Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-01 / 51. szám

a miskolciaké a szó ___________________________*___________________________________ Két ember tisztességére bízva! Liftszerelők — Mossam vagy ne mossam? Kezdő autótulajdonos vagyok, szért lehet, csak nekem újság az, tiogy nem akkor ragyog a ko­csim, amikor én szeretném. Hétfőn bejelentkezem: — Na­gyon szeretném, ha nagymosást, eljes szervizt kapna a kicsi.. illetve a Trabant. — Be van jelentve . •. ? — Nincs, kérem. — Esetleg előjegyezhetem csü­törtökre, péntekre? Vagy ha szerdai napon érdek­lődöm : — A jövő hét hétfőjén, ha meg­felelne. Így korántsem csodálkozom azon, hogy a Szinva-forrás kör­nyékén vagy a tavak, folyók mentén a kocsik tucatjait mos­sák, amin bizony eddig felhábo­rodtam. A lakótelepeken korántsem fel­emelő látvány a habos létől csur­gó jármű — de ez van! Az út­testen foltok, habos vízáradat, s közötte sétáló emberek. Szóval: Ezt mondja valamikor én sem így képzeltem el. Mivel azonban szeretem a tisz­ta járművet, beállók az „utca­mosók” közé, mert időm nincs hozzá, hogy beálljak a sorako- zók közé... Városunkban több lehetőséget kellene teremteni ahhoz, hogy vezetés közben ne csak a sze­műnk csillogjon, de a jármű­vünk is. A. A.-né Miskolc a jogszabály A BÁNYÁSZOK LAKASELLATÁSARÓL A bányászat munkaerő-ál­lományának fiatalítása és tartós letelepítése céljából az ötödik ötéves tervidőszak­ban tízezer bányászcsalá­dot kiemelt lakásjuttatásban részesítenek. Az 1976. január 1. napján hatályba lépett 9/1975. NIM— ÉVM—PM—MüM sz. együttes rendelet szerint a bányá­szatban foglalkoztatott dol­gozók a kiemelt lakásellátás keretében tanácsi bérlakást kaphatnak. A szénbányák vállalatnál dolgozó munká­sok lakásépítésének támoga­tása keretében telepszerű, többszintes lakóház építésé­hez vagy vásárlásához kap­hatnak támogatást, vagy' a bánya vonzáskörzetében egyedi többszintes lakóház-, csoportos, korszerű családi- ház- és hagyományos családi- ház-építési akcióban vehet­nek részt. A lakásjuttatásban azok a dolgozók részesíthetők, akik: önálló lakással nem rendel­keznek, vagy lakásuk a jo­gos lakásigényük mértéké­nek alsó határát sem éri el, illetve annak komfortfoko­zata nem megfelelő. A lakásjuttatásban azok a 35. életévüket be nem töl­tött, nős, vagy gyermeküket egyedül nevelő munkaválla­lók részesíthetők, akik a bá­nyászatban több mint egy éve föld alatti, illetve kül­színi fejtési munkakörben dolgoznak; korábban a bá­nyászatban legalább egy évet föld alatti, vagy kül­színi munkakörben dolgoz­tak; a bányavállalattal föld alatti, vagy külszíni fejtési munkakör betöltésére mun­kaviszonyt létesítenek. A 35. életévüket betöltött nős, vagy gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók közül azok részesíthetők lakásjut­tatásban, akik több mint há­rom éve föld alatti vagy külszíni fejtési munkakör­ben dolgoznak. A jogszabály előírja, hogy a lakásjuttatásban részesített dolgozóval szerződést kell kölni, amelyben a dolgozó vállalja, hogy a bányaválla­latnál 10 évig föld alatti vagy külszíni fejtési munka­körben fog dolgozni. A la­kásjuttatásban részesülő dol­gozók a lakáshasználati díj­ból és az OTP-kölcsönnél még további kedvezmények­ben is részesíthetők. DR. SASS TIBOR Beáztak a lakások A Kellner Sándor utca 2. sz. alatt, a szennylevezető csatornában, még a múlt év tavaszán dugulás történt. Akkor egy — szerintem hoz­zá nem értő — szerelő meg­szakította a szakaszelzáró csapot. Sajnos ezt azóta sem cserélték ki, s ennek kö­szönhető, hogy február 26- án — egy újabb dugulásnál — négy lakás falai áztak át. Ha a fentebb említett hi­bát időben kijavítják, akkor a házfelügyelő el tudja zár­ni a csapot. S ezzel mennyi kártól mentették volna meg a lakókat és a népgazdasá­got is, hiszen a beázás rend- behozatala — ilyen esetben — nem a bérlő feladata. Emellett voit, akit haza kel­lett hívni a beázás napján a munkahelyéről, hogy a la­kásban felgyűlt vizet eltávo­lítsa, s ezzel újabb — na­gyobb — beázást idézzen elő. Mennyi időpocsékolás, pa­zarlás, termeléskiesés a rosz- szul végzett munka miatt! Persze nem érdemel dicsére­tet az a gondatlan lakó sem, aki a dugulást előidézte vagy okozta — írja B. László mis­kolci olvasónk. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET felvételre keres az ózdi autószervizhez szét ylzrezetoi beosztásba szakirányú mérn-i^i diplomával és ötéves gyakorlattal rendei'fező dolgozót. Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz., a személyzeti vezetőnél Telefon' ^6-T10 ISem kell már cipekedni 3D méteres mélység fölött A harmincméteres mélység fölött sokszor akrobatikus mutatványnak is beillő pózban dolgozik a liftszerelő. Január 1-től a Miskolci Vasipari Vállalat vette, át a VIMELUX-tól a liftszerelő és karbantartó részleget: 86 spe­ciálisan képzett szakembert a kéziszerszámokkal és termelő­berendezésekkel együtt. És persze a gondokat is, a felelőssé­get. Az új lakóépületek felvonóit azóta a vasipari vállalat emblémájával jelzik. S az új munkáltató ismerkedik a szá­mára teljesen új feladattal, a gárdával, amelyből egyetlen szakember sem vált ki az átszervezéskor. Dicséretükre le­gyen mondva! A Bükk szerelmeseként a hét végét általában Bükk- szentkereszten töltöm. Eddig mindig jól felpakoltam ele­mózsiával, ami nem kis súlyt jelent egy-kétnapos túrák­nál. Most már nem kell ci- pekednem (cipekednünk), mert a végállomásnál új Agrokonzum-boit nyílt az el­múlt hetekben. A szép, tisz­ta boltban bő áruválaszték várja a vásárlókat. Remél­jük, így' lesz ez egész éven át. M. G. Miért nem áll meg a vonat? Hidasnémeti állomásról reggel 8 óra 45 perckor indul egy sze­mélyvonat Miskolcra, amely Szik­szóra 9 óra 39 perckor érkezik. Innen egy-két perc múlva indul tovább. Panaszunk, hogy ez Szikszó-vásártér megállóban nem áll meg. Mivel Szikszó a felszabadulás­tól kezdve hatalmas fejlődésen ment át, területileg főleg a köz­ség déli része az, ami a vásár­téri megállóhoz igazodott. így a lakosságnak mintegy háromne­gyed része ezt a megállót tartja utazási szempontból kényelmes­nek. Hogy miért bánnak az illetéke­sek ezzel a megállóval ilyen mos­tohán? Érthetetlen. Kérésünk, hogy a 9 óra 41 perc­kor a Szikszó-vásártérre érkező vonat az állomáson álljon meg, hogy minden itt lakó kényelme­sebben és olcsóbban (tehát kény- szerűségből ne autóbusszal) utaz­hasson Miskolcra. Juhász Gyula Szikszó, Temesvári u. 1. Tisztítsák meg a Szinvát! Több mint egy hónapja látok egy fekete szőrű ku­tyatetemet a Szinvában, a, Rákóczi utcai hídnál. Sokan látják még rajtam kívül, tesznek is rá megjegyzése­ket, de el nem szállítanák! Közvetlenül mellette ott van a Zrínyi Gimnázium és egy hivatal. Naponta sok száz ember megy a közeli mozi­ba, s rengetegen járnak ar­ra. Soroljam még az indo­kokat, miért kellene eltávo­lítani? ‘ Szabó Jánosné Miskolc, III., Kristály u. 13. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR sandorné TELEFON: 18-221 A tízemeletes bérházaknál könnyű nyomon kísérni a liftszerelőket. Az ember meg­áll, mondjuk a LÁEV-nél épülő bérházak egyikének végében, s végignéz az ak­nákat rejtő üvegtornyokon. A legfelsőbb szinten is jól ki­rajzolódik a mozgó árnyék. Parányivá válva hajladoznak a 30 méteres mélység fölött. • KVALIFIKÁLT SZAKEMBEREK Hihetetlennek tűnik, de így igaz: egy-egy bérházi lift két ember munkáját dicséri. Két ember tisztességére, lelkiis­meretére bízva készül el minden felvonónk. Az egyik „duótól” — Darab Lászlótól és Haluska Józseftől — tu­dom, hogy az avatatlan szá­mára oly bonyolult szerkeze­tet öt hét alatt kell felsze­zastól, sodronykötelestől, szekrényestől. Munkájuk lát­ványosságát az aknán kívül­ről csak sejteni lehet. Hogy miféle szakismeretet igényel, arra meg következtetni abból, hogy például egy vizsgázott lakatosnak is négy esztende­ig kell segédszerelősködni, míg kiérdemelheti a felvonó- szerelő címét-rangját. Kva­lifikált szakemberek vala­mennyien. Darab László is épületlaka­tosként kezdte. Haluska Jó­zsef meg esztergályos volt korábban. — 1969-ben alakult meg a liftszerelő részleg a VIME- LUX-nál. Űj dolog volt Mis­kolcon, de az egész megyé­ben is. Érdekes munka, so­kat ígérő. Átjöttünk... • NEM ÖRÖM A „LÖGÁS”! Bizonnyal nem kevés küsz­ködésről adna számot a rész­leg krónikája, ha volna ilyen De hogy végül is összeszo­kott az együttesük, azt pél­dázza az is, hogy zökkenő- mentes volt a „gazdacsere”. relniük sínpályástól, géphá­A Miskolci Festőipari Szövetkezetben JÉttara isiinek — Jobb lesz. Ügy tűnik, jobb lesz itt — fogalmaznak óvatos elégedettséggel. A jó hangulatot táplálja az is, hogy most „kihagyás” nél­kül van munkájuk. — Tessék elhinni, a leg­bosszantóbb az, ha nincs mit csinálnunk. Teljesítménybér­ben dolgozunk, a tétlenség drága mulatság nekünk. Még­is: nem egyszer voltunk kár­hoztatva rá, amikor az épí­tők nem tudták biztosítani a munkateret... Darab Lászlóék sommázták így a nagy igazságot, hogy ugyanis nem öröm a „lógás” a munkásembernek. Eltöltött idejük hasznát a munka ad­ja. Példálóztak is vele, hogy mennyivel vaskosabb a fize­tési boríték, ha jó tempóval dolgozhatnak. — Évi átlagban megvan a három és fél, négyezer forint havonta. A legjobb hónapban viszont meg lehet keresni a másfél-, kétszeresét is. Igaz, olyankor egy-két órával nyújtjuk a műszakot... • MISKOLCNAK NEM MINDEGY... Miskolcnak nem mindegy, hogyan dolgoznak, mit telje­sítenek a liftszerelők. Űj la­kóházaink átadásának határ­ideje múlhat azon: jól tegye dolgát a 86 szakember, hasz­nosan tölthessék műszakjuk minden percét. És ha csak az épülő házak felvonóinak gondja lenne! De ráadásul ott van az összes többi, alapos strapának kitett régi felvonók karbantartásá­nak feladata is. Bulla Zol­tánnak, a vasipari vállalat főmérnökének főhet most a feje miatta. Valami úton- módon meg kell oldani, hogy elegendő szakember legyen azokhoz is. — Talán kétharmadát, ha győzzük a karbantartási igénynek. Ki kell ókumlálni, miként gyarapíthatnánk a szakemberek számát. Meg persze még sok minden egye­bet ... Sok idő nem volt még „csodaszert” találni, hiszen egy hónap sem állt a válla­lat rendelkezésére ahhoz, hogy felkészüljenek a szá­mukra teljesen új profil fo- 'gadására. Menet közben kell ismerkedni-intézkedni. mert azzal ugyan- nem számolhat­nak, hogy netán csökkenne az új liftek száma, de azzal igen, hogy szaporodik a kar­bantartást igénylő régieké. Pontos recept a gondok enyhítésére még nincs, de a start jó hozzá: az eddiginél is vonzóbbá akarják tenni ezt a szakmát. A többi kö­zött azzal is, hogy a „meg­örökölt” szerelőgárdánal? biz­tosítják: jól érezzék magu­kat az új kollektívában! R. É. Egyik legeredményesebb gazdasági évét zárta 1975-tel a Miskolci Festőipari Szö­vetkezet. A tagság számára annál is inkább jóleső érzés nyugtázni a tavalyi munka sikerét, mivel szövetkezetük fennállásának negyedszáza­dos évfordulójára készülnek. — Szövetkezetünk terme­lési értéke 1975-ben elő­ször haladta meg a 9 millió forintot — mondja Imreh Gyula elnök. — Ezen belül külön érdemes szemügyre venni a lakosságnak végzett munkát, amelynek értéke az előző évi 1,9 millió forint­ról 2,7 millióra nőtt. Két­millió forint értékű munkát végeztek dolgozóink Mis­kolc iskolái, bölcsődéi, kór­házai tatarozásánál, festésé­nél is. Egyebek között dol­goztunk a villamosipari szakközépiskolában, a köz­ponti leánykollégiumban, a vasgyári és a szer.tpéteri kapui kórházban, a diós­győri és a selyemréti böl­csődében és így sorolhatnám tovább. Beneveztünk a KISZÖV által meghirdetett versenymozgalomba is, re­méljük, nem eredménytele­nül-. Munkasikereink fő ré­szesei a szocialista brigádok voltak. A szövetkezet elnöke, aki az egykori alapító tagok kö­zül már csak maga dolgo­zik a Miskolci Festőipari Szövetkezetnél, az ünnepi közgyűlés beszámolójára ké­szül. Lesz mit elmondania, hiszen termelési értékük sokszorosa az egykorinak, de alaposan megnőtt a szövetkezet vagyona, tagiét- | száma is. Az ünnepre - való f készülődés természetesen nem hátráltathatja őket idei, minden eddiginél nagyobb feladataik végzésében. — Ez évi tervünk megha­ladja a tízmillió forintot. Ezen belül a lakossági szol­gáltatások értéke 3,4 millió forintra nő. Ez azzal is ma­gyarázható. hogy a Miskolci Vegyesipari Vállalat meg­szűnése miatt még több miskolci lakos fordu} hoz­zánk. A felvonó gépháza. Haluska József és Darab Lászco » villamos vezetékeket ellenőrzik. (Herényi László felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents