Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

Tenni a lakóhelyünkért # A vasszerkezeti vázakat zsaluzzák, majd betonnal töltik meg a Gömöri felüljáró épít­kezésén. Tíz sorban egymásmelleit öt-öt tartópillért állítanak, melyek egyenként 2,4 köb­méter, nagy szilárdságú betont tartalmaznak. (Solymos felv.) Épül •• •• • a bomon felüljáró Február közepe óta bosszankodunk. Tesszük, mert a Gömöri felüljáró építésé­nek megkezdése óta lényegesen lassúbb a forgalom a Bajcsy-Zsilinszky úton, — sokszor az Ady-hídnál, illetve az Augusz­tus 20. strandfürdő előtt ér véget a ko­csisor —, ám ugyanakkor örülünk is, hi­szen városunk egy 100 millió forintos műtárggyal lesz gazdagabb. Ha elkészül, nem kell már sorakozniuk a gépjármű­veknek a Gömöri pályaudvar előtyi ke­reszteződésben, a 10 percen túl is zárva tartható sorompó csak kellemetlen emlék marad. S a felüljáró csak első fázisa egy nagy szabású munkálatnak, amely a Bú­za téri — a városban talán a legbaleset- veszélyesebb — kereszteződés forgalmi átalakításával, a gyalogos-aluljáró meg­építésével folytatódik, s az északi teher­mentesítő út elkészültével fejeződik be. Ha elkészül e nagyszerű beruházás, gyor­sabb, lüktetőbb lesz a város forgalma, nő az utak áteresztőképessége, s kevesebb lesz a forgalmi dugó is. #: A vasbeton oszlopokat — hogy jobban tartsák a■ nedvességet — jutavászonnal bur­kolják, majd bizonyos időközönként locsol­ják. Képzeletbeli kerekasztal kö­ré hívta tegnap délután a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága a miskolci képviselőnőket, női tanácsta­gokat. a területi pártszerveze. tek és népfrontbizottságok nőfelelöseit. Szuchy Róbert, a HNF városi bizottságának tit­kára köszöntötte a megjelen­teket. majd Kammel Lajos né tartott rövid vitaindító előadást a női tanácstagok és országgyűlési képviselőnők munkájáról. Az ezt követő vitában tizenhatan szólaltak fel. Előítélet már nincs E rövid hírnyi bevezetésben nem írtam le az „értekezlet” szót, s tettem ezt szándéko­san, hiszen lényegesen más­ról volt szó. mint egyszerű munkaértekezletről. Szuchy Róbert mondotta: „Találko­zási fórumot akartunk te­remteni, párbeszédet kezde­ményezni a közélet különbö­ző területein dolgozó, de még­is azonos gondokkal bajlódó asszonyoknak, lányoknak.” A tizenhat hozzászólás jelzi: ez a fórum megteremtődött. Kammel Lajosné — többek között — arról szólt, hogy a tanácstagok, a képviselők fe­lelőssége az utóbbi öt évben megnőtt. A munka nehezebb, összetettebb. És később a be­szélgetésben is megfogalma­zódott: ma már nem elég egy szűk terület gondjait is­merni.. A csoport, a város, a népgazdasági érdekek egyez­tetése a tervek ismeretét, s az információk rendszerezését igényli mindenkitől. Szó esett a vitában a ta­nácstagok tekintélyéről, s egyértelmű volt a vélemény: tekintélyt az eredmények ad­nak. s ebben nincs különb­ség hogy férfi, vagy női ta­nácstagról van-e szó. A köz­életet élő nő ma már nem ritkaság, a női tanácstagok­nak. képviselőknek előíté­letekkel nem kell megküzde. niök. Ám mégis asszonyok be­szélgettek, kis túlzással azt mondhatnám, hogy a város ..háziasszonyai”. ' Óvodákról, játszóterekről, iskolákról, ke­reskedelmi ellátásról. Jobbá­ra azokról a témákról, ame­lyeket legjobban a nők is­merhetnek. Szövelsé«eseket kell találni Többen is hangoztatták: eredményeket elérni csak úgy lehet, ha a képviselő, a tanácstag megtalálja a maga természetes szövetségeseit, a területi pártszervezetek nőfe­lelőseit, a körzeti népfront­bizottságokban dolgozó nő­ket. S ugyanígy: megtalálják és szervezetté teszik a kap­csolatot a Vöröskereszt szer­vezeteivel, a fiatalokkal. Lé­nyegében arról volt szó, hogy életünk egyharmadát töltjük csak a munkahelyen, kéthar­madát ott, ahol lakunk. A munkahelyéért pedig szinte mindenki hajlandó vállalni, tenni. Jól csak akkor érez­hetjük magunkat ebben a városban, ha megtanulunk a lakóhelyünkért is tenni. En­nek érdekében a lakóbizott­ságok tehetnének igen sokat, ha a jogaiknak, lehetősége­iknek megfelelően dolgozná­nak. ha ők maguk keresnék a tanácstagokat, nemcsak gondokkal, hanem ötletekkel, javaslatokkal is. A dunaújvárosi példa Elhangzott a beszélgetés­ben a dunaújvárosi példa: ott a lakótelepek védelmében a lakótelepeken élő gyerekek­ből szerveztek kis közössége­ket, akik védik a parkot, a játszóteret. Az eredmény: Dunaújváros alig költ parkok javítására, elrontott játékok rendbehozatalára. Ahhoz, hogy valaki Mis­kolcon megpróbálkozzék meg­honosítani a dunaújvárosi példát, nem kell tanácstag­nak lenni. Elég miskolcinak, várost szerető embernek len­ni. Hogy hányán válnak ilyenné, az már a tanácsta­gokon is múlik. A két és fél órás vita után valaki azt mondta, hogy „de jól kibeszélgettük magunkat”, A fórumot megszervezni ez­ért az egy mondatért is meg­érte volna... (bartha) Környezelismerel, 1 *s I 4 fc Ilii A környezetvédelemmel és annak oktatási kérdéseivel foglalkozó szakemberek nagy érdeklődéssel tekintenek az 1982-ben belépő új tantárgy, az általános iskolai V. osz­tályos környezetismeret elé. (Ilyen tárgy az általános is­kola alsó tagozatában jelen­leg is van.) Az V. osztályos környezetismeret a jelenlegi élővilág és földrajz „helyét” foglalja majd el, heti három órában. A tárgy feladata, hogy az élettani sajátossá­goknak megfelelően tovább­fejlessze az alsóbb osztályok­ban megszerzett természettu­dományos alapismereteket, képességeket és a neveltségi szintet. Oktatásának legfőbb módszerei a különböző tevé­kenységformák, a „felfedez- tetés”, a cselekedtetés lesz­nek. Nincs víz, tevés a hely a fürdőben A Diósgyőri Gépgyár H- egységének dolgozói többször elpanaszolták már különbö­ző fórumokon a fürdőjükkel kapcsolatos gondokat. Mű­szakváltáskor a kicsiny, kor­szerűtlen helyiségben nem tudnak időre elkészülni a vidéken lakóit, s így lekésik az autóbuszt. Ráadásul a fürdőben többnyire nem fo­lyik sem a meleg, sem a hi­deg víz. A gyáregység veze­tői most ígéretet tettek, hogy kivizsgálják a panaszt, s mielőbb megszüntetik az okát. Újak születnek, régiek avulnak... Mekkora a niaqyar nyelv szókincse!1 A nyelvészeknek gyakran felteszik a kérdést: hány szó alkotja a magyar nyelvkin­cset? A pontos válasz meg­adása nem könnyű, hisze a nyelv állandó mozgásban változásban van: új 6zavak születnek, régiek avulnaK kopnak ki a használatból. Különböző sajátos csoport jai is vannak szókészletünk nek: például a tájszavak, a szakkifejezések. Kérdés, hog' ezek figyelembe vehetők-e az összesítésnél, hiszen a köz nyelvben nem használatosak A válaszadáshoz a szótá­rak szókészletéből lehet ki­indulni, ha viszonylag pon­tos számot akarunk kapni. Kétnyelvű nagyszótáraink megközelítően 230 000 ma­gyar szó idegennyelvi meg-, felelőit tartalmazzák. Ennél jóval több, kereken félmillió magyar szó gyűlt össze az akadémiai nagyszótár készü­li kiadásához. A hatalmas szókészlet azonban csak ,i magyar irodalmi alkotások ban szereplő szavakat tar­talmazza. Ha ehhez hozzá­számítjuk a gyűjtésben nem szereplő tájszavak, szakki­fejezések igen tekintélyes tö­megét — számos'szakíró egy­behangzó véleménye szerin* - egymilliós számot kapunk Az egyén természetesen en­nek a tengernyi szónak egy igen kis részét ismeri és még kisebb részét használja. Egy 14 éves gyermek isme­rete 6—7000 szóra terjed, egy átlagos műveltségű felnőtt 50—60 000 sz»t is ismerhet, de ennek csak az ötódét használja aktiv szókincsként. A szép és változatos magyar beszéd példaképei. Arany ,'á- nos munkái 27—28 ezer szót tartalmaznak, a temérdek Tokai-kötet 30 ezer szó va­riálásával íródott. (Párhuzam a világirodalomból: Shakes­peare 24 000 szóval élt mű­veiben, Victor Hugo 28 000- rel.) Még egy adat összefoglaló sül; a nyelvi szakirodalom szerint valószínű, hogy az egész társadalom ténylegesen használt szókincse — most már minden nyelvi réteget beleértve — több százezer szóra tehető. Cs. B. Sxőlőmíves brigád, Rákóczi nevével Rákóczi fejedelem szüle­tésének 300. évfordulója al­kalmából természetesen a nevét viselő brigádok or­szágszerte fokozottabban az érdeklődés középpontjába kerülnek ebben az évben. Különösen így van ez törté­nelmi borvidékünkön. Tokaj- Hegyalján. itt is elsősorban a borkombinát szőlőföldjein. Amint a borkombinát sá­toraljaújhelyi központjában megtudtuk, a földeken, mű­helyekben, pincékben össze­sen nyolc olyan brigád dol­gozik, amelyik a Rákóczi nevet vette fel. Tóth Zoltán, az I. sz. kerület vezetője különösen a Megyer-hegyi szőlőben dolgozó szocialista brigád munkájáról beszélt nagy elismeréssel. Elmon­dotta, hogy a Götz Antal ve­zetésével működő brigád — készülve a fejedelem szüle­tésének 300. évfordulójára — már az elmúlt évben'úgy dolgozott, hogy méltóvá vál­jék e történelmi név viselé­sére. De meg is feleltek a velük szemben támasztott kívánalmaknak, mert az 1975-ös szőlőtermelési tervü­ket 164 százalékra teljesítet­ték, és olyan takarékosan gazdálkodtak a területükre kiszabott költségekkel, hogy üzemi eredményüket még ennél is magasabbra, 231 százalékra tudták emelni. A vezetés: tudomány Azok a másfél évtizeddel ezelőtt hangoztatott érvek me­lyek a vezetéselmélet oktatásának fontosságát, szükségszerű­ségét^ hangsúlyozták, a kezdeti időkben nem találtak egyér­telmű helyeslésre. Ma már senki sem vitatja, hogy a vezetés: tudomány, melynek egységes elveken alapuló oktatása el­engedhetetlen. A vezetők rendszeres továbbképzése, az után­pótlás tervszerű, céltudatos kiválasztása és nevelése elsőrendű népgazdasági feladat. Borsod e tanfolyamok elindításában, s a képzésforma hatékonyságának növelése érdekében — az Országos Veze­tőképző Központ irányítása és a megyei pártbizottság támo­gatása mellett — úttörő szerepet vállalt. Éppen 15 éve ennek. „A vezetés: termelőtevékenység. A vezetés színvonalának, minőségének javítása lényegében éppen olyan hatású, mint a termelőeszközök és a közvetlen anyagi termelést végző munkások munkája hatékonyságának fokozása: növeli a munka társadalmi hatékonyságát. A korszerű vezetéshez — a vezetői személyi adottságok feltételezése mellett — kétféle vezetői ismeretanyag szükséges. Egyfelől: alapos gazdasági ismeretek, másfelől speciális vezetői ismeretek. A vezetésel­mélet ma már önálló tudománnyá vált. Ez utóbbi magába foglalja a szakmai ismereteknek a Vezetői döntések útján történő realizálását is.” így fogalmazott a megyei pártbizottság. A kezdeményező a Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tanszéké­nek tudományos bázisára épülő Borsodi Vezető és Szervező Iskola volt. Ma is érvényesek ezek a célkitűzések. Az eddig elért eredmények egyértelműen bizonyítják e tanfolyamok létjogosultságát és szükségességét. A további feladat sem csekély: az elméletben elsajátítot- takat kell áttenni a gyakorlatba. Népgazdaságunk a vezetői kultúra és a gazdasági hatékonyság további erősödését várj» és igényli. (latöl A város háziasszonyai /

Next

/
Thumbnails
Contents