Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

/ 3^ Vigyázat, magasfeszültség! A betűk a próbateremben. Fényszerelók • Örökzöld színes neon • JNem Miskolc a legigényesebb • lieklámtnűhelv A téma — a neonreklám — nem hever az utcán, de színétől függetlenül örökzöld. A nyelv játéka, hogy egyet­len szótag vagy betű hibája más értelmet adjon a fel­iratnak. Láttuk már az ide­gen nyelvű könyvesbolt fény - reklámját idegen .. elvű könyvesboltként, a vásár- csarnokot sárcsarnokként... Természete szerint ki bosz- szankodik, ki nevet, de egy­ben megegyezünk: a kivilá­gított, színes feliratokkal gazdag városképet mindenki szereti, még az újságíró is, aki örökzöld témaként me­séli el furcsaságait. — Még mielőtt beszélgetni kezdenénk — mondta Jakó István, a GELKA miskolci neönüzemének helyettes ve­zetője —, hadd mondom el gyorsan: ahogyan egy autót karbantartani, gondozni kell, ugyanúgy a fényreklám is karbantartást igényel. Elég egy lepergő vakolatdarab és a rövid- és kötöttáru szak­üzletből „rövid, és kötött ár szaküzlet” lesz. Ezekért nem mi felelünk. Kijavítjuk, ha megrendelik... Járunk He-, vesbe, Borsodba, Nógrád és Szabolcs megyébe, dolgozunk Pesten, most Csehszlovákiá­ban ... Negyvenen vagyunk az üzemben. Havonta negy­ven javítást, százötven fel­irat-karbantartást végzünk. — Az új reklámok? — Ebben a hónanban hét új lesz. Van úgy, hogy tiz- tizenkettö. A városkép szempontjából semmiképpen sem mindegy, hogy milyen egy felirat, de hogyan alakul, amíg olyan lesz, amilyen? — Bejön a megrendelő. Elmondja, hogy mit szeret­ne. Mi megnézzük. Több vázlatban elkészítjük a ter­vet, a megrendelő választ, mi építési engedélyt ké­rünk ... (Nem glossza éz, de le­írom : a tervezés néhány nap, a terv engedélyezése után egy 200 ezer forintos munka szerelése két hét. Az építési engedély megszerzése sze­rencsés esetben kettő, nem­ritkán hat hónap). — Ha gyorsabb lenne? — Mi örülünk annak, hogy építési engedély is kell, hi­szen egészen más fényrek­lámot tervezni egy modern lakótelephhez, mint Egerben egy műemlék épülethez. Ami az egyik helyen szép, az a másik helyen lehet giccs is. — Beszélgettünk egriek­kel. Azt mondják, az a vá­ros este szebb. — Mi is sokat dolgozunk Egerben... — A kazincbarcikaiak azt mondják, hogy este nagyvá­ros Barcika ... ? — Ott központi kérdés a reklám ... — Nyíregyházát láttam ... — Az a város szereti ön­magát ... A fenti párbeszéd se kí­ván glossza lenni, ám hadd idézzem Bauernfeind Béla grafikust: — Amióta az üzem meg­alakult, itt dolgozom. Van valami nagyon szép abban, hogy az ember papírra fo­galmaz, s a városkép része­ként látja viszont ugyanazt. Legjobb új városnegyedek­ben dolgozni. Nagyon szép műemlékre fogalmazni Eger­ben, a sajátos hangulatú Ka­„Miskolcért” elismerő oklevél Kitünteteti szocialista brigádok Mint arról már hírt ad­tunk, a városi tanács — a vb és a városi társadalmi munkabizottság javaslata alapján — az 1975-ben vég­zett, kiemelkedő városfej­lesztő és városszépítő társa­dalmi munkáért „Miskol- cért” elismerő okleveleket adományozott. A kitüntetést az alábbi szocialista brigá­dok kapták meg: A Borsodi Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság LÄEV «fjemének Lenin szocialista brigádja; a Miskolc városi Távközlési üzem Ericsson szocialista brigádja; a Ce­ment- és Mészművek Mis­kolci Cementipari Gépjavító Vállalatának Szamuely Ti­bor szocialista brigádja; a DIGÉP Asztalos szocialista brigádja; az LKM Nagyol­vasztó szocialista- brigádja; a MÁV Miskolci Járműjavító Üzeme Kandó Kálmán szo­cialista brigádja; a /Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára Nógrádi Sándor szo­cialista brigádja; a Miskolci Postaigazgatóság 10. sz. pos­tahivatalának Szikra szocia­lista brigádja; a MIK Op- rendek Sándor szocialista brigádja és a December 4. Drótművek November 7. szo­cialista brigádja. A kitüntető okleveleket a brigádok a vállalati ünnep­ségen kapták, illetve kapják meg. A DH várospolitikai jfc Betűk, amikor még csak tervek. A modell egy az egy arányban készül... (Kerényi László felvételei) zincbarcikához találni meg­felelőt . ., , / — Miskolc? — Az utóbbi időben talán jobb, de itt még mindig in­kább cégfeliratot kérnek, mint reklámot... Jártunk a műhelyekben, csodáltuk a rajzot mintázó üvegcső hajtását, beszélget­tünk a reklám-divatokról, egy közelmúltban vetített útifilmről, amely Tokiót mutatta. — Gyakorlatilag a fény­játéktól a legmodernebbig mindent meg tudunk csinál­ni — mondta Jakó István. Tavaly hétmillió forint érté­kű munkát végeztünk. Re­mélem, ahogy Miskolc vál­tozik, úgy fog változni a miskolciak igényessége is, hiszen ez az ország második legnagyobb városa ... Nappal? Este? Reggel is, délben is, este is, de estén­ként ez nem nagyon látszik. (bartha) A bérlő megy, a lakás marad Érdekes kérdéssel fordult várospolitikai fórumunkhoz Hilóczki Tibor Győri kapui lakos. Az iránt érdeklődik, hogy mi a teendője a bérlőnek minőségi lakáscsere esetén. Pon­tosabban: milyen munkálatokat (festés, mázolás, vízcsap­csere stb.) kell neki elvégeztetni, mielőtt régi otthonából az újba költözik? Mielőtt e kérdésre választ adnánk a MIK, illetve a la­káshivatal illetékeseinek tá­jékoztatása alapján, érdemes egy kicsit elgondolkozni afö­lött, hogy sok, vagy kevés-e a lakáscsereigény. Kinek 'ut a kisméretű ? A lakáshivatal szerint egy­re több. Mi azonban meg­kockáztatjuk azt a véleményt, hogy ha még több lenne, az sem volna baj. Meg is indo­koljuk, miért mondjuk ezt. Köztudomású, hogy a laká­sok átlagos alapterülete 53 négyzetméter; ehhez kell tar­tania magát a tanácsnak. Az adott kereten belül tehát sok kisméretű lakást kell építeni ahhoz, hogy több gyermekes családok számára is alkalmas, tágas otthonok készüljenek. A kisméretű (példáül más­fél szobás) lakást viszont nem szívesen fogadja el a fiatal házaspár, ha több gyer­meket tervez, mert a minő­ségi lakáscserét lebonyolítani nem könnyű dolog. A korábbi gyakorlat az volt, hogy ha valaki nem fo­gadta el az igényeinek mini­málisan megfelelő otthont, akkor hosszas alkudozás kez­dődött a lakáshivatal és az igénylő között. Közben üre­sen állt a lakás. Az üres lakások — több ízben foglal­koztunk lapunkban e problé­mával — joggal ingerük a közvéleményt, ráadásul tete­mes költségtöbbletet jelente­nek a tanácsnak, hiszen az elveszett lakbért át kell utal­nia az ingatlankezelő válla­latnak. Üjabban ha valaki nem fo­gadja el a kisméretű lakást, akkor azonnal kiutalják más­nak, neki pedig várnia kell egy vagy két évet a na­gyobbra. A lakás ily módon nem ma­rad üres, ám. ez a módszer sem kifogástalan, mert a kí­vánatosnál lényegesen több egyedülálló kap otthont, mi­közben házaspárok, családok várakoznak. Ellosadná, ha... Nincs megoldás? Termé­szetesen az lenne a legjobb, ha az eddiginél több nagy­méretű otthon készülne. Ám, erre a bevezetőben említet­tek miatt, még hosszú évekig nem számíthatunk. Elképzel­hető azonban, hogy a fiatal házaspár is elfogadná a kis­méretű lakást, ha — írás­ban! — ígéretet kapna arra, hogy néhány év múltán so­ron kívül tágasabbat utalnak ki neki. Magyarán mondva: intézményesítsék a minőségi lakáscseréket! Gecse János, a MIK mű­szaki osztályának vezétője el­mondta, hogy minőségi la­káscsere esetén az illetékes házkezelőség képviselője és a MIK műszaki ellenőre felke­resi a bérlő régi lakását és jegyzőkönyvben rögzíti, mi­lyen munkálatokat kell el­végezni, mielőtt az új tulaj­donos beköltözik. A teendők nagy része az ingatlankezelő vállalatra hárul. Ok cserélik ki például a parkettát. A kö­vetkező csoportba azok a munkák tartoznak, melyek­nek 50 százaléka a bérlőt, 50 százaléka/ pedig a MIK-et terheli. Például: vízcsapok és más szerelvények cseréje. A bérlőre hárul viszont teljes egészében a festetés, tapétá­zás stb. Aláírja, de nem teljesíti A bérlő a jegyzőkönyvet aláírja, <de előfordul, hogy mégsem tesz eleget a köte­lezettségnek. Amikor meg­kapja az új lakásba való be­költözésre feljogosító kiuta­lást, le kell adnia a régi la­kás kulcsát, és a MIK ellen­őrzi az otthon műszaki álla­potát. Ha úgy találják, hogy