Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-18 / 41. szám
Pályadíjnyertes miskolci könyvterjesztők V A műszaki könyvnapokat szervező országos bizottság a korábbi évekhez* hasonlóan tavaly pályázatot hirdetett a könyvesboltok, a könyvterjesztők, az üzemi műszaki és szakszervezeti könyvtárosok körében. A oálvázatok nemrég zárult elbírálásánál'nemcsak az eladott könyvek mennyiségét, illetve forintértékét vették figyelembe, hanem azt is, hogy a résztvevők a lehetőségeikhez képest milyen mértékben propagálták a műszaki kiadványokat. Miként azelőtt, most sem hiányoztak a díjazottak soraiból a miskolciak. Az Egyetemvárosban működő 195. sz. szakbolt megnyerte a második dfiat, s a dolgozói együttesen 5000 forintos könyvutalványt kaptak. A Széchenyi u. 54. sz. alatti műszaki, idegennyelvű és orvosi könyvesbolt kollektívája a 4000 forintos könyvutal- v 'mnyal jutalmazott harmadik díjat nyerte. Az üzemi könyvterjesztők közül Udvarhelyi László nvugdíjas második, Csacsi's Ilona a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat dolgozója pedig harmadik lett; jutalmuk 400, illetve 300 forint értékű könyvutalvány. A következő üzemi könyvtárosok kaptak jutalmat: Bukta Valéria (Pamutfonóip. V.). Imolay Attiláné (December 4. Drótművek), Kóródi Béla és kollektívája (DI- GÉP), MÁV Igazgatóság kollektívája.-jf A hazai cipőipar idei tőkés exportjának felét a martfűi Tisza Cipőgyár szállítja. Anglia. Franciaország után, idén először, az Amerikai Egyesült Államok is a vevők sorába lépett, öt évre szóló szerződést kötöttek a francia Adidas Sporícéggel, amelynek sportcipőket szállítanak. Az amerikai céggel történt üzletkötés már az első évben egymillió dollár bevételt eredményez. Szocialista piacokra kétmillió pár lábbelit szállít a martfűi nagyüzem. (Bajkor József felvétele) A módszer: ifíMM • • Üzem- és munkaszervezés a VASVILLnál Több fizetést kapnak IS! Városunk egyik vezetője mesélte, hogy nemrégiben jelen volt egy beszélgetésen, ahol harminc ember elmondta javaslatát; mi minden kellene, pontosabban mi volna jó — ha volna. A kívánságok között — városfejlesztésről volt szó — nem irreális óhajok szerepeltek. Amikor azonban hozzávetőlegesen kiszámították, mennyibe kerülne mindez, körülbelül kétmilliárd (!) forint lett a végösszeg. Hangsúlyozom: nem luxusigényeket sorakoztattak fel a jelenvoltak. A javaslatok ésszerűek voltak, csak éppen nem időszerűek. Kétmillió is nagy pénz, nem kétmilliárd! Vannak nekünk időnként olyan kívánságaink is, amelyek lényegesen kevesebb pénzhez kötődnek, olykor csak száz forintokhoz s mégis azt kell .rájuk mondani; túlzottak. De hadd érzékeltessem ezt néhány példával, mielőtt leírnám, miért akarok „álló vizet kavarni”. Banális példákat sorolok fel, illetve csak néhányat a sok közül, de az esetekben éppen a „pitiség” a bosszantó, a jellegük, a panaszok indítéka, ellentmondásossága. Levelet kapott a szerkesztőség; X utcában, ilyen és ilyen számú házról — kétemeletes! — hullik a vakolat, csúnya az épület környéke, miért nem intézkedik a tanács, hogy elszállítsák a törmeléket? De hát miért kell ebben a tanácsnak intézkednie?! Nincs egyéb és sokkal fontosabb dolga? Természetesen van. Akkor hát fordítsuk meg a kérdést: nincs abban a házban egy lapát s egy-két derék ember, aki tíz perc alatt eltüntethetné a szépérzéket bántó csúfságot?! Másik. Szinte nem múlik hét anélkül — visszalapozván levelezési rovatunk kartonjait —, hogy valaki — olykor többen is — ne vetné a város szemére (értsd alatta a tanácsot); miért nem csinálnak az új bérházak körül parkot, hiszen Miskolcon olyan kevés a zöld. Tessék elhinni, milliókat költünk fásításra, parkosításra. Ki tehet arról, ha vandál kezek kitördelik a csemetéket, letarolják a díszcserjéket, füvet, virágot... Jól tudjuk, bármennyit ültetünk is, kevés volna. De ami van, legalább azt oltalmazzuk. Hogy kik? Nos, többek között azok is, akik panaszolják, hogy kevés a zöld. A „túlzott” kívánságot a „kinek-kinek kedvére” oldalról is sorolhatjuk. Miért oda tették a busz- és villamosmegállót s miért nem ide? Nyilván az ésszerűség, nem pediglen a hátrányosabb helyzetben levők bosszantása miatt. Vagy: ne áruljanak féldecis üvegekben tömény szeszt, mert így könyA VASVILL Kereskedelmi Vállalat miskolci központjában dr. Sass Tibor szervezési igazgatóhelyettessel arról beszélgettünk: hogyan javítják az üzem- és munkaszervezést az újjászervezett, immáron négy megyét ellátó nagykereskedelmi vállalatnál? Sokat állnak a járművek Jelenleg a munka jobb megszervezése a legfontosabb feladat — mondotta az igazgatóhelyettes. Az úgynevezett három M-es munka- szervezési módszert alkalmazzuk, aminek a jelentése: mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás. Ez így egy kicsit bonyolultan hangzik, ám a gyakorlatban nagyon is egyszerű és kézzelfogható dologról van szó. A KNEB 10. megye,. 197 gazdasági egységénél vizsgálatot végzett, s ebből az derült ki, hogy a fuvaroztatás általában mindenütt gazdaságtalan. Nálunk is az. Pontos felmérést készítettünk az összes fuvarszállító jármű mozgásáról, s kiderült, hogy például november 18-án a Debrecenbe szállító FC 79—62 forgalmi rendszámú, 11 tonnás teherkocsi a 12 órás menetidő alatt két fel- és négy lerakóhelyen, összesen 9 órát állt! Az állásidő gyakran a menetidő 60—70 százaléka... Mivel az évi fuvarköltségünk 30—34 millió forint, az állásidő csökkentésével évente 5 millió forintot is megtakaríthatunk. Az MMM-es módszerrel derítettük ki azt is, hogy azért sok az állásidő, mert nincs időben szállítólevél, nincsenek egység- csomagjaink, kézi árukihordást alkalmazunk a raktáraknál és a boltokban, nem megfelelő a konténerállományunk és rendszerünk, és így tovább. A felmérések elemzése azt mutatta, hogy a legtöbb tartalékot a raktárakban és a raktárak környékén lehet keresni. Ezért megkezdték a - legcélszerűbb folyamatok és mozdulatok kialakítását szolgáló program kidolgozását. Ebbe tartozik a konténerizá- ció továbbfejlesztése, s az úgynevezett egységcsomag kialakítása is, ami a raktárak jobb kihasználtságát, a fel- és lerakodási idő csökkentését eredményezheti. A cél az, hogy az ipartól a raktárba és a raktártól a vevőhöz a legcélszerűbb, legolcsóbb úton jusson el a 15—20 ezer féle árucikk. Zsugor fóliás csomagolásban Javasoltuk, hogy a ZIM vásároljon magyar vagy csehszlovák gyártmányú zsugorfóliás csomagológépet, s a zománcedényeket egységes zsugorfóliás csomagolásban szállítsa az ipar. A szomszédos Csehszlovákiában már bevált ez a módszer, amely- lyel tetemes pénzösszeg takarítható meg. Természetesen anyagilag is támogatnánk a ZIM-et a gépbeszerzésben. (Ugyanúgy más árukat is lehetne fóliába csomagolni ...) Ezen túlmenően megbízatást kaptam a Belkereskedelmi Minisztériumtól egy, a többi nagykereskedelmi vállalat által is használható konténercsalád és -lánc kifejlesztési lehetőségeinek felmérésére. Az ÁCS által készítendő fejlesztési programterv megvalósítását a minisztérium anyagilag is támogatná. Koordinált raktár épül A minisztérium a raktározási gondok enyhítésére hozzájárult egy úgynevezett koordinált raktár építéséhez Miskolcon. Ezt a VASVILL, az ÉLVEG, az ÉTEK és az AMFORA közösen finanszíroznák. A VASVILL egymaga 6500 négyzetméteres korszerű részt kapna benne, amelynek a költsége — jelenlegi áron számolva — mintegy 108 millió forint. — Addig is, amíg megépül, fontos feladatunk, hogy az MMM-es módszer alkalmazásával a legcélszerűbb és leggazdaságosabb munkafolyamatokat kidolgozzuk — mondotta befejezésül a szervezési igazgató- helyettes. (nyikes) Kékestető védelmében Villanyrendőrök Egerben Tanácsot ad a tanács A házi jogsegélyszolgálatot új formákkal és tartalommal gazdagította a több ezer munkást foglalkoztató Jászberényi Hűtőgépgyár. Februártól a városi tanács vezetői minden hónapban egy alkalommal fogadóórákat tartanak az üzem területén. Ez idő alatt bármilyen tanácsot érintő ügyben, jogi problémában felvilágosítást, eligazítást adnak a dolgozóknak. Az új kezdeményezéssel párhuzamosan a nagyüzem szakszervezeti könyvtárában megkezdte működését az „önkiszolgáló” jogtanácsadó szolgálat. Az érdeklődők itt megtalálhatják mindazokat a rendeletenel, szabályzatokat, amelyek eligazítást nyújtanak az állampolgárokat érintő jogi kérdésekben. A Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap Egerben tartott ülésén a megye közúti hálózatának helyzetét értékelte. Sok szó esett a tanácskozáson a Kékestető megközelítésével kapcsolatos közlekedési gondokról. Az elmúlt évben, mint elmondták, korszerűsítették a Mátraháza—Kékestető közötti útvonalat, s ugyanakkor környezetvédelmi szempontok miatt megtiltották ebben a térségben a parkírozást. A gépkocsik vezetői azonban gyakran figyelmen kívül hagyják ezt az intézkedést, és parkírozóhely hiányában az útpadkákon helyezkednek el a járművekkel, s ezzel veszélyeztetik a forgalmat is. A végrehajtó bizottság éppen ezért felhívja az illetékes szervek figyelmét arra, hogy hatékony intézaedések- kel biztosítsák Kékestető védelmét. 1976-ban az elmúlt évinél is nagyobb összegeket költenek Heves megyében a köz- úthálózat korszerűsítésére. Bejelentették, hogy Egerben a fontosabb közlekedési csomópontokban forgalomirányító jelzőlámpákat helyeznek el. Gyöngyösön a 3-as számú főútvonalon a 24-es számú út torkolatánál elektromos forgalomirányító berendezés kap helyet. A korszerűsítési programban szerepel a Mátraháza—Gallyate- tö közötti, valamint Heves térségéből a Jászságba irányuló útszakasz korszerűsítése is. Az elmúlt ‘ tervciklusban csaknem 10 ezer forinttal növekedtek az évi személyi átlagjövedelmek a Volán 3. számú Vállalatánál: 1970-ben az egy főre eső átlagjövedelem összege 27 661 forint volt, s 1975-re 36 817 forintra emelkedett. Baromfinevelés, A mezőgazdasági könyvhónap városi rendezvényeinek sorában ma délután 5 órától a Gárdonyi Géza Művelődési Házban tart előadást Prebács Béla mezőgazdasági mérnök. Témája a szarvasmarha-tenyésztés és a báromfineve- lés. Délután 6 órától a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem docense a csemege- és borszőlőfajtákkal foglalkozik előadásában. nyebben zsebébe nyúl reggelente a munkába induló — javasolták fél éve. Tegnap viszont ezt a javaslatot hallottuk: az Utasellátó ne kétdecis üvegben árulja a pálinkát, mert aki azt megveszi, meg is issza s berúg. Hát nem mindegy, hogy kétdecis vagy négy féldecis kerül a kezébe annak, aki be akar rúgni? Hagyjuk a példálózást. Helyette mondjuk ki kereken; hasznos dolog az állampolgárok észrevétele, de csak akkor, ha nem csupán szurkoló módjára nézzük, mi történik a pályán. A javaslat is akkor ér valamit, ha nem csupán másoknak szánom: tessék, jót mondok, csináljátok, hanem én magam is teszem a dolgom. Megfogom a lapátot, ha kell; fülön csípem a parkrombolót — ha magam gyönge vagy bátortalan vagyok, akkor mások segítségével; letorkolom azt. aki száz, kétszáz méternyi gyaloglás miatt a „tehetetlen városatyákat” szidja s végül — az említett példák esetében — nem a fél- és kétdecis üvegek, hanem az alkoholizmus ellen hadakozom. Egyszóval: magam is megteszem a tőlem telhetőt, mert ami körülöttem történik, s különösen, ha nem tetsző dolog