Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-31 / 77. szám

f / ROZMARING A SERKAZBAN ♦ A házikönyvtár több mint félszáz unikumot őriz... \ (Kerényi felv.) B. I. Holnapra nyoma sem marad? Naqy takarítás A DH várospolitikai fóruma Pereces jövője, uszoda-ügy, Y-híd A Rádiótól kérdezték, lapunkban válaszolnak A Miskolci Rádió hétfői Fórum-műsorában a város- fejlesztéssel kapcsolatos kér­désekre adtak választ a ta­nácsi vezetők. Az egy óra — mint általában — most is rövidnek bizonyult, s a ha­gyományokhoz híven, la­punkban adunk választ azok­ra a kérdésekre, melyekre már nem jutott idő. • Számos rádióhallgató tette szóvá, hogy nem fej­lesztik kellően a miskolci fürdőket. Fogarasi Sándor, Bertalan utca 10. szám alatti lakos azt javasolta, hogy addig Is, amíg lesz pénz egy megfelelő fedett uszoda felépítésére, fedjék le az Augusztus 20. fürdő medencéjét felfújható sá­tortetővel. 9 László László, az építé- tési és közlekedési osztály vezetője elmondta, hogy Mis­kolc lakossága jobban el van látva fürdőkkel, mint példá­ul a budapestiek. Igaz vi­szont, hogy a nyári csúcs- időszakokban túlzsúfolt — nem kis mértékben az ide­genforgalom miatt — a ta­polcai és az Augusztus 20. strandfürdő. Ugyanakkor a hideg vizű, de rendkívül szép fekvésű diósgyőri strand nincs kellően kihasználva. (Szerintünk az Augusztus 20. fürdő azon túl, hogy zsúfolt, rendkívül elhanyagolt álla­potban van, s kitűnő vize ellenére, a minimális elvá­rásoknak sem felel meg. Ne­héz elhinni, hogy hosszú éve­KIBÖVÍTETT ÜLÉST TARTOTT A KPVDSZ BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGA Jogi tanácsadás A paragrafusokban járat­lan kohászati és gépgyári dolgozók számára ma dél­után 5 órától ismét ingyenes jogi tanácsadást tart a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban dr. Tímár László. Fóliánsok kötésben Az ablakban rozmaring zöldell. A nagymama kéret­lenül is meséli a hozzávaló történetet: — Annak idején, még lánykoromban, rozmaring vi­rított a kerítés mellett. Vi­rágát a fiúk kalap mellé tűzték, a lányok rozmaring­ágat lóbéltak a suhogó szok­nya mellett. A diósgyőri városközpont egyik első emeleti lakásának ablakában rozmaring nyílik. Ebben a lakásban minden­nek története van. itt min­denről eszébe jut az ember­nek valami. Szamovár a televízión Az előszoba asztalán ha­sas, füles csupor. Tejfeles­edény volt. Vonzza a tekin­tetet, emlékezésre késztet. A televízión szamovár... Ki tudja, mikor főtt benne utol­jára tea? Tepliczkyék féltő gonddal takargatják ki az emlékek takarója alól otthonuk tár­gyait. Vajon hány ilyen, sa­játos ízeket őrző, csak rájuk jellemző otthon van a két S-betű városnvi, kívülről egyforma lakásaiban? A sarokban gondosan szi- dolozott görbe kard, a fala­kon a múlt század végű mes­terek keze nyomát őrző fest­mények, a polcokon barok­kos, szecessziós nippek. Egy kézzel festett, legalább száz­éves hollóházi tányérért egy­szer valaki teljes étkészletet kínált. Nem adták oda. Az asszony anyakönyvve­zető, a férfi a húsipari vál­lalatnál dolgozik. Ökörfej, köböl „Az állatkereskedelem és húsmívesség Magyarorszá­gon’’ címmel Tepliczky Ottó érdekes dolgozatot írt a hús­NAPONKÉNT-VALÓ JEGYZÉSEI A t hä“ F.S7. TkSttnrr.S TELSÉGES MÁSODIK KERENT7 ftfejAI TSASZAR. MAGYAR . ÉS TSKI10KOR« W KAS UU1I XltU. Mt»I UAIAD BU.tl.ll V'lltttWIN US B-KW^UAVA^IBWMU MKMkrr. «Hi* AS MAGYAR ORSZÁG C Ytl.ESfcNEk; ru-so * t « a k . » ucoc u. ik Jegyzőkönyv az 1802-es országgyűlésről. Gépesített Me>tés to A Borsodi Szénbányák Vállalat edelényi aknájában gépesítik a kétszárnyú front­fejtést: a szovjet gyártmá­nyú önjáró biztosító beren­dezés védelme alatt lengyel maróhengerrel fejtik le a szenet. A gépesített munka­helyen az eddigi tapasztala­tok szerint a szén termelési költsége tonnánként mintegy 20 forinttal csökken, a telje­sítmény pedig a kézi műve­léssel szemben több mint kétszeresére emelkedik. annales REGVM HVNGARIAE a n ABNO CHRISTI C M X C V 11 ANNYIK M D L X I V. D r. p v c T i AC MAX MAN PAt’IEJt A V SCélPTOHfírs Cn.iPMt, j/fioiumn. r.imi> nti.ins. CTtOCtKISLIJTCt.ltUS IXSTtJ'JJCXIKt COXCCtTI o r r. * a. et srtnia C t B O ,B,, p,, { • F 1Ro A ^ Y PAR S CNILICTIM »S3 OH,,, DIVOSTEPHANO GAROLVM L ROBRBTVU Latin nyelvű krónika a honfoglalástól a XVI. század közepéig. ipari szaklapba... Ez nem munkaköri kötelesség. Ak­kor hát miért? — Ha a kíváncsiság elég indok... Egy bekezdés a terjedel­mes tanulmányból: „A ma­gyarszürke, a címeres ma­gyarökör állattenyésztésünk és -kereskedelmünk márka­jele volt... Húsáról az augs- burgi tanács a XVI. század­ban megállapította: ez a leg­jobb! A nürnbergi vágóhíd cégére a magyarszürke feje 100 mázsás kőtömbből kifa­ragva, ezzel a latin nyelvű körirattal: Minden növekszik és fejlődik a természetben, de te ökör sohasem voltál borjú.. Hány nap, hány óra telt kutatással? A lakás legfőbb dísze, ékessége, a könyves­polc a múltidéző, múltfag­A város nagytakaritó házi­asszonya; a Miskolci Köztisz­tasági Vállalat. Bable György főmérnök: — Március 15-töl május elsejéig minden miskolci „családtagra” 4—4 forintot költünk. A tavaszi nagyta­karítás ugyanis az idén 800 ezer forintba kerül. — A város szinte minden részén látni a sárga mellé­nye« takarítókat... — El kell temetnünk a tél nyomait. Zárójelben mon­dom, hogy nehéz és drága tél volt. Lényegében novem­ber elejétől szinte minden éjszaka szórtuk, s takarítot­tuk az utakat. Volt hó. kel­lett a hómunkás, a téllel ve­rekedtek a gépek. Nyilván­való: egy olyan városban, amelyben az utcán hagyott gépkocsira 2—3 nap eltelté­vel már írni lehet, a tél te­kintélyes nyomot hagy. — Súlj’ban? — Is. A nagytakarítás alatt 3000 köbméter szemetet, piszkot szállítunk ki a vá­rosból. Természetesen, ebben nincs benne a naponta me­gató szándékokról vall. Az öreg, bőrbe kötött fóliánsok lapjait zizegtető kéz áhítat­tal nyúl a papírhoz. Mint az óbor m Az egyik legbecsesebb uni­kum Terentius komédiáját őrzi. Az első néhány oldal, s így a kiadás éve is hiány­zik. De a kemény borítón egy latin nyelvű, kézírásos, bejegyzés igazít el: „Dracke behozta a kukoricát Ameri­kából Európába és elültette’’. A könyv tehát 1567 előtt ke­rült ki a prés alól. ízlelgetjük a régi szava­kat, lapozunk a több száz év előtti múltban. Kétszáz esz­tendővel ezelőtt adták ki „Az ember élete meghosz- szabbításának mestersége” című munkát. Egy passzus a sok közül: „A Német ifjúság az afzfzonyi nemmel való társvalkodásról 24—25 efz- tendeig nem-is gondolko­zott...” Egy, csaknem ha­sonló korú regula így inti Tekintetes Nemes Zemplén Vármegye Fel-ült Nemesi Rendű vitézeit: „Akár a Tifzt-vifelő, akár más kato­na különös Bajvívásra (Du- ellumra) ki ne mennyen, betsülletének vefztére és a IV. Tzikkelyben fzabottbün- tetéfek alatt, sött azok is, akik a féle Baj-vívókat fe- gítenék, ezen büntetéfek alá vetteffenek...” A nyelv ficamodik, az ér­telem körbejár. Mert úgy van az ember a régi könyv­vel, mint a sötét pincében talált óborral. Nem a szesz­foka miatt issza; ízéért íz­leli. netrendszerűen szállított szemét. — Benne vannak-e az alkal­mi szemétdombok is? — Igen. A nép frön t, a ta­nács, de a mi körzeti ellen­őreink is jelzik, hogy hol van ilyen. Sajnos, sok van. Felszámolni sem tudjuk, mert újrateremnek ... — Ha újraszületnek, akkor majdnem biztos, hogy szükség is van rájuk. Mi történne, ha az ilyen hegekre beállítaná­nak egy-egy szeméttárolót? Annak az ürítése technikailag könnyebb, olcsóbb . . . — Egy tároló 18' ezer fo­rint. Kellene legalább ötven. Miből? Más dolog, hogy még mindig akad, aki a tároló mellé önti a szemetet... — Hányán takarítanak? — Tizenkét célkénünk, öt teherautónk, 80—90 állandó és ugyanennyi alkalmi munká­sunk dolgozik. Az utóbbiak­ból lényegesen többre volna szükség. — Mint a vállalat főmérnö­ke, számít-e arra. hogy a la­kosság jó családtagként segít ebben a nagytakarításban? — Nézze, mi elégedettek lennénk, ha a lemosott utak, járdák tiszták maradnának. Ha a megtisztított területe­ket meg tudnánk védeni. Sajnos, ma még ez se megy. Az éoítkezésekről takarítás nélkül jönnek ki a gépek, hordják a sarat.. . — Ezért büntetni lehetne? — Mi nem büntethetünk. Az igazi segítség az volna, ha a városlakók megtanul­nák egy kicsit szeretni a ren­det. Ha ki-ki a maga portá­ja előtt épp olyan gonddal takarítana, mint bent. a ke­rítés mögött. Az a 800 ezer forint így a kétszeresét érné. — Csináljunk gyors leltárt: mire telik ebből a 800 ezer­ből? — Seperjük, mossuk az utakat, javítjuk a szemét­gyűjtőket, lemossuk a város majd’ 100 emléktábláját és szobrát, felújítjuk a hozzánk tartozó útburkolati jeleket, kiszállítjuk a városból a tél szemetét. .. — Es május elsejétől? — Megpróbáljuk megőriz­ni a tisztaságot... B. G. kig nem jutott pénz például a medence körüli beton fel­újítására, a testi épségünket fenyegető gödrök, kátyúk el­tüntetésére.) Az Augusztus 20. strandfürdő sátortetővel való lefedését nem tartják jó megoldásnak a tanácsi veze­tők, szerintük túl sokba ke­rülne ez az ideiglenes meg­oldás. (Jó lenne egyszer pon­tosan kiszámítani, hogy mennyibe!) A Szabadság gőzfürdő felújítása előrelát­hatólag 1977 őszére befeje­ződik. Az V. ötéves terv idő­szakában építenek egy 25 méteres tanmedencét is, va­lószínűleg a diósgyőri város­részben. Szeretnének egy másik iskolát is ellátni ha­sonló miniuszodával, ehhez azonban széles körű társa­dalmi összefogásra lesz szük­ség. • Fekete István, Bollóalja 93. szám alatti lakos Pe­reces sorsáért aggódik. Szerinte sok öreg ház meg­érett itt a lebontásra. Mi­lyen fejlesztési tervek van­nak e városrészre? —kér­dezte. 9 Pereces átfogó jellegű rendezésére nem kerül sor az V. ötéves terv során. Már végeztek felmérést és megál­lapították, hogy a régi, úgy­nevezett bányászkolónia la­kásai közül 96 nem felel meg a mai követelmények­nek. Csakhogy Miskolcon körülbelül 2400 olyan lakást tartanak nyilván, mely — a perecesiekhez hasonlóan — elavult, s nem felel meg a Tegnap délelőtt az SZMT- székházban kibővített ülést tartott a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága. Részt vett a testület mun­kájában dr. Krehács György, a KPVDSZ főtitkára, Mol­nár Bertalanná, a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Pártbizottság titkára, Ko­vács Kálmánná, az SZMT titkára, Lelik János, a me­gyei tanács osztályvezetője, s Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke. A megyei bizottság leg­utóbbi küldöttértekezlete óta végzett munkáról szóló je­lentést írásban kapták meg a kibővített ülés résztvevői. Ehhez adott szóbeli kiegé­szítést Gelb Miklós, a me­gyei bizottság titkára. Is­mertette többek között a szocialista munkaverseny el­múlt évi eredményeit. Bejelentette, hogy „kiváló” címmel tüntették ki a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­latot, a Bükkvidéki Vendég­látó Vállalatot, az AGRO- KONZUM Szövetkezeti Kö­zös Vállalatot, az Ózdi, a Tokaji, a Sárospataki és a Tolcsvai Afészt és a bogácsi takarékszövetkezetet. Mi­niszteri dicsérő oklevélben részesült a Borsodi Ruháza­ti Kiskereskedelmi Vállalat a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat, az EL­VÉG Y Nagykereskedelmi Vállalat, a VASVILL Keres­kedelmi Vállalat, az Encsi, a Mezőkeresztesi és a Put­szociáiis követelményeknek. Lebontásuk vagy felújításuk, korszerűsítésük nem oldható meg egyetlen tervidőszak alatt. Jelenleg is vizsgálják városszerte, hogy mely lakár sokat lehet még gazdaságo­san felújítani. A szociális körülményeknek meg nem felelő otthonok lakóit pedig előnyben részesítik a lakás­igénylések elbírálásakor, és akkor is, ha részt vesznek valamilyen lakásépítési ak­cióban. 9 Bakos Imre. sok más martintelepi lakossal együtt azt kérdezi: mi lesz a sor­sa az öreg vasüti hídnak? E kérdésben kimondatla­nul is megfogalmazódik, hogy a régen dédelgetett terv, az „Y”-híd mikorra épül fel. 9 A tanács építési és köz­lekedési osztályának vezető­jétől azt a választ kaptuk, hogy a KPM jelenlegi állás­pontja szerint valószínűleg a VI. ötéves terv időszaká­ban, azaz 1980 után kerülhet sor az Y-híd megépítésére. E beruházás egyébként — mint erről már többször ir­tunk — összefügg a Tiszai pályaudvar rekonstrukciójá­val, és az állomás előtti tér rendezésével. De a Zója té­ren már a közeljövőben je­lentősen javítják a forgalmi viszonyokat addig is, amíg végleges megoldásként vég­rehajtják a pályaudvar tel­jes rekonstrukcióját. (békés) noki Áfész, valamint a du- bicsányi SZOT-üdülö. A „Szakszervezet kiváló bri­gádja” kitüntető címmel ju­talmazták a Sárospataki Áfész 44-es számú vasbolt­jának „Gagarin” szocialista brigádját. Gelb Miklós meleg sza­vakkal köszönte meg a ki­tüntetett vállalatok, áfész- ek, takarékszövetkezetek el­múlt ^évi munkáját, s kérte kollektíváikat, hogy az idei gazdasági évben is hasonló lelkesedéssel vegyék ki ré­szüket a szocialista munka­versenyből. A szóbeli kiegészítést élénk, tartalmas vita követte. A felszólalók foglalkoztak a ké­szülő vállalati szociálpoliti­kai tervekkel, az üzemi de­mokrácia helyzetével és to­vábbfejlesztésének feladatai­val, a szocialista brigádmoz­galommal, a KPVDSZ-hez tartozó vállalatok és intéz­mények munkavédelmi tevé­kenységével, a szocialista munkaverseny feladataival. A felszólalásokra adott vá­lasz után kitüntették az el­múlt évben legjobb munkát végzett szakszervezeti tiszt­ségviselőket és aktívákat. Hárman a „Szakszervezeti munkáért” kitüntetés arany, hárman ugyanennek a ki­tüntetésnek az ezüst fokoza­tát kapták. Huszonöt szak- szervezeti vezetőnek és ak­tívának nyújtották át a SZOT dicsérő oklevelét, míg tizenketten a KPVDSZ em­lékplakettjét kapták Ny. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents