Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-11 / 35. szám

DIGEP: Megszűnt a gazdaságtalan termelés A KGM értékelése szerint a IV. ötéves terv időszaká­ban a DIGÉP-ben megszűnt a gazdaságtalan termelés. A ma meglevő termékcsoportok megfelelő szintű jövedelme­zőséget biztosítanak. A jó eredmény több éves szívós, következetes munká­nak köszönhető. A számítá­sok szerint gazdaságtalannak ítélt egyes húzó- és kábel­gyártó gépeiket a külföldi piacokon keresettebb, mű­szakilag értékesebb, jövedel­mezőbb típusokkal cserélték fel. A termékszelekció során megszüntették a diesel-mo­torok, diesel-targoncák, ru­góskalapácsok, légkalapácsok stb. gyártását, ezeket jobb műszaki paraméterekkel ren­delkező, jövedelmezőbb szer­számgépekkel cserélték fel. Ez is közrejátszott abban, hogy a vállalat 1975. évi 420 milliós nyereségtervét az elő­zetes adatok szerint 455 mil­lió forintra teljesítette. Tetszetős kivitelű műanyag termékeket készítenek KuASl fröccsöntő gépekkel a Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat­nál. Évente mintegy 120 ezer, különböző nagyságú tálcát sajtolnak polisztirol alapanyagból. Polipropilén-pohárból az utóbbi negyedévben 150 ezret, az ötféle virágtartó kosárból pedig az elmúlt évben 200 ezret állítottak elő. (Solymos László felvétele) A DH várospolitikai fóruma Előzetes a tavaszról Mikor kezdődik a tavasz? Két nappal vagyunk túl az idei tél hidegrekordján (Má­tészalkán mínusz 23 fokot mértek), de már három hét- nyíre sincs a március. Ki­nek, mikor kezdődött a ta­vasz? — Nekünk már december­ben — mondta Kőrössy Kál­mánná, a miskolci vetőmag­boltok kereskedelmi ügyin­tézője. — A decemberi for­galom egymillió forint volt. • KELLŐ KÉSZLET Tavaly két üzletvezetőt kellett volna keresnem ah­hoz, hogy képet kapjunk az ellátásról. A boltok száma lényegében maradt, de kö­zös a fenntartó cég: az AG. HOKONZUM. A vállalkozás új neve: AGROMAG. — Régi terv volt ez a kö­zös vállalkozás. Ma még nem jelent nagyobb eladóteret, nagyobb raktárát, de re­ménykedünk egy mezőgaz­dasági áruház létesítésében. Ez a jövő. így csak annyit mondhatok, hogy a közös bolttal egyszerűbbé vált az igények felmérése, színvona­lasabbá a beszerzés. A két bolton kívül van még. egy eladóhelyünk a közös gazda­ságok számára, és egy cso­magolt vetőmagot árusító üz­letünk a vásárcsarnokban, de bolt van Sátoraljaújhelyen is... — Mondta a decemberi egymilliót. Mit jelent ez ja­nuárban? — Legalább a kétszeresét. Februárban talán a három­szorosát. — A készlet? — Azt is mondhatnám, hogy minden korábbinál jobb. Csak az importból származó vetőmagokból van néhány hiánycikk. Nincs még dughagymánk, de van ma­gunk, nincs még lucernamag, de várjuk. — Hogyan érintette a bol­tokat az árváltozás? — Még nem tudjuk le­mérni, hiszen a növényvédő- szer-szezon még nem kezdő­dött el. Drágult néhány gén is, és drágultak az importból származó magok. Ez utóbbit a forgalomban nem érezzük. Sokan keresnek fűmagot, ® BAB, LENCSE, SÁRGARÉPA • HÁROM MEGYÉNEK... • NAGYOBB BOLT KELLENE pázsitkeverékünk van, lesz más is ... — Azt mondta, hogy az el­látás a korábbinál jobb? — Fajtakínálatban is jobb, mennyiségben elég. Számí­tottunk a közös gazdaságok nagyobb zöldségtermelési kedvére, de a kiskert-moz­galom erősödésére is. Talán elmond valamit a boltjaink­ról az, hogy legalább három megyéből vannak vásárló­ink, pedig közelebb jis van