Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

Tévé a Maiak ellen Az AFIT XVI. számú Autó­javító Vállalat hejőcsabai üzemébe naponta mintegy másfél száz személygépkocsit visznek javításra, illetve fel­sőmosásra. A vezetőknek nagy gondot okoz, hogy ilyen forgalom mellett megfelelő legyen a telephely vagyon­biztonsága. Az ellenőrzés kor­szerűsítésére a közelmúltban ipari televízió-kamerát sze­reltek fel az üzem több egy­ségében. Ezáltal könnyebb lett a portások dolga is, akik a technika segítségével a kö­zelmúltban már le is leplez­tek egy lopási kísérletet. Központi telepek A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál az idén úgyneve­zett központosított telephelye­ket alakítottak ki. A megye területén 30 helyen létesíte­nek kirendeltségeket (koráb­ban egy-egy évben 250 terü­leten dolgoztak), így a gépe­ket és berendezéseket megfe­lelően ki tudják használni. Vízreszállás a Csorba-telepi tavon. (Kerényi felv.) HtHimHMtitmtiiiiiiiHiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiHitiiiiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: Mit javítanak a se/yemréti a €5' Soha nem szokjuk meg, de lassan beletörődünk, hogy Mis­kolc közútjain valamit folyton cserélnek, javítanak, egyszó-i val terelő korlátok között kell járnunk. Néhány napja a nagy esőzések utáni „városi árvizek” egyik állandó reprezentánsa, a selyemréti aluljáró bosszantja a gépjárművezetőket: javí­tási munkák miatt a Tiszai pályaudvar felé haladva csak a villamossíneken lehet egy szakaszon közlekedni. Meddig tart még ez az ál­lapot? Kérdésünkre Piuko- vics József, a Miskolci Víz­művek, Fürdők és Csatorná­zási Vállalat főmérnöke vá­laszolt : — i Az esőzések után az aluljáróban összegyűlt nagy mennyiségű vizet egy rácson vezetjük le. A Gömöri felül­járó építése miatt ide terelt forgalom olyan nagy, hogy a temerdek autóbusz, a meg­rakott teherkocsik és a sze­mélygépjárművek nyomását a víznyelő rács pern bírta ki, és eltört. A rácsot .kicserél­tük; tegnap végeztünk a be­tonozási munkákkal. A szi- lárduláslól függően előre lát­hatóan a jövő hét közepén az útszakasz aszfaltozása után már ismét az eredeti forgalmi sávban közlekedhet­nek a járművek. S. L. Videoton és Orion Aktuális tesztet közöl a Nagyító legújabb száma. Kö­zeleg az olimpia, s ilyenkor — a kereskedelmi álmos­könyv szerint — fokozódik a vásárlói érdeklődés a ké­szülékek iránt. (Persze, a »ásárlók többsége a régit cseréli újra.) Az üzletekben kapható legdrágább fekete-fehér te­levízió 8100 forintba kerül. (Az Orion Sensor és a Vi­deoton Jupiter Super Elect- ronieja. Mindkét típus ki­váló minősítést kapott.) A legolcsóbb a 31 centiméte­res képernyőjű, a Szovjet­unióból importált Junoszty. Ára: 4650 forint. Hasonló képernyőjű, de súlyra a me­zőny legkönnyebb tagja a Videoton Tündéje. Ára 6300 forint, súlya 6,3 kilogramm. A még kisebb képű, még ki­sebb súlyú Mini Vidi soro­zatgyártása nemrég kezdő­dött el. A hazai tévékínálat jó­nak mondható. Az Orion és a Videoton, egy-egy alaptí­pust fejlesztett ki, s ezt va­riálja. A más-más külső, az eltérő kapcsolás, a kávák különbözősége csaknem azo­nos szerkezetet takar. „Jó” minősítésnél gyengébb osz­tályzatot egyik készülék sem kapott. Érdekes megjegyez­ni, hogy a