Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám
Szanálási térkép inj utca észal!!. Tegnapi számunkban a Jókai utca környékének szanálási térképét közöltük. Ma ugyanezzel a városrésszel foglalkozunk: a II. ütemben lebontandó lakások jegyzékét ismertetjük. 1976-ban lebontják a következő épületeket: Mátyás király utca 3—11-ig és 12—26-ig; László Jenő utca 71, 77. (Következő számunkban az avasi szanálásokkal foglalkozunk.) Az a bizonyos „harmadik szektor” Minden harmadik ember kövér tletmód, egészség (Folytatás az 1. oldalról) Nézzünk csak körül az utcán, strandon, meccsen, vagy bárhol. Minden harmadik ember kövér. Szomorú a statisztikai adat: Magyarországon hárommillió az elhízottak száma. — Nem tudunk ellenállni a kényelem és bőség kísértésének — okolják az egészségügyi szakemberek a civilizáció örömeit az átlagosan 15—20 kilogrammos súlyfö- lÖ6legért, amit korunk embere magán cipel. S a civilizációs ártalmak súlyos betegségekben jelentkeznek. A mozgásszegénység, az idegi túlfeszítettség és a túltáplálkozás nyomában ott jár az elhízás, a cukorbetegség, az epebetegség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az infarktus. A „kórokozó”? Nem tanultunk meg egészséges életmódot kialakítani. Kiíó és kalória A megyei tanács egészség- nevelési csoportja — s még 13 intézmény és vállalat — április 22—30. között, az „Egészségnevelési napok ’76 Miskolcon” címmel meghirdetett rendezvénysorozattal minden eddiginél intenzívebb akciót indít azért, hogy a lakosság legszélesebb rétegeit megismertessék az egészséges életmód mikéntjével. Tulajdonképpen két igen egyszerű módja van az egészséges élet kialakításának: korszerűen kell táplálAz áprilisi ^zuuuivik A Szibéria mérhetetlen olajkin- cséről szóló cikk összehasonlításából kiderül: 100 évnek kellett eltelnie, hogy a legrégibb, a bakul olajmezőkün elérjék az évi húszmillió tonnás termelési ütemet. A tyumenyi területen elegendő volt négy esztendő a százmilliót túlszárnyalni, és ma már évi 147 millió tonna kőolajat termelnek itt. A Szputnyik tudományos rovata rendkívül változatos: egyik legizgalmasabb írásában arról számol be, hogy mintegy száz esztendővel ezelőtt Oroszországban mentőrakétát készítettek az Észak-amerikai Egyesült Államok részére, amelynek az volt a feladata, hogy a tengeren veszélybe került embereket segítse. A Szojuz—Apollo közös tudományos űrrepülésével kapcsolatos cikk felteszi a kérdést: Ml lesz a következő lépés? Talán a Marsot tűzték ki célul? Erre German Tyitov válaszol. A „Komfort és jó terepjáró képesség” című tudósításban olvashatunk arról, hogy a Volgái Autógyár konstruktőrei „VÁZ 2121” — „Nyiva” tínusü új gépkocsit mutattak be. A kitűnő terepjáró személygépkocsi könnyedén le- küzdi a sáros, homokos, hófödts utakat és mindenkor biztonságosan közlekedik. A 80 lóerős motor íoo kilométeren 9,9 liter benzint fogyaszt. kozni, és apró gyermekkortól a nagypapa-nagy mamakorig rendszeresen kell sportolni. Az előbbihez alapvető ismeretekre van szükség. Tudni kell például, hogy a szellemi munkát végzők szervezete napi 2000—2700, a könnyű fizikai munkát végzőké 2200—3000, a nehéz fizikai munkát végzőké 2600 —3500 kalóriát igényel. Aki ennél többet fogyaszt, nos — elriasztásul —, álljon itt az adat: 1 kilogramm súlyfelesleg 7000, fölöslegesen „betáplált” kalória következménye. Gyümölcs, főzelék Az orvostudomány álláspontja szerint az ideális étkezési ritmus az volna, ha a szervezetet nem terhelnénk lökésszerűen nagyobb étkezésekkel, hanem a napi élelmet öt részben fogyasztanánk el. A gyakorlat azonban sajnos az, hogy a reggelit általában „bekapjuk”, vagy éppen egy feketével tudjuk le (ami a legegészségtelenebb és a leginkább kerülendő), az ebéd az üzemi koszt — amiről egyébként köztudott, hogy zsírban és szénhidrátban gazdag, de fehérjékben, zöldfélékben, vitaminokban szegény. És aztán jön a nap fénypontja, az otthoni vacsora, amire a magyar háztartásokban a legtöbbet költjük, ámde mégis egyhangú. a gyomrot terhelő, s csak arra alkalmas, hogy gyarapítsa fölösleges kilóinkat. Több gyümölcsöt, salátafélét, zöldfőzeléket kellene fogyasztani, s még akkor sem tennénk csak felényit az egészséges életmód kialakításáért. A másik felét ugyanis a rendszeres testedzés teheti ki. Gumikötél és tévétorna — Testedzés? Ugyajn kérem ... Nincs tornaterem, kevés a játszótér. Hát lehet így testedzésről beszélni?! — folyamodnak sokan a tetszetős kifogáshoz. Csakhogy ha jól belegondolunk: ahhoz, hogy mozogjunk, s megtarthassuk izmaink „fiatalos” rugalmasságát, nem kell mindjárt egy sportcsarnokot igénybe venni. Bizonyság rá a televízió esti tornája. Néhány apró sporteszköz segítségével — mondjuk egy egyszerű gumikötéllel — pedig a kirándulások hatását növelhetjük. Persze nem úgy, hogy a gépkocsitól 500 méternyire elsétálva a fűbe heveredünk. Vannak, akik azt mondják: pénz kérdése, hogy jut-e vi- tamindús táplálékra, sporteszközre. Ennek cáfolatául álljon itt egy megdöbbentő adat: a mezőgazdasági dolgozók körében 1969-ben 17 forint volt az egy ember által sportszerre fordított ösz- szeg; a munkásság és az értelmiség körében 56 forint. Ugyanabban az esztendőben fejenként 1550 forint jutott szeszes italokra. Hát lehet itt pénzkérdésről beszélni?! R. É. Szolgáltatás és szolgálat A szolgáltatás: szolgálat. Szolgálat, mégpedig abban az értelemben, hogy a cipész nemcsak cipőt, a szerelő nemcsak vízcsapot és televíziót javít, hanem közérzetet is. Ha nem akad senki, aki megjavítsa a cipőt, ha továbbra is csöpög a csap, ha a beteg tévé hétszámra hiába vár mesterre, akkor nemcsak a cipő, a csap, a televízió rossz, hanem a közérzet is. A szolgáltatás: szolgálat. Annak kellene lennie. És kár volna azt állítani, hogy javító-szerelő, lakossági ellátást végző mechanizmusunk megközelítően olyan színvonalon tevékenykedik, mint iparunk vagy kereskedelmünk. )em szükségszerű a deficit Ma már sokkal egyszerűbb gépkocsit vásárolni, mint a hibás autót meg javíttatni. Egyszerűbb új televíziót venni, mint a régi, öreg masinát becipelni a szervizbe és alkatrészre várni... A látszat azt az elvet látszik igazolni, mely szerint ma Magyarországon — a termelő és a forgalmazó oldaláról nézve — kifizetődőbb új terméket előállítani és eladni, mint a meglevőt karbantartani, újra üzemképessé tenni. Ám, ez csak a látszat. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén, ahol egyebek mellett a szogáltatások helyzetét vitatták meg, az egyik hozzászóló (a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója) a témával kapcsolatban rendhagyó észrevételeket tett. Nevezetesen azt, hogy a jelenlegi viszonyok között sem törvényszerű, hogy nálunk a szolgáltatási tevékenység deficites legyen, s egy jól szervezett, tiszta profilú szolgáltató vállalat a termelőtevékenységet folytató vállalatok nyereségével működhet. Kedvezőek a feltételek Ennek illusztrálására a hozzászóló a beruházásokkal kapcsolatos helyzetet elemezte. A hitelpolitikai irányelvek sok lehetőséget kínálnak a „harmadik szektor” fejlesztésére. A beruházási javaslatnál ebben a „szektorban” elég, ha a hitelkérelmező a pályázatnál 5 százalékos eszközarányos nyereséget garantál. (A termelő beruházásnál 15 százalékot kell ígérni...) A hitelvisszafizetés ideje is hosszabb, tíz év. A kamat (6 százalék) fele a szdkásos- nak ... Vagy a szolgáltatásfejlesztésre buzdító propagandánk gyenge, vagy a statisztikusok nem hisznek a számoknak. Ugyanis papiron bizonyítható, hogy adott esetben egy szolgáltatásfejlesztő beruházás hozhat olyan anyagi hasznot, mint az árutermelés. Ez persze propagandának tűnhet, de csak ennek elmondása után merjük idézni a végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés egyik bekezdését: „Á fejlesztések megvalósításának nagymértékű elhúzódása, egyes fejlesztések elmaradása, illetve az üzembe helyezések 1976-ra való áthúzódása következtében a lakossági szolgáltatások fejlődése megyénkben a tervezettet nem érte el, s az ellátás színvonala az országos átlaghoz viszonyítva romlott.” Egy borsodi lakos az elmúlt esztendőben 16 forintot költött textiltisztításra, 52 forintot gépjárműjavításra, 189 forintot lakáskarbantartásra, 49 forintot híradástechnikai és elektromos gépek javítására és 215 forintot egyéb ipari szolgáltatásra. Ezek a számok — a lakáskarbantartást kivéve — alatta maradnak a budapesti adatokat nem tartalmazó országos átlagoknak. A „vidéki átlagot” száznak véve, Borsodban a szolgáltatás színvonalát jelző szám: 81. öt esztendővel ezelőtt 85 volt... Hazánk egy lakója átlagosan ezer forintot költ évenként szolgáltatásra. A borsodi átlag 605 forint. Még mindig kevés A legmutatósabb lenne úgy befejezni ezt a tudósítást, hogy az új, erre az ötéves ciklusra tervezett létesítményeket ismertetnénk. De csak ismételni tudunk, hiszen a két legjelentősebb beruházás, a miskolci Patyolat és a szerencsi autószerviz, egy korábbi Ígéret utólagos teljesítése lesz. (Mellesleg a több tervidőszakon át húzódó Patyolat-beruházás költsége 47 millió forintról 135 millió forintra nőtt...) Az persze tény, hogy jó szándékban, és — a lehetőségekhez mérten — pénzben nincs hiány. Az elmúlt öt esztendőben Borsodban 26 százalékkal növekedett a szol gáltatóipar teljesítménye. De ez még mindig kevés. Nemcsak az országos átlaghoz képest, hanem az igényekhez mérten is. B. I. Tarambuka A bulgáriai Sztara Zago- rában, a Városi Múzeum prehisztorikus gyűjteményének egyik legérdekesebb tárgya egy, az időszámítás előtti 4000-ből származó hangszer. A „tarambuka” nevű ütőhangszer agyagból készült, kúp alakú és mértani ábrák díszítik. Az értékes leletet Sztara Zagora közelében, az Asmaker dombnál végzett ásatások során találták. Az idén már 75 Védjük me£ erdeinket a tűztől! A tavasz sokakat csábít a természetbe, az erdőbe. A megyénk területét felölelő Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy anyagi áldozatok árán biztosította, hogy a látogatottabb erdőterületek megfelelő utakkal, parkírozóhelyekkel, esőbeállókkal, pihenő- és tűzrakó- helyekkel el legyenek látva. Az erdei utak bejáratainál útbaigazító, figyelmeztető és tiltó táblákat helyezett el. amelyek a kirándulóknak útmutatásul szolgálnak. Mindezek ellenére az idén, különböző okok miatt, 75 erdőtűz volt megyénkben, s ezek 560 hektárnyi területet érintettek, 9 és fél millió forint kárt okoztak. Az erdőterületen mindenkire nézve kötelező szabályok érvényesek. Ezek: égő gyufát 'és cigarettát eldobni tilos, s tüzet rakni még a kijelölt tűzrakóhelyeken sem szabad mindaddig, amíg e tilalmat a BM Országos Tűzoltóparancsnoksága — a MÉM-mel együtt — fel nem oldja. A tilalom megszűnése után a kijelölt helyek környékét tűzrakás előtt a száraz és éghető anyagoktól meg kell tisztítani! A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, s