Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
A DH várospolitikai fóruma Nagy a lakásszövetkezet, sok a irónia is Áttörni a .blokádokat” II. A nők kevésbé kvalifikáltak A hároméves gyermekgondozási segély a világon is egyedülálló intézménye hazánknak. Jelenleg több mint 260 ezer anya veszi igénybe; a szülőképes korosztály egyharmada. — Az egész világon példaként emlegetik a magyar bölcsődéket, a magyar szociálpolitikát, a magyar diáklányok fejlődését. De azért itt is megtalálhatók ugyanazok a nehézségek, amelyekkel Nyugaton találkozunk. A nők itt is kevésbé kvalifikáltak, mint a férfiak; bérezésük alacsonyabb; a legjobban fizetett kategóriákban arányuk elenyészően csekély. Itt is ismeretes a családi otthon és a munka dilemmája, a dolgozó anyák hármas műszakja, itt is vannak olyan szülők, akik többet törődnek a fiaik, mint a leányaik előbbre jutásával. Mindazok az asszonyok, akikkel itt módomban volt találkozni, igen világosan látják ezeket a „blokádokat”, amelyeket át kell tömi, hogy a munka frontján biztosítani lehessen a nők felemelkedését, ugyanakkor megőrizve fizikai és érzelmi egyensúlyukat. öt évvel ezelőtti. Magyar- országon tett látogatása során fogalmazta meg ezt a véleményét a hímeves francia szociológusnő, Evelyne Sullerot. Amiben igaza van... öt év alatt persze, nálunk rengeteget változott, fejlődött a dolgozó nő helyzete. Párt- határozatok, rendeletek születtek nőpolitikánk erőteljesebb megvalósításáért. Ezek nyomán társadalmi életünk minden területén megtörténtek az intézkedések, és folyamatos ez a megvalósulás. Mondhatnánk tehát, hogy akkor meg nincs is semmi baj. Csakhogy: óriási a bökkenő. Evelyne Sullerot-nak a nők kvalifikáltságát illetően tökéletesen igaza van. Kevés a képzett szakember a dolgozók nők között. Márpedig ez a legerősebb „blokád”, amit át kell törni. S ez az a blokád, amit a „GYES” a három évével erősíteni vagy gyengíteni tud. Erősíti, ha a szabadságon levő anya kapcsolata megszakad munkahelyével a három év alatt, s gyengíti, ha okosan, célszerűen a saját képzésére, továbbképzésére fordítja, fordíthatja a túlterheléstől mentesített éveket. „Lényeges, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák a jelenleginél több segítséget kapjanak ahhoz, hogy ez idő alatt képezhessék magukat, szakképzettséget szerezzenek, szakmai ismereteik i gyarapodjanak, erkölcsi és — szükség esetén — anyagi támogatásban részesüljenek. Mindaz elősegítheti, hogy a vállalathoz való tartozásuk, munkájukhoz való ragaszkodásuk jobban kifejezésre jusson” — hangzik a Munkaügyi Minisztérium — 1976. január 31-én megjelent — Iránymutatásában, amely a munkáltatók és a tanácsok számára ajánl jó néhány módot arra: hogyan segítsék fokozottabban a „GYES”-en levőket. A dolog könnyebbik végét már megfogták a munkáltatók. Általában az anyagi támogatást már „vállalják”, biztosítják. Az erkölcsi támogatás már korántsem ilyen egyértelmű. Holott az kamatozna jobban. Senki sem mondta...” Csakhogy: az erkölcsi támogatást is többnyire úgy értelmezik, hogy jó képet kell vágni a ,,GYES”-hez; időről igőre bijstosítapi a kismamát arról, hogy nem leled ték el; meg kell hívni a munkahelyi rendezvényekre; meg kell látogatni stb. És ez mind igaz, szükséges, de kevés, mert nem a legmélyebb lényeget érinti. Tessék csak belegondolni: ha elfogadjuk azt a magyarázatot, hogy a nők gyorsabb munkahelyi előmenetelét a férfiakéhoz képest kisebb kvalifikáltságuk akadályozza, mi következhet ebből? Természetesen az, hogy a hároméves gyermekgondozási szabadság tovább rontja az esélyüket. Hiszen ennyi idő alatt az ember elfelejtheti azt is, amit tudott. Arról már nem is szólva, hogy a technika, a technológia fejlődése akkor sem áll meg a munkahelyeken, ha ők nincsenek ott. És ezt ők is tudják! — A fejemet szeretném a falba verni, ha eszembe jut, hogy ennyi idő alatt továbbtanulhattam volna, jól fizető szakmát szerezhettem volna! De hát senki sem mondta, hogy lehet... — mérgelődött Jakab Gyuláné bérelszámoló, akinek két hónap múlva telik le a „GYES”. (Folytatjuk) RADVANYI