bolt. Ez a fajták, a megbíz­hatóság dicsérete. © TÖRTÉNET A MOTOROS KERTIKAPARÓL — A vetőmagokról beszél­tünk, de tavasz előtt sokan keresnek mezőgazdasági kis­gépeket is. Milyen az ellá­tás? — A kisgépeknek lényegé­ben nincs szezonja. Ahogy tavaly hiánycikk volt a japán motoros permetező, ugyan­úgy kevés van belőle az idén is. Külön panaszunk: nagy reklámmal bejelentet­ték az új, motoros kertikapát. Egy nap múlva keresték. Mi még nem is láttuk. Ebben viszont nem a kereskedelem a hibás. Ez utóbbit azért mondtam el, mert nagyon rossz valamire azt mondani, hogy nincs, és nehéz meg­győzni a vásárlót arról, hogy amit hirdetnek, az még nem kapható. Nagyobb összhang kellene az ipar,- a hirdeté­sek és a kereskedelem kö­zött, mert á csalódott ve­vőkből lesz a rossz vevő. Én remélem, hogy abban a jö­vendő mezőgazdasági áru­házban erre a nincsre már nem is lesz szükség. — Hogyan oszlik meg a forgalom a közös és a ház­táji gazdaságok között? — Decemberben és janu­árban 50—50 százalék. Ez ké­sőbb a közös gazdaságok ja­vára változik, hiszen előny­ben részesítjük a város köz­vetlen ellátásába besegítő, valamint az AGROKON- ZUM-mal szerződéses vi­szonyban álló, az igényeiket korábban bejelentő gazdasá­gokat. • AZ EGYIK ÁLLOMÁS... — Ha az ügyintéző kíván­hatna valamit 1976-ban, mi lenne az? — Végleges tervek az új üzletre, és természetesen a mezőgazdaságnak jó idő. Mi lényegében, a fajták kínála­tával, a szaktanácsadással a gazdaságosabb, hatékonyabb termelés egyik állomása va­gyunk. És ha így rangunk van, akkor ezt kötelességünk erősíteni még ... B. G. A hivatal megy a munkásokhoz? A tanácsi ügyfélszolgálat továbbfejlesztése Az ötödik ötéves terv első hónapjait éljük, s érthető, hogy ilyenkor a tanács városfejlesztési feladatairól beszélünk leg­többet. De már a tanácsi apparátus közelmúltban lezajlott munkaértekezletén is hangsúlyozta Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára, hogy a beruházási és gazdasági felada­tok sem szoríthatják háttérbe a legfontosabbat, az emberek­kel való törődést. A városépítés nagy távla­tai mellett kicsinek tűnhet­nek a miskolciak apró-csep­rő gondjai. De akinek be­ázik a lakása, vagy például vitás adóügye van, annak — míg nem kap orvoslást, meg­nyugtató választ panaszára — ez a legnagyobb ügy. Fővárosi tapasztalatok A terv végrehajtásával ,együtt az ügyintézést is to­vább akarja javítani a ta­nács. Ez egyébként napjaink­ban már több mint óhaj. Feb­ruár 15-ig kell jelenteni az I. és a III. kerületi hivatal ve­zetőinek — olvastam a városi tanács titkárságának levelé­ben —, milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt években az ügyfélszolgálati irodák mű­ködése, s hogyan lehet javí­tani a munkájukat. A II. ke­rületi hivataltól, ahol eddig nem működött ügyfélszolgá­lat, javaslatot kérnek a megszervezésére. A közérde­kű témát ezután megvitatja majd a tanács végrehajtó bi­zottsága is. Korponai Jánosné dr., az I. kerületi hivatal elnökhe­lyettese, a napokban Buda­pesten járt, s a VII. kerü­leti hivatalból hozott magá­val hasznosítható tapasztala­tokat. — A fővárosi elvtársaknál öt éve működik folyamato­san az ügyfélszolgálat, szép eredménnyel. A részleg hét állandó munkatársa a hiva­tal földszintjén, külön szo­bában fogadja az ügyfeleket. Nemcsak tájékoztatással szol­gálnak, hanem kiadnak ha­tósági bizonyítványokat is, sőt ebben az irodában lebo­nyolíthatja bárki a lakás­igénylését, a nyomtatvány átvételétől, az illetékbélyeg megvásárlásán át, egészen a kitöltött okmány benyújtásá­ig­— Hét ember soknak tű­nik, akkor is, ha az iroda lényegesen többet vállal a Miskolcon megszokottnál... — A fővárosi VII. kerü­leti hivatal 180 fős létszáma „elbírja” ezt a hét embert. Mi száztízen vagyunk — az anyakönyvi hivatallal együtt —, ezért legfeljebb négy em­ber foglalkoztatásáról lehet szó — hangzott a válasz. JSem elég portáskodni A továbbiakban elmondta az elnökhelyettes, hogy nem kívánják bővíteni a kerületi hivatal létszámát. Egy állan­dó munkatársa lenne az ügy­félszolgálatnak — ki is sze­melték már a feladat ellá­tására alkalmas embert —, mellett dolgozna egy nyugdí­jas, s az ügyfélszolgálati gár­dát a különböző osztályokról odavezényelt munkatársak egészítenék ki. Pontos ütem­terv szerint váltanák egy­mást az ügyfélszolgálatnál a szakemberek. Így mindenki tudja jó előre, mikor kerül rá a sor. — Az olvasó most azt kér­dezheti, hogy mi szükség az ügyfélszolgálat továbbfejlesz­tésére. Másképpen fogalmaz­va: hogyan dolgozott eddig ez a részleg az I. kerületnél? Persze csak az az olvasó kér­dezi, aki nem fordult meg itt — ügyes-bajos dolgát in­tézendő — az utóbbi évek­ben. A többiek ugyanis jól Túravezetői tanfolyam Túravezetői tanfolyam kez­dődött a Városi Sportfelügye- löség Dayka Gábor utcai épületében, a Borsod megyei Természetbarát Szövetség és a Megyei Diák Sporttanács rendezésében. Mintegy 50 fia­tal és idősebb természetba­rát ismerkedik több héten keresztül a túravezetők szá­mára szükséges tudnivalók­kal. Az elméleti oktatást gya­korlati foglalkozások színesí­tik. Akik elvégzik a tanfo­lyamot, a természetjáró szak­osztályok hivatásos túrave- zetői lesznek. Feri bátyám nem iszik Feri bátyám ötvenkilencedik éves, már hónapokban számolja az időt a nyugdíjig. Minden hétfőn százötven kilométernyire in­nen ül vonatra, immár több mint tíz éve. Feri bátyám a városban sohasem iszik. Ne­kem kiszámolta egyszer, hogy 120 forintból él meg egy héten, a hazulról hozottal. Én őt otthonról ismerem. Történt a múlt­kor, hogy délután kettőkor érkezett meg az autóbusza, de este nyolc lett, mire hazaért. Feri bácsi imád beállni a kocsmába, és olyankor meghal körülötte az idő. Mariska néni negyven éve tűri ezt. Fel­neveltek, taníttattak három gyereket, házat építettek, boldogultak, de fél falut vert fel olykor a csatározás: — Gyere haza, Feri! — Nem én, Mari... Fenyegette Feri bácsit kocsmai botrány, kés is, balta is, de hol a férfigőg, hol a két- három féldeci nem alkudott. Az öreg még azt is kiverekedte magának, hogy egy üveg­gel mindig hozott a hazaiból, kínálni a vé­letlen útitársat. — Jó reggelt bátyám — köszöntem neki hétfőn hajnalban. — Egye meg, ha magának jó! — Jöjjön! Kinyitott a butik. Igyunk egy felet a vonatig. — Hívtam, mert úgy gon­doltam, hogy fizetés előtti a rosszkedv ... — Nem iszok! — Sört se? — Nem kell. Bejött a vonat. Zötyögtünk. Álmosan, mert az öreg örök tréfái hiányoztak. Faggattam, hogy mi a baj, a gyerekekkel van-e gond, sűrű jött a hordóból, vagy ... ? Már Miskolc alá értünk, amikor végre gyónt az öreg: — Mit gondol? Adnak nekem két nap szabadságot? Sohase kértem így ... — Adnak, ha megmondja, hogy mire kell. — Azt én nem mondhatom meg, de haza kell menni a héten az asszony miatt... Mariska néni is túl van azon a koron, amikor még kikapós lenne a menyecske, de hát televízió meg rádió is van otthon. Így történt, hogy fellázadt az öregasszony. Nem fogott ő legutóbb se kést, se baltát, nem is veszekedett, csak beállított a kocsmába, a megálló mellett, ahová a férjét egy jóbarát szólította. Nem is köszönt, csak kért egy féldecit. Rögtön utána a másikat, aztán megint egyet. Az öreg háromig állta, de akkor szólt: — Mari! Gyere haza! — Van nekem pénzem — mondta Ma­riska néni, és kért egy negyedik felet... A férje szégyenében elment. És Feri bácsi most nem iszik. Szabadságot kér, nehogy szégyen essék az asszonnyal, aki eddig még az otthoni bort se kóstolta soha ... Megvallom, most sem tudom, de a jövő héten megkérdezem, hogy pálinka volt-e valóban a pohárban, vagy csak a feleségi mesterség negyvenéves bölcsességét hordta olyan rossz kedvvel Feri bácsi. Ma délután láttam. Utazik. Haza. Rendet csinálni. Hazavinni azt a kocsmázó, isten­verte asszony t.., BARTHA GABOR tudják, hogy az ügyfélszol­gálat tevékenysége alig volt több, mint amennyit a por­tásoktól elvárnak. (Más kér­dés, hogy egyik-másik alkal­mazott magatartása is pana­szokra adott okot.) Csöppet sem lehet csodálni tehát, hogy az osztályok, illetve a kerületi hivatal vezetőinek fogadónapjain igen sok volt az olyan ügyfél, akinek a dolgát rövid úton el lehetett volna intézni, akár szaksze­rű tájékoztatással is. % Segít a rendelettár Szakszerű tájékoztatásra természetesen csak az képes, aki nagy gyakorlattal rendel­kezik, jól eligazodik az ál­lamigazgatási, jogi teendők sűrűjében, ér segédeszközei is vannak ehhez. Mint a kü­lönleges tudakozó emberei­nek a lexikon, úgy kell az ügyfélszolgálat munkatársai­nak egy rendelettár. Csak azt kell tudniuk, melyik polcra nyúljanak, hol található a az a jogszabály, melynek is­meretében pontos választ ad­hatnak az ügyfél kérdésére. A legfontosabb tudnivalókat (adózás, lakásigénylés, stb.) kis füzetbe foglalhatják, amit odaadhatnak az ügyfélnek, hadd böngéssze otthon. Még egy figyelemre mél­tó gondolatot fogalmazott meg beszélgetésünk alkalmá­val az elnökhelyettes: kere­sik az útját-módját, hogyan lehetne bevinni a hivatalt az üzemekbe. Valóban jó lenne, ha egy rendeletmagyarázat, vagy percek alatt elintézhető ügy miatt nem kellene munka­órákat veszíteni, vagy túlsók szabad időt áldozni a dolgo­zóknak. Mór az is segít, ha az imént említett kis tájé­koztató füzetet eljuttatják az üzemekbe, mondjuk a jogse­gélyszolgálat munkatársaihoz. De elképzelhető az is,' hogy az ügyfélszolgálat emberei rendszeresen felkeresik a nagyüzemeket, és műszakvál­tások idején a munkások rendelkezésére állnak. A módszer még nem kris­tályosodott ki, de a gondo­lat vitathatatlanul jó. Re­méljük, hogy az ügyfélszol­gálat 'tökéletesítésén fáradoz­va, arra is megoldást talál­nának a tanács vezetői, ho­gyan mehet az üzembe a hi­vatal. BÉKÉS DEZSŐ Képviselői fonsdógra Értesítjük a 6. sz. ország- gyűlési választókerület (Cser- naj, Kodály Z., Csajkovszkij utcák, Erenyő, Mónus I., Bertalan, Kiss tábornok. Ta­tárárok utcák és a Tatár­árok utcától nyugatra — a város közigazgatási határáig — terjedő terület) lakóit, hogy Hargitai Ágnes ország­gyűlési képviselő fogadóórát tart február 12-én 15—17 óra között, a III. kerületi hivatal (Marx K. u. 96. sz.) helyisé­gében. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. titkárság

Next

/
Thumbnails
Contents