Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

Szereíöszalapn az új Moszkvics két pont aközött a legrövidebb MflfelÉHHHHH.göt'be Két peat legriwiáebb a f írbe + A cím szent és sérthetetlen! — mondotta dr. Grétsy László nemrégen, egyik Magyarán szólva... előadásában. A Béke mozi plakátján (alsó képünk) alaposan eltorzítva tüntették fel a legújabb film címét... (Pócs Imre felvételei) Nem a közigazgatási státuson múlik... SZELLEMI URBANIZÁCIÓ A városiasodás napjainkban mindenki által érzékelhető folyamat, amelyet a közlekedés, az ipartelepítés, a mezőgaz­daság iparszerűvé válása, s a mindezekkel együttjáró lakos­ságtömörülés ösztönöz. A mai 83 magyar város és tucatnyi városjelölt ehhez képest nem magas szám, de ismert dolog, hogy a városiasodás nem korlátozódik ezekre a helységekre, hanem úgyszólván valamennyi jelentősebb települést érint. Az utóbbi másfél évtizedben végrehajtott nagyarányú vidéki ipartelepítés nálunk nem az egyensúlyi helyzet megingatása, hanem inkább egy egészségesebb urbanizációs egyensúly ki­alakulása irányába hatott. A meghonosodott technika, az út­hálózat, valamint a településszerkezet szempontjából elma­radott helységek százai léptek a városiasodás útjára. Magya­rul: ez a falu és a város közötti aránytalanul nagy különb­ségek csökkenéséhez vezetett. I Borsodi műszaki hetek Kölcsönös tájékozódás A Moszkvics nagy népsze­rűségnek örvend a Szovjet­unió határain túl is, mert megfelel a nemzetközi köve­telményeknek. Megbízható és gazdaságos. A moszkvai gyár termékei felét exportálja. A több nemzetközi mara­toni raliin győztes 408-as és 412-es típusokat a Moszkvics 2138-as és a Moszkvics 2140- es váltja fel. Az új kocsik idősebb testvéreiktől minden kedvező tulajdonságot örö­költek, de még megbízhatób­bak, kényelmesebbek; s na­gyobb — 82 lóerős — a mo­tor teljesítménye. Az új Moszkvicsok különleges por­lasztót kaptak, a hűtőfolya­dék a Zsigulihoz hasonlóan zárt rendszerben kering, a kormányszerkezet pedig te­leszkóposán összenyomódhat. Mától június íj-in Ma délután 3 órakor dr. Juhász György, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője megnyitó előadásával kezdetét veszi a XIV. borsodi műszaki hetek nagyszabású rendezvénysorozata. Június 15-ig Miskolcon és a megye más városaiban száz és száz előadáson foglalkoz­nak majd a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Borsod megyei Szerveze­te elnöksége, intéző bizottsá­gai, tagegyesületei irányítása alatt tevékenykedő műszaki­ak azzal, hogyan lehetne egy-egy adott területen még korszerűbben, ésszerűbben dolgozni, tenni az V. ötéves terv, a párt XI. kongresszusa A Heves megyei Márkáz község halárában látványos természeti kép fogadja az ér­kezőket. A falu szélén, egy villanyoszlop tetején rakott fészket egy gólyapár. Ez a jellegzetes lakosztály cvről évre visszatérően fogadja a tavasszal érkező gólyák« r. Az idén azonban érdekes módon társbérlőkkel is gaz­dagodott a gólyacsalárt. A határozataiban foglaltak he­lyi megvalósításáért. Csak Miskolcon húsznál több szakosztály, osztály, bi­zottság szervez és rendez olyan ankétokat, konferen­ciákat, előadásokat, amelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudomány Borsodban is minél hatéko­nyabb segítséget adjon a gya­korlati élet során felvetődő problémák megoldásához, a szocialista építőmunka tenni­valóinak elvégzéséhez. A borsodi műszaki hetek rendezvényei most is az or­szág műszaki közvéleménye figyelmének középpontjába állítják megyénket, hiszen az előadók között sok neves ha­zai és külföldi szakembert találunk, az adott téma szak- tekintélyeit. hatalmas fészek aljában ta­nyát vertek a verebek is. Mi­közben a fészek tetején ott tanyáznak már és szélesre tárják szárnyaikat a gölvák, az „alagsorban” az újdon­sült társbérlők húzták meg magukat. Az apró és nagy madarak a hatalmas gally­fészek különböző szintjein, szemlátomást megférnek együtt és jól érzik magukat. A KISZ Miskolc városi Bi­zottságának apparátusa és a Borsod—Heves megyei Élel­miszer és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat KISZ- szervezete közös munkameg­beszélést tartott. A vállalat ifjúsági mozgalmáról, idő­szerű gazdasági feladatokról esett szó. majd a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának vezetői adtak tájékoztatást a közelgő IX. kongresszus elő­készületeiről. FINTOTÓ A FIN-TOTÓ IV. heti nyer­tes szelvénye: 2, 1, 1, x, x,x, 2, 1, 2, 1, 2, 2, 1, 2. Könyvet nyertek: Kalina Sándor, 3529 Miskolc, Test­vérvárosok u. 34. IX/6.; Oláh László, 3433 Nyékládháza, Móra u. 18.; Lang Arnoldné, 3é33 Miskolc, Második u. 6/2. Újtelep; Süti Barnabásné, 3533 Miskolc, Második u. 6/2. 3/2.; Gerold Edéné, 3530 Mis­kolc, Bacsó Béla u. 27. Több mint másfél évszá­zadot fognak át, és a témák széles skáláját érintik az or­szágos lapok legutóbbi mis­kolci vonatkozású írásai. Kezdjük a szemlét egy tu­dománytörténeti emlékeztető­vel. A múlt héten ülésezett Magyarorfaágon egy nemzet­közi konferencia, amely a mérésnek és a mértéknek az emberi gondolkodás történe­tében betöltött szerepével foglalkozott. Ezzel kapcsola­tosan méltatta a Magyar Nemzet április 30-i számá­ban a Tudományos Figyelő rovatának egyik cikke a mé­réstudomány egyik magyar úttörőjének a munkásságát. KRUSPÉR ISTVÁN ÉBRESZTÉSE Kruspér István mérnök, a Tudományos Akadémia tag­ja, a geodézia és a mérték­ügy kiváló művelője a lap közleménye szerint „Miskolcon született 1818. ja­nuár 27-én. Középiskoláit szülő­városában végezte, majd a kés­márki jogakadémiát látogatta . . . A bécsi Polytechnikumban szer­zett mérnöki oklevelet. Nagy ér­demeket szerzett a hazai méter­mérték bevezetésénél és a nem­zetközi méteregyezmény megkö­tésénél is . .. 1871-től 1890-ig a Mértékhitelesítő Bizottság (ma Országos Mérésügyi Hivatal) első igazgatója. Üj műszereket terve­zett, amelyekkel külföldi kiállí­tásokon díjakat nyert. .. A DIGÉP ÚJÍTÓI Mai miskolci munkásokat, műszaki vezetőket állít pél­A főként településszerke­zeti és műszaki-technikai jellegű urbanizációnak azon­ban, szocialista körülmények között, céltudatos és tervsze­rű szellemi urbanizációval kell párosulnia. Vagyis a lakosság városi és falusi ré­tegei között iskolázottságban, szakképzettségben és művelt­ségben meglevő különbsé­geknek kiegyenlítődése irá­nyában kell haladniuk. Amennyiben e két területen megbomlik az összhang, az különféle zavarokhoz vezet, például ösztönzi az egyik területről a másikra vándor­lást. A szellemi urbanizáció azonban szélesebb értelmű, nem csupán demográfiai, közigazgatási jelentőségű. Például elképzelhető, hogy egy település kereskedelmi ellátottság, közművesítés, beépítés, egészségügyi intéz­mények dolgában megfelel a város forgalmának. Lakói­nak képzettségi összetétele, művelődési és kulturálódási lehetőségei viszont alatta maradnak ennek a szintnek. Értelmiség mindenütt C A szellemi urbanizáció te­hát előtte járhat a demográ­fiai-műszaki városiasodás­nak, sőt figyelembe véve a városfejlődés anyagi korlátá­it, ez a folyamat gyorsabbá is válik. Az egyetemes és ál­dának a Népszava április 29-i számában Tóth Jenő ri­portja, amely a Diósgyőri Gépgyár újítómozgalmának eredményeivel foglalkozik. „Igazán dicséretre méltó ered­mény, ha egy üzem dolgozóinak majdnem a fele újít. Ilyen elis­merés illeti a Diósgyőri Gépgyár dolgozóit, akik közül a múlt év­ben 4365-en jelentkeztek újítási javaslattal.” A riport név szerint is be­mutatja a leghasznosabb újí­tásokat benyújtó és megva­lósító szocialista brigádokat. „A munkaigény ma már csak negyedrésze a tíz évvel ezelőtti­nek, és ebben alaposan benne van az újítók tevékenysége is. Nagyon sok gyártási akadályt hárítanak el . . . Az újítások húsz és fél millió forinttal gyarapítot­ták a vállalat nyereségét. Es eb­ben benne van a folyamatosabb, könnyebb munka, a határidők pontosabb betartása, amit nem lehet forintban kifejezni.” A BÜKK ÉS AZ AVAS Egy idegenforgalmi cikk és egy szépirodalmi tárca idézi Miskolc nevezetes hegységét, illetve hegyét. Az idegenfor­galmi írás a Magyar Nemzet április 27-i számában jelent meg, s hírül adja, hogy „A Btikk-hcgyscs vonzóköré­ben Miskolcon és környékén tör­téntek a legjelentősebb fejlesz­tések. A tapolcai Júnó-szálló befejezésével és a kemping bő­vítésével emelkedett a férőhe­lyek száma. A Tokaj étterem megnyitásával és különböző ét­termi bővítésekkel javultak az étkezési lehetőségek. Ma már talános kiegyenlítődés úgy­szólván minden téren ked­vez az ilyen folyamatnak. Például az új ötéves terv során általánosan rátérünk a negyvennégy órás munka­hétre. A televízió, a rádió, a sajtó a világban, s ország­ban történt eseményeket ugyanabban az időpontban sugározza vidékre, mint vá­rosba. A város közellátási, művelődési és kulturális in­tézményei, a jobb közleke­déssel, csaknem olyan mér­tékben szolgálják ki a fal­vak lakosait, mint a váro­sokat. Az értelmiség, amely régen kifejezetten városi ré­teg volt, és falun csak szór­ványokban élit, a falusi és kisvárosi társadalom jelen­tős rétegévé vált. Ma még a különbségek igen nagyok is lehetnek vá­ros és város, s még inkább falu és város között. Példá­ul a tízezier lakosra jutó kö­zépiskolások száma az 1972. évet nézve Győrben 1000, Miskolcon 1058, viszont Hód­mezővásárhelyen csak 422, Cegléden csak 344. Az ezer lakosra jutó könyvtárállo­mány Pécsett 2940, Szegeden 4181, viszont egészen kis helységekben, mint például Encs 5064, Leniti 4710. Meg­lepően kiegyenlített például a városok és nagyközségek között a televízió-előfizetők száma. Csak egyetlen össze­hasonlítás: ezer lakosra szá­szlnvonalasabb ellátást nyújt a tapolcai barlang- és strandfürdő, mint korábban. A mályi- és a nyéki-tavak környékén történt fejlesztések a miskolciak hétvé­gi üdülésének jobb kielégítését szolgálják elsősorban.” Az Avas az alapszínhelye Cseres Tibor jeles írónk friss tárcájának, amely a Népsza­badság május 1 —i, ünnepi számában jelent meg, A köl­tő joga címmel. A korjellem­ző, derűs hangvételű írás újabb szállal köti városunkat a jelenkori szépirodalom té­makörébe. SZEMUVEG-VITA Sokakat érintő ügyben köz­li a Figyelő című gazdaság- politikai hetilap április 28-i száma egy miskolci panaszos levelét a szemüvegrendelés és a szemüvegkészítés bo­nyodalmairól: „Vagy sokan járnak szemor­voshoz, vagy kevés a szemor­vos, de én csaknem három hé­ten át kísérleteztem, amíg a be­bocsátást jelentő sorszámot meg tudtam szerezni. Az orvosra olyan tömeg várt, hogy az ala­pos szemvizsgálat elmaradását nem is mertem hiányolni. Tisz­telet az orvosnak, hogy azt a tömeget képes volt ellátni . . . összetört az eddig használt szemüvegem. Most történt a bal­eset, a szemüvegrendelést köve­tően körülbelül öt héttel. Ha most rendelek egy pótszemüve­get, azt teljes összegben nekem kell fizetnem, előre kell fizet­nem, és csak hat hónap múlva kanom meg az ellenértéket, ami akkorra talán már nem is lesz megfelelő.” összeállította: BERECZ JÓZSEF molva Budapesten 251, Szi­getváron 247, Martfűn 222. Természetesen, ezek az adatok csak bizonyos irány­zatokat jeleznek, a teljes ké­pet ennél jóval bonyolul­tabb kölcsönhatások alakít­ják. Nyilvánvaló, hogy az iparszegény vidékek kulturá­lis ellátottság és fejlődés szempontjából általában jó­val hátrányosabb helyzetben vannak, mint a gyorsan fej­lődő körzeitek, nem is szólva az alföldi tanyavilágnak a szétszórtságból eredő ne­hézségeiről, vagy a dunántú­li aprófalvas körzetek gyor­san fogyó lakosságú telepü­léseinek olykor romló mű­velődési feltételeiről. De még ezeknek a történelmi­leg hátrányban levő körze­teknek a beszámításával is megvan a lehetőség rá, hogy a szellemi urbanizáció gyor­sabban és nagyobb lendü­lettel hatoljon előre, mint az adott helységek anyagi fejlettsége. Versenyre kelhet a naggyal A szellemi erőforrások ugyanis emberi minőségűek, és kiaknázásuk nagymérték­ben függ egy-egy helység lakóközösségének törekvésé­től, irányításától, szervezett­ségétől. E tekintetben tehát nem a nagyság a döntő. Kis helység is bátrain versenyre kelhet a városokkal, a város a fővárossal. A következő tervidőszak­ban gazdaságunk település- fejlesztésében is szigorúan csak olyan célokat tűzhet maga elé, amelyek aránybam állnak az ország teherbíró képességével. Lehet tehát, hogy közigazgatási státus szempontjából egyelőre nem lesz annyi új város, mint amennyi a pályázó és jelölt. A szellemi urbanizáció előtt azonban nyitva a pálya. Rangja és értéke csak emel­kedni for R. L KULONVONATTAL A NEMZETI SZÍNHÁZBA A megszokottnál is hango­sabb zßivaj töltötte be vasár­nap este a Tiszai pályaudvar aluljáróját és környékét: 600 jókedvű miskolci diák érke­zett különvonattal. A Kilián Gimnázium tanulói, tanárai és néhány szülő a Csongor és Tünde felújítását tekin­tették meg Budapesten, a Nemzeti Színházban. Az iskola igazgatóját, Bartha Istvánt kérdeztük a színházi vasárnapról. — Ilyen „nagyszabású” bu­dapesti színházlátogatásra évek óta nem volt példa a gimnázium életében. A kü­lönvonattal — nyolc kocsit béreltünk ki — kora reggel utaztunk a fővárosba, az elő­adás fél tizenegykor kezdő­dött. Gyerekeink körében osztatlan sikert aratott a pro­dukció; hosszú percig zúgott a vastaps. Sok előadásban láttam már a Csongor és Tündét, de a mostani — Téri Sándor és Bodnár Erika fő­szereplésével — azt hiszem, mindegyiknél jobb volt. Az előadás után a Royalban ebé­deltünk, majd az osztályok múzeumokba (a Várba) láto­gattak el, és természetesen jutott idő a Vidámparkra is. — Mennyibe került a diá­koknak az út? — Nyolcvan, illetve 130 fo­rintba, a vasúti kedvezmény­től függően. Jól sikerült ez a nap, a gyerekeknek nagy él- méríy volt. . Akik dolgoztak érte Még az ünnepség sem kezdődött el szombaton a Csanvik- ban, a vendégek éppen csak körülnéztek, amikor a MÁV sátránál Gergely Antal segített olyan vasutast találni, aki az éjszaka szolgált, vagy aki aznap szolgálni fog. Nem kellett messzire menni, sorolta a neveket: Balogh Mihály. Plankó Ferenc, Soltész István, Szatmári András... Ötödik név lehetne az övé: — A Tiszai vonatkíséretnél dolgozunk. A Tolnai Mihály brigád másik fele most szolgál. Mi éjszaka voltunk... — A hajnal? Kijöttünk nagyon korán, rendezők vagyunk itt. a MÁV sátránál... Házigazdák voltak karszalaggal. Fogadták, kísérték, eliga­zították a vendégeket. Hogy éjszaka szolgáltak? — A brigádunk egyik része mindig kint van ilyenkor, az, amelyik éppen nem dolgozik. A vasutasnak nem ritka, ha éppen hosszú a műszak ... * A Tolnai-brigádot kicsit példának idéztem, hiszen minden kitelepült vállalatnál voltak karszalagos rendezők, akik kínálták, de nem kóstolták a sört. akik munkásai voltak a jókedvnek ... Felírtam öt nevet, több száz nevet lehetett volna felírnom, ha összeszámolom azokat, akik rendezőként tettek ezért az ünnepért. Napokkal korábban a kint dolgozó brigádok, akik társadalmi munkában csinosították a Csanyikot, javították a gyerekek játékait, akik takarítottak, villanyt szereltek, a vállalatok sátrait intették. Nem munkaidőben... Az ünnepi jókedv munkásai voltak, öt nevet írtam, de hadd írok most ismeretlenül erről a sok száz emberről, hi­szen nagyszerű dolog az, hogy ünnepeltünk, de hát az ünnep munkásainak volt köszönhető, hogy úgy ünnepelhettünk, hogy észre sem kellett vennünk őket. Köszönet jár az ünnep munkásainak. B, G. Gólya fészek „társbérlőkkel” Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents