Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
Fóliasátrak — csak papíron Hamis volt a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyve ^ Gyomortükrözés az endoszkópiai műtőben ... Dr. Prónay Gábor, az orvostudományok kandidátusa a betegség belső jeleit kutatja. Evenként több mint kétezer endoszkópos vizsgálatot végeznek Borsodban. \ (Agotha felv.) A kardnyeléstől as endoszkópig Belelátnak a betegbe Interjú dr, Prónay Gáborral Április 21-i számunkban „Hogyan használták fel a dotációt?” — címmel megírtuk, mit tapasztaltunk a szirmai Üj Elet Termelőszövetkezet kertészetében (A cikk előzményéről dióhéjban ennyit: a városi tanács csaknem ötmillió forint támogatást nyújtott a szóban forgó termelőszövetkezetnek azzal a céllal, hogy fejlessze a zö'-1- 'vtermesztést és javítsa a város ellátását. Közismert, hogy különösen primőridőszakban okoz gondot az immár 200 ezer lelket számláló ipari város ellátása, ezért a termelőszövetkezet vállalta, hogy 10 ezer négyzeméteren fóliasátrak alatt termeszt zöldséget. A dotáció felhasználásával áprilisi ülésén foglalkozott a városi tanács végrehajtó bizottsága is. A jelentésből kiderült, hogy elhúzódott ugyan kissé a beruházás (értve ez alatt a fóliás kertészétet), de 10 ezer négyzetméter fóliasátrat átadtak és már a kora tavaszi időszakban zöldséget is küld a gazdaság a miskolci piacra, elsősorban saját boltjaiba. • A riportút tapasztalatai Az Űj Élet kertészetben nyert tapasztalataink nem lindenben egyeztek meg az .lmondottakkal. Kiderült, hogy például a 10 ezerrel szemben csak 9300 négyzet- méter fóliasátruk van és piacra még nem küldtek árut ezekből. Zöldségboltjaik, standjaik ellátásáról sem tudnak gondoskodni, mert a szabad földön termesztett és télire tartalékolt zöldséget a zárszámadás előtt mind eladták. hogy anyagi helyzetüket javítsák. Az AGROKON- ZUM tőle telhetőén segít, hogy ne maradjon teljesen üres a pult a közös gazdaság boltjaiban, ám ez nem köny- nyű feladat, hisze.. a tavalyi év nem kedvezett a zöldségtermelésnek és bizonyos árucikkekből (hagyma, sárgarépa stb.) csak import útif. Amíg anyu vásárol... (Agotha felv.) ján tudnak megfelelő ellátást biztosítani. Arra a kérdésre, hogy miért nem tudták befejezni a fóliasátrak ér’tését, a kertészet dolgozóitól furcsa választ kaptunk: ..Lába kelt a nyitott színben tárolt alkatrészek egy részének”. • Levél a felügyeleti szervtől A cikk megjelenése után levelet kaptunk a téesz felügyeleti szervétől. Idézzük: „Kétségtelen, hogy a vezetési problémák, c. tervezői és kivitelezői kapacitás hiánya lassították a munkát, ezért húzódott el a fóliasátrak megépítése is, melyet ez év március 31-én adott át a kivitelező 10 000 m2-ben. Ezt az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a kivitelező részéről (Miskolci TÖVÁLL) Temesvári Ferenc igazgató, Varga József műszaki vezető, a tsz részéről Harsányi József elnök és Mondok Dezső írták alá. Ez a terület szerepel a kivitelezési szerződésben is, s a vb- előterjesztés időpontjában ezt a számot vettük alapul”. A levél kézhezvétele után felkerestük a beruházás lebonyolítóját, a MEZÖBER Vállalatot, és a kivitelezőt, a Miskolci TÖV ÁLL-t. (Számunkra nem volt újdonság, amit megtudtunk: az átadásátvételi jegyzőkönyvben valóban 10 000 m2 fóliasátor elkészítése szerepelt, a valóságban azonban csak 9300 négyzetméter volt készen. A TÖVÁLL igazgatója így magyarázta azt a tényt, hogy aláírt egy olyan jegyzőkönyvet, mely nem a való helyzetet tükrözte: „Aíi 7500 négyzetméter fóliasátor elkészítésére kötöttünk szerződést az Űj Elet Tsz-szel. A többi sátor — nem is érdekelt különösen bennünket, A felszabadulás után elsőként a csepeli ipartelepek munkásai hirdették meg 1945 április első napjaiban a szocialista munka májusi versenyét. A Borsod megyei nagyüzemek — közöttük a bányák dolgozói — elsőként csatlakoztak a felhíváshoz. A Bányamunkások Szabad Szakszervezetének országos közgyűlése így fogalmazott: „A bányamunkásoknak országmentő feladatuk van”. Ennek az országmentő feladatnak megfelelően hirdette meg a Magyar Kommunista Párt a széncsatát. A nagy jelentőségű programot Nógrádi Sándor iparügyi államtitkár jelentette be. Eszerint 1946. május 1-re a háború után súlyos helyzetben lévő magyar szénbányászatnak el kellett érni a napi 2500 vagonos termelést. „Erre a mennyiségre — mondotta Nógrádi elvtárs — olyan szüksége van az országnak. mint az életnek a napfényre.” 1946 tavaszán az MKP kétnapos országos értekezletén felhívták a figyelmet, hogy a kommunista vezetők ne csak szóval támogassák a bányászokat, hanem időnként menjenek le a bányába, és hogy mennyi — a téesz saját kivitelezésében készült. Az átadás-átvételi eljárás alkalmával — ezt tanúkkal tudom igazolni — kértem a MEZÖBER műszaki ellenőrét, hogy bontsuk meg a munkát, azaz mi csak a 7500 négyzetméter sátor hiánytalan elkészítését igazoljuk. Azt a választ kaptuk. hogy a pénzügyi elszámolás miatt van szükség a 10 000 négyzetméter szerepeltetésére”. • Szabálytalan volt az eljárás Kérésünkre a MEZÖBER vezetősége is utánajárt a dolgoknak és bár a fegyelmi eljárást még nem folytatták le, annyit megállapítottak, hogy műszaki ellenőrük szabálytalanul járt el. A városi tanács mezőgazdasági osztálya is tisztázta időközben, hogy hamis jelentést kapott a termelőszövetkezettől, a beruházás befejezéséről. Egy mondatot idézünk abból a levélből, melyet az Űj Élet elnökének írt az osztály vezetője: „Felkérem elnök elvtársat, hogy egyrészt a fóliasátor helytelen mennyiségi átvételével, az ellentétes tájékoztatással, másrészt a csavarok elvesztésével kapcsolatban a felelős megállapítására tegyen intézkedést és erről 15 napon belül tájékoztatni szíveskedjen”. Az ügy tanulságait, úgy véljek, nem kell levonnunk, pontosabban nem nekünk kell levonnunk. A teljes igazság kedvéért azonban annyit még el kell mondanunk, hogy a dotációnak csak egy részét használta fel a téesz a fóliasátras kertészet fejlesztésére, s a szabadtéri zöldségtermelés területét az 1973. évi 19 hektárról 60 hektárra növelte. BÉKÉS DEZSŐ ott vizsgálják meg a bajok okait. Április 10-én a Szabad Magyarország, az MKP miskolci napilapja arról számol be a széncsatáról szóló jelentésében, hogy „Pereces napi 40 vagon széntermeléssel járul hozzá a diósgyőri nagyolvasztó üzemben tartásához”. A lap kiemeli, hogy a termelés elősegítésére javítják a bányászok ellátását. Szóbeli elvtárs, közellátási államtitkár bejelentette, hogy a bányászok liszt- és zsíra- dékadagját felemelték. Az egykori híradások a munkaerőhiányt jelölték meg a széntermelés legégetőbb problémájaként. Május elsején az Ózdvidé- ki Szénbányák termelésemelkedésének, valamint a gyári dolgozók önfeláldozó rohammunkája következtében üzembe helyezték az ózdi nagyolvasztót is. Április 30-án a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt közös gyűlésén bejelentették, hogy a salgótarjáni, a tatabányai és a borsodi bányászok már túlteljesítették az ígért termelési szintet. Május 5-én adta hírül a lap, hogy Baross-akna és Bánfalva emlékzászlót kapott ..A nemzet a bányászoknak!” felírással. Ezt a széncsatában elért kiváló A Gasztroenterológusok Európai Szövetsége junius 23— 29. között tartja a X. nemzetközi kongresszusát — ezúttal Budapesten. Négy évvel ezelőtt — Párizsban — kapta meg Magyarország a rendezés jogát. A gasztroenterológusok tanácskozását idén is a szaktudomány speciális ágát gyakorló orvosak kongresszusa követi. Június 29. és július 2. között ugyanis az Európai Endoszkópos Társaság III. nemzetközi kongresszusára is sor kerül. Mindkét rangos rendezvény- szervező titkára, s az endoszkópos társaság kongresz- szusának főszervezője dr. Prónay Gábor, az orvostudományok kandidátusa, a Megyei Vezető Kórház II. sz. belgyógyászatának osztályvezető főorvosa. Tőle kértünk interjút tudományos életünk jelentős eseményéről, — A sasztroenterolócia az emésztőszervi betegségekkel foglalkozó tudomány. De mi az endoszkópba? eredményeikért kapták. „A szénesata még nem ért véget — hívta fel a lap a figyelmet. — A bányászok bebizonyították, hogy munkájuk verejtékével eddig is emberfeletti erőfeszítéssel veitek részt az ország újjáépítésében. A széntermelés fokozása nyomán országszerte fokozódott a gyárak termelése, új vonatpárok indultak, meggyorsult az újjáépítés üteme. A demokrácia széncsatája most tovább folytatódik, mert a szénnel áll vagy bukik a magyar újjáépítés ügye.,” Ezután nem sokkal Tatán, egy nagygyűlésen Nógrádi Sándor iparügyi államtitkár bejelentette: „A magyar bányászok rhegnyerték a széncsatát, Most a magyar demokrácia legfontosabb feladata a jó pénz megteremtése. A bányamunkások a maguk részéről azzal járulhatnak hozzá a jó, értékálló pénz megteremtéséhez, hogy ismét fokozzák termelésüket. A magyar kormány azon lesz. hogy a bányászok ellátásához minden szükséges segítséget megadjon.” A bányászok ennek a feladatnak is becsülettel eleget tettek. ORAVEC JÁNOS — Az emésztő rendszer száloptika segítségével végzett vizsgálati módszere és a célzott szövettani mintavétel. A betegek körében ez gyomor-, bél-, vagy hastükrözés néven ismert. Különösen az utóbbi másfél évtizedben fejlődött hatalmasat a gaszt- roenterológiának ez a speciális ága. Mert, bár már az 1800-as évek végén is alkalmaztak a belgyógyászok endoszkópiát, az olyan volt, mint a kardnyelés: merev csövet vezettek a gyomorba, s gyertyával világítottak a szerv belsejébe. A mai en- doszkópia egyébként francia és német hagyományokra épült, amit az 1940-es évek végén az Egyesült Államokban fejlesztettek tovább, amikor a száloptika elterjedt. Az 1960-as évek elejétől viszont Japán vezet a különleges műszerek továbbfejlesztésében. Nálunk, a Megyei Vezető Kórházban is japán készülékeket használunk az emésztőszervek tükrözéséhez. — Milyen hagyományai vannak nálunk a fiatal tudományágnak? — Borsodban csupán húsz évvel ezelőtt kezdtük kialakítani az endoszkópos gaszt- roenterológiát a Megyei Vezető Kórházban. Ma már Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen és Ózdon is vannak endoszkópos belgyógyász szakemberek. Valójában 1969-től lendült fel a vizsgálati módszer elterjesztése, amikor megyénk is megkapta a szükséges. korszerű műszereket. Jellemző, hogy például addig évente kb. 400 gyomortükrözést végeztünk, azóta pedig fölötte vagyunk az évi kétezernek. — Az orvos természetesen jelentőségének megfelelően értékeli a technikai segítséget a diagnosztikában. De mit jelent ez a beteg szempontjából? — Tulajdonképpen ugyanazt, amit az orvos szempontjából: a pontos betegségmegállapítást. Valaha azt mondták a belgyógyászokra, hogy „találomra” gyógyítanak. Vagy eltalálják a bajt. vagy nem. Az endoszkópja alkalmazásával a tévedés szinte csaknem százszázalékosan kizárt. Különösen azóta, hogy az úgynevezett PAN-endosz- kópia, az epeutak röntgene- zése. a koloszkópia és a la- paroszkópia technikája együttesen fejlődik. A négyféle vizsgálati módszerrel ugyanis teljes egészében feltérképezhető az emésztőrendszer. Műszerek segítségével a szó valódi értelmében belelátunk a beteg szervbe. Ennek különösen a fekélyes, polipos és rákos betegségek korai felismerésében van felmérhetetlen jelentősége. — Az endoszkópos társaságnak hány borsodi orvos a tagja jelenleg, s szerepelnek-e a két kongresszuson? — Csaknem harminc orvos tagja az európai szövetségnek a megye belgyógyászai közül. Nyolcán üléstitkárként működnek közre, s kórházunk orvos-teamjének négy tagja tart majd egy-egy előadást, amelyekben a vastagbélgyulladások, polipok keletkezéséről, a gyomor- és bélrákok korai felismerésének gyakoriságáról szólunk, többek, között. — Mennyi résztvevőre számítanak a tulajdonképpen majdcsak két hétig tartő rendezvénysorozaton, s főként: milyen „muníciót” remélnek tőle? Arra gondolok: várható-e valamiféle forradalmi bejelentés a tudományos kongresszusokon? — A Gasztroenterológusok Európai Szövetségének tagja az összes európai és arab állam, Izrael, Irán és Irak is. A tagországokból 1500—2000 aktív résztvevőre számítunk, akik közül 600—700-an tagjai az endoszkópos társaságnak is. Ami pedig a „muníciót” illeti: önmagában az, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt négy év tudományos és módszertani eredményeit összegezi a testület, sokatmondó. Rendkívül sokat adnak a személyes beszélgetések, amelyekre alkalom nyílik. „Forradalmi” bejelentésre azonban nemigen számíthatunk, hisz'en az igazán nagy felfedezések nem várnak négy évig — kong- resszüstól-kongresszusig —, hírük gyorsan elterjed a tudományos világban. Ám vá* runk néhány értékes gondolatot, ötletet, amelyet a mindennapi munkánkban gyü- mölcsöztethetünk. Hogy egy példát mondjak: 1974-ben a megyei tanács jóvoltából részt vehettem a gasztroenterológusok mexikói világ- kongresszusán. Ott hallottam, hogy a népbetegségszámba menő székrekedés okát a helytelen táplálkozásban kell keresni. Rájöttek, hogy a túl finom, korpahiányos kenyér- fogyasztás az oka. Hazajöttem. s az ilyen panaszokkal évtizedek óta küszködő betegeimnek Javasoltam: szedjenek korpát a hiány pótlására. Ne mosolyogjanak meg: azóta több mint félezer. 20— 30 éve ezzel a betegséggel küszködő ember vált tünetmentessé a megyében. Apróság? Lehet. De csak a tökéletesen egészséges emberszámára. Bár kannánk a két nemzetközi kongresszustól még iő néhány ilyen ..apróságot”. RADVÁNYI ÉVA Harminc éve történt „4 nemzet a bányászoknak”
