Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-10 / 109. szám
Nyújtsd a hexed, közlünk a helyed Politikai dalfesztivál Vitatkozunk Lankadatlan és türelmes figyelemmel kísérem nyomon azokat a vitákat, amelyek a közvéleményben és a sajtóban dúlnak. A gyakran egymásnak ellentmondó álláspontok kavargása olyan indulatokat is a felszínre hoz, amelyek egy „álló- J vízben” sokáig, talán örökre rejtve maradtak volna. Így aztán hallhatunk, olvashatunk szellemesen okos észrevételeket is, de találkozhatunk rendhagyóan otromba, suta megállapításokkal is. Az áradó víz nem válogat: partra vet mindent, tört ágat, töretlen palackot, szakadt cipőt, felejtett kincseket. Egy helyütt az olvasom, hogy a bútoripar az elmúlt években dinamikusan fejlődött, s a bútorhiány lényegében megszűnt. Az egsyik nagy, lakberendezési cikkeket gyártó vállalat az „ésszerű takarékosság” jegyében félmillió dollár értékű importanyagot takarít meg, de ennek ellenére jó minőségű, olcsó áruval jelenik meg a piacon ... Egy másik, haragos glosszából arról értesültem, hogy .......az ellenőrzés a bútorok minőségében csak elenyésző javulást tapasztalt... (A leggyakoribb minőségi kifogások: a bútorok rossz konstrukciója, a silány minőségű anyagok felhasználása, nem utolsósorban pedig a bútorgyártásban dolgozók hanyagságából eredő, vagy a gyártás folyamatában keletkezett különféle hi^.” Nem könnyű okosnak lenni az egymást kontrázó észrevételek ismeretében. Így például fel-fellobban a vita a gyáravatások, beruházást befejező ünnepségek kapcsán is. (Lásd: a Figyelő március 24-i és május 5-i számának a miskolci húskombinátról írott cikkeit.) A kérdés az-: mikor mondhatjuk egy több száz millió forintos beruházásra azt, hogy kész? A közvélemény ugyanis óhatatlanul arra a következtetésre jut — tapasztalva az avatás utáni huzavonát és magyarázkodást —, hogy az ünnepi ceremónia időpontja többnyire független a beruházás célját jelentő termelési program kezdetétől, s hogy az új technológiát élénk színekben ecsetelő üzem- ismertető tulajdonképpen jövő időben értendő ... Vagy vegyük példának okáért a gombamódra szaporodó különféle vállalati intézkedési terveket. Mert van ugye a hagyományos termelési terv, van takarékossági terv, elkészítik a szervezésfejlesztési tervet, külön programot állítanak össze a tartalékok feltárására, s megint külön terv tartalmazza a hatékonyságnövelő elképzeléseket. Ahány szándék, annyi és annyiféle terv! Csak az a közös bennük, hogy mindegyik külön-külön létezik. Az vitathatatlan, hogy az egymással párhuzamosan futó szándékok önmagukban helyesek, jók. Erről bárki meggyőződhet. S éjről győznek meg a kimutatások is, ez az érzés erősödik a laikus szemlélőben. Csakhogy a dolgoknak közös eredője van, s éppen azzal maradnak adósok a külön-külön készített, nagy alapossággal összeállított tervek, amivel egy, de jó gazdálkodási prognózis rendelkezik: az egyetemességgel. A vita aztán — amely a parciális elképzeléseket korábban jóváhagyta —, a teljes tevékenység megítélésben holtpontra jut, vagy egymásnak ellentmondó észrevételek halmaza lesz. Jó dolog vitatkozni, ha a vita hasznos tanulsággal kecsegtet. Gyakran kell vitatkozni: valamiért... De valami helyett: felesleges. B. L Borsodi műszaki hetek DIGÉP-napok Két csinos és divatos színésznő 1941-ben a Nemzeti Színház mü- vészbcjárójánál német nyelvű be. lépőket mutogatott a kollégáknak. Ezek a papírok feljogosították a tulajdonosokat, hogy részt vegyenek a hitleri német hadsereg moszkvai bevonulásának ünnepségén ... A fenti szavakat 23 ezer tizenéves figyelte visszafojtott lélegzettel, s bár a történet csattanóját mindenki tudta, mégis felzúgott a taps, mikor Maior Tamás így fejezte be em- lékídéző szavait: ezeket a belépőket soha senki nem használta fel! A győzelem napjának 31. évfordulóján olyan volt a miskolci május, hogy kedvünk támad Juhász Gyulát idézni: ,,... Ezer orgonának / Lila bugája búgott a napon / Minden bokor virágba öltözött föl / És a paréj is megnőtt szabadon . . .” És a gyerekek jöttek, egyre jöttek. A DVTK stadionját már a gépjárművek tömege — Imint modern szekértábor — fogta körül, de a szuszogó buszok és a zászlós villamosok még mindig hozták a fiatalokat, A KISZ Borsod megyei Bizottsága 1976 januárjában hirdette meg a oolhi- kai dalfesztivált, melynek ím eljött a napja. Néhány perccel 10 óra előtt a stadion eredményjelző tábláján felizzottak a dalfesztivál jelmondatának szavai: Nyújtsd a kezed, köztünk a helyed! Dr. Járai János, a KISZ megyei titkára nem egészen egy percet használt fel a megnyitó szavakra, köszöntve a résztvevőket, s a dal- fesztivál vendégeként megjelent Nemes Dezsőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Politikai Főiskola rektorát és feleségét. Ezután megkezdődött az a rendkívül izgalmas párbeszéd, melyet Gyurkó László (szerkesztő), Hernádi Gyula (szövegíró), Szigeti Károly és Iglódy István (rendező), valamint Jancsó Miklós, a politikai dalfesztivál főrendezője úgy készített elő, hogy a stadionban mindenki szóhoz jusson! Hogy ne szereplők és nézők, előadók és hallgatók találkozzanak, hanem közös hitű, azonos eszméket valló fiatalemberek, illetve olyanok, akiket forradalmi eszményeik — nehéz évtizedeket cipelve is — fiatalon tartottak ... Szeretném eloszlatni a tévhitet; a borsodi politikai dal- fesztivál távolról sem hasonlított a nagy csinnadrattával lebonyolított népünnepélyekre. Inkább egy nagy létszámú „okos gyülekezet” megindító rítusának lehettünk tanúi, melynek hatása alól senki nem vonhatta ki magát. Jancsó Miklós, a 25. Színház tagjaival, ismert pol- beat együttesekkel, s honAz elmúlt ötéves tervidőszakban 203 dolgozójának adott hosszú lejáratú, kamatmentes lakásépítési kölcsönt a Miskolci .Postaigazgatóság; Szegeden a sugárutak és a körutak korszerűsítésével egyidejűleg az öreg fákat ki kellett vágni. Pótlásukról azonban a környezetvédelmi előírások messzemenő figyelembevételével gondoskodnak. Igyekeznek mindenütt visszaállítani a régi zöldállományt. A fő útvonalakon nem gyenge csemetéket, hanem hat-hétéves erős fákat ültetnek. A Városgazdálkodási Vállalat Mabankot” létesített, b+c Helikopter a stadion fölött — Major Tamás érkezik védségünk katonáival rendkívül beszédes kompozíciókat „rajzolt” a pálya gyepére. Hogyan lehetne szavakban megfogalmazni ezeket a színes és dinamikus tömegjeleneteket? Például így: „A honnak egy igaz zászlaja van, ezt mi álljuk körül...” Miközben Petőfi szövegét harsogta 25 ezer torok, a stadiont szélsebesen repülte körül a hatalmasnál is hatalmasabb vörös selyem lobogó, s a közös szabadság örömében talált egymásra a pirosinges fiúk, a fehér- blúzos-szoknyás táncos lányok, s a katonák zöld tömege. Kell-e a jelképet magyarázni ? A stadion fiatal közönsége jól értette a szereplők minden mozdulását; legfőképpen azt, hogy ez a délelőtt nem színházat, hanem annál jóval többet kínál... „Felnövünk az égig!” — zúgták egyre hangosabban, cgy^c meggyőzőbben a tizenévesek; s nemcsak ők hittek ezt, hanem mi is, mindany- nyian, akik együtt ünnepeltünk, énekeltünk velük. Régen hallott dalok, dallamok keltek szárnyra. Jó volt fiainkkal, lányainkkal együtt énekelni Geyer Flórián dalát, a Fel vörösök, proletárok-at, az Internacio- nálét, vagy a Warsawiankát, s többször is a Guantana- mera-t. A Warsawianka szövegéül egyébként Petőfi Szeptember végén című verse szólalt meg. Igv énekelték a forradalmi dalt az illegalitásban. a pénzösszeg csaknem elérte a 12,5 millió forintot. A lakásépítési kölcsönben részesült dolgozók több mint kétharmada a fiatalok közül került ki. ahol az ország különböző részeiből beszerzett értékes fafajokat előnevelik, hogy elegendő készlettel, választékkal rendelkezzenek és a legkedvezőbb időpontban ültethessék ki a fákat. Elkészült a rekonstrukcióhoz igazodó zöldkataszteri terv, amelyben meghatározták a telepítendő fafajokat. Azonos útvonalakon egységes állományú fasorokat alakítanak ki. Ez év tavaszán legalább ötezer fával gazdagodott Szeged. Mindezt akkor tudtuk meg, mikor porfelhőt kavarva, fűszálakat a földhöz simítva megérkezett egy helikopter, s elhozta nekünk Major Tamást ... „Az éjjel hazafelé mentem, / éreztem, hogy bársony nesz inog, / s a szellőz- ködő, lágy melegben / tapsikoltak a jázminok” — kezdte Major jól ismert hangján a magyar proletárköltő iskolai leckeként kötelező versét. Csakhogy most ebben a hatalmas stadionban egészen más akusztikája volt a Hazámnak, mint az iskolában. S ez nem csoda, hiszen csak az imént láttuk — itt a pálya színpadán —, hogy miként „Cicáznak a szép csendőrtollak”, hallottuk, hogy az „ezernyi fajta népbetegség” forrása az éhség; megnyíltak a történelem bugyrai — feltárult a szegény nép soksok szenvedése. Mikor az ostorosok gyűrűjében megjelentek a színpadon a kakastollasok — mintegy vezekelve a történelem színe előtt —. a 25 ezres közönség fütyülni és fújozni kezdett... Ezen a politikai dalfesztiválon nyilvánvalóvá vált, hogy helyes történelemszemléletre nemcsak tankönyvek taníthatnak. Jobban kell hinnünk a példázatok, a művészi alkotások — dalok, táncok, versek, népi mondó- kák — erejében. A fesztiválon megidéztettek a csuklyások — a világ imperialista csendőrei, „Aki öl, mindig eltakarja az arcát — hangzott a figyelmeztetés —, akár inkvizítor, akár a Ku-Klux-Klan tagja.” A világon még szép számmal élnek olyanok, akik a mi vörös zászlónk ellenében a maguk fehér lobogója alatt tömörülnek, „A marxizmus—Icninizmus megtanított bennünket arra, hogy világméretekben gondolkozzunk — kiáltja egv hang a stadion köze. pén. Ezrek felelnek rá ütemesen: Ez még csak a kezdet, / folytatjuk a harcot! Ér immár felállva énekel mindenki: „Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják . .. Aztán kiürül a stadion, de az ének nem hal el; betölti az utcát, a jármüveket. A közönség kis csoportokra válik, aztán mindegyik csoport más-más dalt kezd, még nincs bántó hangzavar; nekünk, értünk szól az ének. GYARMATI BÉLA TÖRTETŐ, VAGY TÖREKVŐ? A közelmúlt napokban tartották ünnepélyes termelési tanácskozásukat a kitüntetett vállalatok. Elégedetten nyugtázták közös erőfeszítéssel elért eredményeiket, akiknek miniszteri dicsérő oklevél, Kiváló Vállalat cím. vagy a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaja jutott. Ne tűnjék ünneprontásnak, ha legalább így utólag csendesen megjegyzem; az eredmények méltatása mellett igen kevés helyen esett szó arról, mit kellett volna tenni még, hogy egy vagy két fokkal magasabb kitüntetésben részesüljön a kollektíva. Pedig nem mindig elegendő az elvégzett munkát, az elért eredményeket értékelni. Érdemes lenne néha elgondolkozni afölött is. hogy mi mindent lehetett volna csinálni még. „Miért pont azokról a vállalatokról jutott eszébe ez a kívánság, akik a legjobbak közül valók?” — kérdezhetné az olvasó. És ha ezt kérdezné, igaza lenne. Valóban Mish ölei akadémikusok A Magyar Tudományos Akadémia 136. közgyűlése a korábbi levelező tagok közül 30-at rendes taggá, a tudományok doktoraiból 30-at levelező taggá. 24 elismert külföldi tudóst'tiszteletbeli taggá választott. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzorai közül dr. Tarján Gusztávot. az ásványelőkészítés- tani tanszék ny. professzorát rendes taggá, dr. Sthion Sándor rektort, a vaskohászattal tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát és dr. Czi- bere Tibort, az áramlás- és hőtechnikai gének tanszék- vezető egyetemi tanárát levelező taggá választották. Megoldódik a kohászat vízgond j a Június végén várhatóan már ivóvizet ad a Lenin Kohászati Művek új víztárolója. A csaknem húszezer dolgozót foglalkoztató nagyüzemek régi gondja oldódik meg ezzel; a meleg nyári napokon is elegendő ivóvize lesz. Az ivóvíz biztosítására a kohászati üzem a Vargahegyen levő ipari víztárolóját alakítja át. A munka második felében — ez 1976 második félévében fejeződik be — a fürdők megfelelő vízellátását oldják meg. A szociális célokat szolgáló beruházásra a kohászatiak 9 millió forintot fordítanak. Jégkárra is biztosíthatnak Az új mezőgazdasági, épület és lakásbiztosítás —, amelyet 1976. január 1-én vezettek be — lehetőséget ad a jégkárbiztosítással való kiegészítésre is. Ennek alapján az Állami Biztosító a kukorica és a burgonya jégkárainak megtérítését vállalja 6 ezer négyzetméter területen 6 ezer forint keretösszegig. Ezek a biztosítások egy termesztési idényre vonatkoznak. Érdeke tehát a termelőknek, hogy minél előbb megkössék a jégbiztosítást, s így a korai esetleges jégverésre is kártérítést kapjanak. vannak olyan vállalatok, melyek szép csendesen megma-' radnak a tisztes középszer szintién, jóllehet többre is futná erejükből. Még ideológiájuk is van a mérsékelt igyekezetre: ..Mi nem szeretjük mutogatni magunkat”. Az sem véletlen, hogy az ilyen „szerény” vállalatoknál kiugró egyéni teljesítmények sincsenek. Aki többet, mást, újat akar. arra könnyen rásütik a bélyeget: törtető. Pedig valójában törekvő az illető. Törekszik, igyekszik egészen addig, míg meg nem győzik róla — néha finom, néha egészen drasztikus módszerekkel —. hogy nem érdemes. Támadt egy képtelen ötletem: mi lenne, ha az év egy bizonyos napját — szürke hétköznapját — arra szánnánk. hogy szűkebb és tá- gabb körben számba vegyük, mennyi mindent végezhettünk volna még el? Az értékelésnek olyan mélyrehatónak. pontosnak kellene lenni, hogy az is kiderüljön: ki tett kevesebbet lustaságból, nemtörődömségből, s ki azért, mert egyszerűen félt a „törtető” bélyegtől. Folytatódnak a 14. borsodi műszaki hetek rendezvénysorozatának eseményei. Ma kezdődnek és négy napon ót tartanak a Diósgyőri Gépgyár műszaki házában a DIGÉP-napok. Délután 2 órakor, az első előadáson Pázsit János főosztályvezető mond megnyitót, majd a gyártástervezésről, gyártás- irányításról hangzik el előadás. Május 11-én a rajz- számozás és technológiai ROSSZ TRÉFA Kitűnő bohóctréfákat láthattunk a Bukarest cirkusz műsorában. Néha szinte megrepedt a sátorponyva a gyerekek hangos kacagásától. Néhány szülőnek azonban elment a kedve a mulatságtól. amikor felfedezte gyermeke vagy saját ruhájának a hátsó felén a piros foltot. A frissen festett padok egy része ugyanis — miután jól átmelegedett a nézők alatt — fogott. Aki kártérítési igénnyel lépett fel, nem ment hiába — hallottam a cirkusz magyar igazgatójától. Vita nélkül fizették a tisztítás költségét. Ám ezzel még az ügyet nem tekinthetjük elintézett- nek. Jó lenne, ha a jövőben az arra illetékesek azt is ellenőriznék, hogy milyen körülményeket teremtenek a nézők számára a hozzánk érkező társulatok. A piros fenekű nadrág vagy szoknya ugyanis csak akkor mulatságos, ha bohóc viseli. (békés) kódrendszerek, 12-én a mikrofilmtechnika alkalmazása, végül 13-án a DH-munka- rendszer alkalmazása a korrózióvédelemben témakörök szerepelnek a DIGÉP-napok előadóinak programjában. Ozdon ma délelőtt a vasútállomás oktatótermében a vasúti forgalmi szolgálat időszerű szervezési kérdéseiről hallhattak előadást az érdeklődők. Holnap a megyében kilenc helyen tartanak ankétokat, konferenciákat, előadásokat. Ezek közül jelentőségénél fogva kiemelkedik a délelőtt 10 órakor az MTESZ miskolci székházában sorra kerülő épületfelújítási konferencia. A rendezvényen szó lesz a lakóépület-fenntartás időszerű kérdéseiről, a MIK és az LKM. valamint az Ózdi Városgazdálkodási Vállalat épületkarbantartási és felújítási tevékenységéről, az egészségügyi épületek felújításának és karbantartásának időszerű kérdéseiről. Délelőtt 9 órakor a HCM tanácstermében kezdődik az a tanácskozás, amelyen új cementgyárunk műszaki és gazdasági értékelésével. a cementipar fejlesztési terveivel s a környezetvédelemmel foglalkoznak az előadók. Gyorsabban táviratozhatunk A IV. ötéves terv időszakában jelentős mértékben emelkedett a Miskolci Posta- igazgatóság területén a telexelőfizetők száma. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a posta növelni tudta a felvett táviratok továbbítási sebességét, hiszen a telexberendezések közül több került postahivatalokba is. Az elmúlt fél évtized alatt 259 telexállomást létesítettek, így jelenleg az igazgatósághoz tartozó telexelőfizetők szám* 519-re emelkedett. Lakáshoz segítették őket Színe és tonakm d l / J'
