Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
Tócsa-ugrató bosszankodás öreg nénike ügyeskedett által a sáron. Ugrott is, ba kellett, mert bizony kellett ... — Nem való nekem ez, „kisfiam”! Tudja, most bútort vettem az unokámnak. Hajdanában ... Figyeltem is, nem is. Egy mesékbe illő anyókával repültem a — sajnos — nem mesebeli tócsákon át. Az ember ilyenkor kiválasztja, hogy hova ugorjon. Rosszul teszi. Csalogatjuk a tavaszt, de csal a télvégi sár. Süly- lyed a szikkadt, s a tócsa alján megtartana a salak. Mindezt tudnánk, ha hetenként vennénk bútort, de hát a bútorraktár is itt van a hajdani laktanya udvarán, ahol most számos vállalat és intézmény működik. Az anyóka fogatlan, de asszony: — Hej, kisfiam, de más volt,ez még lánykoromban. Akkor nyalka tüzérek voltak itt, meg huszárok... Amikor kivonultak, a ló lába olyan száraz volt, mint a friss ágyhuzait... A nénike ugrik, szuszog, de kuncog is: — Mi, lányok csak lestük őket. Volt közöttük egy tizedes ... Fele igaz, fele más. Minden mese felemás. Kedvessé lett a tizedes. („Jámbor volt az, soha se vert, de ott maradt még az első háborúban .. # Nem romantikus turistaút: vállalat áldozna az útra ... Ugrunk. A nénike 24 ezerért vett garnitúrát az egyetlen unokának. (Hej, tizedes, ha hazajöttél volna...) — Összetörik, mire itt kihozzák ... majdnem belváros. Minden áldozni e forgalmas terület útjainak rendbehozására, hiszen ez valamennyiüknek megérné. Félek: csak az hiányzik, hogy valaki tartsa a kalapot, hogy összegyűjtse, s felhasználja, amit áldoznának ... Vessenek rám követ. Szép hátországot csináltam a rossznak. A nénike (özv. Szalai Györgyné, nyugdíjas portás) története ugyanis semmit sem változtat a mostani tényeken. Naponta száz és száz ember „repked” a tócsák között, ugyanazon a bekerített területen, amelyről hajdan makulátlan száraz lábbal jöttek ki a lovak — Több vállalat, intézmény dolgozik a hajdani laktanya helyén. Tudomásom szerint valamennyi hajlandó lenne A nénike lepucolta a lábát a park füvében. Én a betonra / vertem a sarat, mert városlakók vagyunk mind a ketten. Hej, ködbeveszett tizedes! A volt laktanya udvarát de nagyon sajnálnák most a lovak ... ; Miskolc, (majdnem belváros) 1976. BARTHA GABOR STOP! EGY PERCRE! áblák Autósok, motorosok rorata Nemrégiben egy héten át foglalkoztunk a Miskolci Rádió Fórum adásában megválaszolatlanul maradt közlekedésrendészeti kérdésekkel. Külön cikkben ismertettük Varga János, miskolci lakos észrevételeit. Most újra megkeresett bennünket levelével. Átalakul a Centrum Áruház környéke, megépül az új Beloiannisz utca. A régit 2 méteresnél magasabb deszkakerítés zárja el a Széchenyi úttól. Ezen aligha akarnak áttörni a gépkocsivezetők. Mégis, a kerítés tetején — írja Varga János — „Behajtani tilos!’ tábla díszeleg. S amennyire felesleges ez, legalább annyira értelmetlen a balra, illetve jobbra kanyarodást tiltó tábla is ... ' Sokan közlekednek a Rudas László utcában. Arra azonban már csak kevesen figyelnek fel, hogy az utca a Szamuely utcai kereszteződéstől egyirányú. Olvasónk szerint meglehetősen gyakran látni itt szembejövő járműveket is... A Miskolci Rádió Fórum adásában is elhangzott, hogy általános a törekvés: kitiltani a kerékpárosokat a belvárosból. Ennek ellenére a Kazinczy utcából jobbra kis ívben történő kanyarodást semmi sem tiltja a kerékpárosok számára! A Széchenyi úti Dominó presszó' előtt két tábla látható. Az egyik az előzést # A palánknak hajtani tilos? tiltja, a másik 40 kilométeres sebességkorlátozásra utasít. Viszont alig 8—10 méterrel a két tábla utón állandó jellegű útszűkület van, amely nemcsak sebességcsökkentésre kényszeríti a vezetőket, hanem az előzést is lehetetlenné teszi. Akkor hát minek ide az „Előzni tilos!” tábla? Haladni keli a korral Hasztalan fáradt a művelődési ház és kissé .lejáratta a műfajt a televízió.. Mindkét eset szerdán történt és a science fictionnal, azaz a tudományos-fantasztikus irodalommal van kapcsolatban. A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ a Kisfilmked- velők klubja sorozat keretében tudományos fantasztikus filmestet hirdetett. Két filmet mutattak be a Rónaiban, az egyik nem sci-fi volt, a másik pedig nem rövid... A Rejtelmek bolygója című film némi jóindulattal a népszerű-tudományos kategóriába tartozik. Illetve tartozott valamikor 12 esztendővel ezelőtt, amikor készítették. A Mars-bolygóval kapcsolatos tudományos kutatásokról tudósított a produkció, csakhogy az 1964-es „rejtelmekre” azóta a tudomány már sok tekintetben választ adott, hiszen a 70-es években már űrszondák landoltak a „Rejtelmek bolygóján”. A Metropolis valamikor a huszas években, a némafilm-korszak virágzása idején született, és a sci-fi filmtörténet a gyenge, naiv alkotások között tartja számon. A sci-fi kedvelők szép számmal megjelent tábora tehát csalódott. Nem a műfajban, hanem a művelődési intézményben, amely mást nyújtott, mint amit ígért. Pedig körültekintőbb válogatással vagy hitelesebb propagandával el lehetett volna kerülni a — mondjuk ki! — hitelrontást. Becsapottnak érezték magukat azok is, akik Demis Roussos kiváló műsora után nem kapcsolták még ki a televíziót. A tévé egy klasszikus sci-fi adaptációját ígérte, és egy technikai bravúrokkal tűzdelt, de nagyon primitív, mosolyogiató produkciót nyújtott. Ügy látszik, hogy a műsorkészítők is megszédültek az orchideák illatától, mert alaposan megtizedelték a sci-fi rajongók gyülekezetét. Biztosan szépek voltak a szinek, és a frizura is egészen fantasztikusan hatott, csak éppen „Az orchideák bolygóiénak” titkát veszítették el valahol a kozmosz rögös útjain. Kár. (erdős) A gályarabságtól a fegyháaig Börtöntörténet A bírósági tudósítások többnyire így végződnek: ... évi szabadságvesztésre ítélték. A büntetést fogházban (börtönben, szigorított börtönben, (egyházban) kell letölteni. Kevesen tudják, hogy milyen különbségek vannak a különböző büntetésvégrehajtási fokozatok között, mert a fogházból alkalmasint még ideiglenes eltávozást is kaphat az elitéit, a (egyházból viszont csak a rács mellett állva, szigorú ellenőrzéssel beszélgethet hozzátartozójával, ismerősével — háromhavonként egy alkalommal — a bűnöző. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a városban a fákat, cserjéket Neopol bárium-poliszulfid hatóanyagú, közepesen 99 mergezo A lakásbe mérgezett ágakat bevinni tilos! Élelmezésügyi várakozási idő: 30 nap. MISKOLC! KERTÉSZETI VÁLLALAT Az ősközösség felbomlása óta, amikor az első, mai értelemben vett állam megszerveződött, a társadalom mindig — az adott osztályviszonyoknak megfelelően —• védekezett azok ellen, akik megszegték az együttélés szabályait, a törvényeket. A kezdeti időkben száműzetés, halálbüntetés, csonkítás volt a legáltalánosabb büntetési forma. A szabadságvesztés az újkor kreációja. A középkorban csak kivételes esetekben fordult elő • büntetésként. Elődje a gályarabság volt; ez a megalázó büntetési mód, a XIV. század óta, a Földközi- tenger melletti országokban vált általánossá. A