Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-13 / 37. szám

STOP! EGY PERCRE! Utazzunk egyall! Autósok, motorosok rovata Igái, messze még a nyár, ám akik hosszabb külföldi autóstúrát terveznek, már most gyakorta a térképek fölé hajolnak. Számukra könnyíti meg minden évben a felkészülést, a tervezge- tést a Magyar Autóklub „Utazzunk együtt!” című ki­adványa. A most megjelent füzet első része a szocialista or­szágokba utazók számára szükséges általános tudniva­lókat közli, a gépkocsi-kilé­pési engedélytől kezdve a valutaellátásig. Ezt követően országonként ismerteti a ki­advány mindazt, amit egy- egy országról, annak földjé­ről és népéről, nagyobb vá­rosairól, idegenforgalmi ne­vezetességű helyeiről illik tudni. Ha csak annyit meg­tanulunk egy-egy szocialista országró., amennyit ez a könyv elmond róluk, már nyugodt lelkiismerettel in­dulhatunk útnak. A kiadvány tájékoztat a szocialista országok összes határátkelőhelyeiről, az üzemanyagárakról, az aján­lott útvonalak nevezetessé­geiről, szálláshelyeiről, kem­pingjeiről. Egy kis lapozás, és már tudjuk is, hogy pél­dául hol találhatók Cseh­szlovákiában kempingek, vagy hogy a drezdai 526 ágyas Hotel Newában meny­nyibe kerül az egy- vagy kétágyas szoba. Természetesen azzal is foglalkozik az Utazzunk együtt! 1976, hogy melyik országban milyen útvonala­ir Szálláshelyek Szófia környékén... kon a legcélszerűbb autóz­ni, kempingezni. Áttanulmá­nyozva a lehetőségeket, a legvonzóbbnak azok az utak tetszenek, amelyekre az Autóklubnál lehet j kez- ni. (Ez esetben niiu. külö­nösebb gond szállásra, étke­zésre.) Csak egy lehetőség a sok száz közül: a jugoszlá­viai Opatijában, az MA szer­ződéses szállodájában június 26. és július 3. között, napi háromszori étkezéssel fel­nőttnek 1543 forintért, 10 éven aluli gyermeknek 1101 forintért lehet üdülni. Vagy: a romániai Mamaiában 8 napos nyári üdülés szállodai elhelyezéssel, teljes ellátás­sal 1880 forint. S végül szóljunk néhány szót a kiadvány tartozékai­ról, a reklámokról. Kivétel nélkül mindegyik az autó­sokat érdeklő hasznos is­mereteket ad. Érdemes eze­ket is figyelmesen áttanul­mányozni. Csak egy példa: a 43. oldalon a Magyar Posta tájékoztató szolgálata ismer­teti, hogyan kell külföldről Magyarországra hazatelefo­nálni. A kiadványt az Autóklub Szemere utcai helyiségében lehet kérni. Ny. I. É.én a pulvkakdka^sa! Ha dúsáqi farsang Vidám, színes karneváli menet indult el tegnap dél­előtt Debrecenben a Nagy­állomás elől az Arany Bika felé, élén a farsang jelképé­vel — egy hatalmas puly­kakakassal —, majd „karnevál hercege” vonult végig a vá­ros főutcáján, udvari népé­vel. A tizenegyedik alkalom­mal megrendezett hajdúsági farsangnak 10 nap alatt mintegy 500 rendezvénye, eseménye lesz Debrecenben, valamint a megye városai­ban és községeiben. A ren­dezvénysorozat egyik célja, a régi szokások feleleveníté­se. A nagy gasztronómiai hagyományokkal rendelkező városban ilyenkor régi re­ceptek alapján készítenek éteteket és újakat is kreál­nak a szakácsok. Az 500 rendezvénynek majdnem a fele műsoros est lesz. Boton a mohácsi csata A „mohácsi vész közelgő 450. évfordulója különös ak­tualitást ad egy —, a maga nemében páratlan — nép­rajzi tárgynak, amelyet a pé­csi Janus Pannonius Múze­um néprajzi osztályán őriz­nek: az 1526-os csatát ábrá­zoló botról van szó. Alkotója ismeretlen. A keményfából faragott, esztergált bot szárán körbe- körbe helyezkedik el a kom­pozíció, amely