Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-17 / 115. szám

Áruellátás, bolthálózat A várospolitikai munkabizottság ülésén íjc Alapozzák a belvárosi lakótelep pavilonrendszerű (FORFA) boltját. (Agotha Tibor felvétele) Kvittek vagyunk? A közelmúltban az egyik beruházó szakembernek tette fel a kérdést az újságíró: hogy lehet az. hogy egy-egy építkezés befejezése hónapokat késett, mégsem kötbérezték a kivitelező építőipari vállalatot a szerződésben rögzített határidők tete­mes túllépéséért? S a válasz? Szó szerint ez volt: „Igaz, hogy sokszor eltekintettünk a kötbértől. Mert az épí­tők is gyakran voltak kénytelenek eltekinteni például attól, hogy negyven nappal a műszaki átvétel előtt nem tudtunk energiát szolgáltatni a közműhálózatba." Aztán még hozzáfűzte: „Nem az a cél, hogy szüntelenül pereskedjünk, és jogi esz­közökkel tegyünk szert kisebb vagy nagyobb összegekre ...” Ha egyedülálló volna a szemlélet, amit az idézett nyilatko­zat tükröz, akkor is megérdemelne egy „misét”. Mert végül is miről van szó? Részint ugyebár arról, hogy az egyik vállalat elnéző a má­sikkal szemben, mivelhogy az is kénytelen elnézni egyet s mást neki. Illik hát méltányolni, valami módon „honorálni" azt a megértést, amit tanúsít. Másrészt viszont benne van ebben az is, hogy a kötbért mint olyant, korántsem az eredeti rendeltetésének megfele­lően alkalmazzák némely helyen. Nem a tervfegyelemre, a szerződés betartására szorító eszközként kezelik, hanem „ki­sebb vagy nagyobb” nyereséggyarapító szereppel ruházzák fel. Holott — tessék csak végiggondolni — a kötbér fegyelmező eszköz, s mint ilyen, morális hatásában volna az ereje. Igaz: csak akkor, ha mindenki és következetesen élne vele! Ám lassanként valamiféle cinkos megértéssel kacsintunk, ha „egy-egy késedelem vagy mulasztás felelőseit” kellene „megvágni’’, mert ki tudja, nem kerülne-e vissza a labda a mi térfelünkre. Hisz mi is emberek vagyunk, nekünk is van­nak hibáink. Meg aztán nekem is vannak prémiumfeltéte­leim, neked is, ne bántsuk egymást! Hagyjuk a csudába! Láncreakcióként terjedhet — s némely területen terjed is! — ez az okoskodás. Atomját valójában egy-egy mikroközös­ség hordozza, amelyben sérthetetlenül uralkodik az eltorzult humanizmus: van elég bajunk, minek kellemetlenkedjünk egymásnak? Én elnézem a te hibádat, te elnézed az én hibá­mat — kvittek vagyunk! Belegondolni is félelmetes: mi van akkor, ha valaki nem óhajt így kvittelni?! (radványi) XIV. borsodi műszaki hetek A 3. sz. Volán V. ötéves terve Pénteki ülésen egyebek között az áruellátásról és a bolthálózat fejlesztéséről tájékozódott a városi párt- bizottság mellett működő várospolitikai munkabi­zottság. Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője szó­beli kiegészítést is fűzött a vitára bocsátott jelentéshez. A munkabizottság tagjai közül többen is megfogal­mazták: az eddiginél gyor­sabban készüljenek el az új lakótelepek boltjai, vendéglői. Jogos a kívánság, hiszen a IV. ötéves terv időszakára tervezett fejlesztéseknek te­kintélyes hányada nem való­sult meg. Dr. Makai Tibor, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója példaként említette, hogy a diósgyőri városközpont vendéglátó egy­ségei nagyon hiányoznak. Uj tervcsalád A bizottság tagjai egyetér­tettek abban, hogy csakis a könnyűszerkezetes építési mód széles körű alkalmazá­sával lehetne meggyorsítani az új lakónegyedek boltháló­zatának kiépítését. Pável Já­nos, az ÉSZAKTERV párt­titkára arról számolt be, hogy vállalata — szorosan együttműködve a Borsod me. gyei Állami Építőipari Vál­lalattal — egy új tervcsalád kiépítésén fáradozik. Olyan szerkezetet kívánnak tervez­ni, mely gyorsan összeszerel, hető, és így elérik majd, hogy mire a lakások benépe­sülnek, elkészüljön a bolt is. Átmeneti megoldásként eddig fából ácsolt kis bolto­kat állítottak fel számos he. lyen, így például az avasi lakótelepen. Ezek az üzletek azonban nem felelnek meg — még átmenetileg sem — a kivánalmaknak. Ezért — mint arról korábban beszá­moltunk — a városi tanács úgynevezett FORFA-típusú pavilonokat vásárolt, és ezek közül egyet a Vörösmarty utca mentén épülő belvárosi lakótelepen állítanak fel. Már alapozzák az új boltocs­kát. Éppen ideje. Áldozatul esett a játszótér Több tízszintes házban lak­nak már, és jelenleg óriási kerülő utón, az Ady-híd vagy a „villanyrendőr” környékén levő élelmiszerboltokban kell bevásárolni a háziasszonyok­nak. (Korábban a Munkácsy és a Vörösmarty utca sarkán egy élelmiszerbolt, tőle nem messze pedig az AGROKON- ZUM hasonló típusú boltja működött, és mindkét üzlet tetemes forgalmat bonyolí­tott le.) Valamennyit enyhí. tett a belvárosi háziasszo­nyok gondján, hogy egy kis zöldségesbódét telepített a Vörösmarty utca mellé az AGROKONZUM. Ennek az árukészlete azonban — fi­gyelembe véve a vásárlók nagy számát — kicsi, szegé­nyes. A már említett pavi­lon-rendszerű élelmiszerbolt — a dolgok jelenlegi állása szerint — aligha készül el július előtt. Nem lehetett volna hama­rabb hozzálátni? És az sem öröm, hogy az egyébként is kicsi, szegényes játszótér esett áldozatul az építkezés­nek! Hasonló példákat a város számos más területéről hoz­hatnánk, melyek mindig azt bizonyítják, hogy bár jelen­tősen fejlődött Miskolc üz­lethálózata, az új lakótelepe­ken élők ellátása hosszú évekig kívánnivalót hagy ma. ga utón. Pedig ha messze kell menni bevásárolni, ak­kor sok elvész az új lakás támasztotta örömből. Egy meglepő bejelentéssel kell kezdenem: nem szere­tünk gázszómlát fizetni. Ez még nem is lenne baj, de sokan úgy fejezik ki unszin- pátiájukat, hogy nem is fi­zetnek, illetve csak többszö­ri kérés, könyörgés, felszólí­tás után rendezik tartozásu­kat. A Miskolci járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata szerint a TIGÁZ miskolci üzemegységének az alábbi követelései voltak: 1973-ról 269 ezer forint, 1974- röl 894 ezer forint, 1975-ről 917 ezer forint, 1976 első ne­gyedévéről 535 ezer forint. A követelések teljes összege meghaladja a 2 600 000 fo­rintot. Körülbelül négy és fél ezer fogyasztó szerepel az adósok listáján! Kedvez a bliccelőknek, hogy az említett időszakban mindössze 815 végrehajtási eljárást kezdeményezett a TIGÁZ, és csupán 380 000 forintot próbált behajtani ily módon! Egy pillanatig sem akarom védeni azokat, akik úgy vé­lik. hogy ingyen is lehet fű­teni. De az a tény, hogy rit­kán „fűtenek be nekik” pe­res úton. nem vet jó fényt a TIGÁZ adminisztrációjára sem. Legalábbis ami a ko­rábbi éveket illeti. Az utób­bi időben ugyanis számos olvan intézkedés született a vállalatnál, mely azzal biz­tat. hogv rendeződnek a dol­gok. Idézet abból a levélből, melyet a Népi Ellenőrzésnek Közszemlén a lakás- név jeoyzék Értesítjük lakásigénylőin­ket, hogy Miskolc megyei vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága jóváhagyta az 1976. évben tanácsi bérlakáshoz juttatandók, valamint a ta­nácsi értékesítésű lakások vevőinek végleges névjegy­zékét, melyet 1976. május 17- én az I—II—III. kerületi hi­vatalnál közszemlére te­szünk. Tájékoztatásul közöljük, hogy a lakásjuttatások fo­lyamatossága érdekében a tanácsi értékesítésű lakások vevőinek névjegyzéke tartal­mazza az 1977. évi lakáske­ret terhére elhelyezésre ter­vezett igénylők egy részének névsorát, mely 1977-ben to­vábbi kiegészítésre kerül. A lakások átadásának, be- költözhetőségének várható ideje folyó év második fele, ill. 1977 első fél éve. A fenti­ek alapján írásbeli értesíté­sünkig kérjük szíves türel­müket. Miskolc m. város Tanácsa V. B. I. kér. Hivatal Lakásosztálya / Strandolhattak Siccéden Szegedet fürdővárosként is számon tartják, az elmúlt meleg napokban mégsem nyílt lehetőség strandolósra, mivel a Tisza magas vízál­lása a partfürdőt is elöntöt­te. A hullámok -levonulása után ez volt az első vasár­nap, amikor a víz és a nap­fény kedvelői birtokukba ve­hették a partfürdőt. A fo­lyóba még kevesen merész­kedtek, ehelyett a 12 hektár­nyi területen kiépített me­dencesor örvendett népsze­rűségnek, mivel azokat ter­málvízzel töltötték meg. címzett a vizsgálat után a TI­GÁZ: „Intézkedtünk... a peresítések rendszeres és hatásosabb lebonyolítására.” Kiderül a levélből az is, hogy tökéletesíteni kívánják a díjbeszedők munkarendjét és díjazását. Megvizsgálták a népi el. lenörök azt is, hogy mennyi indokolt a fogyasztók rekla­mációi közül. Az 1975 és 1976 első negyedévében ér­kezett 477 fogyasztói beje­lentés közül, 197 jogos rek­lamáció érintette a számlá­zást, jóllehet 1973 januárja óta a TIGÁZ számítógépen végezteti a számlázást. A változás — a NEB vizsgálata szerint — jelentős többlet- munkát hárított a pénzbe­szedőkre. Kitűnik a vizsgá­latból az is, hogy nem vol­tak kellően felkészülve a számítógépes feldolgozásra a vállalatnál, és sok hibajelen­tőséget rejt magában, hogy úgynevezett optikai jelolva­sást alkalmaznak. Mit is értsünk ezalatt? Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, arról van szó, hogy a díjbeszedőnek be kell sa­tírozni egy alig néhány mil­liméteres rubrikát a megfe­lelő szám alatt, és ezt a je­let olvassa le aztán a gép. Satírozni 2 B-s ceruzával kell és nagyon finoman, mert a hiba arra készteti a gépet, hogy az előző év hasonló időszakának adatát rántsa elő a memóriájából. Jóllehet a fogyasztó nem károsodik, mert a későbbiek során kor­Ma folytatódnak a borsodi műszaki hetek rendezvényei. Délután 14 órakor az LKM közlekedési gyárrészlegének kultúrtermében a Közleke­déstudományi Egyesület Bor­sod megyei Szervezete ren­dez előadást. A téma: a szer­vezés hatása az alkalmazotti létszám alakulására az LKM rigálják az eltérést, ez a módszer mégsem megnyug­tató. Célszerűbb lett volna lyukkártyán, lyukszalagon betáplálni az adatokat — a népi ellenőrök szerint. Beszéltem a TIGÁZ illeté­kes vezetőjével is. Szerinte Budapesten gyorsabban, pon­tosabban végzik dolgukat a díjbeszedők, hamarabb sajá­tították el a satírozást és egyáltalán a lapok helyes kezelését. Ezekre a lapocs­kákra gondosan kell vigyáz­ni, mert ha bepiszkolódnak, bezsírozódnak, rosszul fog rajtuk a ceruza, s nem lesz jó a satírozás. Meglehetősen nagy a vándorlás a díjbesze­dők körében — talán mon­danom sem kell, hogy nem tartozik a legjobban fizetett állások közé a díjbeszedés —, és így az elmúlt évek­ben új meg új embereket kellett betanítani a helyes munkamódszerre. A gázfűtés térhódítása, a gázfogyasztók számának ro­hamos növekedése megköve­teli a gépi adatfeldolgozást. Pillanatnyilag sem vitatha­tó tehát, hogy a TIGÁZ-nak is korszerűsíteni kellett a számlázás módszerét. Ám az valóban furcsa, hogy a sor végén egy precízen működő számítógép, elején viszont egy olyan ember áll. akinek a satírozási készsége esetleg kívánnivalót hagy maga után — végül is nem rajztanár —, és ha megcsúszik egy kicsit a ceruzája, máris itt a baj. (bekes) közlekedési gyáregységében. Ugyancsak a KTE megyei szervezete rendezi délután 2 órakor a 3. sz. Volán ta­nácstermében azt az előadást, amely a vállalat V. ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseivel foglalkozik. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Bor­sod megyei területi Szerve­zete ma délután 1 órától az új Miskolci Húskombinátot mutatja be tagságának. Sárospatak és környéke villamosenergia-fejlesztési távlati tervét ismertették ma délelőtt az ÉMÁSZ sárospa­taki üzemigazgatóságán azon az előadáson, amelyet az MEE sárospataki csoportja rendezett. Ózdon ma délután 2 óra­kor, az 1. sz. Postahivatal­ban a KTE ózdi helyi cso­portja, az ózdi távbeszélő­hálózat fejlődéséről rendez előadást. Sátoraljaújhelyen, a járási hivatal tanácstermében az agrárértelmiségnek a mező- gazdaságban betöltött szere­péről tanácskoznak a Magyar Agrártudományi Egyesület sátoraljaújhelyi csoportjának meghívott vendégei. A város művelődési házában tovább­ra is nagy sikerrel mutatja be a Faipari Tudományos Egyesület a belsőépítészeti kiállítást, amely május 27-ig tekinthető meg. * Holnap délelőtt 9 órakor kezdődik az MTESZ miskolci székházában a Magyar Hid­rológiai Társaság Borsodi te­rületi Szervezetének előadó­ülése, amelyen a fennállásá­nak 25. évfordulóját ünneplő Borsod megyei Vízművek te­vékenységét elemzik több előadásban. Tűzol tó­versen v •! Száz önkéntes községi és üzemi tűzoltócsapat részvé­telével látványos tűzoltó- versenyt rendeztek tegnap Sopronban. Az önkéntes csa­patok a versenyen jó felké­szülésről adtak számot, a legjobbakat megjutalmazták. ★ A Cement- és Mészművek hejőcsabai új nyarának építésé­nél nagy gondot fordítottak a környezet védelmére is. Ennek tudható be, hogy a fő porforrásokhoz az NSZK-beli Lurgi cég elektr of litereit építették be. Erre 190 millió forintot for­dítottak, míg a többi berendezéssel együtt mintegy 300 mii- Hóba került a portalanítás. A berendezések működésére jel­lemző. hogy jelenleg egyötödét sem éri el a megengedettnek a porkibocsátás... (Solymos László felvétele) B. D. Gázos ügy

Next

/
Thumbnails
Contents