Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

afc A Búza téren szűnjék meg végre a por- és sártenger! Ami bosszant... A városkép szépséghibái On í iixöga sda $ ági fiatalok vetélkedője Tallózó» A párttagokkal folytatott eszmecserék, beszélgetések közhasznú tapasztalatairól, különösen megszívlelendő ta­nulságairól- írt cikket a Part­éiéi májusi számában Czövek István, a Diósgyőri Gépgyár pb-titkára. A PÁRTTAGSÁG IGÉNYE A cikk következtetései al­talános figyelemre érdeme­,.Üj vonása a beszélgetések­nek. hogy a párt életszínvonal- politikájáról minden területen «•gyre nagyobb felelősséggel, az összefüggések alaposabb ismere­tében és megértések birtokában mondanak véleményt. Ügy ítél - j'ik meg, hogy az a szemlélet, amely az ország gondjainak megértésében kialakult, és a reá­lis lehetőségeket veszi figyelem­be, az utóbbi évben is jelentő­sen erősödött . . ” rfc Felsö-Majláth .. . Nagyon hiányzik az a kerítés. (Kerényi László felvételei) tenni bosszúságainkat kevés. Olyan embereket kel! keresni a városszépítő egyesület pat- rónusául. akik tenni is tud­nak a várost csúfító jelensé­gek megszüntetéséért. (erdős) rk Ady-hid. .. Erre a fel­iratra úgy látszik nem kötöt­tek biztosítást... Miskolci vagyok, szeretem Miskolcot. Haragszom azokra, akik letépik a parkok virágait, akik papirgalacsinokkal teszik tarkává az aszfaltot és akkor a messziről jött idegenek elő­adják szívfójditó panaszaikat: piszkos, csúnya, gondozatlan város ez. Szeretek sétálni és örülök, amikor eltévedek az új házak rengetegében, vagy egy friss, ..újszagú” autóbuszra szállhatok. Azt hiszem, sokan vannak, akik hasonlóan érez­nek; egyre többen vagyunk, akik magunkénak valljuk Mis­kolcot. Ez a cikk is a városért és nem a város ellen íródott. Arról, ami bosszant, olyan apróságokról, amit nem indo­kolnak a növekedés gondjai. Már évek óta szinte na­ponta bosszant, ha felnézek az Ady-hid sarkán emelkedő epület tűzfalára. Jó néhány esztendővel ezelőtt a bizto­sító festette fel ide. méteres betűkkel. reklámszlogenjét. Igaz, már több éve lemon­dott a fal használatának jó­gáról, ám gondolnia kellett volna arra. hogy a málló freskó ellenreklám lesz. Na­ponta sok ezer ember fordul meg errefelé ... □ Búza tér. Másfél évtizeddel ezelőtt sár- vagy portengeré­vel bosszantott. Azóta, meg­épült itt a helyi és a távol­sági autóbuszok pályaudvara. Egykor tervezgették, hogy a tér szabadon maradt részén helikopier-Cogadóállomás lesz. Nem lett és ez nem is hiány­zik senkinek, de az mégis­csak érthetetlen, hogy miért nem rendezték az elmúlt évek alatt a szabadon ma­radt kis teret. Ha esős idő van. sarat visznek innen ma­gukkal az autóbuszok, ha száraz, akkor port kavarnak. Lehetne itt betonparkoló vagy egy kis zöld is ... Fociznak a srácok. Repül a labda — egyenesen egy fejfának. Telibe találja. Meg­szokott kép a felső-mai lát hi új városnegyedben. A kis te­mető körül sorra nőttek a torónyházak. Van, ahol még egy úttestnvi szélesség sem választja el az ablakokat a temetőtől. Játszótér nincs, a gyerekeket óránként kergetik el az elhunytak felháborodott rokonai. Igazuk van. Ha már körbeépítették ezt a kis te­metőt házakkal, akkor miért nem választják el magas kő­fallal? A Hegyal.ia utca la­kóinak mindennapos bosszú­ságát csak az a tény eny­híti. hogy a temető kútjából mindig folyik a friss víz . .. Nem úgy. mint a hatodik emeleti lakások csapjaiból. H A sort lehetne folytatni. A Palóczy utca copf stílusban épült műemlék házának pusz­tulásával: a várost csúfító reklámfalakkal, az úi lakó­telepek rendezetlen környé­kével . Javaslatunk: hívjuk életre a v-irosszépítők őrjá­ratát. Ennek a kis egyesület­nek tagja lehetne mindenki, aki városszeretö és kritikus szemmel figyel a bosszantó apróságokra. Persze, szóvá A megye mezőgazdasági termelő- és szakszövetkeze­teinek, valamint állami gaz­daságainak fiatal melioráci­ós szakemberei számára ren­deznek szakmai-politikai ve­télkedőt május 31-én,' a Nagymiskolci Állami Gazda­ság öntözőte’ 'én. A KISZ Borsod megyei Bizottsága és a Védnökségi Operatív Bi- TOttság szervezésében lezajló versenysorozat résztvevői el­f méleti és gyakorlati leiké­szültségükből egyaránt vizs­gáznak. A verseny fődija — amelyet az