egy csatajele­netet ábrázol naív felfogás­ban. Sáfrány Zsuzsa muzeo­lógus elkészítette a 66 centi­méter hosszúságú képsor méretarányos kiterített raj­zát és akkor bontakozott ki teljes mozgalmasságában a jelenet. A képen mintegy százhúsz figura és tárgy lát­ható: gyalogos és lovas ka­tonák, tüzérek, ágyúk, lovak, tevék, kutyák, szekerek, sát­rak, házak, fák. A magyar és a török tábor térbeli elhe­lyezkedése szinte mértani pontosságú, így az összecsa­pás jelenete a bot szárának közepére került. Mint egy folyam, úgy hullámzik, höm­pölyög végig a finom vona­lú rajz a bot szárán. A mes­ter gondolatvilágára utal a botra lekerődző domború fa- ragású kígyó is, amelynek feje egy feliratra mutat, Kisfaludy Károly ismert so­raira: „nemzeti nagy létünk nagy temetője: Mohács”. A „mohácsi vészt” ábrá­zoló bot népművészeti érték­nek számít. Ritkaság ugyan­is, hogy egy néprajzi tárgyon a megszokott betyárjelenetek vagy virágmotivumok helyett egy konkrét történelmi ese­ményt örökítsenek meg. Ilyen vagy ehhez hasonló techni­kájú néprajzi tárggyal nem találkoztak Baranyában a szakemberek, így nem is tud­ják azonosítani a félévszá­zados bot alkotóját. A gazdasági egyensúly és a külkereskedelem A% árucsere-forgalom 99diplomáciája i9 A napokban a Parlament­ben dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter sajtó- tájékoztatón beszélt külke­reskedelmünk helyzetéről és feladatairól. Bevezetőjében tömören összefoglalta a IV. ötéves terv eredményeit: az áruforgalom, mind a szocia­lista, mind a tőkés viszony­latban, az export és az im­port 'tekintetében dinamiku­sabb volt a tervezettnél. Ha a tervciklus utolsó két évé­ben a tőkés konjunktúra nem hatott volna kedvezőt­lenül cserearányainkra, kül­kereskedelmi szempontból az eddigi legsikeresebb ötéves tervet hajtottuk volna vég­re — mondotta a miniszter, majd hozzáfűzte: A tapasz­talatok mindenesetre szem­betűnően mutatják expor­tunk konjunktúra-érzékeny­ségét, s ezért a külkereske­delemnek hosszabb távon kell terveznie, megfelelően együttműködve a különböző tárcákkal. Vagyis: minden­kor igazodni kell a világpi­achoz, számolva a kereslet­tel. Első a népnazdasási érdek! Az ötödik ötéves terv kül­kereskedelmi feladatait a XI. kongresszus által jóváha­gyott gazdaságpolitikai kon­cepció határozza meg — folytatta tájékoztatóját a miniszter. — Célunk,, hogy a tervidőszak végére billenjen helyre, illetve szilárduljon meg a gazdasági egyensúly. Ebben a külkereskedelemnek nagv szerepe van, ha figye­lembe vesszük, hogy a nem­zeti jövedelem majdnem fe­léhez a külkereskedelem ré­vén jutunk. Alig van olyan fontos gazdaságpolitikai dön­tés, amelynek ne volna kül­gazdasági vonatkozása. A külgazdasági egyensúly szi­lárdítása tehát nem csak a szorosan vett külkereskedel­mi apparátus dolga, össz- népgazdasági feladatról van szó! A külkereskedelemnek fő feladata, hogy a kölcsö­nösség alapján előnyös üz­leteket kössön, újabb és újabb lehetőségeket tárjon fel — a korszerű és keresett termékek eladása végett. A rubel-elszámolás viszonyla­tában a kölcsönös árufor­galmat legalább 40 százalék­kal kell növelni úgy, hogy a kivitel volumene a beno- zatalnál valamivel dinami­kusabban bővüljön. Ugyan­ekkor fokozott erőfeszítést kell tenni -a nem rubal-el- szr ->lású külkereskedelmi árt. .rgalom hiányának mér­séklésére. A kivitelt a be­hozatalnál legalább 20 szá­zalékkal, volumenben oedig 60—65 százalékkal kell nö­velni és biztosítani, hogy