Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

Mi tesz veled, belváros ? ///. Inkább kamionban, mint vagonban A DOMUS raktárának kis asztalosmühelyében csak az apróbb sérüléseket tudják javítani. Nem kellenek amini-felhőkarcolók” A Zsolcai kapuban is gyakoriak a torlódások. A Búza téren aluljárót építenek a következő években. Ho!recseg Szurdi István belkereske­delmi miniszter a napokban Miskolcon tárgyalt a város és a megye vezetőivel. Ezen az ülésen vetette fel dr. Ha­vasi Béla. a megyei pártbi­zottság titkára bútorkereske­delmünk nagy gondját, ne­vezetesen azt, hogy szállítás közben sok bútor megy tönkre, válik eladhatatlanná. Állítását miskolci adatokkal támasztotta alá: a gépkocsin érkező bútor 4—5 százaléka megsérül, a vasúti kocsin szállított lakberendezési rik- koknek pedig 30—40 'száza­léka szorul javításra. Megkerestük a DOMUS Áruház igazgatóját, arra a kérdésre keresve a választ, hogy hol recseg a bútorpiac? Az igazgató, Horváth Dezső, éppen javítás-ügyben beszélt telefonon a Budapesti Bú­toripari Vállalattal. Tegnap érkezett egy vagon, 10 da­rab, Riga-típusú dolgozószo­ba. A 300 ezer forint értékű rakomány valamennyi da­rabja megsérült az úton. Természetesen így nem lehet átvenni. A hibákat pedig csak a gyár tudja kijavítani. Holnap jön a cég képviselő­je, hogy a visszaszállítást el­intézze. — Sajnos, ilyenkor nem­csak a nagy értékű áruk sé­rülése jelent veszteséget — mondta az igazgató —, ha­nem a visszaszállítás költsé­ge, valamint a ráfordított fizikai és adminisztrációs többletmunka is. Az sem el­hanyagolható, hogy a vevők így csak később tudnak meg­felelő lakberendezéshez jut­ni. (A szóban forgó Riga szobából ez volt az első szál­lítmány). ■ ■ A Miskolcon értékesített bútorok 70 százalékát vas­úton szállítják. Bár így ol­csóbb, mint országúton', de ez, a fuvarforma nem mond­ható korszerűnek. Az igazán modern szállítási módot, a Az AGROKONZUM Szö­vetkezeti Közös Vállalat sza­badtéri tárolóiból az elmúlt heten 49 vagon burgonya és zöldség, továbbá 13 vagon gyümölcs került a fogyasz­tókhoz. A tárolt készletek mennyisége jelenleg még meghaladja a 800 vagont. A primőrök választéka, il­letve mennyisége csökkent az elmúlt napokban. Egyes cikkek — saláta, hónapos retek — első szedése ugyan­is már befejeződött, az újabb szállítmányokra pedig né­hány napot várni kell. En­nek ellenére a héten 2 ezer fej saláta, 2 ezer csomó hó­napos retek, 500 kilogramm uborka. 20 kg paradicsom, 70 kg sóska és 8 ezer darab vetkeztében megnőtt az erdők­ben a tűzveszély. Ezért a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Tűzoltóság Or­szágos Parancsnokságával egyet­speciális bútorszállító ka­mionok és a vasúti bútor­konténerek jelentenék. A külföldi tapasztalatok is a^t bizonyítják, hogy az ország­úti szállítás gyorsabb, kor­szerűbb, gazdaságosabb. Len­gyelországban már több éve ác Egy marék gyújtás. Szál­lítás közben sajnos gyakori ez a „melléktermék”. zöldpaprika érkezett Mis­kolcra, illetve a megyébe. Az előrejelzések szerint a pri­mőrök választéka a jövő hé­ten szélesedni fog, a téli cik­keké pedig változatlan lesz. A hét végére több cikk ára változott. A vöröshagy­ma és a sárgarépa kilója je­lenleg 9,60-ért, a gyökér 10,40-ért kapható. 11 forint­ba kerül a zeller, 6 forintba a karalábé, 7,40-be a fejes és 6,40-be a kelkáposzta. Nem változott a fokhagy­ma (36 forint), a burgonya •(3,70—5), az alma (6—12), és a körte (8 forint) fogyasztói ára. A primőrök esetében némi árcsökkenés mutatko­zik. A zöldpaprika 2,60—3,80, a paradicsom 95. az uborka 45. a sóska 65, míg az újka­ralábé 6,20 forintba kerül. értésben, az erdőkben — a ki­jelölt tűzrakó helyeken is — va­lamint az erdőktől 200 méteren belül mindennemű tűzgyújtást ideértve a parlag- és gazégetést is — márciuc 5-től, átmeneti jel­leggel megtilt. nem tesznek vasútra bútort, Jugoszláviából, az NDK-ból, az NSZK-ból a gyárak min­den esetben spját gépkocsi­jaikkal hozzák Miskolcra az árut. A hazai bútorszállítás meg­újhodásához több bútorszál­lító járműre lenne szükség. De sokat tehet az ipar is a sérülések megelőzésére. Min­den típusnál át kellene tér­ni a kisebb elemekből ösz- szeállítható garnitúrák gyár­tására, már csak azért is, mert az egy darabból álló, nagyméretű szekrények könnyen zúzódnak, és — mi­vel „sok levegőt szállítanak” —, a fuvar gazdaságtalan. Jelenleg a legtöbb, amit az ipar és a kereskedelem tehet a sérülések megakadá­lyozására, az, hogy a vagon­ba rakáskor a bútorokat sokkal gondosabban rögzítik. Mégéri, hiszen a DOMUS múlt évi 250 milliós forgal­mához képest ijesztően sok a 21 millió forint értékű, hi­básan érkező és javításra szoruló bútor. (Folytatás az 1. oldalról) Mint Csengeri Zoltán osz­tályvezető előterjesztésében elmondotta, az SZMT által meghirdetett, s már 8 éve folyó munkavédelmi verseny egyik fő szempontja: mennyire törekednek a vállalatok a baleseti sérül­tek kártalanítására. Mert senki ne higgye, hogy magától értetődően kártala­nítja dolgozóit minden vál­lalat! A sérültek mintegy egyharmadát még most sem kártalanítják a vállalatok. Ezért fogalmazott úgy az SZMT munkavédelmi osztá­lyának vezetője, hogy szép, szép a sérültek részére kifi-„ zetett 8,7 millió forint kár­talanítás, de még mindig jóval keve­sebb annál, mint amennyit jog szerint ki kellett vol­na fizetniük megyénk és városunk válla­latainak. A 120 vállalat munkavé­delmi tevékenységének érté­kelését vita követte, amely­nek során jó néhány felszó­laló mondta el véleményét, számolt be arról, hogy vál­lalatánál milyen módon vég­zik ezt a fontos, számokkal és forintokkal ki nem fejez­hető munkát. Papp Károly, a Bányaműszaki Felügyelő­ség Borsod megyei vezetője például ismertette a tavaly A korábbiakban már szól­tunk róla, hogy az elmúlt húsz, évben több tervet dolgoztak ki a belváros rekonstrukciójá­ra. A szakemberek véleménye szerint mindegyikben voltak hasznosítható gondolatok, s ezeket fel is kell használni a további tervezési munkában. Am nemcsak arra jók ezek a régi tervek, hogy átvegyék belőlük a máig is érvényes, korszerű elképzeléseket, ha­nem arra is, hogy hibáikból tanuljanak. Hibás elképzelés volt, hogy a belvárost húsz- vagy annál több emeletes „mini-felhő­karcolókkal” építsék tele. Károlyi István, az ÉSZAK­TERV városrendezője — a vitában felszólalókhoz hason­lóan — azt a tervezési kon­cepciót vallja magáénak, hogy meg kell őrizni a törté­nelmi városmag hangulatát, szerkezetét. A főutcának te­hát a jövőben is a Szinva lágy ívét kell követnie, és megőrzendő a Széchenyi út­ra merőleges szalagtelkes rendszer is, a belvárosban található műemlék épületek mellett. Hétezer otthon Az elképzelések szerint kö­rülbelül hétezer lakás épülne fel a centrumban, melyek 25 ezer embernek adhatnának otthont. Beleértve természe­tesen a Vörösmarty utca mentén már épülő belvárosi lakótelepet is. A városrendezők egyik fon­tos feladata egy olyan köz­lekedési koncepció megvaló­sítása, mely enyhít a cent­rum zsúfoltságán, a távolab­bi jövőben pedig lehetővé teszi, hogy a Széchenyi út sétálóutcája legyen a város­nak, azaz ne legyen más, csak gyalogosforgalom. Már elkészültek a közleke­désfejlesztési tervkoncepciók, sőt az ötödik ötéves terv időszakában hozzálátnak a rövidebb távra szóló felada­tok megvalósításához is. szeptember 6-án, bányász­napkor Lyukóbányán kelet­kezett bányatűz körülménye­it. A napokban lezárult vizs­gálat szerint azon a napon délelőtt a bányában —, mert sietni akartak a munkával — a csavarok meglazítása helyett hegesztőpisztollyal akarták szétvágni a' bizto­sító TH-gyűrűket. A megolvadt fém a szénfal és a TH-gyűrű közé csep­pent. Az ott dolgozók — tel­jesen szabálytalanul — 12.30- kor elhagyták munkahelyü­ket, s mire a váltás 14 óra­kor megérkezett, a szénfal már égett, s mint később kiderült, 17 millió forintos kár keletkezett, s két bánya­mentő is meghalt a felelőt­lenség miatt. Ezért javasolta Papp Ká­roly, hogy a jövőben a bá­nyákban tiltsák be a do­hányzást. A föld alatt minden piciny- parázs veszélyt jelent! A megyei munkavédelmi verseny győzeteseinek, he­lyezettjeinek s a megyei munkavédelmi vetélkedők­ben nyertes szocialista bri­gádok vezetőinek járó serle­geket, díszokleveleket, jutal­makat Kiss Béla, az SZMT titkára adta át. Ny. I. Többször írtunk erről, ezért most csak röviden megemlít­jük, hogy elkezdik az északi tehermentesítő út építését, készül a Gömöri felüljáró, s ha minden jól megy, ezzel párhuzamosan kétszintesre alakítják a Búza téri keresz­teződést is. Elkészül az M3- as út városba bevezető sza­kasza, újjáépül a Beloiannisz utca, később pedig kiépítik a déli tehermentesítő utat is. Megőrzik a tradíciókat Az építőművészek szövet­ségének vitájában sok szó esett arról, hogy a városköz­pont egyes részét tradicioná­lisan igazgatási, illetve Kul­turális centrumok. Ezért cél­szerű például a színház kö­zelébe tervezni az új kon­certtermet. A Tanácsház tér és környéke továbbra is igazgatási övezete lenne a belvárosnak. Itt épülne fel a városi tanács új épülete, és a régen hiányolt belvárosi szálloda is. Az Avas alatti tér az egyik legszebb része a városnak, különös gondot kell tehát fordítaniuk a ter­vezőknek arra. milyen épü­letek kerülnek ide. Az új szálloda ablakaiból az Avas zöldjére látnának a vendé­gek, a közeli Erzsébet-fürdő vizét pedig arra használhat­nák fel, hogy mini-uszoda is legyen a szállóban. Lent bolt, fent lakás Károlyi István városren­dező rávilágított vitaindító előadásában, hogy túl sok középiskola van a belváros­ban. Sok ezer diák ingázik itt naponta, és ez fokozza a centrum zsúfoltságát. Cél­szerűnek látszik néhány is­kolát áttelepíteni a város Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakossá­gát, az üzemek, intézmé­nyek, vállalatok vezetőit, hogy a magyar—szovjet ba­rnás részére. Az iskolaépüle­teket természetesen nem bon­tanák le, hanem más célra hasznosítanák. A rekonstrukciós elképze­lések másik vezérgondolata az, hogy az épületeket több célra kell felhasználni. Ért­ve ez alatt, hogy .a Széche­nyi úton és másutt levő épületek földszintjét üzletek, vendéglők, eszpresszók fog­lalnák el, és csak a felső szinteken legyenek lakások. Ilyen szellemben tervezték egyébként a Széchenyi út 3 —9. szám alatti telekre, a hajdani Béke étterem helyé­re az üzletekből és lakások­ból álló épületkomplexumot, mely — hosszú huzavona után — a következő években elkészül. A város üzlethálózatának rekonstrukciójára egyébként is nagy szükség van, hiszen egy fővárosi tervezőintézet (a KERORG) tanulmánya szerint a következő 15 évben összesen legalább 28 ezer négyzetméterrel kell növelni a miskolci boltok alapterüle­tét — figyelembe véve a többi vidéki város ellátottsá­gát. * Bár mindössze ízelítőt ad­hattunk a több órás vitából, úgy hisszük, ennyi is elég annak érzékeltetésére, mi­iven óriási feladatot jelent Miskolc új központjának megtervezése. Kívánatos te­hát. hogy éljenek az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium által felkínált le­hetőséggel, azaz írjanak ki tervpál váza tot a rekonstruk­cióra. E pályázat természete­sen nem zárja ki (sőt!), hogy a történelmi városmag újjá­születéséből a helybeli épí­tészek is kivegyék a részü­ket, hisjfcn kitűnő erőket tud fölvonultatni az ÉSZAK­TERV.' és a miskolci terve­zőket segíti a nagy helyis­meret is. (békés) rétsági hét tiszteletére lobo­gózzák fel épületeiket. A zásílódísz március 7-től 16-ig köszöntse a barátsági hetet. Befejeződött az első szedés A primőrökre kicsit várni kell Tilos a tűzrakás az erdőkben A csanadékmenles időjárás kö­(kerényi) Megyei munkavédelmi konferencia Lobogózzuk fel az epiletelei!

Next

/
Thumbnails
Contents