Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-17 / 115. szám
a miskolciaké a szó A 35. sz. Általános Iskola tanulói úttörőfeladatként vállalták, hogy az Észak-Kilián parkosított területét megtisztítják a szeméttől, papírhulladéktól. Az V. c osztály tanulói, Kulcsár Pálné tanárnő vezetésével, „kitakarítottak” egy olyan területet is, amely sokáig a „senki földje” volt. Jelentős társadalmi munka ez, s a tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy valóságos kis kertvárossá nőtte ki magát ez a lakótelep. Köszönetét érdemelnek ezek a fiatalok. Vida Kálmán Miskolc, Kacsóh P. u. Ezt mondja a jogszabály AZ ALBÉRLŐ ELHELYEZÉSE LAKÁSCSERE ESETEN A lakásbérletről szóló jogszabályok szerint az állami lakás esetében a bérleti, bérlőtársi, illetve társbérleti jog elcseréléséhez a lakással rendelkező szerv hozzájárulása szükséges. A cserélő felek általában szabadon állapodhatnak meg abban, hogy a bérlővel együtt lakó személyek visszamaradnak a bérleti lakásban, vagy a bérlővel együtt elköltöznek a cserelakásba, de ha a lakásban albérlő is lakik, a cserélő felek kötelesek az albérlő megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. A jogszabály szerint megfelelő az elhelyezés, ha a cserélő felek bármelyike ugyanabban a közigazgatási helyiségben önálló bérleti, vagy hasonló albérleti lakást biztosít az albérlő részére. Bútorozatlanul használt albérleti szoba helyébe olyan albérleti szobát kell felajánlani, ahol az albérlő saját bútorait el tudja helyezni. A cserélő felek abban is megállapodhatnak, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad, és változatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül albérleti jogviA föld és a cserép tegyen egy helyen Szívesen és örömmel díszítjük a lakásunkat szobanövényekkel. Tavasszal azonban az átültetésekhez és az új hajtásokhoz szükséges „kellékek” beszerzése, sajnos, sokszor nem is olyan egyszerű. Lassan tudatossá válik bennünk, hogy mindent szakboltban — lehetőleg egy helyen — vásároljunk. Éppen ezért felkerestem egy pár virágboltot, de földet és cserepet csak hosszú keresgélés után kaptam. Cserép a porcelánboltban volt, földet szonyba, vagy a bérlő az albérlőt a lakásba magával viszi. Ha a cserélő felek abban állapodnak meg, hogy a bérlő az albérlőt a lakásba magával viszi, vagy számára másutt biztosítanak elhelyezést, ehhez az albérlő hozzájárulása is szükséges. Megegyezés hiányában a bérlő az albérleti jogviszonyt felmondhatja. Az ágybérlő elhelyezéséről gondoskodni nem kell. Az ágybérleti szerződés bármikor felmondható, és a jogviszony megszűnése után a volt ágybérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. DR. SASS TIBOR Május 13-án este, amikor a munkából hazamentünk, kellemetlen és bosszantó meglepetésben volt részünk. Házunk előtt, az úttest és a járda közötti füvesített részen, egy másfél méternyi gödröt találtunk, „beleszorítva” a kukásedényünk, melyet azóta sem tudunk belőle kivenni. A gödröt — látszik rajta — munkagéppel ásták, de hogy milyen meggondolásból és ki végezte ezt a „munkát”, azóta sem tudunk rájönni. Az egész utcában ez az egyetlen gödör, éppen ezért érthetetlen, hogy miért volt rá szükség ? Tordai Lászlőné Miskolc, Ságvári E. u. 16. Köszönet a buszvezetőnek Május 4-én, délután fél 6 és 6 óra között a vasgyári temetőnél unokámmal jel- szálltam a Komlóstetőröl induló 19-es autóbuszra. Üti- célomhoz érve, éppen leszálláshoz készültem, amikor — beteges ember lévén — érez. tem, hogy megszédülök. Any- nyi erőm még volt, hogy az unokámat letegyem a járdára, azután elájultam. Arra eszméltem, hogy a busz vezetője — jármüve motorját leállítva — mellettem áll, s ájulásomból magamhoz térítve kérdezi: vigyen-e az SZTK rendelőintézetbe? Mi. vei a közelben lakom, és a rosézullétem is múlóban volt, nem kértem további segítségét. De nagyon jólesett figyelmessége, segíteni akarása. A busz rendszá-ma: 20— 86 volt. 4c Külföldi ösztöndíjasok a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem laboratóriumában. (Balla Demeter felvétele) Külföldi diákok Magyarországon Diploma és útlevél P. Lajosné Diósgyőrvasgyár A sétányon nem kellemes a séta Tapolca kedvelt kiránduló- helyé nemcsak városunk lakosságának, de a turistáknak is. Az idősebb korosztály tagjai unokáikkal elsétálgatnak szép parkjában, vagy elüldögélnek a játszótéren, amíg a gyerekek élvezik a játék, a jó levegő örömét. A sétány útjára „kiterített” kavics miatt azonban — melyet valószínűleg elfelejtettek lehengerelni — nem kellemes itt a séta, s ha véletlenül valamelyik gyerek elesik, bizony, komoly veszélyt jelent. Reméljük, hogy ez csak ideiglenesen van így, s mielőbb rendbe hozzák a sétányok útjait. P. J.-né Miskolc, Bársony János u. 15. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-22 J A szakács fegyelmi büntetésben részesült, mert a piros ebédjegy ellenében sertéshúst szolgált ki. Az eset a Nemzetközi Előkészítő Intézet étkezdéjében történt, és jól jellemzi a nemzeti hagyományoknak azt a tiszteletét, amely az intézményt áthatja. A piros jegy tulajdonosa ugyanis egy mohamedán egyetemi hallgató volt, aki vallási okokból tartózkodik a sertéshús fogyasztásától. Ezért számukra mindennap külön menü készül. Missziót teljesítenek Az intézmény, amelyről a továbbiakban szó lesz, Magyarországon egyedülálló. A főváros Budaörsi útján emelkedő impozáns épület dolgozói missziót teljesítenek. Küldetésük, munkájuk célját 1961-ben a Minisztertanács így jelölte meg: „Törekedni kell arra, hogy Magyarország a jövőben a mainál jóval több külföldi — mindenekelőtt a gyengén fejlett, elmaradott területekről származó — ösztöndíjast fogadjon, egyetemi és főiskolai képzésre.” Hazánk tehát így is kiveszi a részét a fejlődő országok támogatásából. Ezeknek az államoknak most kell behozniuk azt az óriási lemaradást, amelyet mind kulturális, mind pedig gazdasági téren örököltek a gyarmatosítás sötét korszakából. Emellett a különböző kulturális egyezmények érteiméFelveszünk: lakatos szak- és segédmunkásokat, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves, festő-mázoló, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. ben sokan érkeznek hozzánk szocialista országokból is, mint ahogy a magyar ösztöndíjasok megtalálhatók a testvéri államok egyetemein és főiskoláin. Idegen nyelven Jelenleg Magyarországon mintegy háromezer külföldi diák folytat tanulmányokat. Mielőtt számukra az egyetemi évek elkezdődnek, egy — esetenként két — esztendőt az előkészítő intézetben töltenek, ahol a nyelvtanuláson kívül. szakismereteiket is bővítik. Mint dr. Sztankó István, az intézmény igazgatója elmondta, itt dolgozták ki a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásának módszertanát és tananyagát. Az első fél évben az alapvető nyelvi struktúrákat ismerik meg a hallgatók, és ennek az időszaknak a végén már beszélgetni, újságot olvasni tudnak, magyarul. Az év második felében fokozatosan bekapcsolódnak a munkába a szaktárgyi oktatók is. A hallgatók rohamléptekkel végigmennek négy év középiskolai anyagán. Az oktatásnak azt a részét talán a szak- érettségihez lehetne hasonlítani, bár a diákok dolga még az egykori szakérettségiseknél is nehezebb, hiszen az oktatás itt idegen nyelven — magyarul — folyik. A klíma cs a szokások... Az intézetben eltöltött esztendő a tanulás mellett az akklimatizálódás időszaka is. A legkedvezőbb helyzetben az európai szocialista országok diákjai vannak, akik hasonló társadalmi viszonyok közül, általában jó előképzettséggel érkeznek, lényegében „csak” a nyelvvel kell megbirkózniuk. A más földrészről érkezett hallgatók a megszokottól eltérő klímával találkoznak, mások a szokásaik, más a kialakult életritmusuk. A diákoknak alkalmazkod - niuk kell a soknemzetű kollégium életéhez, a követelményekhez, és nem utolsósorban a magyar társadalmi1 viszonyokhoz. —T— Az a tapasztalatunk — mondja dr. Sztankó István, —, hogy néhány hónap elteltével a hallgatók megbarátkoznak egymással, és fel-1 oldódik a nemzeti elkülönülés; különösebb konfliktus nélkül beilleszkednek a kij^ zösségbe. A diákotthon különböző társadalmi rendszerű országokból érkezett lakói között már a kezdettől fogva megvalósult, a békés egymás mellett élés. Mennyi a zsebpénz? A külföldi diákok egyébként — ellentétben a közt hiedelemmel — nem milliomosok, havi 1100—1300 forint ösztöndíjat kapnak. Ebből kell fedezniük a kollégiumi ellátás költségeit. amely étkezéssel együtt 500 forint összkiadást jelent. Zsebpénzük tehát nagyjából megegyezik magyar társaik ösztöndíjának és apanázsának összegével. Egyesek a külső országokból külön anyagi támogatást élveznek, ezért néhányan gépkocsival is rendelkeznek. Az intézetben töltött esztendő múltával a hallgatók előtt megnyílnak az egyetemek és a főiskolák kapui. A legtöbben a műszaki és az orvostudományi egyetemeken tanulnak. Most már évente félezer külföldi diák végez Magyarországon. Hazatérve, többségük jószívvel emlékszik az itt töltött esztendőkre, és szinte valamennyien Magyarország barátai, a nemzetek közeledésének elkötelezett szószólói maradnak. (erdős) Izotóp nagyban Tanulók a „senki földjén” Kuka a gödörben pedig csak egy virágboltban, GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT kirendeltségén, Széchenyi út 28. a Széchenyi utcán kaptam. Bevallom, nem kerestem fel a város minden hasonló üzletét, de közben arra gondoltam, ha tőlem függne, a város minden virágüzletében árulnék földet és cserepet — elvégre elsődlegesen az ő „profiljuk”. I. Éva Miskolc, Tizeshonvéd u. A rossendorfi Központi Atomkutató Intézetben a közelmúltban adták át az NDK legnagyobb rádióaktív izotóp- termelő berendezését. Ennek segítségével 1980-ig megkettőzik a gyógyászat, az ipar és a tudomány céljaira szükséges izotóp termelését. A legmodernebb elvek, korszerű tapasztalatok alapján készült berendezés nagy részét az NDK kutatói fejlesztették ki és építették. Az NDK 1958 óta szállít izotópokat 16 országba. A termelés növelése biztosítja — a KGST-megállapodások és kétoldalú egyezmények alapján — a szocialista országok növekvő izotópszükségletének folyamatos kielégítését.
