Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-10 / 86. szám

Nyolcvanhárom címer Gólya és kétfarkú oroszlán Kancsal reflektorok Két oka lehet, hogy nem kap gutaütést az esti országúton a gépjárművezető. Vagy hihetetlenül türelmes, vagy maga is a többség vétkében ludas ... A kancsal reflektorokról van szó, amelyek olyannyira sza­porodóban vannak, mintha rendelet írná elő: csakis felemás fényerősségű lámpákkal közlekedhetnek gépkocsijaink. A napokban már puszta kíváncsiságból számláltam össze egy tízkilométeres útszakaszon, hogy vajon hány szembejö­vőnek bandzsít a világítása, Az eredmény: 146 személygép­kocsi és teherautó közül 98 hibás lámpával kacsintgatott. Én még emlékszem rá: öt-hat évvel ezelőtt a közlekedés­rendészet heteken keresztül tartott reflektorellenőrzést a me­gye orszagútjain. Magam is beleestem a „szórásba” akkor, s bár megijedtem', hogy ugrik a betétlap, azóta is hálásan em­legetem. Ugyanis ott az országút egy félreeső helyén beállí­tották — az előírásnak megfelelően — járművem lámpáit. (Ellestem fortélyát, ma már magam is meg tudom csinálni.) » Őszintén kívánom, legyen végre újra ilyen ellenőrzés. Ha másért nem, hát a vakság megelő^ő^őre meghirdetett egész­ségügyi világnan tiszteletére• * R. É. # A Finommechanikai és Elektromos Műszergyártó Szövet­kezet kutatócsoportja négyéves munkával kikísérletezett egy olyan, számítógéppel is összeköthető berendezést, amely úszó­versenyek időmérésére alkalmas. A Delfin—8 nevű berende­zés már több úszóversenyen bemutatkozott. A berendezés a részidőket, majd a végeredményt nyomtatásban közli, így a verseny jegyzőkönyvéül is szolgál. Az új időmérő berende­zéssel több versenyuszodát szerelnek fel a Szovjetunióban, nálunk pedig elsőként a Császár uszodában alkalmazzák. Mint egy Verne-regényben Jégtábla volt a hírhozó Nem mindennapi külde­ményt kézbesített a postás a leningrádi sarkkutató intézet munkatársainak. A külde­mény feladója egy grönlandi falusi iskola néhány tanuló­ja, akik a csomaghoz mellé­kelt levélben leírták, hogy a küldeményt egy partra sod­ródott jégtáblán találták meg. Amikor a ládát felbontották abban a szovjet sarkkutatók leveleit és térképeit, vala­mint az „Északi sark—19” úszóállomás emblémáját ta­lálták meg. A láda több mint hatesz­tendős utazásának története a következő: 1969 novembe­rében az Északi sark—19 úszóállomás munkatársai egy hatalmas jégtáblán teleped­tek le. A jégtábla akkora volt, hogy még egy nagyvá­ros is elfért volna rajta. 1970. január 4-ről 5-re virradó éj­jel azonban baj történt: a jégtábla több darabra sza­kadt. Az egyik ilyen letört jégtábla „szállította” a grön­landi partokhoz a szovjet sarkkutatók leveleit és tér­képeit tartalmazó faládát. * jjí Kecskemét szimbóluma zsokra díszítő ábrát. Ezért is pajzs-alakú minden magyar város címere. A miskolci címert a város három folyóját (Sajó, Hejő, Szinva) jelképező három kék vonal osztja ketté. A felső, vörös mezőben az azbeszt­ruhás munkás az iparváros­sá válást jelzi, az alsó fehér mező a város egykori pe­csétjének ábráit őrzi. A fo­lyók szimbóluma gyakori a városcímerekben. Gondol­junk Győrre, a három folyó városára, vagy a többi, Du­na, Tisza menti városra. A jó címer olyan, mint az epigramma. Rövid, jellemző és csattanós. Kecskemét cí­merében kecske ágaskodik, a szarvasiban szarvas szökell. A karcagit zöld mezőben fe­hér bárány díszíti, a kalo­csait csőrében kígyót tartó gólyapár, a hatvanit kétfar­kú, a hatalmat és az erőt jelző, vörös botot tartó orosz­lán ékesíti. Régi állatmotí­vumot őriz a gödöllői ezüst pelikános címer, csakúgy, mint a gyöngyösi farkasos városi címer. Miskolc város eitlere Az már csak természetes, hogy a makóiak hagymát, a tatabányaiak bányászlámpát, a sátoraljaújhelyiek szőlpt, az ózdiak