Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

a miskolciaké a szó Jön a tavasz, vigyázzunk a parkokra! A miskolci Virág és Bok­réta utca számos lakója ne­vében szeretnénk szóvá ten­ni a környékünkön tapasz­talható állapotokat. A Tokaj étterem, a bölcsőde és a 40. sz. Általános Iskola előtt a szépen rendbetett parkokban személygépkocsik gázolnak. Például a Virág utca 7. szá­mú ház előtt a park teljesen le van taposva, az ablakon kivezetett műanyag csövek segítségével mossák rendsze­resen a motorokat, autókat. Ezt mindenki elítéli, de saj­nos, senki sem tesz ellene semmit. A gyalogjárón mo­torosok, kerékpárosok közle­kednek, veszélyeztetve az is­kolából ki-bejáró gyerekek testi épségét. Az lenne a ja­vaslatunk: telepítsék be élő­sövénnyel a Bokréta utca végét, hogy ezzel a jármű­vek közlekedését megakadá­lyozzák, ha már a KRESZ- táblákat a járművezetők nem veszik figyelembe... Az is­kola és a bölcsőde előttUpar- kok védelmét társadalmi munkában is szívesen vállal­nánk, ha azt az illetékesek megszerveznék. Bagócsi János és Vanyó Pál Nem tudtak tájékoztatást adni A napokban a Borsod me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­ban jártam. Miután a kira­katban ott volt a Rákóczi- emléktúra plakátja, részlete­sebb felvilágosítást szeret­tem volna kérni ezzel kap­csolatban. Sajnos, tájékozat­lanok voltak. Egy prospek­tusból nézték meg, hogy ki szervezi (a kirakatban látott plakát alapján úgy tűnt, ők a gazdái e túrának). Felvilá­gosításért a TIT-hez küldtek, ahol egy nagyon kedves hölgy, név szerint Tóth Pál- né kikutatta, hogy a Termé­szetbarát Szövetség a szerve­ző, s hogy csak a hét meg­határozott két napján lehet jelentkezni a túrára, a Day- ka Gábor utcában. Ha a kirakatban feltüntet­ték volna a túra dátumát, vagy odabent pontos tájékoz­tatást adtak volna, sok fe­lesleges utánajárástól mene­külök meg. Simon Éva Miskolc, Gagarin utca 1. sz. Szerkesztői üzenetek Rakaczky Zsuzsa, Miskolc, Széchenyi út 82. Beküldött le­velét nem áll módunkban kö­zölni. Csak hirdetésként jelen­tetheti meg. Dr. Szabó Gábor, Miskolc. Miklós u. 3. A levelében írtakkal lapunkban többször foglalkoz­tunk, remélhetőleg azóta már megoldódtak ezek a gondok. Száraz az erdő, könnyen gyullad! Az elmúlt napok száraz, napos időjárása és az emberi gondat­lanság, felelőtlenség miatt meg­szaporodtak az erdőtüzek. Nóg- rád megye erdeiben két ízben is mozdonyszikra okozott tüzet, és mintegy 180 000 forint kárt. Február 18-án Nádújfalu hatá­rában négy hektár ötéves tele­pítésű nemesnyárfa-erdő, 22-én Nagybátony területén 5—6 éves telepítésű tölgyes, Mátramind- szenten pedig 2 hektár négyéves telepítésű nyárfa erdő pusztult el. A felelőtlenül eldobott, égő ci­garetta 26 -án Tárnok határában okozott tüzet, ahol ötéves tele­pítésű cser és 4 hektár fekete- fenyő-csemetés, Veszprémben pedig a Gulya-dombi 15 éves fenyveserdőből hat hektár pusz­tult el. Ugyanebben az időben a penci öreghegyen 34 sektár 3 éves telepítésű fenyőerdő égett le. A keletkezett kár meghalad­ja a 430 000 forintot. A gondatlan gazégetés ugyan­csak két helyen okozott erdő­tüzet. 2&-én Mázaszászvár kül­területén 5 hektár ötéves tele­pítésű fenyves, március 1-én pedig Rétság Katlan-dűlőjében 4 hektár tölgyes és 2 hektár 7 éves fenyves pusztult el. A kár meghaladja a 225 000 forintot. A BM Tűzoltóság Országos Pa­rancsnoksága felhívja a kirán­dulók és a lakosság figyelmét, hogy a tavaszi gazégetést kö­rültekintően végezzék. Ne csi­náljanak nagy tüzeket, egyszer­re csak kis mennyiséget gyújt­sanak meg, és a tüzet ne hagy­ják őrizetlenül. Szeles időben pedig, különösen erdők közelé­ben, ne gyújtsanak tüzet, ége­tés után a parazsat, a hamut gondosan takarják be. Száraz az avar, ezért az erdőkben különös gondossággal járjanak el, égő cigarettát, gyufát ne dobjanak el. azt gondosan oltsák el, földdel takarják le. Veszett rókát találtak a vár mellett A KÖJÁL felhívása A Miskolc városi Közegészség­ügyi-Járványügyi Felügyelőség értesíti a lakosságot, hogy 1976. február 29-én Miskolc, III. ke­rületében. a diósgyőri vár mel­lett levő Tókertben rókahullát találtak. Az Állategészségügyi Intézet az elhullott rókát meg­vizsgálta, és megállapította a veszettséget. A bejelentés szerint gyerme­kek is érintkezésbe kerülhettek az elhullott rókával. Ezért kér­tük azokat a szülőket, akiknek tudomásuk Van arról, hogy gvermekük a szóban forgó ró­kával játszott, saiát érdekükben haladéktalanul jelentkezzenek 8 órától 16 óráig a Miskolc váro­si Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőségnél, Miskolc, I„ Lé­vay József u. 2. sz. alatt. (Te­lefon: 33-533.) Ismételten felhívjuk a lakos­ság figyelmét arra, hogy a ró­kák körében nagy számban for­dul elő veszettség. A veszett állatnak nemcsak a marása, karmolása, hanem az elhullott állat érintése is fertő­zést okozhat. A veszettség vírusával fertőző­dött ember megbetegedése csak időben elvégzett védőoltással előzhető meg. Az emberen ki­tört veszettség nem gyógyítható! Miskolc megyei város Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelősége Ki a felelős érte ? Érdekes fényképfelvételt találtam lapjuk február 28-i számában, „Építik a Gömori felüljárót” cím alatt. Ezt a „csendéletet” én is megörö­kítettem, de egészen más cél­zattal, mint az önök riporte­re. Én ugyanis azzal a szán­dékkal akartam beküldeni a felvételt: megkérdezzem, ki a felelős ezért a hanyag mun­káért? Tudniillik, azok a betoncsövek, amiket a ké­pen láthatunk, úgy kerültek oda, hogy azokat a földből kiszedték —, ahol ÍZ sorban egymás mellett voltak le­rakva — azzal, hogy az ÉMÁSZ Ott fogja átvezetni az úttest alatti kábeleket. Fel kellett szedni, mert ar­ra a helyre kerül a felüljá­ró egyik pillére. A csöveket körülbelül két hónapja fek­tették le, a kábelek még nem voltak behúzva. Kérdésem: két hónappal ezelőtt, amikor nem kis munkával lerakták a csöveket, nem tudák, hogy oda kerül a pillér? Pedig a Déli Hírlap október 23-i számában megjelent cikk szerint az idevonatkozó ter­vek már októberben készen voltak. Vasas József, 3527 Miskolc, Selyemrét 20., III. A rádióból nincsen kép... A Kellner Sándor utca 2. szám alatt, tanácsi lakásban lakom, feleségemmel és két kiskorú gyermekemmel. Egyedüli szórakozásunk a te­levízió. Sajnos, nagyon sok bosszúságot okoz, mert sze­rintem a televízió központi antennája „rá van állítva” a rádió hullámhosszára, s emiatt a vétel élvezhetetlen. Már többször jelentettem ezt az I. sz. házkézelőségnek, de a mai napig sem intéz­kedtek. Múlt év novemberétől használhatatlan az antenna, s bár havonta 50 forint tv- számlát fizetek, plusz nyolc forintot az antennáért, nem tudjuk nézni a műsort — pa­naszolja B. László miskolci olvasónk. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 4 Sütött a nap. Sokan csak Lóra, malacra magukat megmutatni, vásárt látni jöttek. alkudtak Jó vásár volt Sipoly Feri bácsi már vagy ötödször állt meg az eladás­ra kínált két kicsi borjú mellett. Árat is kérdezett. — Vásárol, bátyám? — Csak négy rossz mala­cot hoztam. Eladtam ko­rán ... Országos vásár volt teg­nap Miskolcon. Forrt az ócs­kapiac, kelendő volt a ba­záráru ... — Nem olyan ez már, mint régen voltak a vásá­rok ... Még az áldomást is csak magában issza az em­ber. Régen a Julianna napi vásár volt az igazi. Febru­árban. Dolog még alig volt, a kicsi élelem fogyott. El- adott-vett gazdag és sze­gény ... Sipoly bácsit elsodorta mellőlem a kíváncsiság: egy ló árát kérdezte, de még a fogát is nézte ... — Tessék női fehérne­műt ... Talán nem is a kíváncsi­ság vitte el tőlem Feri bá­csit. Az utóbb kínált áruból ugyanis már aligha váloga­tott volna olyan akkurátu­sán __ A szakértő vásérlátogató most bűnömül róhatná, hogy összekeverem a vásárt az Haj, ki kisze, haj Márciusi mozaik Az év harmadik, a tavasz el­ső hónapja a 31 napos márci­us. A meteorológusok a hó el­ső napjától számítják a „leg­szebb” évszakot, a csillagászok szerint viszont a kikelet első napja március 21-e, a tavaszi napéjegyenlőség ideje. Ezen a napon a napkeltétől napnyug­táig eltelő idő pontosan tizen­két óra, vagyis a nappal és az éjszaka hossza éppen meg­egyezik. Márciusban egyéb­ként a nappal részesedése a 24 órából 11 óra 2 percről 12 óra 46 percre nő. A tavasz a meteorológusok szerint május végéig tart; a csillagászati ta­vasz viszont június 22-ig, a nyári napforduló napjáig. A tavasz kezdetével össze­függő jellegzetes népszokás nálunk a kiszehajtás, amely legtovább a palóc falvakban élt. A kisze járók női alakot formáló szalmabábut hordoz­tak körül, majd elégették, vagy vízbe hajították. Ez a művelet a szomszéd népek­nél az évszakváltással füg­gött össze: a bábu náluk a pusztulást, a telet jelképez­te. Nálunk elsősorban a böjt végét, a bojtos ételektől való búcsúzást, a jó zsíros sonka időszakát jelezte: Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj! Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint, száz év átlagai azt mutatják, hogy március elején a nappali fel­melegedést és az éjszakai le­hűlést figyelembe véve, plusz 3,2 fokos átlagra lehet szá­mítani, a hónap közepére a hőmérséklet általában 5,5 fokra szokott növekedni, a hóvégi napi átlagok pedig 8,8 körül alakulnak. A hónap eleje — ugyancsak száz év tapasztalatai szerint — 10— 11 milliméter csapadékot hoz, akárcsak a hónap vége; a hónap közepe általában valamivel szárazabb lehet: a várható csapadék 7,2 körül szokott alakulni. A napfé­nyes órák száma egy hétre számítva a hó elején rend­szerint 24,6 órát tesz ki, a hó végén pedig már megközelíti a heti 