Országos Vízügyi Hivatal és a Borsod megyei Tanács ajánlott fel — három versenvző részére szovjet­unióbeli tanulmányút. A má­sodik. illetve harmadik he­lyezettek — 6—6 versenyző — csehszlovákiai tanulmány­úton vehetnek részt. A még eredményesebb munka érdekében sürgeti a tagság a pártmunka színvo­nalának emelését és a fel­adatok arányosabb elosztá­sát: ( „A termelő egysegekben tettek szóvá, hogy a növekvő felada­tok ellátása minden területen csak a munka jobb elosztásával, valamennyi párttag részéről na­gyobb áldozatvállalással hajtható végre eredményesen." Kilfeni és költekezni Az bánik jól a pénzzel, aki egy fillérrel sem költ többet, mint amennyi a bukszájában van .. És milyen jelzőt akasz- szunk arra. aki a takaró hosszát meghaladóan nyújtózkodik, vagy — s ez a másik véglet — nem költi el. nem tudja el­költeni a pénzét. A hétköznapi gyakorlatban az egyes emberre szabva köny- nyebb a címkézés. Alti túlköltekezik, azt vagy felelőtlennek, nagy nagyvonalúnak tartjuk. Akinek a hónap végén is ma­rad néhány százasa azt takarékosnak vagy spórolósnak mondjuk Jók-e vajon eíek a címkék a vállalatokra, intéz­ményekre is? Többek között erre voltak kíváncsiak a népi ellenőrök is. akik különféle szervek és intézmények pénz­maradványait. megtakarításait vették számba. A téma azért is érdekes, mert a tanácsok, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények működésükhöz az előre gondosan kimunkált tervek alapján kapják meg a szükséges anyagiakat, s ha pénzmaradványok gyűlnek fel. akkor vagy az elosztás volt rossz (s ez már valószínűsíti, hogy arra a pénzre máshol nagyobb szükség lett volna), vagy pedig a gazdálkodás volt túlságosan garasoskodó, s ezt megsínylik azok. akiknek el­látása az intézmény gondjaira van bízva. A vizsgálat a szociális, egészségügyi és kulturális ágazat megtakarításaira terjedt ki. Az elmúlt évben a kulturális ágazat kiadásaira szánt minden száz forintból 6.80 forint, a szociális és egészségügyi ágazat minden száz forintjából 2.50 forint maradt meg. Bár a százalék kicsi, de az összegek mil­liókra rúgnak. Az elmúlt esztendőben Borsod megye össze­sített költségvetési maradványa 228 millió forint volt. Ez bizony ijesztően sok. hiszen ezeknek a forintoknak helyük volt, ezeket a forintokat vártak valahol. . Hogy miért nem sikerült kimeríteni az igényekhez képest mindig szűk keretet, annak sokágú oka van. A skála a szol­gáltató- és építőipar kapacitásának hiányától az árubeszer­zés nehézségein át a gazdasági fegyelem lazaságáig terjed, A népi ellenőrök okkal figyelmeztetnek a pénzmaradványok nagy összegére, de korántsem pazarló költekezésre, sokkal inkább a lehetőségek végső határáig elmenő. a rangsorolt igények kielégitését célzó pénzköltésre buzdítanak. B. 1. Népfruntgyíítés a 111. kerületben Rangjuk van az apró feladatoknak is A legkorszerűbb öntöde A MEZŐGÉP Vállalat Miskolci Gyárában alumini­um hőkezelő üzem építését kezdték meg. Az egység az öntödei rekonstrukció része­ként épül, S várhatóan ősszel kezdi meg az üzemszerű ter­melést. A mintegy 10 millió forintba kerülő beruházás befejezése után a miskolci lesz a MEZŐGÉP Tröszt leg­korszerűbb öntödéje. iszíaltoiáshot Üj finischert (asztfaltbe- dolgozó gép) vásárolt a köz­úti munkák megkönnyítésé­re a Miskolci Közútépítő Vállalat. A gépegység órán­ként 40 tonna aszfaltot ké­pes szétteríteni és bedolgoz­ni az előre elkészített asz­faltágyba. A géplánc teljes értéke megközelíti a 20 mil­lió forintot. Ezerrel többen Több mint ezerrel növe­kedett az elmúlt ötéves terv­időszakban a városi tanács felügyelete alá tartozó válla­latoknál dolgozók száma 1970-ben 7419 dolgozója volt a tanácsi vállalatoknak, s 1975-ben már 8638. Myári növényvédelmi munkák Az Ady Endre Művelődés; Ház idáig négy növényvédel­mi előadást rendezett a kis­kerttulajdonosoknak. Csütör­tökön este hét órai kezdet­tel tartják az utolsó idei nö­vényvédelmi előadást; a nyá­ri növényvédelmi munká­kat Koncz István városi nö­vényvédelmi főfelügyelő is­merteti. MEGTÉRÜLŐ MILLIÓK Hogy az igényesebb munka mennyire kifizetődő, azt épp a DIGÉP példáján érzékel­teti — egyebek között — a Magyar Nemzet május 15-i számában a Mire költik a milliárdokat a gépipari vál­lalatok