az áruforgalmi egyenleg a cik­lus utolsó évében egyen­súlyban legyen. Szükséges, hogy a nemzeti jövedelem felhasználása lassabban nö­vekedjen a nemzeti jövede­lem termelésénél. A terme­lés és a külkereskedelem minden szinten legyen össze­hangolt, s a különböző ér­dekek — pl. külkereskedel­mi jogú vállalatok esetében — esetleges összeütközésé­ből a közösségi, a népgazda­sági érdek kerüljön ki győz­tesen. Legfőbb parlnerünk a Szovjetunió A külkereskedelmi minisz­ter beszélt a vállalatok ex­port-struktúrájáról, a kapa­citásokra alapozott export- bővítésének kérdéseiről, maid a szocialista országokkal folytatandó külkereskedelmi forgalomról. Külön is ki­emelte a magyar—szovjet gazdasági együttműködés és árucsereforgalom alapvető szerepét országunk egész gazdasági fejlődésében. A kölcsönös áruszállítások — sok év átlagában — a teljes magyar külkereskedelem 35 —37 százalékát teszik ki. Vagyis: nemzeti jövedel­münk mintegy 15 százaléka a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban realizálódik a tervszerűség, a stabilitás és a kölcsönös előnyök alapián. A Szovjetunióval kötött megállapodás öt évre 17 mil­liárd rubeles forgalmat irá­nyoz elő. Az áruösszetétel lé­nyegében nem változik. Az egyezmény biztosítja, hogy a magyar export a szovjet pia­con bővüljön, ugyanakkor energia- és nyersanyag-szük­ségletük döntő részét a szov­jet féltől vásároljuk. A miniszter végül leszö­gezte: a tervcélok érdekében szükséges a külkereskedelmi munka határozottabb köz­ponti irányítása, továbbá ar­ra is szükség lesz, hogy a termelés a külkereskedelem irányában orientálódjék. Egyszóval: aktivizálni kell a „gazdasági diplomáciát”. Szarvasmarha- és bníitenyésztés A mezőgazdasági könyvhó- nap városi rendezvénysoro­zata keretében ma délután 5 órától a görömbölyi klub- könyvtárban újabb előadást hallgathatnak meg az érdek­lődők. Prebács Béla mező- gazdasági mérnök a szarvas- marha- és baromfitenyésztés időszerű kérdéseiről tájékoz­tatja az érdeklődőket. BÉLYEGGYŰJTÉS A filatelisták május 22-re ösz- szehívott X. rendes közgyűlésén a küldöttek előtt nemcsak az el­múlt négy é* eseményeiről fog beszámolni a szövetség főtit­kára, hanem olyan lényeges kérdésekben is állást kell fog­lalni, mint az új alapszabály el­fogadása, s az új tagdíjfizetési rend jóváhagyása. A szervezeti szabályzat szerint a küldöttköz­gyűlést területi küldöttválasztó értekezletek előzik meg. Ezeken a körök küldöttei értékelik az adott megye eredményeit, s ha­tározatot hoznak a hiányosságok megszüntetésére. A MABÉOSZ Észak-magyarországi Területi Bi­zottságának elnöke rövidesen összehívja a Borsod megyei te­rületi küldöttértekezletet, ahol a már említett tagdíj- és alap­szabálytervezet megvitatásán kí­vül megválasztják a kongresszu­si küldötteket, g megtörténik a 16 évet betöltött nőket fonó átképzésnek. Az átképzési idő 6 héttől 3 hónapig tart. Mint betanított fonó 2400-2800 Ft-ot kereshet csökkentett, 40 órás munkaidőben. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés, üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. Albérleti hozzájárulást fizetünk vidéki dolgozóinknak a leányszálló felépítéséig. Vidékről bejáróknak útiköltséget térítünk. • • FIST-TILALOM Az étlap semmit sem változott. Az étel sem. Változatlanok az italárak is. Más vi­szont az asztal: hiányzanak róluk a hamu­tányérok. Falon a tábla: 11.30-tól 15.30-ig dohányozni tilos. A leves után (rossz szokás, miért tagad­nám) felálltam és kimentem a „félreeső” helyre, hogy elszívjak egy cigarettát. A hely tele volt. Előttünk kihasználatlanul sora­koztak a falra szerelt porcelán edények ... A hely emberekkel és füsttel volt tele. Heten voltunk, mint a gonoszok. Elővet­tem a cigarettám, kéretlen kaptam tüzet. Jött a nyolcadik vendég. Tapogatta a zse­bét, kínáltuk cigarettával hárman is. Vala­melyikünk elkezdte mesélni, hogy amikor ö diák volt... Egyszeriben mindenkinek eszé­be jutott az alma mater füstölgő „félreeső” helye, és egyszeriben azon kaptam magam, hogy már én is mesélek Szerdahelyi .tanár úrról, aki... És a füstölgő Rege cigaret­támnak ugyanolyan felséges íze lett, mint a hajdani csikkeknek volt... Ha nyílt az ajtó, összerezzentünk, tenye­rünkkel takartuk a cigit, hátha a pincér vagy valamelyik üzletigazgató tart revíziót, és rajtakap a stiklin. Ügy összebarátkoztunk közben, hogy az ebéd odabent csendben kihűlő második fele után söröztünk is egy kicsit. A tilalom le­jártakor pedig együtt, szinte vezényszóra gyújtottunk rá, de bizony olyan ízetlen, bü­dös volt a füst, mint az érettségi után a második kijózanodás. Félre ne értsen senki! Én hálás vagyok a tisztes iparnak a diákkoromat idéző nikotin­stopért. Még az indokolást is értem: a füst zavarná az ebédelőket, s délben első a köz- étkeztetés. A felszolgáló is azzal érvelt, hogy ez más országokban sok helyütt így van. bár nem győzött meg vele, hogy ezért jó az intézkedés. Maradjunk amellett, hogy a füst zavarna, a félórás ebédszünetek is hosz- szabbak, ha rágyújtunk közben. A tilalom a vendéglátókat csak áttételesen érinti. Most azt várom, hogy hasonlatosan a dohányzás elleni harchoz, az előfizetéses ebédekhez a szeszek kiszolgálását is korlátozzák. Az ét­kezőknek ugyanis az sem használ. Érdeklődve várom a lehetséges kettős stop premierjét. Addig? Addig maradók csendes vendég. Bejárogatok barátokat szerezni, idézgetni a gyermekkoromat, de diákos csínyként egy picit nyitva hagyom az ajtót, engedem befelé szivárogni a tiltott füstöt. Hadd jusson belőle a sörözőknek is. B. G. területi bizottság vezetőinek, Il­letve megyei társadalmi tagjai­nak jelölése. Február 8-án rendezték meg a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban a 3. országos if­júsági filatelista vetélkedő terü­leti elődöntőjét. Városunk szí­neit a KISZ-korosztályban kép­viselte a miskolci 3. sz. Ipari Szakközépiskola diákotthonának csapata. Kategóriájukban ők let­tek a győztesek, ott lesznek te­hát a zánkai országos döntőn. Dicséret illeti a csapat mindhá­rom tagját és vezetőjüket Bár­sony István szakkörvezetőt. Ide kívánkozik még az is, hogy J973- ban is ők voltak a területi el­sők, s 1974-ben szép eredmény­nyel szerepeltek az egri orszá­gos döntőn. V. Gy. Meg'ezdídik az új malom építése Az idén megkezdődik a Borsod megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat új miskolci malmának építése. A napi 120 tonna liszt őrlésére alkalmas üzem a 2000 vagonos vasbetonsiló közvetlen szomszédságában épül fel. A kivitelezők: a BÁÉV és az ÉLGÉP. 1978-ra készen kell állnia az új ma­lomnak, amely üveg homlok­zatával a környék legmoder­nebb épülete lesz. A hely kiválasztásában az játszott közre, hogy csak itt állt ren­delkezésre megfelelő tároló- hely, közmű és iparvágány. Az új malom üzemeltetésé­nél hasznosítják a hasonló nyíregyházi és székesfehér­vári malomnál szerzett ta­pasztalatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents