazó előkészítő bi­zottság feladata. Júliusban, az olimpia ideje alatt — a hagyományok szerint — nagy a meleg Montrealban, általában 30 fok fölötti, ami azért viselhető- el nehezebben, mivel igen nagy a páratarta­lom. A tenger felől gyakran jönnek azonban bizonyos áram­latok, amelyek a nap több sza­kaszában is változtatnak az idő­járáson. Gyakori az eső is, ép­pen ezért esőköpenyek és ano* rákok is kerültek a fölszerelési tárgyak közé. Sok-sok fölszere­léssel telítettek a bőröndök, min­den szakszövetség igényének ele­get tett az OTSH gazdasági bi­zottsága. Orosz Imre, aki ezúttal az ötödik nyári olimpia gazdasági és szervezési felelőse, a mostani útját megelőzőleg már volt Montrealban, és így várja az eseményeket: — A magyar sportolók a leg- rendezettebb körülmények között tudnak majd készülni feladata­ikra, versenyeikre, s így megfe­lelő lesz majd a magyar közvé­leménytől is elvárt helytállásunk. A versenynek nézői is voltak, s ez manapság atléti­kában nem kis dolog. Rá­adásként egyikük szóvá tet­te: bezzeg, ha a labdarúgó ificsapat játszana, tele vol­na plakátokkal a város, itt pedig semmi hírverés ... Nos, meg kell védeni — ez­úttal — a szervezőket, hi­szen a Népszava Kupát járt finn atléták kérték, hogy va­lahol még versenyezhessenek Magyarországon, s a DVTK készségesen vállalkozott egy ^programon kívüli, gyorsan „összehozott” verseny meg­rendezésére. A plakátok „át­futási ideje” pedig ... Nem is érdemes erre szót vesztegetni, hiszen a stadi­onban is hamar abbahagy­ták, különösen akkor, ami­kor Miskolc újdonsült olim- pikona, Faragó János megér­kezett. Mindernd nagy öröm­mel gratulált neki az utolsó A rekordok A legtöbb kiütéses győzel­met Archie Moore ökölvívó aratta; 1936 és 1943 között 136 alkalommal győzött. * Az ausztráliai Ali Dean egyedülálló rekordot mond­hat magáénak: 1959. április Férfiak: 100 m: 1. Päivärinta (TÚL) 10.9, 2. Soós 11.5, 3. Kristóf 11.6 800 m: 1 Kocsis 1:58.4, 2. Orosz 1:58.5, 3. Bálvány 2:02.6, 4. Parkonnen (TÚL) 2:03.8 . 4x100 m: 1. TÚL (Mäkinen, Heiska, Westergard, Päivärinta) 44.4, 2. DVTK (Novák, Kozifc, Kristóf, Soós) 45.4. Súly: 1. Lämsä (TÚL) 14.91. 2. Tarján! 11.12, 3. Farkas 10.35. Gergely : 1. Szoboszlay (NyVSC) 69.42, 2. Far­kas 55.58, 3. Szamarasz 53.78. Disz­kosz: 1. Faragó 80.54, 2. Lämsä (TÚL) 49.80, 3. Szoboszlai (NyVSC) 41.74. Magas: 1. Varjo- nen (TÚL) 200, 2. Barna (KVSE) 190. Távol: 1. Päivärinta (TÚL) 743, 2. Mäkinnen (TÚL) 739, 3. Kö­tik 700. Nők: 100 m : 1. Gőz 12.5, 2. Tóth 13.0, 3. Horváth 13.4. 1500 m: 1. Osgyáni 4:56.8, 2. Traján 5:11.8, 3. Utri 5:14.6. Diszkosz: 1. Pallayné 57.54, 2. Szabó 28.84 m, (A DVTK-s atlétáknál nem ír­tuk ki az egyesület nevét!) h. k. 21-én kifogott egy 1200 kg súlyú óriáscápát. * A magyar Kincsem ver­senyparipa rendkívüli rekor­dot ért el: 1877 és 1880 kö­zött 54 galoppversenyen vett részt és egyszer sem veszí­tett. OH Mottó 1 i Holnap közöltök t** harmadik rejtvényünket! úszkáljunk a keresztnevek körül! 1 . i Ipropó! i /an fürdőruhájuk? ORJ Mennyi energiát fogyaszt a kukorica? Köztudott, hogy a növények hatalmas energiamennyiséget használnak fel a napsugárzásból az asszimiláció során. A szak­embereket most a növényi ener­giafogyasztás másik oldala fog­lalkoztatja : mennyibe kerül és milyen mértékű az a kiegészítő energiamennyiség, amelyet az ember ad a növénynek ahhoz, hogy a lehető legjobb termést érje el? Arról nem is szólva, hogy már a termés realizálódá­sához is többletenergia szüksé­ges, hiszen a talajmunkákhoz, a vetéshez, a növénvápoláshoz. a betakarításhoz, stb. nagy mennyiségű üzemanyagra, tehát végső soron energiára van szük­ség. A számításokat a hazánkban legnagyobb területen termesz­tett növényre, a kukoricára vo­natkozóan. egy hektárra vetítve végezték el. Megállaoították, hogy évi 11 millió küókalória kell ennek a fontos takarmány­növénynek a termesztéséhez. Ebben főszerepet játszik a már említett üzemanyag-fogyasztás, de az a körülmény is, hogy a kukoricát esetenként szárítani kell ahhoz, hogy eltartható le­gyen. A kukorica energiaigé­nyéhez számítják azt az ener­giát is, amely a műtrágyák és a növényvédő szerek előállításá­hoz szükséges. A nitrogénmű­trágya például az egy hektáros területet 3,5 millió kilokalóriá­val terheli, többel, mint az üzemanyag és a gépi energia együttesen. A 11 millió kiloka­lóriából 8 millió jut a szárítás­ra, a nitrogénműtrágyára és az üzemanyagigény kielégítésére. Viszont örvendetes és a nagy­üzemi módszer fölényét jelzi —, hogy a kézi munkaerő energia- igénye az egy hektárra jutó 11 millió kilokalóriából mindössze 12 ezer kilokalória. S persze az is. hogy a kukorica nem hálát­lan: kamatostól fizeti vissza az „energiahitelt.” Oltás fogamzás ellen Bangladesben felfedeztek egy fogamzás elleni oltó­anyagot. Ez nem hormonok­ból készül, hanem az ún. biológiai hatóanyagok cso­portjába tartozik, s nem jár semmiféle negatív következ­ménnyel. Dr. Abdul Khaleque, aki az oltóanyagot londoni ta- nulmányútján fedezte fel, kijelentette, hogy ennek a passzív anyagnak a befecs­kendezése legalább 6 hónap­ra megakadályozza a fogam­zást. Dr. Khaleque. aki szak­máját tekintve biokémikus, elmondotta, hogy az oltó­anyagot többféle laborató­riumi kísérleti állaton pró­bálták ki, majd tizenegy 18 és , 32 év közötti nőt is be­oltottak. Az eredmények kedvezőek. Védett kormorán A tavaszi és őszi nagy ma­dárvonulások idején három or­szág ornitológusai kísérik figye­lemmel egy Rügen melletti kis sziget életét. A szovjet, a len­gyel és NDK madártudósokat egyesítő „Baltic Akció” kereté­ben sok madarat ejtenek itt azért fogságba, hogy megfigye­lés alatt tartsák, gyűrűvel lás­sák el és regisztrálják őket. Ez a kis szárazföld, amely csak a madaraknak és a Hid- densee-i madármegfigyelő állo­más maroknyi tudósának ad he­lyet, csupán egyike az NDK 654 természetvédelmi területének. De kevés akad közöttük, amit eny- nyire óvnának és elzárnának a külvilágtól, mint ezt az össze­sen 6600 hektár nagyságú föld­darabot. Hiszen különben éppen e rezervátumokat keresik fel a legtöbben, hogy gyönyörködje­nek az itteni állat- és növény­világban. Az NDK-ban összesen 88 440 hektárnyi terület áll védelem alatt. Az NDK fővárosának kö­zelében három, összesen 200 hektárnyi természetvédelmi te­rület van. A legnagyobbak a Keleti-tenger partján és Rostock környékén terülnek el, ide tar­tozik még a Darss-félszigct Rostock cs Stralsund között, va­lamint több kisebb sziget és a Stralsundtól keletre levő kor- morán-kolónia, ahol e kihaló­félben levő madarak kevés fé­szekrakóhelyeinek egyike talál­ható. A Müritz keleti partján fekvő nagy rezervátumban* amely elsősorban szintén a ma­darak .megfigyelésére és védel­mére szolgál, nemrég meghono­sodtak az egyébként a bialowe- ci erdőkben élő bölények is . .. A védett erdők egyes növény- és állatfajták megtartására szol­gálnak. Körülbelül 40 hazai nö­vényfajtát nyilvánítottak védet­té. Az állatfajták közül védel­met élvez az Elba menti hód. a vadmacska, a réti- és a szirti­sas, az erdei vöröshangya, több­féle csúszómászó és majdnem valamennyi madárfajta. Az NDK területének 14 száz»« léka tájvédelem alatt áll. Eze- 1 ken a vidékeken tilos külön en­gedély nélkül építkezni, sáto­rozni, vagy parcellázni. A nemesítés csodái (Mező István rajza) MINIATUR MACSKA - BEFÉR AZ EGÉRLYUKBA V KENGURU \ FARZSEBBEL LODARAZS - FELNYERGELVE KORFURESZHAL KUTYA PROTÉZISSEL W GÉPESÍTETT SZÚNYOG (NEM KELL NEKI SZÁJKOSÁR» -CSÍPŐFOGÓVAL

Next

/
Thumbnails
Contents