fogyasztók lapja három évvel ezelőtt közölt tesztjében szereplő készülé­kek közül már egyetlen­egyet sem gyártanak. A mostani készülékekben alta- laban 6—8 elektroncső van, a korábbiakban 8—13 volt. Ma valamennyi típusban úgynevezett „robbanásmen­tes képcső” van, ezért nincs szükség plexi előlapra. To­vábbá: minden hazai gyan- mány alkalmas az 1. és 2. műsor vételére, s a csator­naválasztó folyamatosan hangolható. Az új készülé­kek nem is elsősorban ab­ban különböznek a három évvel ezelőttiektől, hogy szebb képet, jobb hangot ad­nak ... De üzembiztosabbak, korszerűbbek. A fekete-fe­hér televízióknál túlságosan sok új technikai változás már nem is igen várható, leszámítva azt, . hogy az elektroncsöveket előbb- utóbb mindenütt felváltják a tranzisztorok és integrált áramkörök S a jövő zenéje a színes Négy esztendő múlva, a moszkvai olimpia megnyitá­sa előtt feltehetően már leg­alább annyi embert érint és érdekel a színes, mint most a fekete-fehér képet adó ké­szülék. Végezzék el az általánost Megyénkben igen magas az általános iskola nyolc osz­tályát el nem végzettek ará­nya. Míg az országos átlag 20 százalék körül mozog, Borsodban ez meghaladja a 27 százalékot, egyes területe­ken a 35 százalékot is. A megyei tanács művelődésügyi osztályú az erre vonatkozó felmérés elkészítése után in­tézkedési tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy az 1976—77-es tanévben javul­jon a helyzet. Egyebek kö­zött premizálják azokat, akik a cigánytanulókkal eredmé­nyesen foglalkoznak. Tudósi (ás a Paria inéul bői Építőtáborba utazók, figyelem! Ezúton közöljük az 1976 nyarán önkéntes építőtáborba uiazo fia­talokkal, hogy június 27-én a vaskúti és mátéházai táborokba a Miskolc Tiszai pályaudvarról 9.50 órakor induló személyvonat­tal utazhatnak Budapest Keleti pályaudvarig, majd innen to­vább 14.07 órakor Budapest Jó­zsefvárosi pályaudvarról Kis­kunhalasig. Kiskunhalasról a 17.56 órakor induló személyvo­nattal Bajára. Baján 20.00 órakor a vasútállomáson buszok várják a táborozókát. A Csepelre és Halásztelekre tartók a Miskolc Tiszai pálya­udvarról 6.55 órakor induló gyorsvonattal utazhatnak Buda­pest Keleti pályaudvarig. A Békéscsabára igyekvő tábo­rozok a Miskolc Tiszai pálya­udvarról 9.50 órakor induló sze­mélyvonattal utazhatnak Buda­pest Keleti pályaudvarig, innen a 12.50 órakor induló személy- vonattal Békéscsabára. Az említett vonalokon hely­biztosítást kértünk a MÁV Mis­kolci Igazgatóságától. Minden táborozónak eredményes munkát és kellemes időtöltést kíván A KISZ BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA Orenburgról hallottuk Fluktuáció és közérzet A parlamenti folyosóról dolgozószobájába invitált Szekér Gyula miniszlerelnök- helyeftes, amikor az orenbur- gi gázvezeték építéséről ér­deklődtem. — A közeljövőben sajtóin jékoztatón informáljuk az új­ságírókat a hatalmas építke­zés munkálatairól. Most elő­zetesként csak annyit, hogy a magyar munkások kiváló eredményeket értek el és a ránk háruló feladatok idő­arányos részét teljesítettük Jelenleg 1800 magyar mun­kás dolgozik Ivano-Fran- kovszkban, Gus/.jatyinban, Huszton és Bogorodcsányiban. A felvonulási létesítmények elkészültek és megkezdődön a kompresszorállomások te­reprendezése. Információim szerint csak dicséret illeti a Bükkvidéki Vendéglátó Vál­lalatot, amely mindent meg­tesz az építők hiánytalan el­látásáért. Az ő jó munkáju­kon is múlik, hogy 1978 vé­gétől évi 2,8 milliárd köbmé­ter földgáz érkezhessen ha­zánkba a 2750 kilométer messzi Orenburgból. ‘Egyre gyakoribb vendég a hu­mor a Tisztelt Házban. A nyári Ülésszak utolsó napján is sokszor jegyezhették fel a parlamenti jegyzőkönyvvezetők, a gyorsírók: teiénk derű). Egy esztendeje dolgozik együtt a jelenlegi országgyűlés. Már megismerték egymást a képvise­lők, megszokták az országgyűlés hangulatát, egyre többen szólal­tak fel papír nélkül és időnként egy kis vidámságot csempésznek a tiszteletet parancsoló falak közé. Kalló István, Miskolc város képviselője is papír nélkül kezd- • e felszólalását. Tizenkettediknek — a munkaügyi miniszter beszá­molója feletti vitában. — Átok sújtja a borsodi képvi­selőket. Legutóbb és azelőtt is utoljára kapunk szót a vitában, így én is nehéz helyzetbe kerül­tem, hiszen nem akarok ismét­lésekbe bocsátkozni. Sok mindent elmondtak már az előttem szólók, amit én is papírra vetettem. Ha mégis ismételni fogok, akkor ez azért lesz, mert ezzel is nyoma- ckot akarok1 adni bizonyos gon­dolatoknak. A miskolci hengerész szavait nagy tetszés fogadta. A leghar­sányabb derűt egyébként egy Vas megyei képviselő szaval váltották ki. Az élelmiszerről szóló tör­vényjavaslathoz szólt hozzá. Ami­kor a szeszes italok propagandá­jának meggátlását célzó szakasz­hoz ért, idézett egy közszájon forgó „rcklámszlogent”: „reggel konyak, délben konyak — ettől leszünk mozgékonyak.” Nagy Sándorné, Miskolc II. kerületének képviselője 13 esztendeje, gyerekkora óta a fonodában dolgozik. — Nagyon izgalmas volt a munkaerő-gazdálkodásról és a szakmunkásképzés helyze­téről szóló vita. Az én mun­kahelyemen az utóbbi évek­ben sokat javultak a mun­kakörülmények, nőtt a fize­tés. Egy közepes képességű, átlagos szorgalmú fonónő meg tudja keresni nálunk a háromezer forintot. Mégis elég sokan kikérik a mun­kakönyvét. A három műszak vagy az utazás nehézségei nem mindig fizethetők meg. A felszólalásokat hallgatva az jutott eszembe, hogy jó néhány üzemben, ahol nehéz munka folyik, mindig lesz munkaerőmozgás. Hiszen a fonógép vagy a hengermű mellett csak az tud megma­radni hosszú ideig, aki sze­reti a munkáját. És a mun- kaszeretetet semmiféle fize­tés nem oótolhatja. A fluk­tuáció ellen akkor teszünk a legtöbbet, ha mindig törő­dünk a munkás közérzetével, az üzem légkörével. Én jól érzem magam a fonodában és iViint a fiatalokkal foglal­kozó munkamódszer-átadó igyekszem az új lányokkal is megszerettetni a munkát... (erdős)-Ä- A természetjáró akadályversenyen sok más feladat mellett elő kellett venni a bográcsot is ... A borsodi csapat föztjét Török László is megkóstolta. (Sitka Csaba felvétele) Tegnap Nyíregyházáért dolgoztak Ihszoszlopot állilotlak az országán) diákok (Tudósítónktól) ! Az utolsó előtti napja kez­dődöd a tegnapival az ország­járó diákok nyíregyházi or­szágos találkozójának. A két­ezer fiatal Nyíregyházáért vállalt társadalmi munkaak- eióban vett részt. Az ODOT-osok teljes mű­szakban, felnőtteknek is be­csületére váló igyekezettel serénykedtek a megyeszék­hely építkezésein, egyéb be­ruházásain. A város új la­Sziiletésünk titkai Vége a sorozatnak, feloszlottak a klubok A vöröskereszt kezdemé­nyezésére „Születésünk tit­ka” klub alakult az ózdi ru­hagyárban és az Ózdi Kohá­szati Üzemekben. A klubok tagjai az ismeretes tévésoro­zat megtekintése után talál­koztak és megvitatták a so­rozat egy-egy témáját. A foglalkozásokat a városi kór­ház szülész és nőgyógyász szakorvosai vezették. A tv-adások befejeződtek, a klubok is beszüntették mű­ködésüket. Tegnap délelőtt a ruhagyár kultúrtermében összevont zárófoglalkozást íarlottak, amelyen az ózdi városi, az ÓKÜ nagyüzemi és a ruhagyári vöröskeresz­tes szervezet vendégeként részt vett dr. Czeizel Endre genetikus is. kótelepén, Jósavárosban a majd 15 ezer lakosú város­rész gyermekeinek régi ál­mát valósították meg a rég remélt és várt ródlipálya felépítésével. Jutott munka a nyíregyházi városi stadi­onban és az erdei tornapá­lyán dolgozóknak is. A sós­tói erdőben pedig sétány- utak kialakítása volt a fia­talok feladata. Erre a mun­kájukra egyébként díszosz­lop is emlékeztetni fogja a városlakókat; a munka vé­geztével állították fel. Látogatást tett az ODOT táborában Török László, a KISZ Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Bizottságának első titkára, aki Papp Fe­rencnek, a KISZ ózdi járási titkárának társaságában csü­törtökön érkezett Nyíregy­házára. Török László elbe­szélgetett a borsodi színeket képviselő fiatalokkal. El­mondották neki, hogy eddig sikerrel álltak helyt a sport- versenyeken a borsodiak (a labdarúgó-döntőben egyaránt ott van a fiúk és a lányok csapata), s kitűnő hangulat uralkodik altáborukban. Es­te ők is ott voltak azon a forró hangulatú ifjúsági nagygyűlésen, amelynek szó­noka Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára volt. '.kalenda) Új cseresznye- falták é Beérett a germersdorfi óriás, a hazánkban legnagyobb te­rületen termesztett cseresz­nyefajta. Nap-nap után nagy szállítmányok érkeznek a piacokra. A nyár egyik első gyümölcse az idén jó minősé­gével tűnik ki. Az utóbbi tíz napban napsütéses volt az idő, így a cseresznye nem duz-» zad fel túlságosan, a szemek sem repedtek meg. és egész­séges, friss gyümölcshöz jut. nak a háziasszonyok. A germersdorfi mellett egész sor új fajta szerepel a piaci felhozatal listáján, pél­dául a pomázi fekete, a feke­te ropogós, a badacsonyi és mellettük néhány egészen új speciális fajta. Nagyon nép­szerű a kanadai „Van” — ez a legkeresettebb cseresznye­fajta külföldön —, amelyet 1944-ben vettek termesztésbe, s azóta Európa-szerte isme­rik. A vásárlóknak kell majd a későbbiekben eldönteniük, hogy a valamivel olcsóbb Van-t vagy a germersdorfit részesitik-e előnyben. A ka­nadai fajta, amely az ország­ban elszaporítás előtt áll, sok. tekintetben segít majd az ipár gondjainak megoldásában is, miután kitünően tartósít­ható és hűtött állapotban éxportra értékesíthető. Fertődi borostyán nevet ka­pott egy másik bőtermő cse­resznyeféle, amiből egyelőre még csak 500 fa van az or­szágban. Igen erőteljesen igyekeznek elszaporítani ezt a speciálisan ipari alapanyag­termelésre alkalmas gyű. mölcsíajtát. Termőképessége várhatóan jobb a germersdor- fiénál és külön előnye, hogy jól termékenyül.

Next

/
Thumbnails
Contents