gáiyara- bokat vállukon tüzes vassal megbélyegezték, szakállukat, bajuszukat, hajukat leborotválták, s rongyokba öltöztetve az evezőpadhoz láncolták őket. A szerencsétlenek naponta 15—20 órát eveztek, mialatt őreik bikacsökkel verték véresre őket. Evezés közben szájukat felpeckelték, hogy ne jajgathassanak. A holtakat a tengerbe dobták. FENYITÖHÁZ SZEMPCEN Magyarországon a XIX. százaiban hatályba lépett büntetőtörvénykönyvvel vált általános büntetési nemmé a szabadság- vesztés. Korábban az ítélkezést- az általános elrettentést célzó kegyetlenség jellemezte. ttíég a XVIII. században is több mint hatvan féle bűntett elkövetéséért szabtak ki halálbüntetést nálunk. Az élsz, mai értelemben vett bőrt önt Mária Terézia uralkudrsánc It ids'én a Pozsony megyei Fzc" r,e kö'33 gben hez* ?k léí-ro. *779ben (Szr *rmci Fenyitáb * z nA-;f il vált is "’érté). Az eltéri~’'C n hívfM i íti helyezték el a ,.szüleiknek nem engedelmeske-, dő, semmirevaló egyéneket” és az elmebetegeket Is. Az 1832—1836. évi országgyűlésen, Deák Ferenc kezdeményezésére, modernizálták a börtön- rendszert és javították a fogházban uralkodó embertelen állapotokat. Mind a feudális, mind a polgári, mind pedig a fasiszta Magyarországon a megtorlás volt a szabadságvesztés büntetés egyetlen célja, és ez határozta meg az elítéltekkel való bánásmódot. Közismertek a Horthy Magyar- ország börtönviszonyai“, az elítéltekkel, főleg a „politika-* bűnözőkkel” való bánásmódot a brutalitás, az állati kínzás, a közönséges gyilkosság jellemezte. Alapvető változást csak a szocialista rend megszületése hozhatott, mert a szocialista büntetés és büntetésvégrehajtás a nevelést tekinti fő feladatának. FÖ CÉL: A NEVELÉS 1945 után a legfontosabb büntetési feladat a népelnyomó rendszer volt vezetőinek és aktiv támogatóinak felelősségre vonása volt. A népbíráskodás idején a kényszermunka, a fegyház és a börtön voltak a szabadság- vesztés büntetés végrehajtásának módozatai. Az 1961. évi V. törvény, azaz a Büntetőtörvénykönyv deklarálta, hogy: „A szocialista büntetéstől idegen minden embertelen büntetés és a szabadságvesztést az elitéit megjavítása eszközének tekinti.” Jelenleg Magyarországon kevesebb büntetésvégrehaj- tási intézet működik, mint korábban valaha. A megye- székhelyeken levő börtönökön kívül tíz intézet talál- hátó. Ezek f egy házak, szigorított börtönök és fogházak. fegyház fokozatban töltik büntetésüket a konok bűnözők. (Borsod megyében Sátoraljaújhelyen található meg ez a büntetésvégrehajtási fokozat.) Itt a többszörös visszaesők, illetve a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetők töltik büntetésüket. A fegyházban háromhavonként engedélyezik a levélváltást, illetve a látogatást. Az elítélt félévenként egy alkalommal kaphat élelmiszercsomagot. A szigorított börtönben már évente hat alkalommal fogadhat látogatót az elítélt, és háromszor kaphat élelmiszercsomagot. A börtönben levők havonta levelezhetnek, havonta fogadhatnak látogatót, a látogatás asztal mellett, ülve történhet és az elítélt dohányozhat. Fogházba azok kerülnek, akik először követnek el — kisebb súlyú — bűncselekményt, vagy pedig gondatlanságuk miatt kerülnek ösz- szeütközésbe a törvényekkel. Itt nem korlátozzák a levelezést, havonta három látogatót fogadhat, és havonta kaphat élelmiszercsomagot. A külvilággal való kapcsolat eg’dk megengedett módja még, a fogházfokozatban az ideiglenes eltávozás. DOLGOZNAK, BÉRT KAPNAK Magyarországon valamennyi elítélt munkát végez. Pállialmán mezőgazdasági munkával foglalkoznak az elítéltek. Sátoraljaújhelyen fehérnemű-készítéssel, Szegeden pedig bútort gyártanak. Valamennvi elítélt munkabért kap, amelyből levonjál" az ellátására fordított összeget. A keresmény egv részét — a btín- tetésvégrehaüási fokozattól függően — a szabadságvesztés ideje alatt is felhasználhatja kisebb vásárlásokra, hozzátartozni támogatására. A fizetés másik részét szabadulásakor kanja kézhez. Valamennyien ingyenes egészségügyi ellátást élveznek. A különböző intézetekben nevelők foglalkoznak az elítéltekkel. A büntetés végrehajtásának hatókonvsága jórészt rajtuk múlik, az ő munkájuk c^edménvét bizonyítja az, ha a büntetés c1- «'-fo élj-1 és elítéltből nem l/* z visszaeső bűnöző. Egy másik javaslatában a Szabadság tér, bejáratéval foglalkozik olvasónk. A gyógyszertár és a könyvesbolt közötti részen rendszeresen várakoznak gépjárművek, nemegyszer 5 percen túl is. Előfordul, hogy emiatt a gyalogosok az úttestre kényszerülnek. Érdemes lenne itt gyalogos-átkelőhelyet létesíteni, s így még egyértelműbben megtiltani a megállást, várakozást a járművek számára! Varga János szerint sikerrel valósult meg a forgalom új módon történő szervezése a József Attila és a Baross Gábor út kereszteződésénél. Ugyanakkor hiányolja, hogy a korábbitól eltérő járműbesorolást a betonon felfestett jelekkel már nem érzékeltetik az illetékesek. Gyakorta szemtanúja volt olyan esetnek, amikor a belső sávból kanyarodtak járművek a Gömöri sorompó irányába. Ez pedig balesetveszélyes közlekedési helyzeteket teremt... A Széchenyi út 95. szám alatti udvarban, a ház falától mindössze 3 méterre, háttal a háznak, jelzőtábla áll. Ez 50 méteren belül tiltja a megállást. A további 47 métert vajon a ház falán keresztül számítják?! — kérdezi olvasónk. S végül még egy észrevétele: a Győri kapuból nyíló Fürst Sándor utca egyirányú. Ám az utca elején működő autóalkatrész-kereskedőhöz többen járnak gépkocsival. Távozáskor sokan egyszerűen megfordulnak, vagy hátratolatnak az egyirányú utcán, mivel így hamarabb kijutnak a Győri kapui főútvonalra. Rovatunkban szívesen adunk helyt más, hasonló jellegű észrevételeknek is. Ny. I. Bélyeggyűjtés A MABEOSZ tagjai a szövet ség, illetve körűk útján kapjál meg a hazai újdonságokat. / gyűjtői kedv fokozódását mutat ja, hogy míg i97*-ben 49 millió a múlt esztendőben már 52 mii lió forintért vásároltak bélyegei és fokozódott a belföldi, vala mint a külföldi csere is. Immár hagyományos az NDK bélyegkiállításának programjában,' hogy bélyegek propagálják a Lipcsében megrendezésre kerülő nemzetközi x-ásárokat. Az idei tavaszi vásár alkalmából két bélyeget tartalmazó sorozatot jelentettek meg. Nyolcmillió példányban készült az a 10 Pfenniges érték, amely egy lipcsei toronyházat ábrázol. A 25 Pfenniges értéket négy és fél milliós példányszámban nyomták: korszerű tengeri halászhajót mutat be. A hajó automatikus berendezése napi 120 tonna zsákmány feldolgozására képes. Tokaj 1. a II. Rákóczi Ferenc emlékév alkalmából ül. 27-től az év végéig emlékbélyegzést használ. Március 27-én emlékbélveg- zés lesz még Sárospatakon, Nagybánhegyesen. V. Gy. (ERDŐS) Az áfész * peres ügyei Az 1971. évi 525-ről 1975-re 1015-re nőtt a Miskolc és Vidéke Áfész peres ügyeinek száma. Az áfész javára megítélt perérték ugyanebben az időszakban 1.6 millió forintról 1.8 millióra, az elutasított követelések értéke 367 ezer forintról 402 ezer forintra nőtt. Az esetek többségében tehát jogos követelések miatt pereskedett az áfész.
