Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
Nyolcvanhárom címer Gólya és kétfarkú oroszlán Kancsal reflektorok Két oka lehet, hogy nem kap gutaütést az esti országúton a gépjárművezető. Vagy hihetetlenül türelmes, vagy maga is a többség vétkében ludas ... A kancsal reflektorokról van szó, amelyek olyannyira szaporodóban vannak, mintha rendelet írná elő: csakis felemás fényerősségű lámpákkal közlekedhetnek gépkocsijaink. A napokban már puszta kíváncsiságból számláltam össze egy tízkilométeres útszakaszon, hogy vajon hány szembejövőnek bandzsít a világítása, Az eredmény: 146 személygépkocsi és teherautó közül 98 hibás lámpával kacsintgatott. Én még emlékszem rá: öt-hat évvel ezelőtt a közlekedésrendészet heteken keresztül tartott reflektorellenőrzést a megye orszagútjain. Magam is beleestem a „szórásba” akkor, s bár megijedtem', hogy ugrik a betétlap, azóta is hálásan emlegetem. Ugyanis ott az országút egy félreeső helyén beállították — az előírásnak megfelelően — járművem lámpáit. (Ellestem fortélyát, ma már magam is meg tudom csinálni.) » Őszintén kívánom, legyen végre újra ilyen ellenőrzés. Ha másért nem, hát a vakság megelő^ő^őre meghirdetett egészségügyi világnan tiszteletére• * R. É. # A Finommechanikai és Elektromos Műszergyártó Szövetkezet kutatócsoportja négyéves munkával kikísérletezett egy olyan, számítógéppel is összeköthető berendezést, amely úszóversenyek időmérésére alkalmas. A Delfin—8 nevű berendezés már több úszóversenyen bemutatkozott. A berendezés a részidőket, majd a végeredményt nyomtatásban közli, így a verseny jegyzőkönyvéül is szolgál. Az új időmérő berendezéssel több versenyuszodát szerelnek fel a Szovjetunióban, nálunk pedig elsőként a Császár uszodában alkalmazzák. Mint egy Verne-regényben Jégtábla volt a hírhozó Nem mindennapi küldeményt kézbesített a postás a leningrádi sarkkutató intézet munkatársainak. A küldemény feladója egy grönlandi falusi iskola néhány tanulója, akik a csomaghoz mellékelt levélben leírták, hogy a küldeményt egy partra sodródott jégtáblán találták meg. Amikor a ládát felbontották abban a szovjet sarkkutatók leveleit és térképeit, valamint az „Északi sark—19” úszóállomás emblémáját találták meg. A láda több mint hatesztendős utazásának története a következő: 1969 novemberében az Északi sark—19 úszóállomás munkatársai egy hatalmas jégtáblán telepedtek le. A jégtábla akkora volt, hogy még egy nagyváros is elfért volna rajta. 1970. január 4-ről 5-re virradó éjjel azonban baj történt: a jégtábla több darabra szakadt. Az egyik ilyen letört jégtábla „szállította” a grönlandi partokhoz a szovjet sarkkutatók leveleit és térképeit tartalmazó faládát. * jjí Kecskemét szimbóluma zsokra díszítő ábrát. Ezért is pajzs-alakú minden magyar város címere. A miskolci címert a város három folyóját (Sajó, Hejő, Szinva) jelképező három kék vonal osztja ketté. A felső, vörös mezőben az azbesztruhás munkás az iparvárossá válást jelzi, az alsó fehér mező a város egykori pecsétjének ábráit őrzi. A folyók szimbóluma gyakori a városcímerekben. Gondoljunk Győrre, a három folyó városára, vagy a többi, Duna, Tisza menti városra. A jó címer olyan, mint az epigramma. Rövid, jellemző és csattanós. Kecskemét címerében kecske ágaskodik, a szarvasiban szarvas szökell. A karcagit zöld mezőben fehér bárány díszíti, a kalocsait csőrében kígyót tartó gólyapár, a hatvanit kétfarkú, a hatalmat és az erőt jelző, vörös botot tartó oroszlán ékesíti. Régi állatmotívumot őriz a gödöllői ezüst pelikános címer, csakúgy, mint a gyöngyösi farkasos városi címer. Miskolc város eitlere Az már csak természetes, hogy a makóiak hagymát, a tatabányaiak bányászlámpát, a sátoraljaújhelyiek szőlpt, az ózdiak három kohót, a mohácsiak három kardot rajzoltattak címerükbe ... Az egyébként szakmai- előképzettség nélkül is megállapítható, hogy a városcíme- reink uralkodó színe a kék, de meglepően sok az arany és az ezüst. Üj címereink leggyakrabban előforduló motívuma a vörös csillag. A címerekről, zászlókról annyit kell még tudni, hogy használatuk nagyon széles körű. A vonatkozó rendelkezések szerint helyi címer használható a tanácsülés meghívóin, a tanács különböző szerveinek szerződésén, díszoklevelén, az idegenforgalmi propagandában, s a tanácsi vállalatok emblémájaként. B. I. ★ A debreceni címerben a főnixmadár a megújhodást jelképezi Halvan ppdaQÓgus négy napja Uszólecke, úszóknak Oktatási törvényünk előírja, hogy már az általános iskola 2. osztályától meg kell tanítani a gyerekeket úszni. A fiatalok egészséges fejlődéséhez nagyon fontos lenne, hogy otthonosan mozogjanak a vízben és rendszeresen járjanak uszodába. Nem valami vigasztaló az a statisztikai adat. mely szerint hazánk lakosságának mindössze 8—12 százaléka tanult meg úszni. A borsodi adatok még az országos átlagnál is rosszabbak: száz közül csak hatan tudnak úszni. Emiatt a versenyzők- utánpótlására nincs nagy lehetőség. (Összehasonlításképpen: az NDK-ban a lakosság 60 százaléka tud úszni, ami e sportágban aratott sikereiken is meglátszik.) Fokozott figyelmet kell tehát fordítani az úszás tanításának javítására. A tavaszi szünetben 60 pedagógus vesz részt azon a négynapos továbbképzésen, ahol két szakképzett oktató, Kóródi János és Kovács Bertalan vezetésével új oktatási módszereket ismernek meg. Tanárok, tanítók és óvónők jöttek el Miskolcról és a megyének azokról a vidékeiről, ahol több a lehetőség az úszás tanítására. Közöttük nem mindenki testnevelés szakos. A gyakorlati bemutatók után, kiszállva az Augusztus 20. strandfürdő vizéből, a selyemréti iskola padjaiban még elméleti előadásokat is hallgatnak. A tanfolyam végén kötelező a vizsga. (kerényi) Hazánknak 83 városa van. Nyolcvanhárom címert és zászlót mutat be az a napokban megjelent könyv (A magyar városok címerei), amelyet dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a bevezetőben joggal nevezhet egyedülállónak, hiszen ilyen összeállítás még nem került forgalomba nálunk. A tízezer példányban megjelent reprezentatív kiadványt kedvtelve forgathatja az olvasó, s megállapíthatja, hogy címereink szépek és igazak. (A definíció szerint: a helyi címer a település történelmi múltjára és mai jellegzetességeire utaló díszítő jelkép, amely azonban nem helyettesítheti a Magyar Népköztársaság címerét.) A heraldika (címertan) tudósai szerint először a korai középkorban festettek a fegyverekre, általában a pajA hűség jutalma Az Építőipari Szállítási Vállalatnál (ÉPFU) az idén 237-en részesültek a törzsgárda kitüntetés valamelyik fokozatában. Az üzemegység leghűségesebb dolgozói összesen több mint 160 ezer forint jutalmat kaptak. Pólusacél Űj termék, az úgynevezett pólusacél üzemszerű gyártását kezdték meg az idén az Úzdi Kohászati Üzemekben. A finomhengermű közép- és finomsorán hengerük, ezt a különleges szelvényt, melyet korábban tőkés importból szereztek be a villanymotorokat, önindítókat, dinamókat gyártó vállalatok. A melegenhengerelt szelvényt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek húzza kész méretre, majd az Ikarus gyár szereli be — utólagos megmunkálás után — autóbuszaiba. Újító kézműioarosok A Borsod megyei Kézműipari Vállalat technológiai osztályának Zalka Máté brigádja egész évre szóló újítási mozgalmat kezdeményezett. Felhívásukban arra inspirálják a többi kollektívát, hogy a vállalati eredmények további javítása, a technológiai fegyelem szilárdítása és az újra való törekvés jegyében minél több hasznosítható javaslatot adjanak, be. Megmaltoita a számítólép Benevezték a bajnokságba A sárospataki címer három ezüst rózsája az ipart, a mezőgazdaságot és a tudományt jelképezi Nem mindennapi sakkjátszmát szurkolhattak végig a közelmúltban a fekete- fehér bábuk szerelmesei. A rendhagyó partira a Pécsi Tervező Vállalat sakkosztályának bemutatóján került sor a sakkszövetség vezetői és néhány versenyző részvételével. A „nagvmester”-jelolt ellenfél ezúttal egy számítógép volt, amit Balogh János programozott be, a csapat egyik versenyzőjének. Szabó Józsefnek a lépései alapján. Külön érdekessége volt az eseménynek, hogy a partner szerepére maga Szabó József vállalkozott. A komputer memóriaegységét úgy programozták be, hogy lépésenként két és fél perc „gondolkodási” időt kapott. A sakkozó masina eny- nyi idő alatt három lépésre előre volt képes kiszámítani a táblán levő bábuk lépésvariánsait, s ezek közül a legjobbat jelezte. Megkezdődött a parti, és az elektronikus agyú ellenfél a végjátszmában már tisztelőnyt szerzett, később azonban egy hibás lépés miatt Szabó József megmattolta gépellenfelét. A revansnál úgy programozták át a gépet, hogy az előbbinél hosszabb „gondolkodási” időt hagytak számára, és visszaállították a vesztést okozó kritikus állást. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult. A számítógép, élve a hosszabb „fejtörési” lehetőséggel, ezúttal a legideálisabb lépéseket választotta, s gyors és biztos győzelmet aratott. Balogh János, a sakkozó komputer konstruktőre benevezte gépét a Baranya megyei levelező sakkbajnokságba, s a részvételt a szakszövetség el is fogadta. A szakemberek véleménye szerint a számítógép játékereje egy jól kvalifikált másodosztályú versenyző tudásával egyenértékű. Égő tilalomfák Hetek óta ad kesergő témát a magyar sajtónak, rádiónak, televíziónak az avarégetésekből származó tüzesetek ismertetése, a károk összegezése, az intelmek és közlemények sora. Megírtuk — mint minden, az országban megjelenő napilap —, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságával egyetértésben, tűzrakás! tilalmat rendelt el Magyarország egész területére ... És ennek ellenére naponta írjuk azóta is, hogy hol, milyen tűzesethez kellett riasztani tűzoltóinkat. Hogy például az elmúlt vasárnap — egyetlen napon! — 37, avarégetésből, szalonnasütésből keletkezett tüzet kellett eloltani megyénk tűzoltóinak. A rendőrség, az erdőgazdaság és a tűzoltóság járőrei most már reggel 6 órától este 8 óráig cirkálnak megyeszerte, hogy a tűzrakást tilalom megszegőivel szemben érvényt szerezzenek a rendelkezésnek, legkivált pedig, hogy megóvják erdeink kincsét, fáinkat a pusztulástól. Sok száz embert foglalkoztat hát a fel-fellobbanó láng, s úgy tűnik — mégis keveset ahhoz, hogy végre csendben-rendben, a rohamkocsik szirénáinak hangja nélkül teljék el akár egyetlen nap is. Mert bár csaknem egy hete él a tűzrakást tilalom, úgy látszik, sokfelé nem tudnak róla. Sajószentpéter szőlőhegyeire se igen jutott el a híre, hiszen szürkületkor — nap-nap után —- lángoló hegyoldal világit a 26-os órszágúton haladók felé, s a falvakban is vígan ontják a füstöt a vízelvezetőárkok égő partjai. Bizonnyal nem az egyetlen környék, ahol égnek a „tilalomfák”. Ezek a pusztító lángok szomorú bizonyságai annak, hogy az állampolgári fegyelem korántsem tökéletes. Vagy éppen arra világítanak rá, hogy információs rendszerünk „lyukas” valamerre? Netán a visszajelzés hiányzik, amely arról tudósítana: nem csupán üres fenyegetés a tűzrakás! tilalom megszegőinek büntetése? Hogy lám, valóban megfizettetik a kárt mindazokkal, akik fittyet hánynak a rendeletekre! R. E.
