Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-25 / 72. szám

A VASlILL-on nem múlik,.. Egy vevőnek egyszerre Hiánycikk lesz a hiánycikk A vevő bement a boltba, s egy bizonyos típusú mo­sógépet kért. Az eladó szét­tárta a karját, majd sajnál­kozva hozzátette: nem kap­tunk a VASVILL-től, tes­sék benézni egy hét múlva. Négy megye — Borsod, Heves, Szabolcs-Szatmár, tajdú-Bihar — több mint kétmillió lakosát látta el ta­valy vas- és műszaki árucik­kel a VASVILL Kereskedel­mi Vállalat. A városok és települések kiskereskedelmi boltjainak és közületeinek több mint 3.2 milliárd fo­rint értékű árucikket szál­lítottak. A VASVILL keres­kedelmi szakembereinek is köszönhető, hogy az előző évinél lényegesen több ház­tartási kisgép, faáru, színes fürdőszoba-garnitúra, hor­ganyzott csatorna és tarto­zék. kerítés és kaeuMem, villamos fűtőtest, száraz­elem, vezeték és kábel, szí­nes fémtermék került for­galomba. Ugyanakkor még mindig kevés volt a már említett mosógép, a centri­fuga, a burkoló csempe, a szegáru. A vállalat erősen közre­működött — valósággal mozgalmat indítva — a hi­ánycikkek számának csök­kentésében. Nem rajtuk mú­lott, hogy egyes boltokban mégis akadtak kezüket te­hetetlenül széttáró eladók, csalódott vevők. A lakosság ellátásának ja­vítása, a hiánycikkek szá­mának csökkentése a VAS­VILL egvik kiemelt felada­ta volt, az ma is, s az lesz holnap is — mondották a vállalatnál. E törekvésüket igazolta az a kiállítás, ame­lyen 181-féle, a hiánycik­kek listáján szereolő árut mutattak be 114 helyiipari vállalatnak, ipari szövet­kezetnek, sok-sok kisiparos­nak, mintegy' kedvet teremt­ve a keresett, de nem kap­ható áruk gyártásához. Nem is maradt el az eredmény. Harmincnégy termelővel 63- féle kiállított árucikk gyár­tására kötöttek szerződést, mintegy 100 millió forintér­tékben. Mit hoz 1976? Csökken-e a hiánycikkek száma? Az év első két hónapjában máris jóval több árut szállí­tottak a négy megye kiske­reskedelmi boltjaiba, közü­leteinek, mint a tavalyi év hasonló Időszakában. S ez nemcsak a vállalatnak jó. A helyiipari kapacitások fel­kutatása és hasznosítása, a folyamatos szállításokat ga­rantáló szerződések, a szál­lítási rendszer korszerűsí' > se elsősorban a vásárlók ér­dekeit szolgálják. Ny. I. Csúcstartó hengerészek (Tudósítónktól) Az ÓKÜ hengerüzemében tábla lóg a falon, rajta szá­mok, nevek, dátumok. Meg­döntött és megdöntésre váró termelési rekordok, csúcs- eredmények. Lukács Gábor, a gyárrész­leg vezetője mondja: — Már-már hihetetlen, mire képesek a hengerészeink ezek­kel az évszázados gépekkel. Hiszen a régi rekorderedmé­nyeik is 40—50 százalékkal haladják meg az átlagos tel­jesítményeket. Itt van például a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett Simkó István brigádja, amelynek a tagjai a liftek szereléséhez használt T-acélból nyolc óra alatt átlagosan „csak” 68 ton­nát tudnak hengerelni. Leg-, utóbbi rekorderedményük 98,26 tonna, vagyis az átla­gos teljesítménynél 45 száza­lékkal több! A fiatal előhengerész. Bor­sodi László brigádja még jobban kivágta a rezet: 40 mm-es T-acélból január kö­zepén 173,6 tonnás csúcsered­ményt állított fel. holott át­lagos