Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-14 / 89. szám
Imié « ' o * j M ■hbhhi T . *tTX * ^ Ez az arány. Több a csavar, mint az anya. Nyolc forintért nem, egy dollárért igen... Csavaros ügy Népi ellenőrök alapos és lehangoló vizsgálata A történet az egyik vasas vállalat vezetőjétől való. A cég emberei egy csehszlovákiai építkezésen szereltek. A jó munka jó kapcsolatokat is teremtett, s az egyik alkalommal — amikor a magyarok a csehszlovák építőknél jártak, a házigazdák előzékenyen egy kívánságukat teljesítették. A vasas vállalat vezetői egy láda csavart kértek. Ennyi fért a Polski csomagtartójába ... A történet nem szerepel a Miskolci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztató jelentésében, amelyet A kötőelem-ellátás helyzete és forgalmazása címmel tegnap vitattak meg. Tíz az egyhez Magyarán: a csavar csavaros ügyéről van szó. Filléres holmi, szót sem érdemelne, ha lenne ... De hiánya bosz- szantó. (Illusztárciós felvételünk a Zsolcai kapui szaküzletben készült. A boltvezető panaszkodott: jó, ha tíz csavarra jut egy anya!) A népi ellenőrök vizsgálata (a megyei NEB holnapi ülésén foglalkozik a témával) az ongai gyárra, az LKM csavargyári gyáregységére, valamint a nagy- és kiskereskedelemre terjedt ki. Az LKM-ben száz éve készítenek csavart, és szegecset. Ha az 1971-ben termelt mennyiséget 100-nak vesszük, akkor 1972-ben gyártottak 79-et, egy év múlva 83-at, 1974-ben 89-et. A tavalyi teljesítmény haladja csak meg — öt év után — az 1971-es mennyiséget. A Csavaripari Vállalat 2. számú gyárának múlt esztendei termelése csak 5 százalékkal volt több. mint 1971-ben. Külföldről kell meoveoni A népi ellenőrök megállapítása szerint a lakossági igények kielégítése „nagyon alacsony színvonalú”. Bár a statisztikák hűséggel vallanak arról, hogy például az LKM a megrendeléseknek mintegy négyötödét igazolta vissza, s vállalta, továbbá az ongaiak mintegy kilencven százalékban tudták az igényeket kielégíteni, a lényeg mégis az, hogy hiánycikk a csavar. Ha pedig nincs és mégis szükség van rá, akkor meg kell venni. Külföldről. A kohászat erre az évre 18 500 tonna súlyú kötőelemet ígért. A felhasználók 24 800 tonnát kértek. A különbözetre a MÁV például devizakeretet kapott. Az LKM-ben 8 forintért készítenek egy darab, a sínekhez szükséges geocsavart. A külföldi piacon 1 dollár az ára. A MÁV erre az évre nyolszázezer geocsavar behozatalára kapott engedélyt... A népi ellenőrök megállapították, hogy a csavarpiacon az értékesítést nem a kereslet, hanem a beszerzési lehetőség határozza meg. Tavaly a VASVILL bolgár importtal enyhített a facsavarhiányon. Szeget Lengyelországból vett, mivel a salgótarjáni gyártó vállalat az igényeknek csak a felére volt kapható... A lengyel szeg ára gyébként 55 százalékkal magasabb, mint a hazai szeg fogyasztói ára. Ebben az évben Jugoszláviából veszünk csavart. Kilencvenezer dollárért. De beszerzünk kapupántcsavart is, főleg tőkés országokból. Ezek ára — a mérettől függően — ötszöröse, tízszerese az itthon gyártott terméknek. Hetvenéves masinák Különösebb műszakig előképzettség nélkül is kimondható, hogy nem lehet valami ördöngős dolog szeget, vagy csavart gyártani. (Ha tudunk színes tévét, autóbuszt. számítógépet...!) Ám mostoha mesterség csavart gyártani. Az ongai 366 darabos gépparknak csak tíz százaléka mondható korszerűnek. Több mint fele amortizálódott, azaz csak eszmei értéke van. A kohászat csavargyárában a gépek fele ötvenesztendősnél idősebb. Van hetven éves is. Egyik helyen sem megoldott az anyagmozgatás, néha anyaghiány akadályozza a folyamatos termelést, a kohászatban a létszámhiány, On- gán pedig az önállóság hiánya okoz gondot, A borsodi népi ellenőrök alapos és lehangoló vizsgálata (a vizsgálatvezető: egyetemi docens) egy országos felmérés része. Aligha valószínű, hogy az ország más szögletében jobb a helyzet a csavarfronton, hiszen itt két gyár is van, s az ellátásért az ország egyik legnagyobb nagykereskedelmi vállalata felelős... BRACKÓ ISTVÁN Ipari és mezőgazdasági szövetkezeteink Zárszámadás és tanulság A párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén tájékozódott a város mezőgazdasági és ipari szövetkezetei, valamint a Miskolci Áfész zárszámadásának tapasztalatairól. Szükséges időnként felmérni a helyzetet, illetve tájékozódni, hiszen az említett szövetkezetek és az áfész a városnak nyújtandó szolgáltatásban, a város ellátásában jelentős szerepet tci’ tenek be. Teljesítik-e a feladatukat? Miskolchoz két mezőgazda- sági termelőszövetkezet tartozik^ szirmai Új Élet. amelv- lyel 1975. január elsején egyesült a görömbölyi és a kis- tokaji; a másik az Egyetértés Az Üj Élet eredményéit befolyásolta tavaly a munkák elhúzódása, a kedvezőtlen időjárás, de nem kevésbé a vezetésben levő fogyatékosságok. A mérleg szerinti nyeresége ennek ellenére 228 e$er forint volt. (Meg kell jegyezni viszont: a gazdaság tavaly kb. 1000 hold mélyszántását nem végezte el, s ennek költsége így nem terhelte a tavalyi mérleget.) Az Egyetértés Tsz eredménye 595 ezer forint. 1 emlékeikre szükség van1 A két termelőszövetkezetben a kapások és a kalászosok terméseredményei közepesek voltak. Zöldségfélét 83 hektáron termesztettek, ami sajnos a jelenlegi feltételek mellett nem gazdaságos. Hiányzott a munkaerő s a növényápolási és betakarítási munkákat késve végezték ? termékek értéke csökken’ Az állatállománv fejlődése i elmaradt valamivel a terve zettől. bár a tejtermelés át laga — egy tehénre számítv — az országos átlag fölé emelkedett. A termelőszövetkezetek gépesitettségi színvonala nem kielégítő, sok pénzt elvisznek a bérelt gépek. Az 1976. évi munkát az Egyetértés kedvező feltételek mellett kezdte meg. Az Üj Élet pénzügyi gondokkal küzd. Helyzetét változatlanul nehezítik a vezetési, szervezési hibák. Ez feltehetően — eredményeire is hatással lesz. Pedig termékeire feltétlenül szüksége van Miskolcnak, de természetesen a tsz-tagságnak se mindegy, hogy „csinál- hat-e” jó üzletet a piacon a város lakóival. Elismerés az áfésznek A Miskolc és Vidéke Áfész tavalyi forgalma 570 millió forint volt. A szövetkezet tagjainak száma mintegy 11 ezer, kebelében 35 szakcsoNemzetiségei! népművészete Román és szlovák népművészeti kiállítás nyílt tegnap a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A bemutatott népi hímzéseket, díszes asztalterítőket, népviseleti ruhákat, kerámiatárgyakat a főiskola román és szlovák tanszékeinek hallgatói gyűjtötték a nemzetiségek lakta Méhkeréken, Kétegyházán. illetve Tótkomlóson. Kiléphet-e a bíró a pulpitus mögül? Az ítélkezők felelőssége — Nincs abszolút házassági bontóok, és nincs abszolút bizonyíték! A Megyei Bíróság polgári kollégiumának múlt heti ülésén is megfogalmazódott az élet által igazolt alaptétel. Hiszen az esetek jelentős hányadában — a legmeggyőzőbben felsorakoztatott bontóokok ellenére is — kibékülnek a házasfelek, s a legszilárdabbnak tűnő bizonyítékokról is kiderülhet, hogy félreértések és félremagyarázások halmaza. Ez pedig arra utal, hogy a békítő tárgyalásoknak komoly jelentősége lehet a még nem teljesen szétesett, csak időlegesen válságba jutott házasságok bontóperében. Ámde csak akikor, ha a bé- kítés nem formális, nem valamifajta — a bírói pulpitusról elhangzó — „prédikáció”, nem „típus-szöveg”... Bírói pulpitus... A kollégiumi ülés alkalmából a Magyar Jogászszövetség megyei polgárjogi szakosztálya keretében megalakított családjogi, család- és gyermek- védelmi munkabizottságba meghívott pszichológusok és házassági tanácsadó szakemberek vetették fel: nem volna-e mód arra, hogy a békítő tárgyalásokra kevésbé merev külsőségek között kerüljön sor? Magyarán: nem lép- hetnének-e ki a bírói pulpitus mögül a házasság sorsáról döntő bírák, hogy oldottabb beszélgetést folytassanak. akár egy kerékasztalnál, a házasfelekkel? A Legfelsőbb Bíróság képviseletében jelen volt Katona Zoltánná dr.'Soltész Márta véleménve szerint nem megoldhatatlan javaslat volna ez. Nálunk ugyanis semmiféle kódex sem írja elő, hogy milyen külsőségek között tartsák bíróságaink a tárgyalásokat. A jelenlegi gyakorlat — kialakult szokás. Tulajdonképpen nincs akadálya hát az „újításnak”. Más kérdés persze, hogy túlterhelt túráink hogyan győznék az időigényesebb beszélgetéseket? Felvetődött — s megfontolásra érdemes a téma —, hogy vajon nem kellene-e bontóperi tanácsadót szervezni? Nem jogi tanácsadásra gondoltak a javaslattevők, hanem olyan — akár társadalmi — intézményre, amelynek tagjai a házasélet buktatóinak konkrét okaira, a család széthullásának következményeire hívnák fel a válságba jutott házasfelek figyelmét, s megtanítanák őket arra, hogyan menthetik meg a közösen épített életüket. A törvény a bírákat hatalmazza fel arra, hogy döntsenek az eléjük került házasságok sorsáról. Éppen ezért a bíróság a belső meggyőződése szerint bont, vagy utasítja el a bontókeresetet. Még az egyező akaratnyilvánítással — köznapi megfogalmazással: a közös megegyezéssel — kért házassági bontóperek esetében Í6 így van ez. — Nem egyszerűen a „postaládája” vagyunk a felek szándékának. A megegyezés valóságáról, a szándék '-igazi kölcsönösségéről is meg kell győződni. Csakis így tölthetjük be család- és gyermekvédelmi funkciónkat. Tavaly több mint 25 ezer házasságot bontottak fel az országban, 16 ezer gyermek sorsa dőlt el. Nem csekély hát a felelősségük a döntő- biráknak, amikor meg kell ítélniük: mikor szolgálják jobban a gyermek érdekét? Mert amennyire igaz; a gyermeknek nem érdeke, hogy egy szülő nevelje, vagy nevelőszülő mellett nőjön fel, annyira nem érdeke az sem, hogy elviselhetetlen családi légkörben éljen. Sarkalatos kérdése a bontóperek túlnyomó többségének, hogy melyik szülőnél helyezzék el a gyermeket, a gyermekeket. Már csak azért is, mert akinél a gyermek marad, azé a lakás is. Bíróságaink egységesen azt vizsgálják: melyik házasfél alkalmasabb a gyermeknevelésre, melyiknél garantált, hogy testi és lelki egészségben nő fel. Olyannyira döntő ez a szempont, hogy nem ritkán előfordul: a házasság felbontására okot adó házastársnál helyezik el a gyermeket, mert gondozására, nevelésére ő az alkalmasabb. A bíróságok ugyanis különbséget tesznek az együttélés megszakadására vezető magatartás és a gyermek nevelésére való alkalmatlanság között. És ebben nincs pardon. Még a közös kérelemre alapított bontás esetében is — amikor a házasfelek megállapodnak a gyermek elhelyezésében! — vizsgálni kell: valóban megfelel-e a- gyermek érdekének az egyezség, S ha nem, a bíróság dönthet másként is! A közös megegyezéssel indított házassági bontóperekkel kapcsolatban egyébként is az az álláspont alakult ki: ha a felek egyezsége bármiben is törvénysértő, a bíróság azt nem szentesítheti! RADVÁNYI ÉVA port működik, amelyek saját szükségletük megtermelése mellett jelentős mennyiségű árut értékesítenek a szövetkezet útján. A szövetkezet összforgalma egyetlen év alatt 15,6 százalékkal növekedett. A siker többek között a termelékenység javulásával, az árukészlet gyors forgási sebességével, a kiegyensúlyozott pénzügyi helyzettel és a iobb vezetéssel magyarázható. Dicséretes, hogy a szövetkezet segítséget ad a háztáji kisállat- és a sertéstartóknak. Éppúgy dicséretes, hogy tervezik az olcsó áruk értékesítési arányának növelését. Az áfész kétségtelenül jól munkálkodik a város ellátása érdekében. Nagy a szóródás A Miskolcon működő ipari és szolgáltató szövetkezetek termelése és bevétele valamivel a városi átlag alatt fejlődött az elmúlt évben. A teljesítményekben elég nagy a szóródás. A legdinamikusabban a textilkonfekció, a háziipari és a bőröndös szövetkezetek fejlődtek- A vasipari, az asztalos, a szűcs és a nőiszabó szövetkezetek teljesítménye a vártnál kisebb lett, mert visszaesett az export, gyakori a rendeléshiány s nehezebb az értékesítés. A többi szövetkezet termelése a korábbi évhez hasonló volt. Lényegesen nőtt a lakossági szolgáltatás mennyisége az asztalos, a kárpitos és a viz- vezetékszerelő szövetkezeteknél. Más szakipari ágakban viszont (pl. építőipar, ruházat) nincs fejlődés, holott a lakosság igényelné a szolgáltatást. Érthetetlen továbbá — az iménti szükségleteket figyelembe véve —. miért esett vissza a villamosipari és a cipész szövetkezet szolgáltatása ... Az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései március 31-ével véget értek, hasznos tapasztalatokkal zárultak. Megbeszélték a fejlődés újabb lehetőségeit tudván: Miskolc lakóinak szüksége van az ipari szolgáltatásokra. 4 mi a laliossáonak kell Évről évre dinamikusan emelkedik a termelési érték a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. Míg 1970-ben 50 millió forintos, tavaly már 85 millió forintos termelési értéket értek el Ebben jelentős szerepe van a gépi beruházásoknak, hiszen a vállalatnál mindig keresik az újat. a jobbat. Az V ötéves tervidőszakban nem kis feladatok várnak a kollektívára. Évente 8 százalékos termelésnövekedést szeretnének elérni, ami azt jelenti, hogy az idén már 90 millió forintot meghaladó értéket fognak termelni. Ehhez minden bizonnyal hozzásegíti őket a termékszerkezet-váltás: elsősorban az egvre keresettebb lakossági, háztartási cikkeket kívánják gyártani.
