Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-20 / 43. szám

Két idős volt ía Száznál. is több gépkocsi torlódott össze tegnap dél­előtt kilenc óra után a Sze­merénél levő villanyrendőr és a Sportcsarnok közötti út­szakaszon. A Miskolci Ker­tészeti Vállalat dolgozói ugyanis a Herman Ottó Múzeum előtti kis téren két idős fát vágtak ki, melyek­nek gallyai teljesen beborí­tották az úttestet. így a Ma­gyar—Szovjet Barátság térnél leágazó utat a forgalom elől ideiglenesen le kellett zárni. A kertészeti és köztisztasági dolgozók gyors munkájának eredményeként a forgalom nem sokkal az útlezárás után megindult. Pótágyon alszik a vendég Hol a hotel? Jó néhány esztendővel ez­előtt történt, hogy a Belke­reskedelmi Minisztérium egyik magas rangú vezetője néhány napot Miskolcon töl­tött. Az Avas Szálloda ven­dége volt. Éppen azokban a napokban jártam a cég igaz­gatójánál és kicsit furcsál- lottam, hogy az igazgatói szobába az étteremből hoz­tak fel székeket. Hiányzott a dohányzóasztal is. Kiderült, hogy a bútorokat az egyik szállodai szobába vitték át, hogy valamivel nagyobb ké­nyelmet biztosíthassanak az ágazat irányítójának. A történet alighanem meg­mosolyogtatja a mai hallga­tót, hiszen azóta elkészült a tapolcai Júnó-szálló, ahol va­lóban nemzetközi színvona­lon fogadhatják az ide lá­togatót. A portás széttárja a karját A város fürdőszobás hotel­szobáinak száma a tízszere­sére nőtt, ám ennek ellenére ma is gyakran előfordul — forgalmasabb időkben —, hogy a portás sajnálkozva széttárja a karját és a ven­dég nem talál szabad szobát. Miskolc nagyságához, adott­ságaihoz, igényeihez képest még mindig kevés a szállás­hely. A városban például nincsen B-osztályú szálloda. Az ide érkező tulajdonkép­pen aközött választhat, hogy 46 forintért vesz ki szobát az Avasban, a Pannóniában, vagy kimegy a Júnóba, ahol majdnem tízszer ennyit kell fizetnie. Pedig, ugye, igényes a belföldi turista is, de azért a pénztárcája vastagságát ál­talában nem az A—Il-es ka­tegória áraihoz méretezték. Egy sokatmondó adat, ame­lyet a legújabb idegenforgal- tni statisztikai évkönyvben találtunk. Egy vendég átla­gosan 2,3 éjszakát tölt egy szállodában. Borsodban, Mis­kolcon ez a szám jóval a kettő alatt maradt. A magya­rázat kézenfekvő; aki. nya­ralni jön, nem érzi jól magát a meglehetősen rossz állapot­ban levő szállodákban — nem tölt itt hosszabb időt —, a Júnót pedig nem tudja megfizetni. Csak a homlokzatra jut A miskolci szállodák ki­használtságára jellemző, hogy a Júnó már az első eszten­dőben elérte azt a mutatót, amit a szakma optimumként tart számon, a Pannónia pe­dig 122 százalékra teljesítette tavalyi tervét. Hogyan telje­sítheti túl a tervét egy ál­landóan zsúfolt szálló? A magyarázat egyszerű: pót­ágyakkal. Igen, bármennyire groteszkül hangzik is, a mis­kolci szállodai férőhelyek növelésének ez lesz az egyet­len módja a közeljövőben is. A sokat emlegetett városi szálló nem szerepel az ötödik ötéves terv beruházásai kö­zött, így hát marad a pótágy. Minőség. Idén rendbehoz­zák a 90 éves Avas és a Pan­nónia homlokzatát. Jut egy kis pénz a szobák festésére is, de a szinte naponta meg­ismétlődő csőrepedések, be­ázások megkérdőjelezik e tö­rekvések értelmét. Üj beren­dezést nem vesznek, legfel­jebb abban bízhat Szebeni Zalán, a Hungária helyi ve­zetője, hogy a pesti luxusho­telek kiselejtezett bútoraiból jut majd Miskolcra is. Külföldi csoportok ritka vendégek a miskolci szállo­dákban. Elvedül a Júnó fo­gad rendszeresen idegen or­szágból érkezetteket. Erre az esztendőre már lefoglaltak itt csaknem 20 ezer vendégéj­szakát a lengyel turisták. Lenne igény többre is, de a szálloda nem adhatja ki hó­napokra előre minden szo­báját, hiszen akkor nem fo­gadhatná a „bejelentetlen” vendégeket. Méltatlan a varos ran gjához Szálloda-ügyben tehát le­sújtó a helyzet Miskolcon. Hogy a következő esztendők­ben nem várható javulás, nem a jószándékon múlik. Több mint 100 millió forint kellene ilyen célra ahhoz, hogy a város megfelelően fo­gadhassa vendégeit. Szálloda- építésre jelenleg nincs pénze sem a megyei tanácsnak, sem a városi tanácsnak, sem a minisztériumnak, sem a vál­lalatoknak. Meg kellene fon­tolni, hogy több szerv össze­fogásával előrehozzák a diós­győri Express-szálló, vagy a népkerti szálloda beruházá­sának ügyét. Ezen érdemes meditálni, hiszen olyan be­ruházásról van szó, amelynek hiánya akadályozza az ide­genforgalmat, és méltatlan Miskolc rangjához. E. Ä. Él, mert emlékeztet Kőfenyő Ilyen fa egy van a Bükkben. Köböl nőtt, köböl való. Szél nem hintáztatja, állat nem pusztítja, mókus és madár elkerüli... Mint megfagyott vízesés, mint félbemaradt kiál­tás, mint zuhantában varázsütésre mocca­natlanná váló súlyos, robusztus óriás. Igazi fenyők között áll a kőfenyő. Nincse­nek évgyűrűi, tűit nem pergeti, tobozt nem terem. De él, mert emlékeztet. Fiatalabb, mint évgyűrűs, tűt és tobozt termő társai, és tovább őrzi az erdő csöndjét, mint a karcsú törzsű, magasra törő bükki fakirá­lyok. Kilenc évvel ezelőtt „ültették”, emelték, építették:'emléknek, jelképnek, mementó- nak. A hajló kőfenyő emléktábláján nevek sorjáznak. Az erdő halottai. a fadöntés ál­dozatai ... Emberien szép, embertelenül nehéz munka vértanúi ők. Mesterien bántak baltával, fűrésszel. Az erdőből éltek és kicsit az erdőért is... Két mozdulat között egy­szer elméláztak. Madár rikkantott valahol? Vagy a derékroppantó hó-rukk monotonsága altatta el a máskor éber figyelmet? Vagy csak hazagondoltak; az asszonyra, gyerekre, jószágra? Vagy a kötél szakadt, vagy a fa csalta meg az erdei emberek alázatos fe­gyelmét? Mindegy. Most már mindegy, öt év után megtelt nevekkel a tábla. Azóta pihen a márványt véső acél. Hamarosan új táblát szerelnek az erdészek, fakitermelő munká­sok kurtabérci zarándokhelyére. A kőből rakott, hajló fenyő tövén mindig terem virág. Ismerősök, barátok, hozzátar­tozók hozzák: szálanként, csokorba kötve, koszorúba fonva. A talapzat gyertyacsonkjai gyakran lángra lobbannak. Didergős télben, langyos tavaszban, tikkasztó nyárban. Aki csak arra jár; gyufát keres, gyertyát gyújt. Es evdékezik. (brackó) Négyszeres teljesítmény Magyar—NSZK kooperá­cióban készült páncélpajzsos berendezés kipróbálását kezdték meg tegnap az or­mosbányai 7-es akna egyik frontfejtésén. A Várpalotai Szénbányák által készített páncélpajzs védelme alatt NSZK gyártmányú maróhen­ger választja le a szenet a 90 méter hosszú és 2,5 méter vastag széntelepen. Az új berendezés gyakorlatilag tel. jesen balesetmentessé teszi a munkát. A kézi fejtéssel szemben a teljesítmény négy­szeresre nő, az önköltség pe­dig mintegy 20 százalékkal csökken. A frontfejtésen gya­korlatilag emberi kéz érin­tése nélkül termelik a sze­net. A maróhenger a páncél­pajzs talpán elhelyezett úgy­nevezett „bölcsőn” halad, s a kitermelt szenet a beépí­tett kaparószalagra teszi, ar­ról pedig automatikusan irá. nyitott gumi-szállítószalago­kon jut a felszínre. Városi iaoácsíaiek figadmi 1976. február 21.: Daragó Jánosné, Görömböly, Németh I. u. 28., 16 órától. 