teljesítményük 115 ton­na; 50 százalékkal marad el a rekorderedménytől. A szocialista hengerészbri­gádok között „késhegyre me­nő” rivalizálás folyik. A mű­szak úgy kezdődik, hogy a hengerészek sorra az előző csoport teljesítményét jelző táblához mennek, megnézik, mire volt képes a rivális kol­lektíva. Azután munkához látnak, és nyolc órán át nincs más gondjuk, mint az, hogy legalább egy-két tonnával több acélt hengereljenek, mint az előző műszak tagjai. — Ki kell fogni a lehető legjobb napokat a rekord- eredmények eléréséhez — folytatja a gyárrészlegvezető. — Ezeken a napokon általá­ban minden stimmel, tökéle­tes az anyagellátás, megfelelő a továbbhengerlésre kerülő bugák minősége és hőmér­séklete. és nincs percnyi meg­állás, üzemzavar. A dolgo­zóink nagyon fontosnak tart­ják e csúcsteljesítményeket, nem kis büszkeséggel írják be a brigádnaplóba, s rend­szerint a rekordteljesítmé- nvért kapott szerény jutalom­ból meg is ünnepük (munka­idő után) a nagy napot. Vannak brigádok, amelyek hetenként feliratkoznak a re­korderek táblájára. Január­ban és februárban Czeber Béla, Borsodi László, Medve János és Medve Ferenc hen­gerészbrigádjainak a neve mellett szerepelt legtöbbször új dátum és új eredmény. MAGYAR TIBOR A városi KISZ-vb ülése A KISZ Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága pénte­ken reggel 8 órakor az MSZMP városi bizottságá­nak II. emeleti vb-termében tartja soron következő ülé­sét. A testület tagjai először szóbeli tájékoztatót hallgat­nak meg a kongresszusi do­kumentumok vitájának vá­rosi tapasztalatairól, majd javaslat hangzik el a KISZ Miskolc városi Bizottságának küldöttgyűlésére készült be­számoló szóbeli kiegészítésére és a korreferátumokra. Ezt követően .szóbeli, tájékoztató keretében kapnak ismertetést a vb tagjai az 1975—76-os mozgalmi év városi sport- és honvédelmi versenyeiről. Ugyancsak szóban hangzik el tájékoztatás az 1975. évi szakmai versenyekről, vala­mint az 1976. március 14-én megtartott úttörő kulturális szemle tapasztalatairól. ♦ A Sajó-parti kirendeltségen tárolót... Kértem négy kilogramm, azaz két csomag hagymát. Csak a felét kaptam meg. De nem vittem el. Kéretlen próbavásárlásommal azt akar­tam bizonyítani, hogy a hagyma-fronton rosszul áll­nak a dolgok. — Egy vevőnek, egyszer­re. egy csomagnál több hagy­mát nem adhatunk. így szólt a bolti regula. Ám ha nagyon hagyma-szű­kében volnék, akkor kétszer állnék sorba, vagy. vásárolni ’ küldeném családom ■ tagjait.- (Néhány Búza téri kereskedő így intézi el az árubeszer­zést , ..) • VÁLOGAT, DE NEM MINŐSÍT Jiger Csaba, az AGRO- KONZUM miskolci kiren­deltségének vezetője aligha hajónak hívják a krumpli­ig Ritmus (Solymos fein.) Diófák és művirágok Nemrég mesélte valaki, hogy mikor sza­nálásra ítélték a házát — szép összeget ajánlva fel az ingatlanért —, csak egy dolog nyugtalanította: mi lesz a kert fáival, a bokrokkal, cserjékkel, virágokkal? Az illető szakember volt (kertész vagy erdész, már nem emlékszem pontosan), a fái, bokrai vá­logatott fajták, szép és ritka példányok. Rengeteg utánajárással, s mindenféle össze­köttetés felhasználásával sikerült elérnie, hogy egyik közintézményünk vállalkozott a legértékesebb fák és bokrok befogadására. Tudnunk kell, hogy ez nagy anyagi áldoza­tot kíván, hiszen egyetlen több éves fa át­telepítése ezer forintokba kerül. Mindemel­lett megérkezett a családi ház kerítése elé a „mentöalakulat” — ám akkor már sem kerítés, sem kert nem volt. Néhány nap alatt mindent, de mindent sikerült elpusz­títaniuk a bontó brigádoknak. A történet sűrűn eszembe jutott, mikor az autóbuszra várva (szemben a Szent Anna templommal) nézegettem azt a néhány szép diófát, mely hírmondónak maradt meg a Győri kapui családi házak kertjeiből. A kör­nyék Jobb ismerői örömmel tapasztalhatták, hogy ezen a területen sikerült megtartani, megóvni néhány nagyobb fát. Elképzeltem, hogy a „diófáim” hogyan illeszkednek majd bele a most alakuló városképbe. Egy reggel aztán megjelentek a hatalmas talajegyenge- tők, s nem sokkal ezután olyan sima lett a házak helyén a talaj, mint a gyúródeszka. Ügy látszik azonban, hogy a gépkezelőket zavarták az útba eső diófák. Az egyiket tel­jesen kidöntötték, a másik még áll, ámbár felszaggatott gyökérzettel, sérülten Mit lehet ehhez hozzáfűzni? ,4 részletező Pallas lexikon azt mondja a diófáról (Jug­lans regia), hogy az európai fák egyik leg- csinosabbika és legflnomabbika. Száz esz­tendőnél könnyen tovább él. A diófákat éppen ezért az unokáknak szokták ültetni... Ezeket a Győri kapui diófákat a közeli óvodák növendékei fel­nőtt-, sőt talán nagyapakorukban is viszont­láthatták volna, ha ... Ha patetikusak akar­nánk lenni, azt mondhatnánk, hogy a kis­gyermekek számára a haza egy darabját jelentették. Fülünkbe csengnek Radnóti so­rai: „S az iskolába menvén, a járda pere­mén, hogy ne feleljek aznap, egy köre lép­tem én . ..” Vajon aki a lánctalpas gépen ült — folytathatjuk most már szabadon Radnóti gondolatait —, annak mit jelent­hetett ez a diófás táj? ' De ugyanezen a reggelen ért még egy meglepetés. A müanyagboltban megjelentek a hatalmas krizantémok, rózsák és szegfűk. A „virágokat” eme szöveg ajánlja figyel­műnkbe: „A Tiszai Vegyikombinát gólya- üzemének termékei.” Micsoda szép gondo­lat! A kismamák kímélő munkával virágo­kat készítenek. Bizonyára nem kell magya­rázni. hogy nem a kímélő munka, hanem a virágok ellen van kifogásunk. Vajon mi su- gallhatta a gondolatot egy jó hírű nagy­üzemnek? A kérdésre sokáig nem tudtam felelni, mígnem sikerült megismerkednem — amatőrfilmeseink jóvoltából — egy hazai kertitörpe-készítővel. Hosszan nézve a tör­péket, iszonyú sejtésem támadt. Már Her­mann István megírja A giccs című kitűnő könyve előszavában, hogy „ha ezek a kis figurák mozogni, sőt pózolni kezdenek, na­gyon megtévesztő hatást érnek el. A kerti­törpe pózai bizonyos megdöbbenést okoznak, hiszen törpe ugyan, mégis olymódon tud megállni, mintha hadvezér vagy gondolkodó, vagy éppen közéleti személyiség volna.” Egyszóval az elpusztított diófák, a harsogó művirágok mögött én törpéket látok. Ha át­veszik a hatalmat a természet és a jóizlés felett, megérjük — mint ahogy Amerikában már megérték —, hogy műanyag erdőket ..nyöget” majd a szél. Ámbár a kedvezőtlen jelek ellenére is hiszem: a következő évek széljárása nem kedvezhet a törpéknek. (gyarmati) tartozik az irigyelt foglalko­zású emberek közé. — Pedig roppant népszerű vagyok manapság a roko­nok, ismerősök körében ... Most mindenkinek eszébe jutok,' mindenki megismer. Gyakran megkeresnek, hogy legalább egy kiló dughagy- mát szerezzek ... A dughagyma kilója a Búza téren nyolcvan forint körül mozog. Tavaly a ne­gyedéért mérték. — Olyan keveset tudtunk szerezni,.,JlßgY „^..bennünket ellátó mezőgazdasági nagy.-, üzemeket is alig tudjuk el­látni. Az idén biztosan ke­vesebb hagyma terem majd a kiskertekben. E7. pedig ismét csak az AGROKONZUM gondja lesz ... Ráadásul a makói hagymavész megtizedelte a felvásárlásra szánt készlete­ket. A Sajó-parti telepen pillanatnyilag lengyel hagy­mát válogatnak, csomagol­nak. Sok közöttük a rossz. A gép csak válogat, de nem minősít. Gép. A Sajó-parti raktár­városban jelenleg 250-en dol- dóznak. Pufajkában, melegí­tőruhában, csontot dermesz­tő hűvösben. Hatvan asz- szonyt naponta hoz-visz a bérelt autóbusz. kapcsolatos előírások is... A kirendeltségvezető lát­hatóan restelkedik. A tele­pen a csodagépről mindenki tud. De senki sem érti, hogy miért áll még mindig. — A napokban a szervizt ellátó csongrádi céghez uta­zik egyik emberünk. Ott ösz- szeszerelik, kipróbálják : a berendezést. Aztán mi is munkára foghatjuk. Higgye el, nem rajtunk múlt... • KÁPOSZTA, KÁPOSZTA... A piacot járó bevásárló háziasszony a megmondha­tója. hogy mit kínál a zöld­ségpiac ... A kirendeltség- vezető többet szeretne. — Krumpli bőven van, hétfőtől forgalmazzuk a más­fél kilós csomagolású almát, a zöldséget félkilós, konyha-, kész állapotban szállítjuk az elárusítóhelyekre. Az idén a tavasz kicsit késve érkezik, a tél elhúzó­dott. Holtszezon van a most is épülő, korszerűsödő Sajó- parti zöldséggyárban. A ke­reskedő 'korai kikeletet re* mél: sok és elfogadható áron kínált salátát, hagy­mát, levesbevalót. Ne savanyítsa meg az op­timista várakozást, hogy sa­vanyúkáposzta, pillanatnyi* lag, állami üzletben nem kapható, s hogy a főváros­ban már csak valutáért vett francia sárgarépát árusíta­nak. ... (brackó) # Hagymából a sok is kevés. Lemezvágó ollók exportra A Diósgyőri Gépgyár E­egységének termékei közül az OL 3X1250 típusú lemez­vágó ollók jól mutatkoztak be az NDK-ban. Ennek ered­gépet exportál az NDK-ba a diósgyőri nagyvállalat. Ter­vezik, hogy a jövőben több vásáron bemutatják e beren­dezésüket, exportlehetősége­ik bővítése céljából. Répa, méretre , . * • , j,‘ ' ; ' — Súlyból, Bükkábrányi­ból jönnek ... Nagy kincs a munkaerő. És ide kell a kéz. O EGY GÉP AZ ALMA­CSARNOKBAN A jó illatú alma-csarnok­ban egy gépmonstrum alkat­részei porosodnak. Mióta? — Négy hónappal ezelőtt érkezett. Sárgarépát, gyöke­ret, karalábét válogat, há­moz, tisztít, csomagol... Az­az méretre igazítja, közvet­lenül fogyaszthatóvá teszi a zöldséget. Ilyen korszerű masina még nem érkezett ide, s ilyen so­káig még egyetlen gép üzem­be állítása sem húzódott el. Pedig a valutáért vásárolt, univerzális berendezés sok ember munkáját könnyíthet- né meg, sok kezet helyette­síthetne. — Hiányzott a honosítási engedély, és tisztázatlanok voltak a munkavédelemmel

Next

/
Thumbnails
Contents