Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-08 / 57. szám
a miskolciaké a Baj van a kupakokkal tfW* • 4% iV*VWWMVM< A radiátorok még mindig hidegek Egyre nehezebb a kólák és más üdítő italok üvegének a kupakját leszerelni. Sokszor nem elég hozzá a nyitó, a szerszámkészletre is szükség van, hogy boldoguljunk vele — írja levelében Sz. Gyula olvasónk. Buktató itt, buktató ott Olvastam lapjukban, hogy a Sslnvában kutyatetemet találtak. Mivel plakátokon Is felhívják a lakosságot a „Virágos, tiszta Mlskolcért” mozgalomra, hadd tegyek szóvá néhány, általam tapasztalt .Jelenséget", amelyek nem a mozgalom céliát szolgálták. Ezzel is szeretnék hozzájárulni városunk szépítéséhez, a sok embert bosszantó hiányosságok megszüntetéséhez. A város közepén, a Sötétkapunál, a Zrínyi Gimnázium mellett három-négy éve szépen kikövezték a Szinva medrét. A felesleges, mintegy 50 betonlapot otthagyták — szemétfogónak. Csúnya látványt nyújtanak, nem beszélve arról, hogy városunknak ezen a részén számos idegen is megfordul. A Rákóczi utca 1. számú kapu előtt három éve felszedték a jár- da bitumenét, és azóta jókora gödör akadályozza a forgalmat (es független a pár hónapja végzett kábelfektetéstől). Este a moziból kijövök csak bukdácsolva tudnak Itt közlekedni. A Rákóczi utca 11. számú ház műemléktáblával ellátott faláról évek óta darabokban hullik a vakolat. Amellett, hogy ez nem valami épületes látvány, életveszélyes is. A SZOT-székház előtti járdán évek óta cipó nagyságú bitumendudorok vannak. Ezekben is jó néhányan megbotlottak már. A Széchenyi utcai harisnyaüzlet előtti járdáról évtizedek óta „levágtak” egy villamosvezetéket tartó vasoszlopot —, de nem teljesen. Mintegy 20 centis maradványa kiáll a földből. Körbekenték egy kis betonnal, s azóta ez Is az arra járókat bosszantja. Ugyanitt fél éve elbontották a villanyórát. Az alatta levő betonkúpot —, amely újabb buktató — szintén otthagyták. Nagy János, egy tiszta, virágos várost remélő miskolci olvasójuk A Déli Hírlap február 26-i számában írtam a Győri kapu 4., 8. és 12. számú házak fűtési hiányosságairól. Sajnos, most ismét ezzel kell foglalkoznom, mivel a helyzet azóta sem javult, sőt inkább romlott, mert eddig még az V. emelettől felfelé volt ugyan meleg, de most már ott sincs. A hőmérséklet 17—19 fok között ingadozik. A radiátorok hidegek. Csaknem 200 családról van szó, amelyekben nagyrészt gyerekek és öregek vannak, akik még érzékenyebbek a lakásukban uralkodó hidegre. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg is influenzajárvány van, s a nem kielégítő fűtés egyáltalán nem csökkenti az egyre inkább felfelé ívelő grafikon vonalát. Kénytelen voltam én is — mint a házból előttem már többen — a hőközponthoz fordulni e panaszunkkal, ahol elmondták, hogy megvizsgálják az okát. Arra is magyarázatot kértem, hogy szemben velünk, a Bársony János utcában miért van normális meleg a földszinten, emeleten egyaránt, amikor az a rész is az LKM-től kapja a hőt, úgy, mint mi. Azt a meglepő választ kaptam, hogy ennél a három háznál — valamiféle újítás folytán — másfajta fűtési rendszer van. Hát kérem, ha egy újítást bevezetnek, akkor annak jobbnak kell lennie, mint a réginek, és nem fordítva. A márciusi lakbért fizető lakókat az a meglepetés érte, hogy egyhavi fűtési díjnak több mint a felét visszakapták, mivel a fűtést maga a MIK sem találta kielégítőnek. Ez határozottan jólesett, mivel erre tudomásom szerint még nem volt példa, de sokkal jobban örülnénk az állandó, kellemes melegnek, mint a visszakapott pénznek. Nem tudom, hogy ebben a fűtési idényben lehet-e a fűtést Stabilizálni. De akár lehet, akár nem, a jövő télnek nem lehet így nekimenni. Szükséges — még a jövő fűtési szezon megkezdése előtt — e házak fűtési rendszerének felülvizsgálata. Pócs Imre Miskolc Emberség kérdése A feleségem — aki sajnos jelenleg maga is beteg — két kiskorú (négyhónapos és négyéves) gyermekünket március 5-én, pénteken délután elvitte a Szentpéteri kapuban levő gyermekrendelőbe. Mivel a két picivel egyedül lehetetlen felszállni az autóbuszra, ezért taxival mentek. Visszafelé a feleségem betért az ottani gyógyszertárba, s akkor már nagyon rosszul érezte magát. Megkérte az ott dolgozókat: hívjanak egy taxit, hogy a gyerekekkel mielőbb hazaérjen. Elutasították azzal, hogy a telefonuk nem nyilvános. Ezzel mi is tisztában vagyunk, de furcsállom ilyen esetben az elutasítást, hiszen ez nem egy forint, hanem emberség kérdése. Márton István Miskolc, Lehel u. 10. Italozók az árkád alatt A Déli Hírlapban már nem egy cikk kifogásolta a Kilián-déli ABC-áruház környékén uralkodó tarthatatlan állapotokat, s bár élőszóval és írásban mi !s többször kértük az illetékes szerveket az intézkedésre, nem történik semmi. Ügy gondolom, mindaddig foglalkozni kell az üggyel, amíg változás nem tapasztalható. Any- nyival is inkább, mert ismét jön a napos, meleg idő, amikor még jobban veszélyezteti egészségünket a környék piszkossága. Miről is van szó? Az áruház bejáratával szemben van a gyermekrendelő, ahová naponta nagyon sok kicsit visznek. A bejárati rész és az árkád alatti beszögellés azonban igen kedvező hely az utcai italozók számára. Az áruházból kihozott rengeteg töményt és sört szinte naponta itt fogyasztják el, s utána elviselhetetlenné válik a környék. Emellett már többszőr láttam, hogy a rendelő bejárati lépcsőjére, a piszokba újságpapírt terítenek, s az arra kirakott zöldségféléket így árusítják. Ezt sem volna szabad megengedni. Ha az itteni virágárus nénit tudták arra kötelezni, hogy asztalon árulja a virágait, miért nem lehet ezt megtenni a „maszek” zöldségárusokkal is? S még valamit. Kinek a feladata az ABC és az Otthon étterem közötti útszakasz söprése? Jó lenne ezt is rendben tartani, hogy legalább ezen a részen lehessen a kisgyerekekkel sétálgatni. Simon Éva Miskolc, Gagarin u. 1. Szurkolunk’9 az óvárosért 99 Mint tősgyökeres miskolci, mindig érdeklődéssel olvasom lapjukban a várospolitikai fórumot. A múlt heti csütörtöki számban a belváros rekonstrukciójáról írt cikk olvastán örömmel állapítottam meg: az arra illetékesek milyen gonddal, szeretettel foglalkoznak az óváros arculatának meghagyásával, műemlékeinek ápolásával. Kőszeg. Sárospatak. Pécs, Sopron. Eger és még nagyon sok szép, nagy múltú városunk büszke műemlékeire, évszázados házaira. Dédelgetik, mutogatják „örökségüket”. Végre, mi is eljutunk oda? Bár Miskolc belvárosi részének „egyéni” az arculata, és ez a rekonstrukció szempontjából — miként a cikkből is kitűnik — komoly gondot okoz, a városát szerető minden ember bízik abban, hogy megtalálják az óváros jellege meghagyásának a legjobb módját. Fodor Éva Miskolc ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 Üzletet ny'tnak Bulgárföldön Fodrász mérleg Tegnap délelőtt a Hónai Sándor Művelődési Központ színháztermében tartotta 1975. évi mérlegzáró közgyűlését a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet. A gazdálkodásukról szóló beszámolót Heinis Sándorné elnök terjesztette elő. A ma már 1376 dolgozót (köztük 1180 nőt) foglalkoztató szövetkezet jó évet zárt a tavalyival. A szép eredmények annak is köszönhetők, hogy a 35 szocialista brigád, s mintegy 900 dolgozó csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A tagság az 1975. évi 40 