1976. február 23.: Bárkái Miklós, Tóth A. u. 1., 17 órától; Fürjes Istvánná, KI- SZÖV, Csabai kapu 44., 17 órá­tól; Kovács Vilmosné, Szikra mozi, Marx Károly u. 49., 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., fszt. 2., 18 órától: Sze- gedy Gvula, Wesselényi u. 43., 16 órától; Szőnyi Gábor, III. kér. Tanácsi Hivatal, Marx K. u. 96., 18 órától; Vanczák Gyu­la, szolgáltatóház, Győri kapu 57., 17 órától. A KISZ kongresszusára készülünk Jelentős politikai esemény előtt áll a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség: a KISZ IX. kongresszusára készülünk. Immár hagyomány a Kommunista Ifjúsági Szövetségnél, hogy az elkövetkező időszak feladataira vonatkozó elképze­léseit a fiatalok széles tömegei elé tárja, s véleményüket kikérve készül a kongresszusra. így történik ez most is. A dokumentum, melyet közreadott a Központi Bizottság, formáját tekintve eltér a megszokottól, hiszen levél, de nem a köznapi értelemben vett személyes vagy hivatalos tárgyú levél. Aki figyelmesen elolvassa, rájön, hogy olyan levelet tart a kezében, mely minden fiatalnak, KISZ-tagnak, a fiata­lok sorsát magáénak érző felnőttnek agyaránt szól, és társa­dalmi jelentőségű kérdésekkel foglalkozik. A fejezetek végén feltett kérdések személyes üggyé teszik közös dolgainkat, gondolkodásra, felelős eszmecserére késztetnek bennünket. A véleményalkotás legfontosabb fórumai a februárban minden alapszervezetnél lezajló taggyűlések. Hasznosítani kell az elhangzó javaslatokat, észrevételeket, állásfoglaláso­kat az akcióprogramok készítésénél és az őszi ifjúsági parla­menteken. Célunk, hogy megalapozottabbá tegyük a KISZ IX. kongresszusán elfogadásra kerülő határozatokat, ugyan­akkor növeljük szervezeti életünk demokratizmusát. A levél fölötti viták, eszmecserék erősítik a tervezési és cselekvési egységet. Ez az egység pedig elengedhetetlenül szükséges a párttól kapott feladataink végrehajtásához, mind­annak a gyakorlati megvalósításához, ami az ifjúságpolitikai teendőkből ránk hárul. Jó érzéssel tapasztalhatjuk nap-nap után. hogy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tekintélye jelentősen nőtt. Ám e tekintély kötelez is. Arra sarkall bennünket, hogy még töb­bet vállaljunk magunkra a társadalmi, gazdasági teendőkből. Hogy mi lesz a legfontosabb feladatunk a következő évek­ben? Minden feladat megvalósítását fontosnak tartjuk, mégis szükséges, hogy egy-egy kérdéssel időnként fokozott figye­lemmel foglalkozzunk. Az MSZMP XI. kongresszusán, valamint az ötödik ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok elérése érdekében jobban helyt kell állnunk, többet és színvonalasabban kell dolgoznunk. A KISZ KB levele így beszél erről: „A becsü­letesen végzett munka mindenkinek állampolgári köteles­sége. A KISZ tagjaitól ennél többet várunk. Az ifjúsági szö­vetség tagjai mindennapi tevékenységük során legyenek pél­damutatók a munkafegyelemben, törekedjenek az ésszerű takarékosságra, a minőség javítására, észrevételeikkel, javas­lataikkal szolgálják az üzem- és munkaszervezés korszerű­sítését. a termelékenység növelését.” Tehát nem új és különleges feladatok előtt állnak a KISZ- tagok. Azt várják el tőlünk, ami társadalmunk alapja: a munkát, a jól végzett munkát, az üzemben és az iskolapad­ban egyaránt. E céloknak egyébként minden KISZ-tag elkö­telezte magát, amikor felvételét kérte a Kommunista Ifjú­sági Szövetségbe. Nagyon sok olyan KlSZ-szervezetet, ifjúsági szocialista brigádot, ifjúkommunistát lehetne példaként felsorolni, akik munkájukkal is bizonyították politikai elkötelezettségüket. Ezek közé tartozik az LKM nemesacél-hengerművében dol­gozó Bláthy Ottó ifjúsági szocialista brigád is. E kollektíva tagjai mindennapi munkájuk mellett jelentősen hozzájárul­tak a finomhengersor veszteségidejének csökkentéséhez, ne­kik is köszönhető, hogy nagymértékben nőtt a hengersor ter­melékenysége. Ugyanez a brigád sokat segített társadalmi munkában a miskolci Gyermekváros házi televíziós stúdiójá­nak elkészítésénél a gyerekek nagy örömére. Azt is elvárja társadalmunk a fiataloktól, hogy hasznos ötletekkel segítsék a termelés gazdaságosabbá tételét. Szép példát szolgáltatott erre a December 4. Drótművek ezüst­érmes műszerész szocialista brigádja: 1975-ben öt olyan újí­tást készítettek, melyet el is fogadtak. Emellett még 742 óra társadalmi munkát végeztek, és jutott idejük, energiájuk a művelődésre, a szakmai és politikai képzésben való rész­vételre is. Az ötödik ötéves terv célkitűzései, a végrehajtás népgazda­sági és helyi feladatai már ismertek fiataljaink előtt, hiszen sokat beszélgettünk, vitatkoztunk erről KISZ-taggyűléseken. ifjúsági összejöveteleken. A teendők tehát világosak, s a kongresszusi levél útmutatása révén a KISZ-szervezetek megtalálhatják a módját, hogyan segíthetik legjobban mun­kahelyükön a nén<mzdasági feladatok végrehajtását. KOVÁCS ZOLTÁN, a KISZ városi bizottsága agit.-prop. felelőse Oáruk és új áruk Uborka, karalábé A tavaszvárók örömére és a karcsúság védelmére, a zöldségpiacon egyre több a primőr. Az AGROKONZUM vállalathoz e héten 8000 fej saláta, 1500 csomag hónapos retek, valamint 4500 darab zöldpaprika érkezett. A vá­lasztékot továbbra is bővíti az uborka és a héten először megjelenő űjkaralábé. A korszerű táplálkozás „kellékeivel” (jóllehet még nem olcsok, bár a szabad­piaccal összevetve, alacso­nyabb az áruk) a Háziasszo­nyok már nemcsak az asz­talt, az étrendet is színesít­hetik, felfrissíthetik. Az „öreg” árukból — a tá­rolókból — mintegy 52 va- gonos mennyiség került az üzletekbe. A burgonya, a le­ves- és az egyéb zöldségek kínálata kielégítő. Savanyú­káposztából kevés volt a 130 mázsa, nem fedezte az igé­nyeket. Az 1000 vagonos téli tar­talék biztosítja a jövő heti árualapot az óárukból, és a primőrök választéka és meny- nyisége is növekedni fog. A primőrök ára változat­lan, az újkaralábé induló ára 6,20. A téli cikkek árai­ban nem sok változás tör­tént a hét végére. A sárga­répa 8,60, a cékla 6 forint, a karalábé 5,40 és a vöröská­poszta 5,80. A burgonya, a vörös- és fokhagyma, valamint a gyü­mölcsök ára változatlan. Síkarnevál Bánkúton A Bánkúti Sí Klub szom­baton, február 21-én 15 órá­tól a bánkút-csurgói sípályán jelmezes karnevált rendez a farsang búcsúztatására. A jelmezes síversenyen korha­tár és egyesületi tagság nél­kül mindenki részt vehet. Az ügyességi akadályok jó vé­tele, valamint a jelmezek öt­letessége lesz az értékelés alapja. Ezenkívül még „Sí — ki mit tud?” vetélkedőre, tűzijátékra, tábortűzre is sor kerül. Befejezésül a két kivilágí­tott sípályán éjfélig síelhet­nek a részvevők, s a felvo­nót díjtalanul használhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents