Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

Amat őr szí n j átszás, diákszínjátszás Egy rendező tapasztalataiból Néhány évvel korábban so­kan kétségbe vonták az ama­tőrmozgalom, s benne az 1 amatőrszínjátszás, a diák­színjátszás funkcióját, létjo­gosultságát. Azok véleménye igazoló­dott, akik az amatőrszínját­szás megszüntetése helyett annak műfajbeli gazdagodá­sát, többszínűségét sürgették. Az 1971-ben elindított több- fordulós Szóljatok szép sza­vak! országos versenysorozat felszínre hozta a rejtett tar­talékokat, de nemcsak meny- nyiségi növekedést eredmé­nyezett, hanem műfajbeli változásokat is. A hogyan tovább?-ra hív­ta fel figyelmünket az ápri­lis 24—25-én lezajlott megyei alapminősítési verseny is. Ezen 15 diákszínpad és szín­játszó csoport vett részt, bár ennél többnek a működésé­ről tudunk. Alapvető tanul­ság^ még mindig nem oldó­dott meg a színjátszó-rende­zők, diákszínpad-vezetők szakmai felkészítése, tovább­képzése. A Népművelési Intézet és a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központ szervizésé­ben, illetve rendezésében je­lenleg folyik egy színjátszó­rendező tanfolyam. A havon­ként egy alkalommal össze­jövő hallgatók elméleti kép­zésben részesülnek. Kár, hogy ezek. gyakorlati alkalmazásá­ra, kipróbálására csak a nyá­ri. egyhetes, bentlakásos tan. folyamon kerül sor. Nem ár­tana gyakorlatiasabbá tenni ezeket a foglalkozásokat. Probléma továbbá az is, hogy éppen a csoporttal foglalko­zó rendezők többsége hiány­zik erről a tanfolyamról. A megyei kalapminősítési verseny igazolta, hogy a ren­dezők sokszor nincsenek tisz­tában alapvető színpadi sza­bályokkal : szituációteremtés és -eljátszás, poentírozás, rit­mus, színészvezetés. A színpadon nem lehet mindent „eladni”, csak ami' nem nélkülözi a társadalmi, emberi igazságokat, művészi értékeket. A megyei bemu­tatón nyújtott teljesítménye alapján a részletes elemzés igénye nélkül két együttes munkáját kell külön is meg­dicsérni : a kazincbarcikai 112. sz. Szakmunkásképző Intézetet (rendező: dr. Milté- nyi Lászlóné) és a szerencsi Bocskai Gimnázium diák­színpadát (rendező: Jánosy József). Valamennyien elismerjük a diákszínpadok fontosságát az iskolán belüli oktató-nevelő munkában s a közművelő­désben. De talán az utóbbit nem használjuk ki kellőkép­pen. A diákszínpadok alig ismerik egymás munkáját, vagy — mint a megyei alap­minősítési versenyen —nem is kíváncsiak rá. Van azonban más problé­ma is. A diákszínpadok lel­kesedéssel, fáradságot nem ismerve elkészülnek egy-egy műsorral, azt bemutatják is­kolájuknak, elviszik vala­milyen találkozóra vagy ver­senyre, aztán félreteszik, el­felejtik. Ennyire gazdagok volnánk?! Lehetőséget kelle­ne találni, hogy a városi, megyei diákszínpadok ne csak versenyen találkozza­nak. Egy kis szervezéssel, né­mi anyagi támogatással ta­lán még a „műsorcserét” is meg lehetne oldani. Megérné a fáradságot és az energiát! Többek között ez is eszem­be jutott a diákszínpadok május 1-én és 2-án Debre­cenben megrendezett orszá­gos minősítési versenyén. Vá­rosunkat három diákszínpad képviselte; nem is akármi­lyen eredménnyel. (Erről a Déli Hírlapban is olvashat­tunk.) Jogos büszkeséggel vehet­jük tudomásul, hogy két­évenként Kazincbarcikán rendezik meg az ifi. Horváth János országos színjátszó fesztivált. Jó lenne, ha az idén július 5—IQ. között meg­rendezendő fesztiválon a me­gye színjátszó-rendezői is részt vehetnének. A bemu­tatókat követő szakmai be­szélgetéseken elhangzottakat mindenképpen felhasználhat­nák saját rendezői munká­jukban. ÉRSEKCSANÄDI ISTVÁN CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Melódiákoktól. — 13.15: Népművelők lóruma. — 14.00: Mindenki könyvtara. — 14.30: Népdalok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Goar Gaszparjan énekel. — 15.28: Ezeregy délután. Tu­dod-e? — 16.00: A világgazdaság hirei. — 16.03: Dávid Gyula mü­veiből. — 16.38: A csehszlovák kultúra hete. Prágából érke­zett... — 17.00: Hírek. — 17.05: Körinikrofon. — 17.30: Hallgas­suk együtt’ — 18.15: Kritikusok fóruma. Horváth Péter: Egér­idő. — 18.25: Új könyvek. — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Or­mánsági népdalok. — 19.35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. — 20.50: Hírek. — 20.55: Berzsenyi Dániel versei. —21.45: Népdalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Közvetítés a Bukarest Ku­pa nemzetközi vtzilabdatornáról. — 22.35: Korda György énekel. — 22.54: Új arcok az Akadémi­án. — 23.r4: Frokofjev-ciklus. Két balettszvit. — 24.00: Hírek. — 0.10: Gyurkovics Mária és Me.Us György daljátékokból éne­kel. Petőfi rádió: 12.00: Az élő nép­dal. — 12.10: Gloria Gaynor és a Sweet együttes felvételeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Szolno­ki stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Beethoven muzsikájából. — 13.30: Hírek. — 13.33: Pete Seeger pro- testsong-müsorából. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Válogatott perceink. Az elmúlt hónap leg­sikeresebb aktuális műsoraiból. — 17.00: A csehszlovák kultúra hete. Húszas stúdió. — 18.05: Hu­szonöt perc rock. — 18.30: Hi­tek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — Í9.30: Jó estét, gyerekek! — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04. 05, 07 jelenti. — 21.00: A csehszlo­vák kultúra hete. Ez is. az is... — 23.00: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.05: If­júsági körkép. A kongresszus előtt ... — 17.20: Beatkedvelök- nek. — 17.35: A városért, a la­kóhelyért — Kazincbarcikán. — 17.45: Kórusmuzsika. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió króni­kaműsora. — 18.15: Szívesen hall­gattuk. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismerte­tés. Televízió, 1. műsor: 17.00: Mű­sorismertetés. — 17.01: Hírek. — 3 7.05: Etiópia — a napégette em­berek országa. Szovjet rövid- film. — 17.25: Tízen Túliak Tár­sasága. — 18.15: Telesnort. — 18.40: öt tusa... Mozaik-játék. — 19.15: Esti mese. — 10.30: Tv­hiradó. — 20.00: Idősebbek is el­kezdhetik .. . — 20,05: A har­madik határ. Tévéfilmsorozat. — 20.55: Színházi album. — 22.15: Tv-blradó 3. — 22.25: Tv-tükör. A tévé és a gyerekek. Televízió, 2. műsor: 20 00: Mű­sorismertetés. — 20.01: A rózsa­szín párduc kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. — 20.05; Unoká­rrrmrra ink is látni fogják. Városkapuk. — 20.45: Szurharban — vitézek ünnepe. Szovjet rövidfilm. 20.55: Tv-hiradó 2. — 21.15: Csel­gáncs Európa-bajnokság. Szlovák televízió: 17.15: Fecs­ke. Ifjúsági magazin. — 18.10: A Jazierka stúdió műsora. — 19.00; Híradó. — 20.00: A becsü­letesek útja (lengyel sorozat. 2. rész). — 20.50: Kerekasztal-be- szélgetés. — 21.45: Híradó. — 22.10: Fiatalok tévéklubja. — 23.05: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kettéfürészelt zongora. Husz- ka és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és mun­ka. — Herman Ottó Múzeum Képtára (10—18): A XX. század magyar festészete; Kondor Bc- la-emlékkiállítás; Miskolci mű­vészek; Aba Novák Vilmos és kortársai. — Herman Ottó Em­lékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Déry- né-ház (9—18): Déryné, Széppa­taki Róza- és Lévay József- emlékszobák. — Diósgyőri vár (9—18): A diósgyőri vár törté­nete. — Szőnyi-terem (10—18): Diósy Antal festőművész kiállí­tása. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Cirkusz. Varga Éva szobrászművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Labirintus Magyar film Kezdés: f4, hn6, 8 órakor KOSSUTH A rivális Mb. szí. francia film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN*flL!VIKLUB Amerikai éjszaka Mb. szí. francia film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA Vadállatok a fedélzeten Szí. szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI Követem a kijelölt irányt! Szovjet film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Aranyvadászok Szí. olasz fim Felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS Labirintus Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLCA-ADY A negyedik vőlegény Szí. szovjet film Kezdés: 7 órakor PERECES A stadion őrültjei Mb. francia Kezdés-: 3 és 7 órakor HÁMOR Gyémánt Lady Amerikai film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kulturális programjá­ból. — 9.24: A nö és a szocia­lizmus. — 9.34: Mit játsszunk, lá­nyok? — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00; Hírek. — lfr.03: Iskolará­dió. — 10.35: Osztályrészem. — 10.40: Házv Erzsébet énekel. — 10.59: Lottóeredmények. — it.00: Gondolat. — 11.45: Osváth Júlia és Svéd Sándor énekel. Petőfi rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Kathy Horváth Lajos néni zenekara játszik. — 8.30: Hírek. — 8.33: örökzöld dallamok. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hí­rek. — 9.33: Hangszerszólók. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Közvélemény-kutatás nélkül. Értiró tesgraif Évadzáró oratorikus hang­versenyre került sor hétfőn éste a Miskolci Nemzeti Színházban. Számos kon­certélmény méltó záróköve lett ez az előadás. Már maga a műsor eltért a megszokottól: Bach Magnificat- ja és Rossini Stabat Mater-e a barokk és romantikus oratori­kus irodalom gyöngyszemei. A Bach-mflvet formai és tartalmi egyensúlya, a szöveg magasren­dű zenei értelmezésének megva­lósítása a remekművek sorába emeli. Ehhez .járul még a csil­logó hangszerelés, a különböző hangulatú részek tökéletes egyen­súlya. Rossini alkotása egye­dülálló a maga nemében, már csak azért is, mert az élete tel­jében levő, népszerű operakom­ponista utolsó alkotása. Az olasz zeneszerző egyházi zenéje sok világi elemet tartalmaz. Akár­csak Verdi nagyszerű Rekviem­jében, itt is megcsodálhatjuk a dallamok báját, a hangszerelés fényét, pompáját. Az a mód azonban, ahogyan Rossini ezeket az operai jelenetekre emlékez­tető részeket egybekapcsolja az őszinte ihletésű lírai és drámai tablókkal, igazi mesterfogás; az olasz oratorikus zene, az olasz lélek természetes megnyilvánu­lása. A Miskolci Bartók Kórus karigazgatója, Reményi Já­nos vezényelte á koncertet. Szakmai tudása, összefogó ereje nagyszerű hangver­senyélményt produkált. Ta­lán a Bach-műben éreztünk bizonyos aggodalmat, vissza­fogottságot, de a Stabat Ma­ter előadása már a maga nemében tökéletes volt. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar, csakúgy mint a Bartók Kórus, precízen, szépen szólt. Zenekarunk erényei közis­mertek, a Bartók Kórus pe­dig bizonyságát adta, hogy felnő a feladatokhoz. Nem egy nagyhatású jelenet ma­radt emlékezetes az inter­pretációban, mint a „Fecit potentiam”, „Esurientes”, Suscepit (Bach-mű), „Quis est homo”, „Fac ut portem”, „Quando corpus morietur”, „Arnen” (Rossini-mű). Az énekes szólisták (Le- hoczky Éva, Budai Lívia, Fü- löp Attila, Sinkó György) nem nyújtott végig egyen, letesen jó teljesítményt. Fü- löp Attilától áradóbb, líra­ibb hangvételt vártunk, kü­lönösen az olasz műben. Sinkó György pedig éppen a Rossini-műben köszörülte ki a Magnificatban hallható botlását. Ám a két női szó­lista számos gyönyörködtető pillanatot szerzett. A Bach-műben Ella István continuo-játéka végig meg­bízható és stílusos volt. BARTA PÉTER jjc A fotó otthonában, önarcképe előtt ábrázolja Balázs Jánost. Ez a záróképe Moldován Domokos a salgótarjáni festőről készített portréfilmjének. Május 10-től 15-ig A- tévéfesztivál i programjából Balázs János 1905-ben szü­letett Alsókubinban. öteszten­dős kora óta Salgótarjánban él. 1968-ban kezdett el aktí­van festeni, 1973-ban jelent meg első verseskötete. Mol­dován Domokos Balázs Já­nos portréja című ismeret- terjesztő filmjében, különös atmoszférájú képeit magya­rázva, a cigányság múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszél a festő. Zalaegerszegen a ruhagyár­ban anélkül, hogv az embe­rekkel megbeszélték volna4 egy hétfő reggel új norma szerint kezdték a munkát. Bán János Normarendezés, ahogy nem szabad című ri­portfilmjében a munkások jogos felháborodása alapján mutatja meg, hogy ezt a fon­tos intézkedést jól is végre lehetett volna hajtani, hogy az emberek egyetértése nél­kül nem lehet dolgokon vál­toztatni. Sinkovits Imre segítségével elemzi Arany János Epilógus című költeményét Markos Miklós Korok, ' versek című műsora. Az irodalom klasz- szikusai alkotásainak megér­téséhez sokféle út vezet; ez egyike lehet, hogv Arany Ja nőshez, a költő utolsó kor­szakának alkotásaihoz, az el­múlt század végének megér­téséhez közelebb kerüljön a A Dóm téren és szerte Szegeden Az idei szegedi ünnepi hetekre mintegy félmillió vendéget várnak az ország egész területéről és külföld­ről, elsősorban a szomszé­dos országokból. A szabadtéri játékok Dóm téri színpadán július 24-től augusztus 21-ig 16 előadást tartanak. Madách Az ember Labirintus Semmi újat nem mondunk azzal, hogy Kovács András fölényes szakmai, művészi biztonsággal uralja választott mesterségét. Bizonyára köny- nyedén készítene szexfilme­ket, westemeket, vígjátéko­kat; úgynevezett középműfa- jú játékokat. A Labirintus műtermében felvillantja a rendező csaknem minden eszközét. Egyáltalán nem hi­valkodóan bizonyítja, hogy a legnagyobb könnyedséggel ke­rekíthetne az alaptörténetből olyan társadalmi drámát, melynek következtetéseit már előre tudia a közönség. Kovács Andrást azonban mindez nem érdekli. Korunk szélcsendes viszonyai között — mikor semmi, de semmi nagyon látványos, nagyon iz­galmas változás nem történik — arra keres választ, hogy mit tehet a filmművész a maga eszközeivel a társada­lom tisztánlátása érdekében: mennyire szólhat bele egy al­kotó, közös dolgainkba. A filmbeli rendező valami ilyesmit mond: — Mikor fil­met készítek, úgy érzem ma­gam, mintha egy labirintus­ban járnék... Tudvalevő do­log. hogy a labirintusból nem könnyű kiutat találni. Legalábbis azoknak. akik nem ismerik pontosan a klasszikus építészeti objek­tum alaprajzát. Nos. a tár­sadalom fejlődésének alap­vető törvényszerűségeit is­merve is feltáratlanok ma­radnak bizonyos utak. Ho­gyan válaszoljon arra a film (a művész), amire a társa­dalom sem válaszolt még? Mert ilyen is van — mond­ja oartnereinek a rendező. Kovács András rendező­munkája közben számtalan emberrel kerül kommunikáci­ós kapcsolatba. Klasszikus kommunikáció ez, hiszen a rendező nemcsak ad partne­reinek. hanem azok „visz- szajelzéseit” is fogadja; üt­közteti saját véleményével A nézőnek sem könnyű el­igazodni ebben a hosszú és sokrétű vita-labirintusban. Egyet azonban megtanulhat­tunk: a közösségért dolgozó embernek mindenkire és min­denáron figyelni kell. Lehet, hogy így hosszabb és gyötrel- mesebb lesz az útja a labi­rintusban; de minden látszó­lagos tévút, mellékvágány is gazdagabbá, érettebbé és ér­zékenyebbé teszi. A filmtörténet, melynek műhelymunkáiba beavatta, tunk, tulajdonképpen szalag­ra kerül, a hosszú munkát azonban nem követi meg­nyugvás. elégedettség. Lát­szik, hogy bizonyos fejezete­ket újra kell forgatni. Lát­szik, hogy a rendező1 már nem vállalhatja egészen teg­napi önmagát sem. Csak egy­ben lehetünk bizonyosak: folytatni, mindenképpen foly­tatni kell a munkát. Mikor a stábot hívó filmgyári duda megszólal, egy pillanatig nem kételkedhetünk Kovács And­rás optimizmusában. Gy ­tragédiája című drámai köl­teménye három este kerül színre. Verdi Nabucco című operáját három alkalommal láthatja a közönség, s ugyan­csak háromszor szerepel a programban Erkel Bánk bán cimű operájának előadása. Négy este kerül színre Stra­uss daljátéka. A cigánybáró. A 25 éves jubileumát ün­neplő Magyar Állami Népi Együttes az idén ismét fel­lép a Dóm téren. Három es­te mutatja be az Ecseri la­kodalmas című műsorát. A szabadtéri játékok iránt a szokásosnál is nagyobb ér. deklődés nyilvánul ^meg; több mint 59 ezer jegyet már elővételben megvásá­roltak. A Dóm téri esték mellett mintegy 50 más, országos ér­deklődésre számot tartó, ze­nés, képzőművészeti, sport és egyéb szórakoztató ese­mény várja az ünnepi hetek időszakában Szegedre láto­gató turistákat. Néoyszáz éves tánczene A Bakfark consort ad hangversenyt ma este hat órakor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előaróter- mében. Benkő Dániel, Gril­lus Dániel és Kőrös Csaba korhű hangszereken szólal­tatja meg a XVI—XVII. szá­zad táncmuzsikáját. A san­zonokat, histőrikus dalokat Tokodi Ilona és Bordái György éneklik.

Next

/
Thumbnails
Contents