Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

Esti fényben a Szemere-sarok. (Kerényi felv.) Beruházások Leninvárosban és Kazincbarcikán Borsod 30 milliárd ja A nehézipari miniszter nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Simon Pál nehézipari miniszter a tanácskozás után nyilatkozatot adott a Déli Hírlapnak. A tárca vezetője kettős minőségben vett részt a megbeszélésen, hiszen az ágazat irányítása mellett ő látja el a borsodi nagyberu­házások kormánybizottságá­nak elnöki teendőit. Mielőtt Kazincbarcikára érkezett, hosszasan elidőzött szülővá­rosában, Miskolcon is. — Az a tény, högy miskol. ci vagyok, számomra azt is jelenti, hogy különösen szí­vemen viselem a város és a megye ügyeit. Borsodban je­lenleg négy nehézipari nagy, beruházás épül. A Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyára, a Tiszai Kőolajfinomító, a Tiszai Hőerőmű és a TVK polipropilén-üzeme, összesen mintegy 30 milliárd forintot fordít az állam ezekre a be­ruházásokra és valamennyi­nek el kell készülnie a most folyó tervidőszak alatt, örömmel mondhatom el, hogy a beruházásra jó ha­tással volt az MSZMP XI. kongresszusának határozata, amely kimondta, hogy „a népgazdaság tervszerű fej­lesztésének alapvető feltéte­le a beruházási tevékenység javítása”. A mai tanácskozás is — amely a megyei párt- bizottság kezdeményezésére jött létre — megmutatta, hogy mind a helyi pártszer­vek, mind pedig az állami vállalatok nagy erőt fejtenek ki a fontos beruházások mi­előbbi átadásáért. A részletezést hadd kezd­jem a legfrissebb és a leg­jobb példával. Az V. ötéves tervidőszak első esztendejé­ben meginduló két beruhá­zás egyike borsodi. A TVK polipropilén-üzemének elő­készítő munkálatai már ta­valy megkezdődtek és most azt állapíthatjuk meg, hogy A DVTK természetjáró szakosztálya hagyományosan megszervezi a nyugdíjasok túráit. Az idén az elsőt má­jus 6-án, csütörtökön veze­tik a Bükkbe, a Barátságkert, Sólyomkút, Udvarkői bar­lang környékére. Még ugyan­váltözatlanul jó az ütem; a kivitelezők mind a pénzügyi, mind pedig a műszaki tér. vet teljesítették. A PVC— III.-ról már nem egészen mondható el ez a megállapí. tás, noha jelenleg Magyar- országon ez a legnagyobb ne­hézipari beruházás: 11 mil­liárd forintba kerül. Sajnos, vannak lemaradások, de a mai tanácskozáson az a meg­győződés alakult ki a részt­vevőkben, hogy nem kell a határidőt módosítani, mert az erők fokozottabb koncent­rációjával a megadott ütem­ben folytatódhatnak a szere­lési munkák. Az üzem je­lentőségét szemlélteti; min­den hónap esetleges terme­léskiesés 300 millió forint- veszteséget jelenthet. A fe­lelősségünk tehát nagy, de ennek tudatában vannak a kivitelezők, ezért feltétlenül bizakodhatunk az eredeti át­adási határidő betartásában. A másik két leninvárosi nagyberuházás ügye néhány hónappal rosszabbul áll a tervezettnél. Szerencsére a Tiszai Kőolajfinomító csú­szása nem hátráltatja a hő­erőmű beindítását, mivel az földgázzal is működtethető. A megbeszélésen jó néhány kérdésben sikerült haladást elérnünk és ha az elhang­zott ígéreteket betartják és betartatjuk, akkor behozha­tok a lemaradások. A PVC— III., valamint a polipropilén­üzemet át lehet adni a ter­vezett időben. A másik két nagy leninvárosi építkezés­nél pedig a már meglevő négy-, illetve hathónapos le­maradás csökkentésére tö­rekszünk. Máiusban összeül az illetékes kormánybizott­ság, és nagyon remélem, hogv a résztvevők avkon már újabb nagv ütemű előreha­ladásról adhatnak számot — összegezne tapasztalatait , dr. S'moo Pál nehézion^ mi­niszter. (erdős) ebben a hónapban Örvénykő­höz, júniusban Kékmező és Bélapátfalva, júliusban pe­dig Cserépváralja—Bogács, s egy szabadon választható út­vonalon szervez a vasgyári nyugdíjasok részére nyílt tú­rát a szakosztály. Ma megvitatják Sépkecsi-tárolásf sonijil Közismertek Miskolc gép­kocsi-tárolási gondjai. Szak­emberek sokaságát foglalkoz­tatja: hogyan enyhíthetnénk rajtuk. E témával kapcsola­tos az a kerekasztal-konfe- rencia is, amelyét ma dél­után 2 órakor rendez az MTESZ miskolci. Szemere ut­cai székházéban az Építő­ipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja és az MTESZ Borsod megyei Szer­vezetének kommunális bi­zottsága. A konferencia vita­vezetője Soltész József, a vá­rosi pártbizottság várospoli­tikai osztályának vezetője. Csők keni élték az egyéni jégkár biztosítási diját Az Állami Biztosító leszál­lította az egyéni jégkárbizto­sítás díját. A díjcsökkenés a különféle kockázati osztá­lyoknak megfelelően 7—46 százalékig terjed, attól füg­gően, hogy a biztosított nö­vény mennyire jégérzékeny és milyen jégveszélyes terü­leten termesztik. A szántó­földi növényekre, a szőlőre, a gyümölcsre és a zöldségfélék­re köthető biztosítás díjának leszállítása hozzájárul a ter­melési költségek csökkentésé­hez. A díjcsökkenés vissza­menőleg január 1-től érvé­nyes. Pálptesztisi k » i |$r« r lifts Miskoicra ért a KIOSZ Borsod megyei titkársága és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közös vándorkiállí­tása. Özdon, Edeiényben, s Kazincbarcikán már mintegy 10 ezer végzős általános is­kolás tekintő**» m»". A magye kisiparosai által összeállított, 45 szakma 300 termékét bemutató kiállítás révén szerzett sok ezer gye­rek tudomást arról, mit is csinál tulajdonképpen a ká­dár, a bútor- vagy mintaasz­talos, az épület- vagy a szer­szám! altatos, a kőműves, az épületburkoló. A vándorkiállítást a .Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő- házban Majoros Ferenc, a KIOS^. miskolci csoportjának vezetője nyitotta meg tegnap délelőtt. Sajnos, egy teljes órát kellett várnunk arra, Természetjáró túrák n yugdíjasoku A DH várospolitikai fóruma Hogyaü használták fel a istádéi? Körülnéztünk n% Uj Élet kertészetében Ilyenkor, tavasz táján, amikor már fogy van a leli tartalék és éppen csak csurran-cscppen a kertészetekből a melegágyi zöldség, mindig nagyon nehéz a 200 ezer lelket számláló ipar­város ellátása. Kiss Lajos, az AGROKONZUM kereskedelmi osztályának vezetője mégis így fogalmaz: „Sok éve nem volt ennyi gondunk, mint az idén”. Nem az előrelátás hiánya növelte meg a vállalat prob­lémáit, hanem a» a .tény, hogy a távalyi év nem ked­vezett a zöldségtermesztők­nek. Például a vöröshagyma tekintélyes hányada megrom­lott már az őszi hónapokban, és nem bírta a tárolást. A kívántnál kevesebbet tudtak felvásárolni olyan zöldségek­ből, mint a sárgarépa és a petrezselyemgyökér. A hiány pótlására kénytelenek voltak Hollandiából 1200 mázsa vö­röshagymát, Franciaországból és Lengyelországból pedig 1000 mázsa sárgarépát és gyökeret importálni. Drágult a zöldség Az ellátás zökkenőit jól kihasználják a magánkeres­kedők, s a miskolci háziasz- szony a pénztárcáján érzi. mindennek következményét. A jelentős állami dotáció el­lenére, a tavalyi év első ne­gyedéhez viszonyítva meg­drágult a zöldség. E háttér előtt különösen élesen rajzolódik ki a mis­kolci Űj Élet Tsz zöldségter­melő tevékenysége, pontosab­ban az, hogyan használták fel a tanácstól 1974-ben ka­pott 4 millió 812 ezer forint támogatást. Mielőtt tovább mennénk: e termelőszövet­kezetről több cikk jelent meg lapunkban az utóbbi hetek­ben. Minden alkalommal a közös gazdaság vezetőségében máig meglevő személyi prob­lémákkal foglalkoztunk. Most szándékosan kerüljük e kér­déseket, bár meggyőződé­sünk, hogy az áldatlan vi­szálykodásnak, rendezetlen személyi ügyeknek is szere­pük van mindabban, amit a tsz kertészetében tapasztal­tunk. Lába kelt a tartozékoknak De hogy az elején kezdjük ... A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban meghallgatta a mezőgazdasá­gi osztály tájékoztatóját a miskolci mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról. E beszámoló sok más mellett foglalkozott a zöldségtermesztéssel is. Mi is ezt a tájékoztatót használtuk útmutatóul, amikor felkeres­tük a kertészetet, hogy a helyszínen győződjünk meg róla: valóban elkészült-e a 10 ezer négyzetméter fóliasátor, s szállít-e primőrt már az idén a miskolci piacra az Üj Élet — ahogy azt, a csaknem 5 millió forint támogatás fi­gyelembevételével, elvárhat­juk. Tapasztalataink enyhén szólva vegyesek. Mondok De­zső, a kertészeti üzemág ve­zetője és munkatársai egybe­hangzó nyilatkozata szerint még mindig csak 9300 négy­zetméter fóliasátor van ké­szen. Ezt is március 31-én vették át a kivitelezőtől, és árut csak néhány hét múltán küldhetnek a piacra. A be­ruházást azért nem tudták teljesen befejezni, mert lába kelt — a nyitott színben tá­rolt! — alkatrészek (csava­rok, bilincsek) tekintélyes hányadának. Hogy miért nem vigyáztak jobban a könnyen mozdítható, ám nagyon ne­hezen beszerezhető (Kecske­méten próbálnak vásárolni csavarokat, bilincseket) al­katrészekre? E kérdésre a következő •— elég furcsa —- választ kaptuk: „nem gondol­tuk, hogy elvesznek”. iVem vált be a fűtés Megoldatlan a fóliás zöld­ség öntözése is. Mert azt, hogy a városi ivóvizet hasz­nálják öntözésre, aligha ne­vezhetjük megoldásnak. Az a vízmedence, amit készítettek („sírkút”-nak nevezik a szak­emberek) csak a szabadföldi kertészet öntözéséhez elegen­dő vizet ad. A fóliaágyakban primőrö­ket akartak termeszteni az eredeti elképzelések szerint. Ehhez azonban meg kellene oldani a Sátrak fűtését. Vá­sároltak ugyan két olajkály­hát, ám nem szerelték fel. Hogy miért? Egyesek szerint azért nem, tuen túl drága lenne így a fűtés, illetve a primőrtermesztés, mások sze­rint azért nem, mert ilyen típusú fóliasátrakhoz nem is jó megoldás az olajfűtés. A termelőszövetkezeteknek boltjai, elárusító standjai működnek a Búza téren és a város más részein. Ezek azon­ban most az AGROKON- ZUM-tól vásárolt zöldséget árusítják. Volt a termelőszö­vetkezetnek is zöldség­készlete tavalyról, ám ezt a zárszámadás előtt, nagy té­telben eladták, hogy javítsák nehéz pénzügyi helyzetüket. A késedelem, külső és belső okai A gajzdaság oldaláról nézve tehát érthető a megoldás, de elfogadhatatlan, ha figyelem­be vesszük, hogy most az AGROKONZUM-ra szorul­tak, mely — a bevezetőben vázolt zöldséghelyzet miatt — jó szándékkal sem tudja tö­kéletesen ellátni a gazdaság boltjait. Az Űj Élet Tsz 1974-ben kapta a támogatást. Most 1976 áprilisában járunk, és még mindig csak arról írha­tunk, hogy nevelődik a zöld­ség a sátrak alatt. Mondok Dezső üzemágvezető szerint tervezői és kivitelezői kapa­citás hiányában nem tudták idejében elkezdeni a terve­zett beruházásokat. Ám a ké­sedelem — mint ő is elismer­te — ma már jóval nagyobb, mint amennyit külső ténye­zőkkel meggyőzően indokolni lehetne. Ügy véljük, jobban kellett volna sáfárkodni az állam pénzével. Utalhatunk itt az elveszett tartozékokra, vagy például arra, hogy a csaknem 100 ezer forintért vásárolt kis traktor néhány havi használat után tönkre­ment, mivel sem kezeléséhez, sem karbantartásához nem volt szakemberük. 1975 őszé­től az idei év tavaszáig vesz­tegelt a drága gép! Az Üj Élet Termelőszövet­kezet csak csekély hányadát tudja megtermelni a város szükségletének. Ám ez a há­nyad is segíti az ellátást. Ko- « rántsem mindegy tehát, hogy mikor és hogyan kamatoznák az államtól kapott milliók. BÉKÉS DEZSŐ hogy a közeli iskolából né­hány alsós (!) és egy-két ötödikes, (vagyis olyan kor­osztályúak, akiket még alig­ha érdekel a pályaválasztás), végre megérkezzen. Kiderült hamar, hogy a közeli iskolá­kat időben értesítette a Pá­lyaválasztási Tanácsadó Inté­zet, csak azok éppen elfeled­keztek róla. A kiállítás május 9-ig tart nyitva. Addig remélhetőleg sok miskolci hetedikes és nyolcadikos is megismeri anyagát. Ny. L Ételbárt avattak a jubileumon Ot evvel ezeiott alakult az ország első munkásszövetke­zete Dunaújvárosban, ame­lyet tavalyi eredményei alap­ján kedden a Kiváló Szö­vetkezet címmel tüntettek ki. A dunaújvárosi munkásszö­vetkezet 12 egységgel Indult 1971-ben. jelenleg 41 keres­kedelmi és vendéglátóegysé­ge van. tagjainak száma meg­haladja a 2500-at. A szüle­tésnapot a dunaújvárosi munkásszövetkezet új ven­déglátóegység megnyitásával ünnepelte, a 16 ezer lakosú Castrum városrészben átad­ták a „Castellum ételbárt”. Az új típusú, korszerű infra- és arill-sütőkkel felszerelt étterem naponta 400 étkezőt szolgál ki.

Next

/
Thumbnails
Contents