például nem festette ki a fürdőszobát — jóllehet e munka a jegyzőkönyvben szerepelt —, akkor kötele­zik rá. Felszólítják, és ha ez sem jár eredménnyel, akkor a terhére elvégeztetik a mun­kát, és bírósági úton behajt­ják rajta a költséget. Ám, ez meglehetősen hosszadalmas eljárás. Az új bérlő természetesen nem költözik be addig, amíg nem találja megfelelőnek a lakás műszaki állapotát. Kö­vetkezmény: a lakás hosz- szabb vagy rövidebb ideig üresen áll. A lakáshivatalnak elég, ha megkapja azt a jegyzőköny­vet, melyben a régi bérlő kö­telezettséget vállalt a MIK által felmért hibák kijaví- * fására. Ennek alapján át le­het venni a kiutalást. Jó ez így? A gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy az eljárást to­vább lehetne javítani. Elkép­zelhetőnek tartjuk például, hogy amíg nem teszi rendbe régi lakását, nem költözhet be az újba a bérlő. Ez be­csületbeli kötelessége min­denkinek! BÉKÉS DEZSŐ Hulladékból energia Az Avas Bútorgyárban eb­ben az évben összesen 1,2 millió forint értékű anyagot, energiát akarnak megtaka­rítani ; ez nyereségtervük­nek 25 százalékát adja. A fahulladékot és a fűrészport például úgy hasznosítják, hogy vegyes tüzelésű kazán­ban égetik el, s az így nyert gőzt, illetve meleg vizet az idén elkészülő 300 személyes öltöző-fürdőbe vezetik. Automata a gurítón Első díjat nverlek az Alkotó ifjúság pályázaton Szanálási térkép Bontás a Felszabadítók útján FELSZABADÍTOK uTJA Ahogy előző számunkban ígértük, ma a Felszabadítók útján végrehajtandó szaná­lásokkal foglalkozunk. 1976- ban lebontják a Felszabadí­tók útján az 5., 7. és 9. szá­mú házakat. (Holnap és holnapután a belvárosi lakótelep építése miatt lebontásra ítélt laká­sok jegyzékét ismertetjük, a szemléltető térképpel együtt.) Tegnap kaptuk a hírt: az Alkotó ifjúság pályázat or­szágos vetélkedőjén a Bor­sodi Szénbányák Vállalat Miskolci Bányaüzemének Bláthy Ottó ifjúsági szocia­lista brigádja guritóállás- jclző berendezéséért elnyerte az első díjat. A 31 tagú kol­lektíva nagy örömmel fo­gadta az elismerést, ám kis­sé lehangolta őket, hogy a késői értesítés miatt nem le­hettek ott a hétfői díjkiosz­táson ... Szabó Zsolt és Akosi Fe­renc, a két újító, akinek el­képzelései alapján készítet­ték el a maketteket a többi­ek, sugárzó arccal mesélik: — A törszt és az alágazat versenyében mindkét ma­kettünkért első díjat kap­tunk, de nem számítottunk arra, hogy országos elsők is lehetünk. Berendezéseink ugyanis a bányaüzem szá­mára készültek, s csak ké­sőbb —, amikor kiírták az ■ Alkotó ifjúság pályázatot — gondoltunk arra, hogy ma­kett formájában is bemutas­suk őket. Az egyik pályamüvük: automatikus vezérlésű szi­vattyútelep. Nem kell mellé kezelőszemélyzet, s csúcsidő­ben —, amikor a villamos­áram drágább — kikapcsol. Ha a megengedettnél na­gyobb a vízhozam, megindul a szivattyú, s ha az egyik nem elegendő, automatiku­san bekapcsolja a másik szi­vattyút is az okos berende­zés. Az országos sikert a guri- tóállás-jelző berendezés hoz­ta meg a számukra. Ez ön­működően, a beépített auto­maták segítségéyel jelzi, hogy csapolják-e, avagy töl­tik a gurítón levő kocsit, ön­működően mutatja: negye­déig, feléig, háromnegyedéig vagy tele van-e a kocsi, s ezzel a szalagautomatát is megfelelően vezérli. Mindkét újításukat ered­ményesen alkalmazzák 1970 óta... A kollektíva már most el­kezdte a felkészülést a jövő évi Alkotó ifjúság pályázat­ra. A lakatosokkal együtt ál­lítják össze legújabb ötletük, az automata vezérlésű, ma­gasan ürítő csillebuktató ma­kettjét. Vasárnap a Borsodi Szén­bányák Vállalat 80 fiatalja Budapestre utazik, hogy a kőbányai Vásárvárosban megtekintse az Alkotó Ifjú­ság Pályázat díjnyertes kol­lekcióját Ott lesz közöttük Dolongóczki József; Futó Jó­zsef és Csatári József is, akik a feltalálók mellett a siker fő részesei. Május 6- án, a nehézipar szakmai napján a BNV „B”-pavilon- jában veszi majd át a brigád az első helyezettnek járó arany plakettet, oklevelet és a 15 ezer forint pénzjutal­mat. (tótli)

Next

/
Thumbnails
Contents