három kohót, a mohácsiak három kardot rajzoltattak címerükbe ... Az egyébként szakmai- elő­képzettség nélkül is megál­lapítható, hogy a városcíme- reink uralkodó színe a kék, de meglepően sok az arany és az ezüst. Üj címereink leggyakrabban előforduló motívuma a vörös csillag. A címerekről, zászlókról annyit kell még tudni, hogy használatuk nagyon széles körű. A vonatkozó rendelke­zések szerint helyi címer használható a tanácsülés meghívóin, a tanács külön­böző szerveinek szerződésén, díszoklevelén, az idegenfor­galmi propagandában, s a ta­nácsi vállalatok emblémája­ként. B. I. ★ A debreceni címerben a főnixmadár a megújhodást jelképezi Halvan ppdaQÓgus négy napja Uszólecke, úszóknak Oktatási törvényünk előír­ja, hogy már az általános is­kola 2. osztályától meg kell tanítani a gyerekeket úszni. A fiatalok egészséges fejlő­déséhez nagyon fontos len­ne, hogy otthonosan mozog­janak a vízben és rendsze­resen járjanak uszodába. Nem valami vigasztaló az a statisztikai adat. mely sze­rint hazánk lakosságának mindössze 8—12 százaléka tanult meg úszni. A borsodi adatok még az országos át­lagnál is rosszabbak: száz közül csak hatan tudnak úszni. Emiatt a versenyzők- utánpótlására nincs nagy le­hetőség. (Összehasonlítás­képpen: az NDK-ban a la­kosság 60 százaléka tud úsz­ni, ami e sportágban aratott sikereiken is meglátszik.) Fo­kozott figyelmet kell tehát fordítani az úszás tanításá­nak javítására. A tavaszi szünetben 60 pedagógus vesz részt azon a négynapos továbbképzésen, ahol két szakképzett oktató, Kóródi János és Kovács Ber­talan vezetésével új oktatási módszereket ismernek meg. Tanárok, tanítók és óvónők jöttek el Miskolcról és a megyének azokról a vidékei­ről, ahol több a lehetőség az úszás tanítására. Közöttük nem mindenki testnevelés szakos. A gyakorlati bemu­tatók után, kiszállva az Au­gusztus 20. strandfürdő vi­zéből, a selyemréti iskola padjaiban még elméleti elő­adásokat is hallgatnak. A tanfolyam végén kötelező a vizsga. (kerényi) Hazánknak 83 városa van. Nyolcvanhárom címert és zászlót mutat be az a na­pokban megjelent könyv (A magyar városok címerei), amelyet dr. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a bevezetőben joggal nevez­het egyedülállónak, hiszen ilyen összeállítás még nem került forgalomba nálunk. A tízezer példányban meg­jelent reprezentatív kiad­ványt kedvtelve forgathatja az olvasó, s megállapíthatja, hogy címereink szépek és igazak. (A definíció szerint: a helyi címer a település történelmi múltjára és mai jellegzetességeire utaló dí­szítő jelkép, amely azonban nem helyettesítheti a Ma­gyar Népköztársaság címe­rét.) A heraldika (címertan) tudósai szerint először a ko­rai középkorban festettek a fegyverekre, általában a paj­A hűség jutalma Az Építőipari Szállítási Vállalatnál (ÉPFU) az idén 237-en részesültek a törzs­gárda kitüntetés valamelyik fokozatában. Az üzemegység leghűségesebb dolgozói össze­sen több mint 160 ezer forint jutalmat kaptak. Pólusacél Űj termék, az úgynevezett pólusacél üzemszerű gyártá­sát kezdték meg az idén az Úzdi Kohászati Üzemekben. A finomhengermű közép- és finomsorán hengerük, ezt a különleges szelvényt, me­lyet korábban tőkés import­ból szereztek be a villanymo­torokat, önindítókat, dinamó­kat gyártó vállalatok. A melegenhengerelt szel­vényt a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek húzza kész mé­retre, majd az Ikarus gyár szereli be — utólagos meg­munkálás után — autó­buszaiba. Újító kézműioarosok A Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalat technológiai osztályának Zalka Máté bri­gádja egész évre szóló újítási mozgalmat kezdeményezett. Felhívásukban arra inspirál­ják a többi kollektívát, hogy a vállalati eredmények to­vábbi javítása, a technológiai fegyelem szilárdítása és az újra való törekvés jegyében minél több hasznosítható ja­vaslatot adjanak, be. Megmaltoita a számítólép Benevezték a bajnokságba A sárospataki címer há­rom ezüst rózsája az ipart, a mezőgazdaságot és a tudo­mányt jelképezi Nem mindennapi sakk­játszmát szurkolhattak vé­gig a közelmúltban a fekete- fehér bábuk szerelmesei. A rendhagyó partira a Pécsi Tervező Vállalat sakkosztá­lyának bemutatóján került sor a sakkszövetség vezetői és néhány versenyző részvé­telével. A „nagvmester”-jelolt el­lenfél ezúttal egy számító­gép volt, amit Balogh János programozott be, a csapat egyik versenyzőjének. Szabó Józsefnek a lépései alapján. Külön érdekessége volt az eseménynek, hogy a partner szerepére maga Szabó József vállalkozott. A komputer memóriaegy­ségét úgy programozták be, hogy lépésenként két és fél perc „gondolkodási” időt ka­pott. A sakkozó masina eny- nyi idő alatt három lépésre előre volt képes kiszámítani a táblán levő bábuk lépés­variánsait, s ezek közül a legjobbat jelezte. Megkezdődött a parti, és az elektronikus agyú ellen­fél a végjátszmában már tisztelőnyt szerzett, később azonban egy hibás lépés mi­att Szabó József megmattol­ta gépellenfelét. A revansnál úgy progra­mozták át a gépet, hogy az előbbinél hosszabb „gondol­kodási” időt hagytak szá­mára, és visszaállították a vesztést okozó kritikus ál­lást. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult. A szá­mítógép, élve a hosszabb „fejtörési” lehetőséggel, ez­úttal a legideálisabb lépése­ket választotta, s gyors és biztos győzelmet aratott. Ba­logh János, a sakkozó kom­puter konstruktőre benevez­te gépét a Baranya megyei levelező sakkbajnokságba, s a részvételt a szakszövetség el is fogadta. A szakembe­rek véleménye szerint a szá­mítógép játékereje egy jól kvalifikált másodosztályú versenyző tudásával egyen­értékű. Égő tilalomfák Hetek óta ad kesergő témát a magyar sajtónak, rádiónak, tele­víziónak az avarégetésekből származó tüzesetek ismertetése, a károk összegezése, az intelmek és közlemények sora. Megírtuk — mint min­den, az országban megjelenő napilap —, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságával egyetértésben, tűzrakás! tilalmat rendelt el Magyarország egész te­rületére ... És ennek ellenére naponta írjuk azóta is, hogy hol, milyen tűz­esethez kellett riasztani tűzoltóinkat. Hogy például az elmúlt vasár­nap — egyetlen napon! — 37, avarégetésből, szalonnasütésből kelet­kezett tüzet kellett eloltani megyénk tűzoltóinak. A rendőrség, az erdőgazdaság és a tűzoltóság járőrei most már reggel 6 órától este 8 óráig cirkálnak megyeszerte, hogy a tűzrakást tilalom megszegőivel szemben érvényt szerezzenek a rendelkezésnek, legkivált pedig, hogy megóvják erdeink kincsét, fáinkat a pusztu­lástól. Sok száz embert foglalkoztat hát a fel-fellobbanó láng, s úgy tűnik — mégis keveset ahhoz, hogy végre csendben-rendben, a ro­hamkocsik szirénáinak hangja nélkül teljék el akár egyetlen nap is. Mert bár csaknem egy hete él a tűzrakást tilalom, úgy látszik, sokfelé nem tudnak róla. Sajószentpéter szőlőhegyeire se igen jutott el a híre, hiszen szürkületkor — nap-nap után —- lángoló hegyoldal világit a 26-os órszágúton haladók felé, s a falvakban is vígan ont­ják a füstöt a vízelvezetőárkok égő partjai. Bizonnyal nem az egyet­len környék, ahol égnek a „tilalomfák”. Ezek a pusztító lángok szomorú bizonyságai annak, hogy az ál­lampolgári fegyelem korántsem tökéletes. Vagy éppen arra világí­tanak rá, hogy információs rendszerünk „lyukas” valamerre? Netán a visszajelzés hiányzik, amely arról tudósítana: nem csupán üres fenyegetés a tűzrakás! tilalom megszegőinek büntetése? Hogy lám, valóban megfizettetik a kárt mindazokkal, akik fittyet hánynak a rendeletekre! R. E.

Next

/
Thumbnails
Contents