azt eltávozás előtt vízzel vagy el- földeléssel el kell oltani! A szabálytalan magatartásra figyelmeztetni kell az • illetőket. Aki erdőtüzet észlel, azt a lehetőség szerinti legrövidebb úton jelentse az állami tűzoltóságnak. Erre a célra a turistaházakban, erdészeti létesítményekben vagy a legközelebbi lakott területen levő telefonállomások díjtalanul igénybe vehetők. Az erdőkre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megsértése szabálysértést képez, és büntetést von maga után. Az esetleges károkozókkal szemben fennáll a kártérítési kötelezettség is. Erdeinket az évről évre visszatérő hanyagságból és gondatlanságból eredő, oktalan tűzpusztítástól csak a legszélesebb társadalmi ösz- szefogés mentheti meg. Kérjük az erdőt szeretőket, hogy fegyelmezett magatartásukkal és a szabálytalankodók figyelmeztetésével legyenek segítségünkre erdeinknek a tűztől való megvédésében. CSERMELY LÁSZLÓ a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója A honvédelmi törvény végrehajtása Czinege Lajos sajtótájékoztatója A honvédelem egész rendszerét, irányítási rendjét, az állami és a gazdasági szervek, szövetkezetek és társadalmi szervezetek kapcsolódó feladatait, valamint az állampolgárok személyes kötelezettségeit egységbe foglaló új honvédelmi törvényről és végrehajtási rendeletével ösz- szefüggő kérdésekről tájékoztatta kedden az újságírókat a Parlamentben Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A sajtótájékoztatón — amelyen részt vett Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök és a tábornoki kar több tagja — hangsúlyosan esett szó a törvényben, illetve a végrehajtási rendeletekben foglaltak értelmezéséről, hiszen a honvédelem ügye békében is a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erőfeszítést követel az egész társadalomtól. Ezt a felfogást tükrözte a miniszter és az újságírók eszmecseréje, amelyen a honvédelmi miniszter rámutatott: az új törvény hasznosítja a korábbi előírások megalkotása óta eltelt másfél évtized tapasztalatait. Örömmel adott hangot annak, hogy különösen hasznosnak bizonyultak a lakosság legszélesebb rétegeit közvetlenül érintő módosító, kiegészítő jogszabályok. Nevezetesen: a hadkötelezettséggel. a polgári védelem tevékenységével foglalkozó paragrafusok éppúgy kewvező társadalmi visszhangra leltek, mint a honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmét, erkölcsi, anyagi megbecsülését rögzítő törvényszakaszok. Méltatta, hogy a törvény jelentőségének megfelelően szabályozza a honvédelmi ismeretek általános és kötelező jellegű oktatását is. Az általános, a közép- és felsőiskolásokat felkészítik a haza védelmére, s az MHSZ honvédelmi oktatása révén azok a fiatalok sem kerülnek hátrányba, akik nem tanulói vagy hallgatói egyetlen tanintézetnek sem. Az újságírók kérdéseiből kitűnt, hogy a figyelem előterében állnak a hadkötelezettséggel összefüggő módosítások. A honvédek. tisztesek és tiszthelyettesek hadkötelezettsége felső korhatárának felemelése, a sorkatonai szolgálati idő 24 hónapra történő leszállítása mellett számottevő, hogy a törvény szabályozza a szolgálathalasztással kapcsolatos rendelkezéseket is. Fő jellemzőjük: tanulmányi, fontos népgazdasági, illetve személyi érdekből kiindulva lehetőség nyílik a szolgálathalasztás idejének egy-két évre történő meghosszabbítására. A nők hadkötelezettsége a jövőben sem lesz általános, csak azokat a 18—45 éves nőket érinti, akik egészségügyi, híradó. számítástechnikai, forgalomszabályozó és -ellátó. szakképzettséggel rendelkeznek.