című írás. Ismeretes hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank útján tavaly augusztusban hozta nyilvá­nosságra különleges hitel­nyújtási felhívását. Ennek lényege a tőkés export áru­alap növelése, a devizabevé­tel emelése, a jövedelmező­ség, a gazdaságosság fokozá­sa. A gépiparnak a külke­reskedelemben való részese­dése a mostani tervidőszak­ban 30—35 százalékot tesz ki. a hitelkeretből való ré szesedése nagyjából azono^ arányú. A TECHNO 1MPEX Magvar Génipari Külkeres­kedelmi Vállalat szakembe­rei a tőkés és a fejlődő or­szágokban hatékony piacku­tató munkát végeztek. En­nek alapián a szerszámgép­gyártó vállalatok már 6—8 évre előre tervezhetnek. „A Diósgyőri Gépgyár — ugyan­csak a TEClINOTurPF.X partnere — az évente 100—?00 ezer dol­láros kivitelét 3 millió dollárra tttd.ia növelni, a már kapott és további hiteligénye alapján." (Folytatás az 1. oldalról) — A nyílt , várospolitika — mondotta Rusz János — megköveteli a tervek ismere­tét, ám az ismeret nem elég. Tettünk azért, hogy a lakos­ság tevékeny alakítója és megvalósítója legyen e vá­rospolitikának ... A kerületben tavaly 19 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek. A be­számoló szólt a nőpolitikái és az ifjúságpolitikai feladatok­ról. a közművelődésről, a békemozgalmi munkáról.' A FESZTIVÁLRENDEZÉS DICSÉRETE Az elmúlt hét országos ér­deklődést keltett miskolci kulturális eseményéről, a te­levíziós filmfesztiválról min­den országos napilap terje­delmes érdemi beszámolókat közölt. A Magyar Nemzet vasárnapi s/'mában megje­lent cikkre — Baráti Géza értékelő írására — azért for­dítunk megkülönböztetett fi­gyelmet. mert ielentősége szerint emlékezik mez a ren­dező város érdemeiről: .,A Miskolcra érkezeit ... a külsőségek arról győ’ték meg, hogy a fesztivál hetében a két­százezres lélekszániot tű'lenő nagyváros ipari és művelődési rangjához méltó eseményként köszöntötte a tizenhatodik mis­kolci fesztivált, az első tévefesz- tivál eseményeit és vendégeit . . . Miskolcon a hivatalos és nem hivatalos közvélemény egyaránt politikai-művelődési közüggyé avatta a fesztivált, amelynek kö­zönsége tíz vetítés során, több mint ötven televíziós műsort te­kinthetett meg változatos, „mo- ziszeríí” összeállításban. A közönség általánosságban mondott elismerő vagy elmarasz­taló véleményt a fesztiválalkotá­sokról a szünetekben kialakult háttérbeszélgetések során, vala­mint a leninvárosi és ózdi ki­helyezett vetítéseken, amelyek beillettek közönségtalálkozóknak is.” összeállította: BERECZ JÓZSEF — Az eredményeink szer- vezeti felépítésünknek. is kö­szönhetők. — mondotta Rusz János. — Körzeti bizottsága­ink a területi pártszervezetek mellett működnek, és nagyon sok segítséget kaptunk a párttól. Jó a kapcsolatunk a tanáccsal, s ugyanígy a HNF városi bizottságával is. A beszámoló szólt azokról a feladatokról is. amelyeket,, az elkövetkező időben még kell oldani. Erősíteni i<éíl például a lakóbizottságokát. még többet kell tenni a tár­sadalmi munka szervezésé­ben. erősíteni kell a lakos­ságban az egészséges vároS- szeretet érzését. A beszámoló vitájában ti­zenegyen szóltak, kivétel nél­kül úlravalót kívánván a*lni az újjáválasztott bizottság­nak. Felvetődött néhány ké­rés is. de inkább módszer­tani kérdések kerültek az előtérbe. Rácz János, a ke­rületi párt vezetőség titkára a népfront rangjáról szólt, kü­lön kiemelve az utóbbi egy év eredményeit. Szuchv Ró­bert. a HNF városi bizottsá­gának titkára, mintegv vá­laszként elmondotta, hogv az utóbbi egv év egyenes kö­vetkezménye volt a korábbi évek szervezeti változásainak. Az eredmények most értek be. A városi bizottság titkára az apró feladatok rangjáról, a ió. reális munkatervek ér­tékéről. a szervezettség ere­iéről beszélt. Hargitai Agnes országgyűlési kéoviselő a népfront segítségét kérte a munkájához, találkozási al­kalmakat. együttműködést. A gyűlés résztvevői ezután megválasztották az 51 kerü­leti bizottsági tagot és a ke-,, rület 136 küldöttét, akik a' lövő hétfőn a városi küldött­értekezleten képviselik a ke­rületet. Az újjáválasztott bizottság titkára Rusz János, elnöke Kovács József lett. (Uartha) az országban lapokban, folyóiratokban

Next

/
Thumbnails
Contents