ÉVA A qy ár szépítés menetrendje A Diósgyőri Gépgyár mindig is híres volt arról, hogy dolgozói törődnek munkahelyük csinosításával, parkosításával. Amint az idő engedi, most is hozzálátnak a „nagy- takarításhoz”. később pedig minden szabad területet felhasználnak arra. hogy virágokat. fákat ültessenek. A napokban fejeződik be annak a nagyszabású parkosítási tervnek az elkészítése, amelyben az egész tervidőszakra kimunkálják a gyár szépítésének menetrendjét. Szeles-aknai rekord Ritka rekordot értek el a Borsodi Szénbányák Vállalat Szeles-aknájában dolgozó bányászok: két hónap alatt teljesítették első negyedévi termelési tervüket. Volt olyan munkanapjuk is. amikor 2271 tonna szenet küldtek a felszínre. ami ugyancsak rekordnak számít. Egyik brigádjuk — amelyet Csomós Ferenc vezet — példa nélkül álló eredményt könyvelhet el magáénak: egy műszak alatt 15 fogást vágtak a szénfalban a maróhengerrel. # Az ország legnagyobb közös gazdaságában, a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben befejezték a téli gépjavításokat. A napokban már megtartották a gépszemlét, hogy mihelyt az idő megengedi, megkezdődhessék a tavaszi munka. Az egyik szövetkezeti tag hívott meg az Avasi Lakás- fenntartó Szövetkezet múlt szombati közgyűlésére. Nem bánom meg, ha elmegyek, mert éles vitára, sőt viharos összecsapásra lehet számítani a tagság és a vezetőség között — biztatott. m Bevallom, kíváncsivá tett ez a furcsa ajánlás, és a közgyűlésig hátralevő néhány napot arra használtam fel, hogy tájékozódjam a szóban forgó lakásszövetkezet múltjáról. Annyit sikerült megtudnom, hogy a szövetkezet 1974 szeptemberében alakult, és máig 1316-ra szaporodott a kezelésében levő lakások száma. Ezek közül 18 szolgálati lakás. Nemcsak a város, hanem egyben Borsod megye legnagyobb lakás- fenntartó szövetkezete — és ezzel arányosak a gondjai is. Alig néhány hónappal a megalakulás után (1975. január 8-án) fel kellett függeszteni az elnök megbízatását, mivel pénzkezelési szabálytalanságokat követett el. Az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult. Délután 3 órára hirdették a közgyűlést, ám még negyed 4-kor is kezdésre várva morajlott az SZMT-székház színháztermében összegyűlt néhány száz ember. Ügy szemre soknak tűnlek, ám röviddel később a vezetőség közölte, mindössze 320-an vannak, s ha ehhez hozzáadják a 77 igazoltan távollevőt, akkor sem szavazóképes a plénum. Együtt tolongtam ki az ajtón a szövetkezeti tagokkal, és akaratlanul is hallottam az ingerült megjegyzéseket. Többen kijelentették, hogy legközelebb ők sem jönnek el. Nem érdemes, mert a vezetőség úgysem csinál semmit. Kétségkívül bosszantó, hogy a szombat délutánból hiába áldoz fel egy bő órát (körülbelül ennyire tehetjük az oda-visszautazás és a várako. zás idejét) az ember. Nekem bevető pódium A Humoristák Klubjának két alapító tagja, Mikes György és Somogyi Pál látogat el ma délután Miskolcra. Nevető pódium címmel délután 6 órától a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház- ban lépnek a szórakozni vágyó közönség elé. azonban úgy tűnt, hogy nagyobb az ingerültség, mint amennyit az elvesztett órával indokolni lehet. Azt sem értettem, miért nem a távollétükkel tüntető tagtársaikat marasztalják el a zúgolódók, miért a vezetőséget. A balul sikerült összejövetel után megkértem néhány szövetkezeti tagot — Trdgner Wilfridnét, Szabó Miklóst, Székely Istvánt, Szujó Imrét —, hogy üljünk le és beszélgessünk gondjaikról. Szívesen vállalták az eszmecsei'ét, csakúgy, mint a vezetőségi tagok: Barna Dezső elnök, Horváth Károly igazgatósági tag, dr. Nyíri Dénes jogtanácsos, Csorna Károly ügyvezető igazgató. Az asztalunkhoz telepedett Vasas Sándor, a MÉSZÖV és dr. Szűcs Zoltán, a várósi tanács képviselője is. A vezetőségi tagok azzal kezdték, hogy a már említett pénzügyi visszaélésért egy ember, a hajdani elnök volt ugyan a felelős, ám az új vezetőket is bizalmatlanul fogadták ezek után a szövetkezeti tagok. Részben ezzel magyarázható, hogy nem adtak annyi támogatást munkájukhóz, mint ameny- nyit kellett volna. Hogy így van, elismerték a szövetkezeti tagok is. Helytelenítették, hogy sokan any- nyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy kitöltsékés visszajuttassák a vezetőségnek azt a formanyomtatványt, melyen igazolhatták .volna távollétüket. Ezért nem hozhatott határozatot a közgyűlés. — Heterogén a tagság, és csaknem valamennyien most tanuljuk, milyen kötelezettségekkel és jogokkal jár szövetkezeti tagnak lenni — mondta önkritikusan Szabó Miklós. Kiderült, hogy néhány ház- felügyelő munkájával sincsenek megelégedve a szövetkezeti tagok. — Ismeri e panaszokat a vezetőség is, de nem könnyű „megszabadulni” a munkájukat hanyagul végző emberektől, hiszen családok, gyermekek sorsáról döntünk, amikor felmondunk nekik — mondotta Barna Dezső. A legtöbb kifogás a lakások minőségét illette. Igaz, hogy az átvételnél képviselteti magát a szövetkezet vezetősége is, de — beszélgető- partnereim szerint — szava keveset nyom a latba, ha a Miskolci Beruházási Vállalót hibásan is hajlandó átvenni a lakást. Horváth Károly igazgató- sági tag véleménye: — A vezetőséget kárhoztatják a szövetkezeti tagok a túlságosan engedékeny magatartásért, de ha megtagadjuk a lakások átvételét — minőségi okok miatt —, akkor a lakásra váró családok türelme fogy el. Volt, hogy deputációba jöttek hozzánk az asszonyok, karjukon a gyerekekkel, és követelték: azonnal vegyük át az új otthonokat, akármennyi is a hibájuk. A hiánypótlási jegyzékek elkészültek. Ám a kivitelező vállalat késlekedik a javítási munkákkal! Az érem másik oldalára dr. Nyíri Dénes jogtanácsos irányította rá a figyelmet: — Sokan olyan hibákat is ki akarnak javíttatni az építőkkel, melyek használat közben keletkeztek. Például: a gyerek összefirkálja vagy letépi a tapétát. Nagy vihart kavart a szövetkezet berkeiben a garázsügy is. Az egyik lakótömb garázsai használhatatlanok, mert oly szűk az előtér, hogy a kocsik nem tudnak befordulni. Vajon igazságos-e, hogy az elfuserált garázsokat megvetették az ott lakó 120 családdal, mondván: használják föl raktározásra? Egy-egy családra 4—4 ezer forint költségtöbblet jutott! Beszélgetésünket azzal zártuk, hogy lett volna miről véleményt cserélni a szövetkezet tagságának és vezetőségének. Csak közös akarattal, összefogással lehet megszüntetni a panaszokat. A vezetőségben meg is van a jó szándék. Ám, ha magukra hagyják őket, nem sokat tehetnek! BÉKÉS DEZSŐ Hiénák csapnak a hagyatékra A MABEOSZ Észak-magyarországi területi bizottságának vasárnapi küldöttértekezletén nagy felháborodást váltott ki dr. Fövenyessy József beszámolójának egy részlete. Arról beszélt a területi bizottság titkára, hogy egyre több lelkiismeretlen gyűjtő csap rá a hagyatékokra. Módszerük a következő: az elhalálozott gyűjő családját lehetőleg még a haláleset napján felkeresik, s ajánlkoznak: jó pénzért megveszik az elhunyt gyűjteményét. A hozzá nem értő családtagok örülnek, hogy valaki segít rajtuk. Az „ügyes” vevő aztán a bagatell áron felvásárolt gyűjteményt jókora felárral adja tovább, vagy saját gyűjteményének értékét növeli vele. Más erkölcstelen emberek a fiatal gyűjtők tudatlanságát, pénztelenségét kihasználva jutnak potom áron ugyancsak értékes bélyeganyaghoz. E hiénák ellen csak a becsületes emberek felvilágosítása révén léphetünk fel. A MABÉOSZ társadalmi aktívái mindenkor szívesen vállalkoznak arra, hogy a bélyeghagyatékot felbecsüljék, sőt, még arra is, hogy a szövetség gyorscseréin, megfelelő áron értékesítsék. Csakhogy az érintettek többsége erről nemigen tud. Ezért lenne jó, ha maguk az értékes gyűjteménnyel rendelkező gyűjtők világosítanák fel családjukat: váratlan esemény bekövetkeztekor hová, kikhez fordulhatnak. Sokat segíthetnének a szövetség bélyeggyűjtő körei is, például azzal, hogy az elhalálozott gyújtók hozzátartozóit — hiszen a halálesetnek legtöbbször azonnal híre támad a gyűjtők körében — megbízottunk minél hamarabb megkeresné, s felvilágosítaná. A filatelista társadalom vesse ki magából azokat, akik más bajában csak nyerészkedési lehetőséget látnak!- ' (nyikes)
