Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-01 / 51. szám
a miskolciaké a szó ___________________________*___________________________________ Két ember tisztességére bízva! Liftszerelők — Mossam vagy ne mossam? Kezdő autótulajdonos vagyok, szért lehet, csak nekem újság az, tiogy nem akkor ragyog a kocsim, amikor én szeretném. Hétfőn bejelentkezem: — Nagyon szeretném, ha nagymosást, eljes szervizt kapna a kicsi.. illetve a Trabant. — Be van jelentve . •. ? — Nincs, kérem. — Esetleg előjegyezhetem csütörtökre, péntekre? Vagy ha szerdai napon érdeklődöm : — A jövő hét hétfőjén, ha megfelelne. Így korántsem csodálkozom azon, hogy a Szinva-forrás környékén vagy a tavak, folyók mentén a kocsik tucatjait mossák, amin bizony eddig felháborodtam. A lakótelepeken korántsem felemelő látvány a habos létől csurgó jármű — de ez van! Az úttesten foltok, habos vízáradat, s közötte sétáló emberek. Szóval: Ezt mondja valamikor én sem így képzeltem el. Mivel azonban szeretem a tiszta járművet, beállók az „utcamosók” közé, mert időm nincs hozzá, hogy beálljak a sorako- zók közé... Városunkban több lehetőséget kellene teremteni ahhoz, hogy vezetés közben ne csak a szeműnk csillogjon, de a járművünk is. A. A.-né Miskolc a jogszabály A BÁNYÁSZOK LAKASELLATÁSARÓL A bányászat munkaerő-állományának fiatalítása és tartós letelepítése céljából az ötödik ötéves tervidőszakban tízezer bányászcsaládot kiemelt lakásjuttatásban részesítenek. Az 1976. január 1. napján hatályba lépett 9/1975. NIM— ÉVM—PM—MüM sz. együttes rendelet szerint a bányászatban foglalkoztatott dolgozók a kiemelt lakásellátás keretében tanácsi bérlakást kaphatnak. A szénbányák vállalatnál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében telepszerű, többszintes lakóház építéséhez vagy vásárlásához kaphatnak támogatást, vagy' a bánya vonzáskörzetében egyedi többszintes lakóház-, csoportos, korszerű családi- ház- és hagyományos családi- ház-építési akcióban vehetnek részt. A lakásjuttatásban azok a dolgozók részesíthetők, akik: önálló lakással nem rendelkeznek, vagy lakásuk a jogos lakásigényük mértékének alsó határát sem éri el, illetve annak komfortfokozata nem megfelelő. A lakásjuttatásban azok a 35. életévüket be nem töltött, nős, vagy gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók részesíthetők, akik a bányászatban több mint egy éve föld alatti, illetve külszíni fejtési munkakörben dolgoznak; korábban a bányászatban legalább egy évet föld alatti, vagy külszíni munkakörben dolgoztak; a bányavállalattal föld alatti, vagy külszíni fejtési munkakör betöltésére munkaviszonyt létesítenek. A 35. életévüket betöltött nős, vagy gyermeküket egyedül nevelő munkavállalók közül azok részesíthetők lakásjuttatásban, akik több mint három éve föld alatti vagy külszíni fejtési munkakörben dolgoznak. A jogszabály előírja, hogy a lakásjuttatásban részesített dolgozóval szerződést kell kölni, amelyben a dolgozó vállalja, hogy a bányavállalatnál 10 évig föld alatti vagy külszíni fejtési munkakörben fog dolgozni. A lakásjuttatásban részesülő dolgozók a lakáshasználati díjból és az OTP-kölcsönnél még további kedvezményekben is részesíthetők. DR. SASS TIBOR Beáztak a lakások A Kellner Sándor utca 2. sz. alatt, a szennylevezető csatornában, még a múlt év tavaszán dugulás történt. Akkor egy — szerintem hozzá nem értő — szerelő megszakította a szakaszelzáró csapot. Sajnos ezt azóta sem cserélték ki, s ennek köszönhető, hogy február 26- án — egy újabb dugulásnál — négy lakás falai áztak át. Ha a fentebb említett hibát időben kijavítják, akkor a házfelügyelő el tudja zárni a csapot. S ezzel mennyi kártól mentették volna meg a lakókat és a népgazdaságot is, hiszen a beázás rend- behozatala — ilyen esetben — nem a bérlő feladata. Emellett voit, akit haza kellett hívni a beázás napján a munkahelyéről, hogy a lakásban felgyűlt vizet eltávolítsa, s ezzel újabb — nagyobb — beázást idézzen elő. Mennyi időpocsékolás, pazarlás, termeléskiesés a rosz- szul végzett munka miatt! Persze nem érdemel dicséretet az a gondatlan lakó sem, aki a dugulást előidézte vagy okozta — írja B. László miskolci olvasónk. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET felvételre keres az ózdi autószervizhez szét ylzrezetoi beosztásba szakirányú mérn-i^i diplomával és ötéves gyakorlattal rendei'fező dolgozót. Jelentkezés: Miskolc, Partizán u. 7. sz., a személyzeti vezetőnél Telefon' ^6-T10 ISem kell már cipekedni 3D méteres mélység fölött A harmincméteres mélység fölött sokszor akrobatikus mutatványnak is beillő pózban dolgozik a liftszerelő. Január 1-től a Miskolci Vasipari Vállalat vette, át a VIMELUX-tól a liftszerelő és karbantartó részleget: 86 speciálisan képzett szakembert a kéziszerszámokkal és termelőberendezésekkel együtt. És persze a gondokat is, a felelősséget. Az új lakóépületek felvonóit azóta a vasipari vállalat emblémájával jelzik. S az új munkáltató ismerkedik a számára teljesen új feladattal, a gárdával, amelyből egyetlen szakember sem vált ki az átszervezéskor. Dicséretükre legyen mondva! A Bükk szerelmeseként a hét végét általában Bükk- szentkereszten töltöm. Eddig mindig jól felpakoltam elemózsiával, ami nem kis súlyt jelent egy-kétnapos túráknál. Most már nem kell ci- pekednem (cipekednünk), mert a végállomásnál új Agrokonzum-boit nyílt az elmúlt hetekben. A szép, tiszta boltban bő áruválaszték várja a vásárlókat. Reméljük, így' lesz ez egész éven át. M. G. Miért nem áll meg a vonat? Hidasnémeti állomásról reggel 8 óra 45 perckor indul egy személyvonat Miskolcra, amely Szikszóra 9 óra 39 perckor érkezik. Innen egy-két perc múlva indul tovább. Panaszunk, hogy ez Szikszó-vásártér megállóban nem áll meg. Mivel Szikszó a felszabadulástól kezdve hatalmas fejlődésen ment át, területileg főleg a község déli része az, ami a vásártéri megállóhoz igazodott. így a lakosságnak mintegy háromnegyed része ezt a megállót tartja utazási szempontból kényelmesnek. Hogy miért bánnak az illetékesek ezzel a megállóval ilyen mostohán? Érthetetlen. Kérésünk, hogy a 9 óra 41 perckor a Szikszó-vásártérre érkező vonat az állomáson álljon meg, hogy minden itt lakó kényelmesebben és olcsóbban (tehát kény- szerűségből ne autóbusszal) utazhasson Miskolcra. Juhász Gyula Szikszó, Temesvári u. 1. Tisztítsák meg a Szinvát! Több mint egy hónapja látok egy fekete szőrű kutyatetemet a Szinvában, a, Rákóczi utcai hídnál. Sokan látják még rajtam kívül, tesznek is rá megjegyzéseket, de el nem szállítanák! Közvetlenül mellette ott van a Zrínyi Gimnázium és egy hivatal. Naponta sok száz ember megy a közeli moziba, s rengetegen járnak arra. Soroljam még az indokokat, miért kellene eltávolítani? ‘ Szabó Jánosné Miskolc, III., Kristály u. 13. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR sandorné TELEFON: 18-221 A tízemeletes bérházaknál könnyű nyomon kísérni a liftszerelőket. Az ember megáll, mondjuk a LÁEV-nél épülő bérházak egyikének végében, s végignéz az aknákat rejtő üvegtornyokon. A legfelsőbb szinten is jól kirajzolódik a mozgó árnyék. Parányivá válva hajladoznak a 30 méteres mélység fölött. • KVALIFIKÁLT SZAKEMBEREK Hihetetlennek tűnik, de így igaz: egy-egy bérházi lift két ember munkáját dicséri. Két ember tisztességére, lelkiismeretére bízva készül el minden felvonónk. Az egyik „duótól” — Darab Lászlótól és Haluska Józseftől — tudom, hogy az avatatlan számára oly bonyolult szerkezetet öt hét alatt kell felszezastól, sodronykötelestől, szekrényestől. Munkájuk látványosságát az aknán kívülről csak sejteni lehet. Hogy miféle szakismeretet igényel, arra meg következtetni abból, hogy például egy vizsgázott lakatosnak is négy esztendeig kell segédszerelősködni, míg kiérdemelheti a felvonó- szerelő címét-rangját. Kvalifikált szakemberek valamennyien. Darab László is épületlakatosként kezdte. Haluska József meg esztergályos volt korábban. — 1969-ben alakult meg a liftszerelő részleg a VIME- LUX-nál. Űj dolog volt Miskolcon, de az egész megyében is. Érdekes munka, sokat ígérő. Átjöttünk... • NEM ÖRÖM A „LÖGÁS”! Bizonnyal nem kevés küszködésről adna számot a részleg krónikája, ha volna ilyen De hogy végül is összeszokott az együttesük, azt példázza az is, hogy zökkenő- mentes volt a „gazdacsere”. relniük sínpályástól, gépháA Miskolci Festőipari Szövetkezetben JÉttara isiinek — Jobb lesz. Ügy tűnik, jobb lesz itt — fogalmaznak óvatos elégedettséggel. A jó hangulatot táplálja az is, hogy most „kihagyás” nélkül van munkájuk. — Tessék elhinni, a legbosszantóbb az, ha nincs mit csinálnunk. Teljesítménybérben dolgozunk, a tétlenség drága mulatság nekünk. Mégis: nem egyszer voltunk kárhoztatva rá, amikor az építők nem tudták biztosítani a munkateret... Darab Lászlóék sommázták így a nagy igazságot, hogy ugyanis nem öröm a „lógás” a munkásembernek. Eltöltött idejük hasznát a munka adja. Példálóztak is vele, hogy mennyivel vaskosabb a fizetési boríték, ha jó tempóval dolgozhatnak. — Évi átlagban megvan a három és fél, négyezer forint havonta. A legjobb hónapban viszont meg lehet keresni a másfél-, kétszeresét is. Igaz, olyankor egy-két órával nyújtjuk a műszakot... • MISKOLCNAK NEM MINDEGY... Miskolcnak nem mindegy, hogyan dolgoznak, mit teljesítenek a liftszerelők. Űj lakóházaink átadásának határideje múlhat azon: jól tegye dolgát a 86 szakember, hasznosan tölthessék műszakjuk minden percét. És ha csak az épülő házak felvonóinak gondja lenne! De ráadásul ott van az összes többi, alapos strapának kitett régi felvonók karbantartásának feladata is. Bulla Zoltánnak, a vasipari vállalat főmérnökének főhet most a feje miatta. Valami úton- módon meg kell oldani, hogy elegendő szakember legyen azokhoz is. — Talán kétharmadát, ha győzzük a karbantartási igénynek. Ki kell ókumlálni, miként gyarapíthatnánk a szakemberek számát. Meg persze még sok minden egyebet ... Sok idő nem volt még „csodaszert” találni, hiszen egy hónap sem állt a vállalat rendelkezésére ahhoz, hogy felkészüljenek a számukra teljesen új profil fo- 'gadására. Menet közben kell ismerkedni-intézkedni. mert azzal ugyan- nem számolhatnak, hogy netán csökkenne az új liftek száma, de azzal igen, hogy szaporodik a karbantartást igénylő régieké. Pontos recept a gondok enyhítésére még nincs, de a start jó hozzá: az eddiginél is vonzóbbá akarják tenni ezt a szakmát. A többi között azzal is, hogy a „megörökölt” szerelőgárdánal? biztosítják: jól érezzék magukat az új kollektívában! R. É. Egyik legeredményesebb gazdasági évét zárta 1975-tel a Miskolci Festőipari Szövetkezet. A tagság számára annál is inkább jóleső érzés nyugtázni a tavalyi munka sikerét, mivel szövetkezetük fennállásának negyedszázados évfordulójára készülnek. — Szövetkezetünk termelési értéke 1975-ben először haladta meg a 9 millió forintot — mondja Imreh Gyula elnök. — Ezen belül külön érdemes szemügyre venni a lakosságnak végzett munkát, amelynek értéke az előző évi 1,9 millió forintról 2,7 millióra nőtt. Kétmillió forint értékű munkát végeztek dolgozóink Miskolc iskolái, bölcsődéi, kórházai tatarozásánál, festésénél is. Egyebek között dolgoztunk a villamosipari szakközépiskolában, a központi leánykollégiumban, a vasgyári és a szer.tpéteri kapui kórházban, a diósgyőri és a selyemréti bölcsődében és így sorolhatnám tovább. Beneveztünk a KISZÖV által meghirdetett versenymozgalomba is, reméljük, nem eredménytelenül-. Munkasikereink fő részesei a szocialista brigádok voltak. A szövetkezet elnöke, aki az egykori alapító tagok közül már csak maga dolgozik a Miskolci Festőipari Szövetkezetnél, az ünnepi közgyűlés beszámolójára készül. Lesz mit elmondania, hiszen termelési értékük sokszorosa az egykorinak, de alaposan megnőtt a szövetkezet vagyona, tagiét- | száma is. Az ünnepre - való f készülődés természetesen nem hátráltathatja őket idei, minden eddiginél nagyobb feladataik végzésében. — Ez évi tervünk meghaladja a tízmillió forintot. Ezen belül a lakossági szolgáltatások értéke 3,4 millió forintra nő. Ez azzal is magyarázható. hogy a Miskolci Vegyesipari Vállalat megszűnése miatt még több miskolci lakos fordu} hozzánk. A felvonó gépháza. Haluska József és Darab Lászco » villamos vezetékeket ellenőrzik. (Herényi László felvételei)