Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

jajgat Patak vára’ Rákóczi emléke agyságos fejedelem kedves várában, len nyitotta meg a óczi Ferenc sziileté- 300. évfordulója al­ól rendezett emlék- st dr. Fülep Ferenc, T-ar Nemzeti Múzeum atója. ogatót a jól ismert zászló másolata fo- Annak idején a Regy- ob fontos stratégiai i lengette a szél ezt a ot, hiszen a Rákóczia- izernyi szál fűzte a tor- mi Abaúj és Zempxén éhez. Szerencset példá- ./83-ban adta zálogba I. inánd Rákóczi Zsig­ának, és ettől kezdve, .-ig e táj és a Rákóczi - lád története együtt ala- alt. A Hegyalja nemcsak a ^jövedelmezőbb Rákóczi­tok volt, hanem a függet- \ 'gi háború egyik fontos asági bázisa is. Borex- Ttjával jelentősen hozzájá- .It a kuruc hadsereg felsze­déséhez, a fegyver- és «ztóbehoza tálhoz. Több ritkaságot is láthat­ár az érdeklődők: az égtük Hóban a Rákóczi-testőrség .jrik tagjának bárd.iát tet­ték közszemlére (párja a Nemzeti Múzeumban talál­ható), a szomszédos vitrin­ben pedig a vezérlő fejede­lem levele a szabadságharc első időszakának talán legsi­keresebb hadvezéréhez, Ócs- kayhoz. A regények tucatjá­ban megénekelt Ocskayhoz, akinek későbbi csalárd ka­pitulációja jelentősen meg­gyengítette a kuruc seregeket. A mostani kutatások során került elő a fejedelemnek egy személyes utasítása # A gazdag jubileumi eseménysorozatban is rangos helyet foglal el a szerencsi Rákóczi-kiállítás. megnyitása, amelyet a Nemzeti Múzeum anyagából válogattak — sok szeretettel és szakértelemmel. (idáig a Széchényi Könyv­tárban lappangott) Szerencs várának megerődítésére. Eb­ben a várban ünnepelte egyébként 18. születésnapját az ifjú Rákóczi, itt ismerke­dett meg későbbi alvezéré- vel. Bercsényivel, és innen indult el a nevezetes ónodi országgyűlésre, ahol a felhá­borodott képviselők a Túróé vármegyei követek fejét vet­ték. A szerencsi Rákóczi-vár- ból tehát jó híreket hozhat­tunk, Sárospatakon viszont egv ostromlott vár képe fo­gadott bennünket, és azt a Sétautak, játszóterek az erdőben A vasi hegyhát egyik' leg­szebb tája, a 3500 hektár ki­terjedésű, hat község hatá­rában fekvő Szajki-erdő. Völgyében 72 hektárt kitevő, tizenegy tóból álló, egymás­tól gáttal elválasztott, forrá­sokból táplálkozó tórendszer díszíti a tájat. A tavak rész­ben üdültetési célt szolgál­nak, s zömükben haltenyész­tés folyik. E festői szépségű tájon alakult ki Vas megye egyik leglátogatottabb üdülőtelepe. félszáz abonyi érdeklődőt is, akik az emlékünnepségek kapcsán Patakot választot­ták kirándulásuk célpontjá­ul. Szívfájditóan szomorú, hogy a magyar történelem­nek ez a sok titkot tudó em­lékhelye ilyen elhanyagolt a Rákóczi-évfordulón. Az áll­ványok már jelzik — sajnos a munkások tüsténkedése nem —, hogy talán megújul Észak-Magyarország legszebb műemléke, talán május vé­gén újra megnyílhat itt a Rákóczi-kiállítás. de hogy a rekonstrukciót miért nem le­hetett úgy időzíteni, hogv a kerek jubileumon már láto­gatókat fogadhasson a vár­kastély, azt nem tudjuk. A jó öreg Vörös-toronyban, amely egykor a szabadság- harc legradikálisabb ország- gyűlésének színhelye volt, por és szemét. Ebben a te­remben mondta Rákóczi: „így még soha nem rezolvál- ta magát az ország ellenség­nek elrontására, mint most.” A sárospataki vár annyira összeforrt a fejedelem nevé­vel, hogy az egykori króni­kás búsongó énekében írja: „ ... jajgat Patak vára”. Kár, hogy a vár ügyében különb híradással mi sem él­hetünk. E. Á. A Magyar Televízió ma, 21 óra 05 perckor új sorozatot indít Születésünk titkai cím­mel. Dr. Czeizel Endre gene­tikustól megtudhatjuk, mit kell ma tudnia és tennie egy fiatal házaspárnak annak ér­cekében, hogy gyermekeik minél egészségesebbek legye­nek. A Magyar Vöröskereszt, s annak megyei és városi szer­vezetei klubokat hoznak lét­re, ahol szakorvosok vála­szolnak az érdeklődőknek az adással kapcsolatosan felme­rülő kérdésedre. A Miskolc városi Vöröskereszt Szerve­zet négy klubot hoz létre a városban. A Bartók Béla Művelődési Házban az adást követő napon — általában csütörtökön — délután fél 6- tól, a miskolci városi sport- csarnok I. emeleti tanácster­mében ugyancsak csütörtö­kön — illetve, ha az adás­nap csütörtök, akkor pénte­ken — délután fél 6 órától, a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőházban pénteken dél­után fél 6.-tól, míg a BÁÉV Opravel utcai munkásszálló­jában az adást kövétő na­pon délután 6 órától várják az érdeklődőket. A kérdésekre — amelye­ket akár névtelenül, a fog­lalkozások megkezdése előtt borítékban leadhatnak, akár a helyszínen tehetnek fel a megjelentek — dr. Szepesi Lajos szülész, nőgyógyász, pszichológus, dr. Dapsy End­re szülészorvos, dr. Senyei Barna orvos és dr. Papp Ágoston nőgyógyász válaszol­nak. A legjobban működő ilyen jellegű klubokat a Magyar Televízió forgatócsoportja is felkeresi, s filmre rögzíti a legérdekesebb és egyben közérdeklődésre is 6zámot tartó kérdéseket. Ezekre a tizedik televíziós adásban dr. Czeizel Endre válaszol. (tóth) Hal kezdődik az igazi takarékosság ? Bármennyire tiszteletre méltónak tartjuk is, hogy a vegy­ipari vállalatok az anya^- és energiatakarékosság jegyében hozott intézkedéseikkel tavaly 450 millió forintot tettek bele a népgazdaság pénztárába, meggyőződésünk: a cégek egy részénél csupán az egyensúlyt állították helyre, azaz véget vetettek a pazarlásnak. A takarékosság és a pocsékolás meg­akadályozása ugyanis, bár összetartozó, de kétféle teendő. Ott, ahol nem engedik sárba gyúrni a cementet, az épület­szerelvényeket, ahol inkább bemennek a raktár mélyére, mintsem hogy kiadják a kéznél levő, de a szükséges méretet jóval meghaladó rúdacélt, csupán azt teszik, ami természe­tes. Ami természetes kellene, hogy legyen; útját állják a fölös felhasználásnak. Mindenütt meglelhetjük ezt? Sajnos, szó sincs erről. Ezért fogadjuk fenntartással azok büszkélkedését, akik nagy buz­galommal részletezik, mi mindent tettek a takarékosságért, ám némi faggatódzás után kiderül, pusztán néhány lyukat tömtek be. ahol eddig a semmibe hullott anyag és energia. Be kell látnunk: hosszú éveken át a termelők — de a nem termelő területek szintén — csekély jelentőséget tulajdoní­tottak annak, mihez mennyit s mit használnak fel. Eléggé általános gvakorlat visszaszorítása tehát a cél, azaz nem érhető el könnyen. Elengedhetetlensége viszont vitathatatlan, mivel a termelés növekedése automatikusan gyarapítja az anyag- és energiaszükségletet. Ha ezt tetézi a fölös felhasz­nálás, akkor megoldhatatlan feladat elé kerülünk. Sok-sok munkahelyen föllelhetjük a réseket, nyílásokat, melyeken át veszendőbe megy az, ami mindannyiunk javát szolgálhatná. Jó dolog, hogy tervezők es gyártók napirendre tűzték a szerszámgépek előállításának anyag- és energia- igényét, illetve ezek mérséklését. Igen, akad itt is megtakarí- tanivaló. Még több azonban ott, ahol a termékösszetétel élet­korát rögzítik a gyártási dokumentumok. Ezekből egyebek mellett kideríthetjük, hogy a hazánkban ma készített ún. egyetemes szerszámgépek teljes termelésén belül ötvennyolc százalékos arányt képviselnek azok a konstrukciók, amelyek életkora — a prototípus elfogadásától számítva — tizenegy és húsz év között van! Vajon a munka társadalmi hatékony­ságát tekintve nem itt lehet keresni az igazi megtakarítások forrásait? Hiszen a szerszámgépek nemzetközi árszínvonala a legutóbbi esztendőkben átlagosan évenként nyolc-tíz szá­zalékkal emelkedett. A magyar termékek exportárai ugyan­akkor ezen a területen csak öt-hat százalékos növekedést értek el, ami fényt vet a termékszerkezetnek a nemzetközi követelményekhez mért elmaradottságára. Ne becsüljük le mindazt, ami a legutóbbi két esztendőben a takarékosság, a meglevő források ésszerűbb hasznosítása érdekében történt. Fontosak ezek az eredmények. Ám elis­merő értékelésük nem ok arra, hogy bárhol is elégedettek legyenek. Eljutottak egyről kettőre, de háromra még nem. Esetlegesek, bátortalanok azok a kezdeményezések, amelyek az igazi takarékossághoz, s ezzel a dolgok nehezebb részéhez kapcsolódnak. Mert könnyebb áttekinthetővé tenni az anyag­elszámoltatási rendszert — s ez sem csekély lépés —, mint egy új, az anyagot, az energiát, az élőmunkát fajlagosan jobban hasznosító termékkel előrukkolni. Ahol időben fölfedezik, miként kapcsolódik az egyszerűbb út a bonyolultabbhoz, mi módon követi a pazarlás megaka­dályozását a tényleges takarékosság, ott már azt sem lesz nehéz meglelni, ami a szükebb és nagyobb közösségnek hasznos, mert célszerű. MÉSZÁROS OTTÖ Helyire kerülnek a gépek Néhány napon belül sze­relési „csúcsot” érnek el a több mint 10 milliárd forin­tos költséggel épülő PVC— III. üzem kivitelezői, A hely­színen levő mintegy 6 ezer # Bárha ugyanennyi szeretettel és szakértelemmel helyre­állították volna az évfordulóra a nagyságos fejedelem leg­szebb várát, a sárospatakit is... Ide különben tavasz táján turisták tízezrei látogatnak el. (Solymos László felvételei) A lombos, fenyves erdőkben sétaütakat építettek ki, pa­dokat, asztalokat helyeztek el, parkoló- és játszóteret lé­tesítettek. A megyei tanács költség- vetéséből jó ivóvízzel látták el az üdülőtelepet, s a szajki strand is megújulva várja majd a vendégeket. Készül­nek az új zuhanyozók, fa- likutak, amelyek május el­sejére, a strand megnyitásá­ra lesznek üzemképesek. 1976. április 1-től a lakosság részére Hazai brikettnél Egyes szénfajtáknál Háztartási kevert szénnél Árengedmény mértéke 15,— Ft/mázsa 10,— Ft/mázsa 10,— Ft/mázsa Árengedménnyel beszerezheti tüzelőanyag-szükségletét a telepeken és megrendelő irodákban, amíg a készlet tort. Az árengedmény hitelakciós utalványokra is érvényes! ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI TUZÉP VALLALAT, MISKOLC tonna összsúlyú gép és be­rendezés nagy részét ebben az évben kell helyére állí­taniuk. Az idei évre terve­zett mintegy 3,5 milliárd fo­rint értékű munkából csak­nem 2,8 milliárd forint a gé­pészeti feladatokra jut. A napokban kezdte meg a VEGYÉPSZER a PVC alap­anyagát előállító monomer­üzem vinilklorid-gömb tar­tályainak építését, s ezt a tervek szerint augusztus vé­géig be is fejezik. Az olasz licenc alapján Romániában készült, egyenként 33 tonnás elektrolizáló cellák közül már 20-at a helyére állítot­tak. A továbbiakban még további 20 cella kerül vég­leges helyére a PVC—III. legnagyobb — 80x46 méteres — elektrolízis üzemépületé­ben. Devizát takarítottak meo A Tiszái Vegyikombinát­ban az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb erőfeszí­téseket tettek annak érde­kében, hogy a tőkés import­ból beszerzett alapanyago­kat szocialista országokból származókkal, vagy hazaiak­kal helyettesítsék. A külke­reskedelmi _ vállalatokkal együttműködve, sikerrel va­lósították meg terveiket, s egyetlen év alatt 666 ezer dollár értékű tőkés importot sikerült „kiváltaniuk”. Ebből 400 ezer dollár értékűt tet­tek ki a szocialista orszá­gokból származó, 266 ezret pedig a hazai előállítású alapanyagok. Ball, Bük, Zalakaros Termál- és gyógyfürdő-központok A nyugat-dunántúli táj, amely három megyét — Győr-Sopront, Vast és Zalát — foglalja magában rendkí­vül gazdag termál- és gyógy­vizekben. Ezeket a vizeket egyre inkább a gyógyítás, az idegenforgalom céljaira hasz­nosítják. A tájegység 13 városában, községében van termál-, il­letve gyógyfürdő. Ezen belül négy nagy termál- és gyógy- közpónt van kialakulóban: Balfon. Bükön, Győrött és Zalakaroson. E fürdőknek az elmúlt évben már 1,6 millió látogatójuk volt A fürdőket, illetve a gyógy- központokat tovább fejlesztik. Balfon a nemrégen átadott gyógyszálló mellé egy kisebb szálló épül, amelyben külföl­di betegeket gyógykezelnek. Bükön épül a motel és még az idén átadják a 200 szemé­lyes SZOT-üdülőt. Zalakaro­son a fürdő téliesítése meg­történt, épül a motel és más idegenforgalmi létesítmények építését is tervezik. Győrött most avatták fel a műanyag sátortetős fedett uszodát, amelynek medencéiben ter­málvíz van. Bővítik a csor­nai, a hegykői, a borgátai termálfürdőket, a petőházi termálfürdőt pedig téliesítik.

Next

/
Thumbnails
Contents