40 órát. A népi regula így véleke­dik márciusról: ha a hónap száraz, április nedves, május hűvös; bő bor, búza lészen. Március 18., 19., 21.: Sándor, József, Benedek / Zsákkal hozza a meleget. Az egykori Üjj és Ó Ka­lendárium így jellemezte ' márciust: Böjt van: héj böjtöl sok gavallér erszónnye. Mivel a’ Farsangon ki-ürült szekrénnyé; Nem maradt egyebe, tsak s»~ " ’sebje Lám mégis tzifrán jár, noha kong a’ feje. 4c Koráról vall a Riska szarva. A vevő aggódva figyel... (Kerényi László felvételei) ócskapiaccal, dehát ez nem az én hibám. Az állatvásá­ron a „betévedt” eladó ment oda, ahol forgott a pénz. — A szemem folyjék ki, ha ennek baja van... — A fehér lómatuzsálem széde- legve állt barna, jóltáplált gazdája mellett. — Csak le­fogyott a télen. Nem is ad­nám el, de beteg az asszony, a lóra nem jutott... Gondolom, gz asszony há­romszor is meggyógyult még a betegség előtt, de tízszer gyógyul meg, mire elkel a ló. Ám az alku közben tett es­kü játék, öröm akkor is, ha nem lesz belőle üzlet. — Egy nénikét az új tehe­nével csúfoltak: — Idősebb az már magá­nál is... Szívességből vallott egy szakértő kéznek a kilenc­éves Riska. Mert a szarvból meg lehet tudni, hogy meny­nyi idős a tehén. A kilenc­től, a kilenc évtől felderült a néni arca. Este már Gesz- telyen fejik Riskát, és a va­csorához adott tej lesz olyan öröm, mint az első próbaút az új gépkocsival. Rajtakaptam magam, hogy bennem is nosztalgia motosz­kál a harsogó, mézeskalá- csos, vásárfiás, mutatványo- sos vásárok után, amikor sorban álltak a szekerek ... Néhány tízméternyire on­nan most a javarészt külföl­di rendszámú autók álltak hosszú sorban. A „tulaj”, a „turista” éppen portékát kí­nált. (Zakopanéban én is lát­tam egy hasonló hosszú, H jelzésű autósort). A tegnapi országos vásá­ron délelőtt fél 12-ig eladtak öt szarvasmarhát, három lo­vat (négyet, de egynek hi­bás volt a passzusa, a rédiá- ja, vagy ha úgy tetszik jár- latlevele). Az átíró irodában Pásztor Bertalan mondta: — Így is jó közepes volt a vásár; 270 sertés-járlatleve- let írtunk át eddig, de egy rédián több is van ... — Többre vártam — val­lott az eladó. — De nagy árat kértek — mondta a vevő. Egy pár választási malac 1800 forintba került. Üjra csak Sipoly Feri bácsit idé­zem: — Az árban a reménység van. Érdemes lesz bajlódni a jószággal... — Azt mondja, kevés az átírás? — Én azt mondom, jó volt a vásár. Most még sokan csak magukat megmutatni jönnek... — Doró néninek, a vásártér gondnokának biz­tosan igaza van. Sok vásárt látott eddig. Hajdú Sándorné helypénzbeszedő is elégedett volt: — Az állatvásár hozza a pénzt a piacra ilyenkor ... Sonkoly György, a vásár- csarnoki felügyelőség ellen­őre a szakember szemével mért: — Jó vásár volt. Szép idő. Nagy kínálat. Vevő is akadt. Egy-egy vevő valóban akadt. Az ócskapiacot nem számítva majdnem annyi, mint egy vidéki hetivásá­ron ... Utóirat: Visszafelé, beér­kezvén a Búza térre, célba lőttem egy bódéban. Egyedül voltam, s bár nem csábítot­tak a kirakott díjak, vásár­fiát akartam lőni magamnak. Elpuskáztam. No persze, a vásárról sem írtam közgaz­dasági értekezést. BARTHA GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents