Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-10 / 109. szám
a miskolciaké a szó ' wm w iff1 läBBaiBHKffiUO Mikor hozzák vissza a padokat? Preparált rózsaszál ♦ Bérházunk előtt a parkban és a játszótéren eddig ott álltak a padok, hogy mi, nyugdíjas, idős emberek, meg a gyermekeiket a játszótérre vivő édesanyák leülhessenek. Ez év februárjában a padokat elvitték, s bár már itt a jó idő, még mindig nem hozták vissza. Szeretnénk a kellemes májusi napokon kint lenni a szabad levegőn, de nekünk már nehezünkre esik a séta, az álldogálás. így inkább bent maradunk a lakásban. Kérnénk a padok mielőbbi visszaszállítását! — írja N. J.-né nyugdíjas, a Nagy Ilona utcai bérház lakója. Nincs helye a cirkusznak... Városunkban újból és új- 3Ő1 megjelenik egy-egy világjáró cirkusz. Nemcsak a gyerekek és a fiatalok örömére: az idősebb korosztály is szívesen vált jegyet az előadásokra. Sajnos, az elhelyezésük — akárcsak a játékparkoké — évek óta Vneg- sldatlan. A múlt évben a :sodálatos olasz cirkusz a Vörösmarty utcai építkezésen capott helyet, kő. homok, por cözött. Jobb helvet érdemelek volna, akárcsak a 1elen- eg veridégszereplő román úrkusz. A többségükben színvonalas műsorral ideérkező hazai és külföldi artisták megérdemelnék, hogy az srszág második városában .fenntartott” helyük legyen. K. Laura Miskolc Jóllehet, a kiváló vállalatok, brigádok túl vannak már íz ünneplésekért, de — több vásárló nevében — szeretném köszönteni a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 249. sz. boltjának 'Kilián-dél) Dobó Katalin brigádját, mely elnyerte A Vállalat Kiváló Brigádja címet. Ebbe a boltba mindig Hol kell fizetni a műanyag pohárért ? Az egyszeri használatra alkalmas műanyag pohár, tálka, tálca stb. értékét a strandokon működő vendéglátó üzletek felszámíthatják. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a rendelkezés kiterjed a kitelepült alkalmi egységekre, a mozgóárusokra, a mosogatási lehetőségekkel nem rendelkező idényjellegű üzletekre, továbbá a fertőzés veszélyének fokozottabban kitett egészségügyi intézmények büféire is: tehát ők is jogosultak a műanyag „edények” árának felszámítására. szívesen járok; a belvárosban dolgozom ugyan, de a vásárlást lakóhelyemhez közel jó lebonyolítani, mert ennek a boltnak nagyon jó az árukészlete. Igyekeznek a délutáni és az esti órákban is friss árut tartani, s udvariasságukkal is rászolgáltak a megtisztelő címre. Egy régi vásárlójuk Barátaimmal megcsodáltam azt a két szál rózsát, melyet az ifjú mama anyák napjára kapott. Csupán a£t nem értettem, miért csak az egyik virág nyílott ki. A tüzetes vizsgálat azonnal kiderítette a titkot. A rózsafejet a szárhoz sziromba bújtatott, mesterien elhelyezett drótocska rögzíti. A preparált rózsaszál így nem is nyílhatott ki! Azon tűnődtem, hopv vajon az eladás pillanatában oly szép és drága (tizenhat forint volt szálja) virág már így elő volt' készítve? Az ilyen csalafinta módon eladott áru bizalmatlanná teszi az embert és arra kényszeríti. hogy ezentúl a megvétel előtt még a virágot is megvizsgálja, hogy otthon aztán ne érhesse csalódás ... F. Éva Miskolc Hol parkírozzunk? Az Iván u. 53—55—57. sz. bérház lakói az elmúlt héten megdöbbenve látták, hogy a parkírozóhelyet felásták és az úttól kb. egy méterre szegélyköveket raktak le. Ezzel teljesen