Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-28 / 151. szám
Kedvezmények kismamáknak Mostantól törvény Még benne volt a katonás fegyelem, a katonás tartás a hat fiatalemberben, amikor a vállalati Igazgatónál Jelentkeztek. Majdhogynem vigyázzba vágták magukat, s kevés híján tisztelegtek. Egyszerre vonultak be, egyszerre szereltek le, s jöttek vissza a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalathoz. Papírok kerültek elő katonáskodásuk kiváló eredményeiről, okmányok az „Élen járó” címről. s mellettük egy aláírásra váró másik okmány: a vállalat személyzeti osztályától: a honvédelmi szolgálatuk idején elért eredményeik elismeréseképpen. Igazgatói Jutalomban részesülnek. Ötszáz forint az Klen járó, és hatszáz a Kiváló címért... Tulajdonképpen emlékezte, tőül idézte fel a jelenetet Pataki László igazgató. Mintegy magyarázatként az új kollek- ;ív szerződésnek arra a pontjára, amely előírja: ezentúl minden esetben hasonló mólon jutalmazzák a vállalattól bevonult, a honvédségnél eredményes szolgálatot teljesítő, leszerelt dolgozókat. Ez- rel„törvényerőre” emelték' a Borsodi Iparcikk Kiskereske- ielmi Vállalatnál a jól bevált módszert. A tanácsi kereskedelmi vál- alatok között az első volt a megyében a BIK, a kollektív szerződés aláírásában. A szó szoros értelmében ünnepélyes volt a hangulat az aktusnál. í/irág Józscfné, a vállalat szakszervezeti bizottságának sitkára szinte dédelgette a vö_ •ös műbőrbe kötött „alkotmányt”, amíg aláírta. — Nagy munkánk fekszik aenne — simított végig az irány betűkön. Három munkabizottság jyujtötte össze a vállalat 1100 lolgozójának képviseletében a szakszervezeti bizalmiak útján érkező javaslatokat, s dol- ;ozta ki a szerződés tervezett. 158 boltban vitatták meg fontonként s hagyták jóvá — zekre szedve — az öt évre szóló vállalati „törvényköny. vet”... — Persze, szert nem szcntirós tz sem! — hökkentette meg az Innepélves aláíráson részt vevődet Gelb Miklós, a KPVDSZ mélyéi titkára. Aztán megmagyarázta: bármennyire igényes is az új szcr- •ődés tartalma, az élet változik, i ha szükségessé válik, hozzá kell igazítani a szabályzatokat. Dogmaként nem kezelhető egyetlen kollektív szerződés sem. A fejlődés kívánalma szerint olykor módosítani kell... Nem véletlen, hogy az új szerződés legfőbb erényeként Gelb Miklós az emberkon- centrikusságát említette. Növelték a törzsgárdatag- sággal járó részesedési ará. nyokat, s kiemelt hangsúlyt kapott a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákról való gondoskodás. — A szerződésben rögzítettük, hogy évről évre száz forinttal növelni kell a GYES-en levők alapbérét is. hogy el ne maradjanak a többiek bérszintjétől. És megfogalmaztuk azt is. függetlenül attól, hogy év közben hány hónapot dolgozott a kismama, hogy az esetleges táppénze és a gyermekgondozási segély összege után is fizetjük az évi nyereséget. Célunk egyébként az, hogy a gyermekgondozási szabadság mindhárom esztendejében részesüljenek a vállalati nyereségből — részletez, te a szerződésben foglaltakat Pataki László igazgató. Munkáltató és munkavállaló érdekét egyként szolgálja a dolgozók továbbképzésére ösztönző, ugyancsak új szakasz a szerződésben, Eszerint, aki magasabb képesítést szerez, az erről szóló okmány bemutatásával egyidőben száz forint rendkívüli fizetésemelést kap, s ezenfelül 300 forint Julalomban Is részesül. S ráadásul a kismamák Is pályázhatnak erre. A továbbtanulás lehetőségét a vállalat megteremti számukra a gyermekgondozási szabadság idején is. A kereskedelmi és vendéglátó szakiskola állal indított tanfolyamokról a személyzeti osztály értesíti a GYES-en levőket. S a heti egy délutánra szóló elfoglaltságot — a felmérés szerint — a gyermek második-harmadik évében már szívesen vállalják az asszonyok. A pár példa alapján bátran írhatjuk le: a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál is kölcsönös megelégedéssel írta alá az szb- titkár és az igazgató az ötödik ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződést. S hadd tegyük hozzá: bizonnyal a fogyasztók megelégedésére is. Hiszen a szerződésben rögzítettek a kereskedelmi kultúra fejlesztését is garantál iák. R. e. ir Térzenét ad a MÁV fúvószenekar... (Kerényi felv.) OyásziinnepsÉö 9 mártírok emiélmivéiiél Harminckét évvel ezelőtt, a győri pályaudvarról győri és Győr környéki deportáltakkal megrakott tehervonatok indultak a mauthauseni, a buchenwaldi, a dachaui és auschwitzi táborokba. Az elhurcoltak közül több mint ötezren haltak mártírhalált a koncentrációs táborokban, a gázkamrákban. Róluk emlékeztek meg tegnap azon a gyászünnepsógen, amelyet a győr-szigeti temetőben, a mártírok emlékművénél tartottak. Fogjál nekem kutyát! Nem lcengurut( Fehér Klá- ■a nyomán) és nem colobus- najmot (a nemrégiben bemu, atott tévésorozat nyomán), lanem kutyát. Mégpedig Miskolc ptcáin. Bárkinek címezném a felszólítást, alighanem zavarba önné egy pillanatra. Először salán azt kérdezné: minek? Aztán meg azt: mivel? Az úőbbire ezt kaphatná válaszul: mert veszedelmesen sok i kóbor eb. Az utóbbira: ter- nészetesen puszta kézzel. Nem első ízben esik szó a lyilvánossóg előtt arról, hogy i miskolci éjszakában éhes íutyafalkák vonítanak. A szerencsétlen jószágok úgy terültek az ebek harmincadéra, hogy a szanált magán- lázak tulajdonosai — költő- lés előtt — rövid úton meg- izabadultak tőlük. Szapori- otta a kóbor falkákat fazonúi, hogy „ők” sincsenek fáról) az ebadó felemelése, lontosabban az is, hogy sokan nkább elkergették a hűséges óezágot, mintsem hogy kifizessék érte. ami jár. Ha egy lyen embertől csendesen meg" térdeznénk: nem szánja kutyáját? — még neki állna felébb. Azzal magyarázná tétét, hogy sajnálta „szegény- tét” az állategészségügyi te- epre szállítani. mivel olt fájdalommentes módszerrel bár. de elpusztítják. Sajnálta? Megható. De ak. sor nem sajnálja, amikor jsontig soványodva vánszorog az utcán, és hef«kl«. hónapokig tengődik a hulladékokon ? Különben nemcsak a szívre, hanem a józan észre is hivatkozni kell. A sűrűn lakott nagyvárosban járványt okozhatnak a gazdátlanul csatangoló állatok. (Elképzelni is félelmetes, mi lenne, ha elha. rapózna közöttük a veszettség!) A városi tanács mezőgazdasági es élelmezésügyi osztálya megteszi, ami tőle telik. Tavaly 581, az Idén pedig 710 kutyát adtak le a tulajdonosok és fogtak el az állategészségügyi dolgozók. Talán inon. dánom sem kell. hogy az elfogott kutyák száma elenyészően kevés volt. Manapság ugyanis — a lelkes állatvédőknek köszönhetően — sem mérget, sem hurkot nem lehet használni a kóbor ebekkel szemben. A külterületeken rendezett hajtóvadászatok viszonylag szerény eredmény- nyel zárultak. A város belterületén pedig még az arra hí. vatottak (például: vadászok) sem lövöldözhetnek. Marad tehát a kézzel való vadászat. Könnyű'elképzelni, mennyi veszödségsel jár. A kutya megérzi, milyen szándékkal közelednek hozzá és a legszebb hivó szónak, sőt a/ ízletes falatoknak is fittyet hány, amikor hivatásos ebfogó csalogatja. Az sem ritka, hogy — félelmében — a fogát használia. Nem tudom, menrunt fizetnek ezért a munkáért, de aligha tolonganak a jelentkezők. A mezőgazdasági osztály illetékesei megpróbáltak tapasztalatokat szerezni Budapesten és Győrben. Kevés sikerrel. Más városokban ugyanis szinte ismeretlen probléma a kóbor ebek sorsa. Vagy kevesebb a szanálás. vagy több az emberség! Bar sokat törtem rajta a fejem. a kóbor kutyák befogására én sem tudok jó módszert ajánlani. Ha ugyanis azt javaslom, hogy pórázra kötött macskákkal csalják maguk után a kutyákat az állategészségügyi telepig, akkor a cicusokért rajongó állatbarátok emelik fel tiltó szavukat. (A cicus egyébként is csak kétlábú kóborló esetén igazán hatásos csali.) Azt viszont bizton állíthatom, hogy a tavaly foganatosított 74 szabálysértési feljelentés (a bírságok átlaga 300—400 forint Volt) igen kevés a kóbor ebek számához viszonyítva'. A 373 figyelmeztetés (ejnve-ejnye?) pedig körülbelül annyit ér, mint... Szóval nem sokat. Ha a bírság összege mesz- sze túlnőne az ebadóén, és szigorú következetességgel megbüntetnék mindazokat, akik szélnek eresztik kutyájukat. akkor nem kellene azon törni a fejünket, hogyan lehet puszta kézzel ebet fogni. (békés) Országjáró diákok Elbúcsúztak JS\írco\házától (Tudósítónktól) Szombat este ünnepélyes külsőségek között, levonták Nyíregyházán az országjáró diákok tizenegyedik találkozójának zászlaját. Szombaton kora reggel a résztvevő 2000 fiatal autóbuszokkal megyei kirándulásokra indult, hogy közelebbről is megismerkedjék Szabolcs-Szátmar megye történelmi és irodalmi hagyományaival, emlékeivel, értékeivel, s szemtanúja legyen a megye hatalmas gazdasági fejlődésének. A borsodi tábor lakóit szombaton Mátészalka város ifjúsága látta vendégül. A pénteki nap egyébként a társadalmi munka jegyébe telt el. A borsodi fiatalok Nyíregyházán a városi stadionban tereprendezési végeztek, parkosítottak, sétányokat képeztek ki. Délután pedig sor került a kispályás labdarugó-döntőkre, amelyekben százszázalékosan szerepellek a borsodi fiatalok. A fiúk döntőjében 11 -es rúgásokkal győztek a házigazda szabolcsiak ellen, míg a lányok végig nagy fölényben játszottak, s 2:0-ra győzték le a somogyi válogatottat. Lakásokról szólva A június derekán közreadott minisztériumi gyorsjelentésből kitűnik: az iiVM vállalatai az 197ö-ra előirányzott 44 400 lakásból május végéig mindössze 0438 új otthont adtak át. Ráadásul jelenleg csaknem ötezerrel kevesebb lakás épül, mint egy esztendővel ezelőtt. Jóllehet, az ötödik ötéves tervidőszaknak még csupán a kezdetén vagyunk, az alig fél év eredményeiből nem lehet messzemenő következteléseket levonni, az ÉVM gyorsjelentése mégis módot ad némi tűnődésre. Ha másért nem, hát azért, mert tavaly december táján szinte minden fórumon hangot kapott: a középtávú nép- gazdasági terv egésze szempontjából létfontosságú, miként rajtolunk. Lakásról szólva az utóbbi évtizedben megannyi örvendetes hírről, de változatlanul sok gondról — szervezetlenségről, kapkodásról, minőségi kifogásokról — is hailhattunk-tudó- síthattunk. Ami az eredményoldal élére kívánkozik: a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában kiépült az országos házgyári hálózat. A főváros négy kombinátján kívül nagy kapacitású házgyárral rendelkezik Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém és — néhány hónapja —, Kecskemét. E tíz nagyüzem hatósugara voltaképpen a megyehatárokon is túlér: jószerével nincs az országnak olyan jelentősebb városa, ahová ne jutna a házgyári panelekből. Magyar- országon évente csaknem 30 ezer házgyári lakás épülhet; Európának — a Szovjetunió kivételével —, nincs még egy olyan országa, amely hasonlóan iparosított lakásépítő bázissal rendelkezne. Az iparosított építést nemcsak e tíz gyár teszi lehetővé; országos hírnévre tett szert a pécsiek panelüzeme (ők készítik a paksi „atomváros” lakóépületeit is), a dunaújvárosi poligonüzem elemeiből Százhalombattának is jut, a kaposvári panelekből Barcsnak, Nagyatádnak, Marcalinak is telik. Több megyei építőipari vállalat sík- és alagútzsalozatokat vásárolt; a szövetkezeti építőiparnak kohósalak-blokkgyártó és téglablokk-készítő üzemei vannak, a korszerűsödés tehát végbement. Mindez lehetővé tette, hogy az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési program túlteljesüljön: a célul tűzött egymilliónál csaknem 50 ezerrel több új otthont emeltek 1975 végéig (az egymilliomodik lakást tavaly decemberben adták át Győrött). E tetszetős eredménylista olvastán mi indokolja hát, hogy — immár az ötödik ötéves terv feladatait felemlítve —, elöljáróban a gondokra utaltunk? Mindenekelőtt az, hogy — kiváltképp a városokban — nehezebb körülmények közepette dolgoznak majd az építők, mint a hatvanas évek vége- felé, vagy a hetvenes évek elején. Az építésre alkalmas, könnyen közmüvesíthetö területek fogytán vannak; Miskolcon, Szegeden, Veszprémben is előadódott már, hogy ideig- óráig raktárra termeltek a házgyárak, kapacitásfölöslegre panaszkodtak a korábban kapacitáshiánnyal bajlódó szövetkezeti építők... A magyar népgazdaság ötödik ötéves terve kimondja: a tervidőszakban 430—440 ezer új lakást kell építeni; több mint 60 százalékot a városokban, legnagyobbrészt több szintes lakóházakban. Állami eszközökből lakásépítésre 105—110 milliárd forintot lehet fordítani, ebből — takarékos költség- gazdálkodással — 150—160 ezer- új állami lakást kell felépíteni. Hozzávetőleges számokról van szó tehát, de ötmillárd forint is rendkívül nagy összeg, a tízezerrel több lakás pedig kisvárosnyi népességnek adhat otthont. A forintmilliár- dokat régiókra — megyékre, városokra, kisebb településekre — bontották le: e „mikro-normák” határozzák meg, hogy végül is hol, mennyi lakás épüljön. Ha tehát valahol — megszegve az előírásokat, figyelmen kívül hagyva a műszakigazdasági normatívákat — az átlagosnál drágább, vagy az országos 53 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű lakásokat emelnek; kevesebb új otthon készülhet ei. A számokból az is kitűnik; az 1980 végéig épülő otthonok mintegy kétharmada önerőből készül ei. Ám kizárólag önerőből igen kevesen vállalkozhatnának a több százezer forintos beruházásokra. Tekintettel a lakásépítések növekvő költségeire, az év elején új rendeletek láttak napvilágot. A korábbiaknál nagyobb összegű kölcsön kérhető az OTP- től, egyszersmind kedvezőbbé váltak a kamatfeltételek, hosz- szabb idő jut a részletek törlesztésére. Fokozódnak a vállalati lakásépítkezések is, mind több kis keresetű munkáscsalád költözhet majd — munkahelyének támogatásával — új, saját otthonba. S ami ugyancsak létfontosságú: az ötödik ötéves terv időszakában javulás ígérkezik az építőanyag-ellátásban. A tervtörvény szerint a cementtermelést 5.4—5.6 millió tonnára, a falazóanyagoi termelését 10—12 százalékkal, a tetőfedőanyagokét 28—30. a síküvegét pedig 24—25 százalékkal kell növelni. A feltételek tehát kedvezőbbek, mint korábban voltak; a nagyszabású lakásépítési program folytatódik. Ám, hogy kevesebb legyen a zökkenő, azért még — miként az első őt hónap tapasztalata tanúsítja — országszerte akad tennivaló. FÖLDES TAMAS Lcninvúrosban Virágbolt, fiBC-árubaz nyílik (Tudósítónktól) A leninvárosi parl-vegre- hajfőbizottság Leninváros kereskedelméről és áruellátásáról tárgyalt. A testület megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban a város ellátása tovább javult. Öt év alalt a kereskedelmi egységek száma 18-ról 27-re. alapterüle tűk 2o66 négyzetméterről 559? négyzetméterre nőtt. A forgalom ugyanebben az időszak ban 112 millióról 275,4 mii Hóra emelkedett. Megállapította a párt-vb hogy javult u fogyasztók érdekvédelme is. A különböző szervek és a társadalmi ellenőrök tavaly 110 ellenőrzést végeztek, s minden esrftben büntetést is kiszabtak. Külön érdemes megemlíteni a KÖJÁL tavalyi 43 ellenőrzését, amelyeket 4 fi. gyelmeztetés és két szabálysértési feljelentés követett. A végrehajtó bizottság határozatot fogadott el. amely megszabja az állami kereske- ielem pártalapszervezetei irá. nyitó és ellenőrző munkájának tennivalóit, s az V; ötéves terv feladatait is. Még az idén át kell adót Leninvá- rosban egy 120 négyzetméter alapterületű virágboltot. 1973 első felében pgy veavesioar- cikk-áruhózat. s egy 600 négy. zetméty- üapterületű ABCkertbürátoknak A • miskolci kertbarátok az Ady Endre Művelődési Ház rendezésében június 30-án, szerdán délelőtt Felsőzsoloán megtekintik a Nagy miskolci Állami Gazdaság új — koro- naformós — gyümölcsösét. A tanulmányi kirándulás résztvevői a Búza téren reggel 8 órakor a 7-es autóbusz megállójában találkoznak, s onnan utaznak a bemutatóra. Polski fia*-'aiálkozó A Mag.vai .vuioinuO HUNGEXPO és a Pol-Mot lengyel külkereskeüenr vállalat tegnap rendez; ^ Tihanyban a 6 Polski Fiattalálkozót. A program kiemelkedő része vo't "'’■vességi