millió forintos árbevételi tervet 45 millió forintra teljesítette. Negyedik ötéves tervi árbevételük pedig 53,4 millió forinttal haladta meg a III. ötéves tervben elértet. Az elmúlt öt évben más vonatkozásban is jelentősen fejlődött a szövetkezet. így például 46 új egységet létesítettek. Huszonhat olyan településen, ahol korábban nem volt, fodrászüzletet nyitottak. Tizenhárom fiókban hoztak létre kozmetikai részleget; 108 üzletben végeztek felújítást, összesen több mint 14,9 millió forint költséggel. Csak 1975-ben mintegy 2,6 millió forintot költöttek beruházásokra, korszerűsítésre, felújításra. Ismertette a beszámoló az 1976. évi műszaki intézkedési tervet is. Az ebben foglaltak- szerint számos új üzlettel gazdagodik a szövetkezet az idén is. Üzletet nyitnak a A Hunyadi utcai szolgáltatóházban nemrég nyitottak fodrászszalont. (Solymos felt'.) bulgárföldi szolgáltatóházban, Leninvárosban és Sátoraljaújhelyen, s nyolc nagyobb felújítást terveznek Miskolcon, kilencet vidéken. E célra az idén már 3,2 milliót szán a szövetkezet. Megvitatta a közgyűlés a felügyelő-, a szövetkezeti és a nöbizottság beszámolóját is. A válaszadások után kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Karbantartják megyénk útjait Valamennyi megyében működik Közúti Igazgatóság. A legnagyobb úthálózattal a miskolci rendelkezik, 2500 kilométeres úthálózat fenntartási, hatósági és építtetői tevékenysége tartozik hozzájuk. Az igazgatóság évente átlagosan 810 dolgozóval látja el nem kis feladatát. E létszámból 550-en nem szakmunkások, ami nehezíti munkájukat. Ennek ellenére — hogy csak a jelentősebbeket említsük — nekik kell elvégezniük különböző közműfektetési, meleg- és hidegaszfalt-bedolgozási munkálatokat, kishidak építését, műtárgyak elkészítését. A mintegy 100 millió forint értékű géppark nagy mértékben könnyíti a fizikai munkát. Olcsóbb, mint az idegnyugtató Rendszeres vásárlója vagyok a Baross Gábor utcai Agrokonzum Csemege Boltnak. Már régen feltűnt, hogy a két hatalmas bejárati ajtó — nagy üvegtáblákkal — sokszor hatalmas robajjal csapódik be. Ez nem mindig a „lezser” vásárlók bűne, mert a csomagokkal teli kezükkel nem tudják az ajtót bezárni Ilyenkor vagy a láb, vagy a szél segít. Nemegyszer megfigyeltem, hogv az ajtó mellett dolgozó pénztárosnők — amellett, hogy huzatban dolgoznak — minden ajtócsaoódásnál összerezzennek Ez a nagy forgalmú üzlet — már csak a dolgozói érdekében is — mindkét ajtajára „beruházhatna” egy fékezőrugós zárószerkezetet, amely rendeltetésszerűen működne. Stefán Andrásné Miskolc. Bajcsy-Zs. u. Epés megjegyzések Victor Mortin amerikai pszichológus úgy véli, hogy ha a férfiak tudnának sírni, az kedvező hatással lenne vérkeringésükre, megakadályozná a gyomorfekély kialakulását, és megelőzhetne sok idegi megbetegedést. — Sírni? Bőgni tudnék, hogy ezt nem tudtam meg még idejében! Hírek szerint a ka- towicei házasságkötő teremben a szertartásokat nemsokára magnetofons^alagra veszik fel. A szalagot a fiatal házasok megkapják, és évek múlva, ha majd előveszik, elérzékenyül- ten hallgathatják. — Együtt, vagy kü- lön-külön? A franciaországi Vezelize-ben évente hagyományos legényvásárt tartanak. A tavalyi legényvásár eredményeképpen, 42 házasságot kötöttek. — S vajon a 42 ifiasszony közül hány mondta a férjének a második hónapban: na, veled aztán bevásároltam ! J. E. Van Hoof szerint az a jelenség, hogy a csimpánz hangtalanul felhúzza ajkait, és a fogait mutatja, kezdetben a veszéllyel szembeni védekezés jele volt. A későbbiek során a barátságos magatartás kifejezőjévé vált. Ugyanez a fejlődés jellemzi az emberi mosolygás kialakulását is. — Most már értem, miért tűnik némelyik ember mosolygása vicsorgásnak . . . A Tribune de Ge- nove című svájci lap közölte a legújabb miniatűr tankmodellek fényképeit, bejelentve, hogy e játékok ára 20 százalékkal csökkent. — Csak nem a leszerelési tárgyalások eredményeként? I Párizsban feltűnt egy cég, amely minden fajta állatot kölcsönöz, köztük olyan veszedelmes ragadozókat is, mint oroszlánok, tigrisek, leopárdok. — Ha nekem lenne egy tigrisem, hü, de megkeverhetném az ebadó-rendeletet! Egy tudományos intézmény központjában, az értekezletek színhelyén a kényelmes foteleket kemény ülőalkalmatosságokkal cserélték ki. Eredmény: 40 százalékkal csökkent az értekezletek időtartama. — Emberek! Elő a kissámlikat! A tus sem fogja 1 ia és a miit házasán Az épitőanyagipar évtizedek óta foglalkozik különféle faipari lapanyagok fel- használásával, a próbák azonban csak részeredményeket hoztak. A faforgács- lapok főleg belső épületburkolásra váltak be, más készítményeket, a követelményeket valóban kielégítő lapanyagot alig sikerült előállítani. A kísérleteket, kutatásokat azonban — úgy tűnik — végül siker koronázta: a fa és a cement házasításá- val, két „idegen” anyag ösz- szekapcsolásával maradandó értékű, tartós, szívós anyag jön létre, amelyet számos területen felhasználhat az építőipar. A Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát — amely eddig is elöl járt az építőiparban felhasználható faipari termékek, szerkezetek gyártásában és forgalmazásában — megkezdte a cement-kötésű faforgácslap hazai gyártásának előkészítését. Ennek eredményeként várhatóan 1978-tól már a hazai piacon is megjelenik a világszerte alig ismert új anyag. A mintákkal az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet már sok próbát végzett. Az adatokból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy kitűnő tulajdonságokkal rendelkező, végre valóban építőipari lapot nyer az iparág. Miből áll az új építőipari anyag? A hagyományosan ismert és alkalmazott faforgácsból, az úgynevezett port- land-cementből és különféle kötésgyártó és hidrofobizáló adalékanyagokból. Egy köbméterre 270 kilogramm faforgácsot, 700 kilogramm cementet és 500 liter vizet számítanak, és ehhez vegyítik hozzá a kisebb mennnyiségű adalékanyagokat. . Mit „tud” a cementkötésű faforgácslap? A szakemberek szerint talán legfontosabb tulajdonsága az, hogy a tűz nem fogja, tehát gyakorlatilag „nem éghetőnek” minősül. (A szakkifejezést olyan esetekben használják, amikor az építőanyag széleskörűen felhasználható, és nincs szükség különféle tűzrendészet! megkötésekre. Egyéb tulajdonságai? Tartós, jól megmunkálható. Beépíthető tehát a könnyűszerkezetes épületekbe. A cementkötésű fa- forgácslap kitűnő minőségű felületet biztosít, amelyre a tapétát közvetlenül felvihetik. Az anyag szabását, megmunkálását a hagyományos faipari gépekre lehet bízni. Jól ellenáll az időjárási hatásoknak is. Az előzetes számítások szerint az ára is méltányos lesz. Atom-szerrisátlomús Az Interatominstrument (IÁI), a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezete első műszaki szervizüzeme megkezdte működésé* a lengyelországi Zielona Go ra-ban. A szervizállomás feladat: közé tartozik a Lengyelor szágba behozott nukleáris berendezések és eszközök műszaki karbantartása, folyamatos gondozása. A szervizállomás munkatársai lengyel mérnökök és technikusok, akik különleges szak- képzettségüket az ilyer berendezéseket gyártó országokban szerezték. illetve ’-zerzik. Az új üzem a KGST-or- zágok közötti szocialista in- egráció fontos láncszeme A következő évben hasonló üzemek kezdik meg működésüket a Szovjetunióban és az NDK-ban.