történik — azért én is felelős vagyok bizonyos mértékig. Mondjuk, az önbecsülés mértékéig. Sajnos, egy kicsit megszoktuk, hogy valami ellen — s ritkábban a valamiért! — gyorsan szót emelünk és odamondjuk: miért nem intézkednek?! Helyes, intézkedjenek. Csakhogy: akik intézkednek, azoktól én nem idegen vagyok, hanem közülük egy. Ez az, amit jobban kellene éreznünk. Vagy netán a lehetőséget tekintve ez is kétmilliárdos óhaj volna? Nem. Már csak azért sem, mert nem óhaj kérdése. Olyan társadalmi szükséglet, ami pénzzel nem pótolható. cs. I. Csináld magad a gumidugótí — ... Szombat reggel aztán végleg eluntam a feleségem ma- lesztálását; fogtam és kiszereltem a csapgumit a konyhában a mosogatóból. Nézem, teljesen el van kopva, hát gyorsan kibeleztem a fürdőszobából is mind a kettőt. „Leugrom, veszek néhány dugót" — mondom az asszonynak. Irány a közeli vasbolt. Ott aztán megtudtam, hogy ők már semmilyen csapdugót nem tartanak, mert az üzletet már két éve bizományba vette egy budapesti cég. Innen a város másik végébe irányítottak, egy másik vas- boltba. Próbáljam meg, hátha ott... De ott sem jártam szerencsével. „Másfél éve egy darabol sem kaptunk. Hiába rendelünk. Azt mondják, nincs. Bejártuk az egész országot, Budapesttől Balassagyarmatig, de egy darabot sem sikerült szereznünk” — tárta szét karját az üzletvezető, aztán bizalmasan megsúgta, ő maga már kísérletezett a félgömbölyű gumidugó előállításával saját célra, mert úgy kellett volna otthon, mint egy harapás kenyér ... Ajánlották, próbáljam meg a Rex 3 típusú szerelőfelsőrész egységcsomagot. Vettem is belőle hármat, 4,80-ért darabját, holott nekem csak a pár fillér értékű csapgumi kellett volna. Otthon bizakodva bontogattam a tasa- kot. Kék, piros, fekete gyűrűk, mütyürkék és bizgentyük. Nézzük csak a használati utasítást!' Azt mondja: „Csináld magad!” Ez itt az „O” gyűrű, ez az „U” alátét. Most a rögzítőcsavart kell kicsavarni az óramutató járásával ellentétes irányba, majd a karfogantyú leemelése következik. Az „U” alátét eltávolítása után az „O” gyűrű behelyezése, 17-es villáskulccsal a szelep- felsőrész kicsavarása. A megjegyzések közt olvastam még azt, hogy a prespán tömítőgyűrűjét csak akkor kell kicserélni, ha az a kiszerelésnél megsérült. Végül jó munkát kívánt a MOFÉM vevőszolgálata. Egy órán belül készen is voltam. Bevallom, nem kis büszkeség megnyitni azt a csapot. amit az ember maga bütykölt meg. Elégedetten ültem asztalhoz, de még ebéd közben idegesí- tően csöpögni kéz. dett a csapunk. Szombat-vasárnap aztán egy kontár bűntudatával hallgattam az egyre sűrűbben kopogó, az én agyamban már dübörgő vízcseppeket — mind. ezt feleségem baljós pillantásai közepette. Hétfőn újra nyakamba vettem a várost. Dugó sehol. Végül egy vizvezetékszerelő kisiparoshoz küldtek, állítólag ö tart ilyen gumimicsodát. „Hát, van, van ... — mondta a mester —, de eladással nem foglalkozunk. Holnap délután beszereljük...” Az árat mär meg sem kérdeztem. A másik mester csak legyintett: „Drága uram, ki fizeti azt meg nekem! Ha egy komplett vízvezeték beszereléséről lenne szó, akkor esetleg...” Este elfaragtam a kisebbik fiam radírgumiját, de a csap tovább csöpögött. Régi félcipőm gumisarkát levágtam és kis gömböket reszelgettem belőle. Aztán a konyhai vezetékben valami megszakadt, amikor véletlenül rácsaptam kettőt a kalapáccsal, úgyhogy a főcsapot is el kellett zárni, de megfogadtam, szerelőt akkor sem hívok, ha... „Csináld magad! Csináld magad!... magad ...” — sziszegtem a fogam között, miközben a feleségem a szomszédba ment egy lavór vízért. Tegnav éjjet aztán megtaláljam a megoldást. Kiveszek egy hét szabadságot, és a lépcsőház előtt ások egy kutat. Természetesen azt is magam. V. R.