megszüntették az ott lakó autótulajdonosok. illetve a lakókhoz autón érkezők parkírozási lehetőségét. A meghagyott helyen el tud menni ugyan egymás mellett két kocsi, de az udvarban van egy zöldséges- és egy hentesüzlet, ahová igen sok teherkocsi, illetve nagy hűtőkocsi jár, amelyek miatt bizony mindig veszélyben van az ott parkírozó autó. Ilyen körülmények között sajnos már saját lakásunk előtt sem hagyhatjuk autónkat. Eddig volt ott egy kb. 2,5 m-es, kőzúzalékkal leterített rész, ahol minden autós nyugodtan parkírozhatott. Most kereshetünk máshol helyet. De hol? És furcsa módon csak itt rendezték ezt el így — állítólag a kertészeti vállalat emberei —, az Iván utca 35—37—39. sz. bérház előtt már hagytak helyet, ott a szegélyt az úttól kb. 3 méterre rakták le. s derékszögben nyugodtan több autó is tud parkírozni. Ugyanúgy van a hely kiképezve a 45—47—49. sz. bérházak előtt. Miért nem lehetett hasonlóan megoldani a mi bérházunk előtt is? Kérjük az illetékesek intézkedését ! A lakók nevében: K. G. Iván u. 55. sz. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 Kiváló kereskedők Felveszünk: lakatos szak- és segédmunkásokat, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves, festő-mázoló, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: \ GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT kirendeltségén, Széchenyi út 28. Munkaügyi perek tanulságai III. Leltárhiány, amit nem kellett megfizetni Az egyik vidéki áfész bisztrójának vezetője és helyettese tavaly egyszerre vette ki az évi fizetéses szabadságát. Helyettük az áfész a ' szabadság időszakára egyetlen boltvezetőt bízott meg a szabadkasszás, több alkalmazottat foglalkoztató bisztró vezetésével. Másfél hónap múltán, amikor a megbízott bisztróvezető elszámolt. 16 116 forint leltárhiányt állapítottak meg. A szövetkezet igazgató elnöke a leltárhiány megtérítésére kötelezte a volt megbízott vezetőt, aki panasszal fordult a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához, mondván: reggel 6-tól este 11-ig kellett a bisztrót nyitva tartania, vezetőhelyettest őmellé a szövetkezet nem adott. így naponta több mint 17 órán át dolgozott. A döntőbizottság a panasznak részben helyt adott, s határozatában kimondta: a leltárhiánynak csak a 70 százalékát köteles megfizetni a megbízott bisztróvezető. A FELELŐSSÉG NEM ÉRVÉNYESÍTHETC Az ügy a munkaügyi bíróság elé került, mivel a megbízott vezető nem nyugodott bele a döntőbizottság határozatába. S a munkaügyi bíróság helyt adott jogorvoslati keresetének, a döntőbizottság határozatát teljes egészében hatályon kívül helyezte. Az ítélet indoklásában, a bíróság megállapította: a leltárhiányért való felelősség ebben az esetben nem érvényesíthető. Az érvényes belkereskedelmi miniszteri rendelet értelmében ugyanis a leltárhiány jogkövetkezménye csak akkor érvényesülhet, ha a vendéglátóipari (vagy kereskedelmi) egység nyitva tartása és az azon túl végzett munka időtartama a vezető és helyettesének összesített munkaidejét nem haladja meg. Mivel a példánkban említett bisztrónak helyettes vezetője nem volt, a nyitva tartási idő viszont jelentősen túlhaladta a megbízott vezető kötelező munkaidejét, a leltárhiányt nem kellett megfizetnie. KÉSÖN KÉZBESÍTETT HATÁROZAT Előfordul, hogy a leltárhiányt azért nem lehet megfizettetni. mert a munkáltató nem adja át az üzlet és a raktár összes kulcsát, vagy éppen nem kötik ki a munkaszerződésben. s nem kérnek külön nyilatkozatot sem arról, hogy a munkavállaló vállalja a teljes felelősséget az esetleges leltárhiányért. A megyei munkaügyi bíróság elnöke elmondta, hogy elég gyakran előfordul: eljárásjogi hibák miatt nem érvényesíthető a leltárhiány megtérítésére való kötelezés. Sok esetben a törvényben előírt 60 napon túl kézbesítik a leltárhiányért felelős munkavállalónak a határozatot. amelyben a hiány megtérítésére kötelezik; vagy éppen azon múlik minden, hogy a leltáridőszak kezdetén nem közük a dolgozóval a leltári felelősség mértékét. Olykor csak azért marad a népgazdaság kára a leltárhiány. mert a vállalat egy- egy dolgozója hanyagul végzi munkáját, nem postázza időben a megtérítésre kötelező határozatot. Egyik vendéglátóipari vállalatunknál például már idén is előfordult. hogy 60 napon túl kézbesítették a leltárhiány felelősének a határozatot, s ebből tízezer forint kára származott — a vállalatnak. A TAKARÍTÓNŐVEL FIZETTETTEK Volt olyasmire is példa, hogy a munkáltató mindenáron meg akarta téríttetni a kárt. Szó szerint minden áron. Ez is az egyik áfésznél történt. A szövetkezet eszpresszójába egy fiatalasszonyt neveztek ki vezetőnek, akinek az édesanyja is ott dolgozott, takarítónő volt. A fiatalasszony beteg lett, betegsége idején a helyettese vezette a presszót. Amikor a vezetőnő visszajött, kiderült, hogy tízezer forint leltárhiány keletkezett; később az is kiderült, hogy az összeget a helyettes tulajdonképpen elsikkasztotta. A szövetkezet mégis a vezetőnőt bocsátotta el, s anyját — a takarítónőt — rávették arra: írjon alá egy nyilatkozatot, hogy ő megtéríti a kárt, különben a lányát bíróságra adják. Az idős asszony — aki világéletében becsülettel dolgozott, s a szövetkezetnek is alapító tagja volt — tudatlanságában mindenre ráállt. Csekély fizetéséből havonta 600 forintot vontak le még akkor is, amikor pedig már jogerős büntetőítélet született a presszó helyettes vezetőnője ellen, miután kiderült, hogy ő sikkasztotta el a pénzt. A munkaügyi bíróságnak kellett végül is köteleznie a szövetkezetét, hogy fizesse vissza a takarítónőtől jogtalanul levont tízezer forintot... (Következik: AMIKOR A VÁLLALATNAK KELL FIZETNIE) RADVÄNYI ÉVA Alig múlt húszéves 4z önkéntes ezred tolmácsa — Se lőszerünk, se élelmünk nem volt napok óta. A 18. gyalogezredből megmaradt híradósok, árkászok, ott bujkáltunk a budapesti Bartók Béla út 16—18. számú ház alatti pincében — idézi fel 1945. február 11- ének délelőttjét Újvári László nyugállományú határőr ezredes. Volt okuk a félelemre, hiszen parancsnokuk. Varihá- zy Oszkár alezredes megtagadta a parancsot, hogy egységével felvonuljon a Vár védelmére. A németek, akik állásukat a szomszédos épületben rendezték be. keresték is őket. A pincében rettenetes kétségek között teltek az órák. minden ajtónyílásra összerezzentek. Leghőbb vágyuk volt. hogy kapcsolatot teremtsenek a közelben harcoló szovjet csapattal, amely már elfoglalta a száz méterre levő Horthy Miklós, a mai Móricz Zsig- mond körteret. Reá. a huszadik évét alig betöltött, a katonasághoz pontosan négy hónappal és egy héttel előbb beparancsolt híradósra hárult a feladat megoldása. — Nem volt könnyű. A németek tűz alatt tartották az utcát. Többször kimerészkedtem, ha elcsendesült a környék. A romokon át húztam a telefonzsinórt, hogy legyen végre összeköttetésünk. Hason csúszva, szinte centiméterenként haladtam a tér felé, hiszen gyakran lőttek, meg kellett állnom, menedéket keresnem. A közelben dúló pokoli tűzharc miatt ismét a pincébe kényszerült, ahol feszült figyelemmel hallgatták a fegyverek ropogását. — Aztán délután két óra körül minden elcsendesedett. Felmentünk szétnézni, vi- hetjük-e tovább a vezetéket. Akkor hallottam meg az első orosz szót. A szovjet katonák már ott voltak az udvaron, összeölelkeztünk, örömünk. # Újvári László a magas szovjet kitüntetéssel. ben énekelni kezdtünk. Meleg ételt, kenyeret kaptunk, s fertőtlenítő fürdésre vittek bennünket. Itt vége szakadhatott volna katonai pályafutásának, mehetett volna vissza a Danu- viába. ahol négy évvel előbb kezdte kitanulni a vasesztergályos szakmát, minekelőtte mint 11 éves korától teljesen árva (édesanyja és édesapja tífuszban szinte egyszerre halt meg), egy csallóközi kuláknál cselédeskedett. Ám másnap a parancsnokuk szovjet tisztek jelenlétében megkérdezte tőlük, akik más egységek katonáival együtt lehettek már ötszázan: „Ki akar harcolni a fasiszták ellen? Aki velünk tart. álljon mellénk, akinek elege volt a háborúból, kap igazolást, és hazamehet!” — Kinek ne lett volna elege a frontélet kínjaiból, az éhezésből, halálfélelemből? Aki megismerte a közelharc rettenetét, átkozta a fegyvert. a nyomort, az ezzel járó pusztulást, a lelki kínokat. Mégis, mi a parancsnokunk köré tömörültünk, hogy segíthessünk, minél hamarabb vége legyen a háborúnak. Akkor alakult meg a Budai Önkéntes Ezred. Az ezred különítményei még aznap csatlakoztak a Vár felszabadításáért harcoló szovjet alakulatokhoz, s ő, mivel kicsit beszélt szlovákul, tolmács lett a törzsben. Buda felszabadulása után, február 14-én, a Hűvösvölgyön keresztül űzték a fasisztákat, egy hét múlva pedig Jászberénybe utaztak, ahol szerveződött néphadseregünk első gyaloghadosztálya. — Fegyveres bevetésünkre a fronton, az ismert történelmi okok miatt, már nem kerülhetett sor. A győzelem napját követően, május 10- én érkeztünk Wienerneustadt körzetébe. A Hohe- wald környékén bujkáló fasisztákat szedtük össze, s aknamentesítést végeztünk. A hónap végén tértek visz- sza, s ő. aki már az ezred árkász szakaszában teljesített szolgálatot, társaival együtt felrobbantott kisebb hidakat épített újjá. s aknákat szedett össze. Itt érlelődött meg benne, hogy hivatásául választja af katonai pályát. Huszonkét éves korában átkerült a határőrséghez, több magas szintű katonai iskolában tanult — 1955—57. között a Szovjetunióban is —, s rnint szűkebb pátriánk határőreinek ezredes parancsnoka nemrég nyugállományba vonult. Közvetlenül ez előtt nagy megtiszteltetésben részesült. Az Elnöki Tanácstól kapott négy. a Minisztertanács által adományozott nyolc, s négv külföldi kitüntetése mellé megkapta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének „Az 1941—1945-ös évék Nagy Honvédő Háborújában aratott győzelem 30. évfordulója" elnevezésű kitüntetését. Most sem tétlenkedik. Ez év eleje óta a Magyar Honvédelmi Szövetségben segíti a fiatalok hazafias nevelését, ami több mint három évtizedes katonai szolgálata alatt is a legnagyobb örömei köztartozott. TARJÁN ISTVÁN
