Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-09 / 58. szám
Anyth palotája Moszkva 33. szülőotthonának hatemeletes épületében megtalálhatók a legkorszerűbb orvosi műszerek és felszerelések. A kórtermek teljesen hermetizáltak és klímaberendezések biztosítják az optimális hőmérsékletet, páratartalmat és a pormentességet. A kórtermekben lehetőség van akár röntgenberendezés felszerelésére is, amennyiben erre szükség van. A szülőotthonban az orvosi személyzet mellett mérnökök, számítástechnikai és távközlési szakemberek gondoskodnak a kismamákról. Az új létesítmény ugyanis a tudományos terhesgondozó központ szerepét hivatott betölteni. Tmanzcfei vizsgáztak A rakodás korszerűsítése és a fizikai munka könnyítése érdekében újabb emelővillás targoncákat állítottak üzembe a Borsodi Sörgyár expedíciós egységében. Az elmúlt évben két alkalommal szerveztek tanfolyamot, ezeken összesen 58-an szereztek targoncavezetői engedélyt. Takarítanak? Ügy tűnik, tavasz van. Holnaptól jobban világítok... (Kerényi {elv.) Algák a laboratóriumban Fehérie füstből A fehérje — élet! Az élő szervezet legfontosabb alkotóeleme, a táplálkozás alapanyaga, mert általa lehet az elhasznált fehérjetartalékokat megújítani. Fehérjekutatással foglalkozó lengyel tudósok új módszert dolgoztak ki a táplálkozási fehérje kinyerésére. Stanislaw Zag- rodzki mérnök-professzor vezealgánál rendkívüli fehérjegazdagodást, tehát — kis túlzással szólva — füstből nyertek fehérjét! Az ily módon történő algatenyésztés, fehérjeelőállítás kis területen is nagy eredményt hoz. Amíg a mezőgazdaságban általában hektáronként másfél tonna fehérje nyerhető, az említett alga hektáronként 15—20 Pisti Fia* spertkscsi Lengyelországban kidolgozták a Polski Fiat sportautó prototípusát. Motorja 198 lóerős; hogy a kocsi jobban feküdjön az úton, elöl és hátul horizontális stabili- zátorokat helyeztek el. Több eleme, például a sárhányók 6331 új beteg Borsodban Több az influenzás Tizenegyedik hete működik a megyei KÖJÁL influenza-figyelő szolgálata. Az első hónapban — amint arról dr. Takács Sándor igazgató-főorvos tájékoztatta lapunkat — Borsod egyetlen tájegységéről sem jeleztek influenzás megbetegedést. Az ötödik héttől azonban egyre jobban szaporodik a vírusos fertőzöttek száma. Az ötödik héten 178, a következőn 213, majd 1487, a nyolcadik héten már 2766, a kilencediken 3799, s a tizediken — vagyis a legutóbbi héten — már 6331 új influenzás beteg volt. Eddig ösz- szesen 14 774 vírusos megbetegedésről érkezett tehát jelentés. Túlnyomórészt az 1—59 éves korosztályt sújtotta a betegség. Az egy éven aluliak körében viszonylag alacsony — 491 — volt a fertőzöttek száma. A 60 éven felüliek között is ritkább a járványos beteg. A tizedik héten 362 influenzás beteget találtak közöttük. Szövődmények is ritkábban adódnak, mint a korábbi évek influenza-járványainál. Eddig összesen 397 beteget kellett kórházba szállítani — a múlt héten 25-öt —, főként tüdőgyulladás és légúti hurut miatt. Szerencsére csökkent a középfülgyulladásos szövődmények aránya. A múlt héten Leninvárosban és Mezőkövesden feleannyi volt a frissen fertőzöttek száma, mint az előző héten. Ózdon kisebb arányban csökkent a betegek száma. A megye járásaiból jelentettek kisebb-nagyobb növekedést. Az encsi járásban például 93-ról 328-ra, a mezőcsáti járásban 231-ről 306-ra, a mezőkövesdi járásban 191- ről 259-re szaporodott az újonnan megbetegedettek száma. Ugrásszerűen nőtt viszont az influenzás beteglétszám a miskolci járásban. Míg a kilencedik héten 264 új beteg volt, a tizedik héten már 1048. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban is megduplázódott a beteglétszám. Miskolc városban is fokozott emelkedés tapasztalható: 1372-ről 1979-re nőtt az új betegek száma az előző héthez képest. A megyei KÖJÁL igazgató-főorvosának, dr. Takács Sándornak a tájékoztatása szerint a megye északi területeit érinti jobban az idei járvány. Eddig azonban viszonylag alacsony a megbetegedettek száma, alig több mint cgytizede az 1974 decemberében és 1975 január—februárjában jelentetteknek. Akkor ugyanis a három hónap alatt Borsod megyében csaknem 104 ezer influenzás beteg volt. „Borvonatok” Egerből Palackozó épül Miskolcon Egerben és a környező dombokon befejezték a szőlők metszését a pincegazdaság modern, nagyüzemi telepítésű tábláin. Múlt év novembere óta végezték a nagy szakértelmet követelő munkákat, s mert a fehér tél idén is elmaradt, az időjárás a legkevésbé sem hátráltatta a magas terméshozamot és jó minőséget biztosító tőkekialakításokat. Megállás nélkül végzik tennivalóikat a pincegazdaköveteli, hogy nemcsak a saját termés feldolgozásáról kell gondoskodni: 65 ezer mázsa szőlőt vásárolnak borkészítésre a történelmi borvidék közös gazdaságaitól. Nagy súlyt fektetnek a múlt évi bortermés palackozására is. Rendszeresen indítják a „borvonatokat”. Idén több mint 183 hektó bort töltenek üvegekbe. Négymillió palackot küldeteli vagonok Olaszországba Kifizetődő foglalatosság a házinyúl tenyésztése, hiszen az idén már 32—35 forintos felvásárlási árat fizetnek a fogyasztási szövetkezetek a tapsifülesek kilójáért. Nagy piaca lett újra a házinyúlnak, divatba jött a tenyésztésük. Míg korábban csak 6—8 vagon élőnyulat vásároltak az áfészek a hevesi kisállattenyésztőktől, az elmúlt évben ez a mennyitésével a lódzi Műszaki Főiskola kutatóintézetének dolgozói nemmezőgazdasági alapanyagból állítottak elő fehérjét. Az afrikai Csád-tóban honos, a napenergia hatására fehérjében rendkívül gazdag alga. a Spirula Platensis egyik törzsét nevelték a kutató- intézetben. A napenergiát higanygőzlámpákkal pótolták, ezenkívül széndioxid és kéndioxid „dúsítással” értek el az ■ # Sílécek garmadája... A Szovjetunióban, a Ivovi kísérleti üzemben készítik ezeket a legkényesebb igényeket is kielégítő sporteszközöket. tonnát ad. A kutatók egyike, M. Wacho- wicz, aki doktori disszertációt is irt erről a témáról, hangsúlyozza: az égési melléktermékek, füstgázok segítségével algából előállított fehérje rendkívül olcsó. A közeljövőben az új eljárás üzemi alkalmazására ipari tenyészetet létesítenek a Bel- chatow-i erőmű közelében. Ha fát ültetnek a földbe, akkor fásítanak, ha kivágják azokat, akkor kitermelnek. Szükségszerű folyamat mindkettő. Az utóbbira akkor kerül sor, ha a fa vágásérett, vagy ha beteg, nem érdemes hagyni, hogy tovább kínlódjon. A Bükk lábánál fekvő festői szépségű községben, Szilvásváradon a napokban kivágták a park „felhőkig érő”, karcsú topolyafáit. A turistákat és a helybeliek jó részét most az a kérdés foglalkoztatja: ki és miért vágatta ki az óriás fákat? Géczi Gábor őslakos. Háza az Aradi vértanúk útján van, jóformán a topolyafák tövében. — Éppen fél évszázada, hogy ötöt elültettem ezekből a fákból. Naponta figyeltem, mennyit nyúlnak. Hozzámnőttek, velem együtt öregedtek meg. Mégis azok között voltam, akik kérték a- tanácselnököt, vágják ki a fákat. Az egyik lezuhanó vastag gally egy tavaly őszi szélviharban beszakította a szomszéd ház tetejét, máskor meg a villanyvezetéket tépték szét a lehulló halott és a motorfedél műanyagból készül, ami által 850 kilogrammra csökken a kocsi súlya. Egyéb extra tartozékai: speciális lökhárítók és fékek, egy differenciálmű a hátsó tengelyben stb. A kocsi maximális sebessége 240 kilométer. ágak. Ha akkor valaki az utcán jár... Az elmúlt év januárjában elhunyt kovácsmester, Makó Rudi bácsi majd nyolcvan esztendő előtti inaséveit a libaúsztató melletti műhelyben töltötte. Felesége szerint már akkoriban fel-felmá- szott cimborájával madártojásért a 10—15 méteres, vízben álló fákra. A szilvásvárad! topolyafák idősebbje tehát meghaladja a 100 esztendőt is. A famatuzsálemek kivágását Bojtos József tanácselnök rendelte el. A hajdani libaúsztatóra épített parkban a kidöntött, feldarabolt topolyatörzsek között járva így magyarázza döntését: — Érdekesek az emberek. Az utca lakói egytől egyig kérték, hogy vágassam ki a fákat, öregek, nem is élnek, nem hajtanak ki, korhadt a törzsük és bármikor kidőlhetnek — indokolták. Kivágattam a fákat, de már hallottam olyat, hogy kár volt, várni kellett volna még. De mire? A földön heverő frissen döntött, málló kérgű, kiszáradt fákat elnézve, valóban nem volt mire várni. A törság szakemberei a fedett üzemekben is. Megkezdték az egri szőlőfeldolgozó felújítását, amit a tervek szerint még az őszi szüreti idény kezdete előtt be akarnak fejezni. A felújítási munkákkal egyidőben bővítik a bortárolót is. A pontos befejezést zseken korhadt göcsök jelzik, hogy onnan karvastagságú gallyak estek ki valamikor. Szerencsére senki sem pihent akkor a fa alatti tölgyrönk-ülőkéken. A fatest sötétbarna, alagutakat vágtak benne a rovarok. — Régebben libaúsztató volt ezen a helyen. A vízben jól érezték magukat a topolyák. Hat éve elhatároztuk, hogy egy 25 ezer négyzetméteres parkot építünk a rossz szagú, mocsaras vízre. Feltöltöttünk a területet, termőföldet hordtunk, füvesítettünk, virágokat és sok fenyőt ültettünk. A topolyafák megsínylették a feltöltésnél keletkezett háromméteres földbllincset. Jelölő gyűléseken, tanácstagi beszámolókon sokszor szóltak, hogy ki kell vágni a fákat. Az erdészet szakemberei is úgy látták, hogy a topolyák már nem életrevalók. Mérlegeltem az érveket és a tavalyi öt után most kivágattam a maradék nyolc öreg fát. Én is sajnáltam őket. De nézze meg az ezüstfenyőket! Még csak méteresek, de idővel ezek is megnőnek. SOLYMOS LÁSZLÓ nek exportra, (szép és gazdag borválaszték jut a hazai fogyasztók asztalára is). Az üdítő ital termelése is folyamatos: ez évben 26 millió palackot adnak át a kereskedelemnek. Két fontosabb beruházásról is hírt adhatunk: a Nyíregyháza-Sóstóhegyen levő üzemegységhez iparvágányt vezetnek, Miskolcon pedig üdítő ital palackozó üzemet létesítenek. ség már elérte a 160 vagont. Jó exportcikknek számítanák a káposztapusztítók; a tap- sifüles-vagonokat nagyrészt Olaszországba indítják. Heves megyében 47 kisállattenyésztési szakcsoport tevékenykedik, s közülük legtöbben — 2500-an — a házi- nyúl-tenyésztésnek hódolnak. Az áfészek már hozzáláttak az idei szerződések megkötéséhez s úgy tervezik, hogy a tavalyinál is többet —170 vagonnyit — vásárolnak a 'tenyésztőktől. (p. d ) Létszámstop — papírstop Az elmúlt napokban kis közlemény adta tudtul. hogy a PM néhány vonatkozásban egyszerűsítette az adminisztrációs követelményeket az adózásban, az adók befizetésében. Abból indult ki, hogy e kötelezettség mintegy 7 ezer gazdasági egységet érint — s az adóbefizetési rendszer egyszerűsítése jogos igény az adminisztráció csökkentése idején. Vagyis hogy: a megtakarítás, a csökkentés akkor lehet igazán hatásos, ha nemcsak az adminisztrátorokat „stopolják”. hanem — a papírmunkát is. A PM-egyszerűsítés lényege: minél kevesebb adatot kérni a vállalatoktól és intézményektől, másrészt az adatkérések és befizetések ne túl sűrűn legyenek. A PM szándékai szerint ez az egyszerűsítés csupán kezdet — vizsgálják a további lehetőségeket. A mértéktartás indokolt. hiszen kár lenne túlbecsülni a kezdeményezést. Éppen ilyen nagy hiba azonban, ha nem vesszük észre, hogy az adózási adminisztráció csökkentése mégiscsak fordulópont, s talán annak a folyamatnak a végét jelenti, amelyben a papírmunka növekedése ilyen-olyan okokból papíráradattá dagadt, magával hozva az adminisztráció túlzott növekedését. Mi több: olyan szakasz kezdete is lehet, amelyben a PM kezdeményezése nem marad fehér holló; követésre találhat. A többi gazdasági szervet, minisztériumot és illetékest hasonló korszerűsítésre ösztönzi. Nem kétséges — ez lenne az igazi frontáttörés, ez lehetne a végleges megfékezése a papír- áradatnak. Legyen a létszámstop párja a papírstop. a felesleges adminisztráció kiiktatás«. (matkó) 7 OPOLYA-SIRATÓ
