Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-04 / 29. szám
Csökkent a létszám, lőtt a munka A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemben dolgozók munkáját az elmúlt esztendőben jelentős mértékben nehezí tétté a nagymértékű fluktuáció, az ebből következő létszámhiány, majd pedig a javítandó kéttengelyű teherkocsik számának jelentős mérvű csökkenése. Ezzel egyidőben megszűntek a Kz-jelű teherkocsik fővizsgái, s a vártnál lényegesen több Gags-típusú teherkocsi érkezett fővizsgára. Ez utóbbi munkát azonban sokszor hátráltatta az anyaghiány, s emellett javításuk nagyobb időráfordítást is igényelt. Az üzem dolgozói mindezek ellenére határidőre, jó minőségben teljesítették terveiket. ,5 if Szánkózni csudajó. (Solymos felv.) A földkéreg titkait kutatják Egy kis geofizika A Föld szerkezete és felépítése az ember képzeletének legrégibb és legizgatóbb kérdése. Egyidős a gondolkodó ember történetével, hiszen őseink, emberi létünk hajnalán egyszerre keresték önnön létük és a világ dolgainak magyarázatát. A geofizika az a tudomány, amely a Föld belső viszonyait tanulmányozza, és segítségével derül fény a Földnek, mint égitestnek magatartására és arra a kérdésre is — amely már közvetlen gazdasági életünkre is kihat —, hogy ásványi kincseihez hol. s milyen úton tudunk hozzáférni. Magyarországon parancsoló módon többet kell tudnunk erről a tudományról. mint másutt a világon, mert Eötvös I.óránd volt, aki torziós ingájával először fedezett fel tisztán geofizikai úton kőolajtelepeket. Bebizonyítva a tudományos út járható voltát a varázsvesz- szös tellur-búvölés hókuszpókuszával szemben, mely úgy kísérte végig a Föld fizikájának tudományos útját, mint a kémiáét az alkímia. Dr. Steiner Ferenc kandidátus, a Nehézipari Műszaki Egyetem Geofizikai Tanszékének docense tudománya mindkét ágát műveli: általános geofizikát oktat, és a gyakorlati geofizikán belül a gravitációs és mágneses interpretáció képezi tudományos kutatása tárgyát. — Mit jelent ez tulajdonképpen? — Azt, hogy a Föld kérgében levő elektromos jelenségek észleléséhez tolmácsot keresünk. — Honnan tudjuk, hogy a Föld belsejében elektromos áramok találhatók? — Michael Faraday angol fizikus a múlt század elején felfedezte az elektromágneses mezőket, s azt, hogy a különböző eredetű elektromosságok azonosak, akár állati, akár mágneses eredetűek. A Föld mágneses voltát már Kolumbusz is észlelte, no meg az ókori hajósnépek, akik már mindent észleltek, de nem mindent írtak le. — Mit szeretnénk felismerni az elektromos áramok tolmácsolása útján? — Kulcsot keresünk a szén —víz—hasadóanyagok felkutatásához, de főként a szén- hidrogénre vagyunk kíváncsiak. Ennek származékai, mint a metán, etán, bután stb. ugyanis főleg a benzinben és a kőolajban fordulnak elő. — Tehát az ön által kidolgozott módszer az olefinprogram tudományos hátterének tartozéka. — Ilyen vonatkozásban csak többes számban tudok beszélni. Tanszékünk kollektív munkája szorosan kapcsolódik az „Intézetéhez”, amely alatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Intézete értendő. Ha valamit nyújtani tudunk, arra csak kollektíván vagyunk képesek. — Az emberi összetartáson túl segíti-e a tudomány fejlődését a számítástechnika? — A számítástechnika a lehetőségek előtt azt az utat nyitja meg, amelyet eddig, az emberi agy képességeit és a műveletek időigényességét tekintve, nem is mertek bejárni. Ma 180 ismeretlenes egyenletek eredményét percek alatt megkapjuk. Nagyon várjuk az új, nagy teljesítményű számítógépet, amelyet az „Intézet” kap. — S elég ez az egy számítógép az egymástól helyileg távol eső kutatócsoportoknak? — Hogyne. A jó emberi kapcsolatokon túl telex is összeköt minket. — És a kutatás módszere ... — Csak csoportok kollektív munkájának szintézisével és az emberi szellem intui-i tív előrelátása alapján lehet eredményt felmutatni. Mert ha valamiről nem tételezzük fel, hogy létezik, nem is szabad remélni, hogy megtalálhatjuk. De hogy több ásványkincset találhassunk, ehhez több geofizikus kellene. A vállalatok tervszerűen nem igénylik őket; ötletszerűen annál inkább. Mi boldogan képeznénk annyi geofizikust, amennyire a népgazdaságnak szüksége van ... GYÁRFÁS ÁGNES Törődnek a postásokkal Az elmúlt öt évben krónikus munkaerőhiány nem akadályozta a Miskolci Postaigazgatóság munkáját. A IV. ötéves terv során 592 fővel emelkedett létszámuk. Fokozatosan javultak a postás dolgozók élet- és munkakörülményei az igazgatóságnál, ahol öt év alatt a tervezett 19 százalék helyett 29 százalékkal emelkedett az átlagbér. Hozzájárult az elmondottakhoz az is, hogy az 1971—75. közötti tervciklusban felépült a miskolci 164 férőhelyes munkásszálló is. Szakmunkás buszvezetők Néhány éve rendelet jelent meg: gépjárművezető és karbantartó szakmunkás-bizonyítványt szerezhetnek mindazok a gépjárművezetők, akik rendszeresen részt vesznek a tanfolyam jellegű oktatáson, s eredményes vizsgát tesznek. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál az elmúlt esztendőben 19 autó- buszvezető szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt, az idén pedig mintegy negyedszázán vesznek részt az oktatásban. A szakmunkásképző tanfolyam vállalati oktatásnak számít, erre havonta két óra szabad időt biztosítanak, amelyet a vállalat fizet a dolgozóknak. ÍS! A Rónai Sándor Művelődési Központban ma délután 6 órakor kezdődő előadáson Kerbolt Gyula megyei kertészeti felügyelő arról tájékoztatja az érdeklődőket, hogyan metsszük a gyümölcsfákat a házikertekben. Napóleontól napjainkig Az „infra" ipar Kevés olyan, manapság gyakran használatos, divatos gazdasági, közgazdasági fogalom van, amelynek értelmezése és értése körül any- nyira ellentétesek lennének a vélemények, mint az infrastruktúra. (A fogalom rete még ma sem követelhető meg mindenkitől, lévén, hogy sok meddő kísérlet után sem sikerült magyarítani.) „Az infrastruktúra kifejezés valószínűleg katonai eredetű, amely már a napóleoni háborúk idején feltűnik. Gyűjtőnévként olyan katonai berendezéseket foglak össze, mint kaszárnyák, utak, hidak stb.” Az idézet az „Infrastruktúra, korok és országok” című, most megjelent könyvből való. A három szerző egyike, dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese tegnap Miskolcon járt, s a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szervezetének rendezésében előadást tartott városunkban. Sok is9 kevés is Az infrastruktúrán — definiál a könyv — a nemzeti vagyonnak azt a részét értjük, amely közvetlenül nem szolgálja a javak létrehozását, sem azok elfogyasztását, de amely a gazdasági fejlettség adott szintjén, a mindenkori technikai követelményeknek megfelelően a ter- melés-elosztás-fogyasztás folyamatainak zavartalan, mozgásterét, úgynevezett edényrendszerét hivatott biztosítani. Mi ez az edényrendszer? Az infrastruktúra —, illetve az általa nyújtott szolgáltatások — körét a következőképpen vonhatjuk meg: energiaelosztás (tehát az erőmű nem, de a hálózat igen), vízellátás és csatornázás, szállítás és hírközlés, kereskedelem és vendéglátás, lakásellátás, városrendezés, oktatás és kultúra, igazgatás, rend- és jogbiztonság. Nagyon tág a kör. Az ötödik ötéves tervben a beruházások 45 százaléka infrastruktúrát fejleszt. Azért „csak” ilyen kevés, mert többre nem futja, és azért ilyen sok, mert kevesebb már a gazdasági fejlődést, az életszínvonal növekedését gátolná. Helyünk a ranglistán A szerző-triász könyve úttörő vállalkozás. Szenvtelen statisztikai táblái kemények, kritikusak. Száz évet ölelnek át. A múltról szólnak, a jelenről vallanak, s a jövőnek címezik hátrányaink be- pótlását. Az infrastruktúrában foglalkoztatottak aránya nálunk bántóan alacsony. Száz dolgozó közül az USA-ban hat- vanan, Svédországban 52-en, Ausztriában 41-en tevékenykednek. Nálunk harmincán. Az infrastru’ ' orális beruházások aránya a feüett nyugati országokban 65—67 százalék között mozog. Ioari fejlődésünk (és ez a jellemző a szocialista országok statisztikáira) messze meghaladja az „infra” különböző ágainak, területeinek fejlődését, talán az egyetlen lakáséoítést leszámítva. A nemzetközi rangsorban évtizedek óta tartjuk (gyakran erőn felül vállaló törekvéseink ellenére is) egyáltalán nem hízelgő helyezésünket ... Kettő húzza a harmadikat Dr. Csernok Attila szerint már az is óriási eredmény, hogy néhány éve súlyának, közérzetet meghatározó szerepének, életszínvonalat befolyásoló rangjának megfelelően figyelünk erre a köz. vetlen anyagi hasznot nem hozó „szektorra”. Van autónk, de rosszak az útjaink. Szakértő becslések szerint az utak állapota 4—5 milliárd forint többletbenzin költséget, többletal- katrész-költséget okoz a népgazdaságnak. A raktározási elégtelenség a mezőgazdasági termékeknek egynegyedét, egyötödét veszélyezteti. A gér pesített mezőgazdasági nagyüzemek járművei földutakon járnak. (Két traktor húzza a harmadikat a sárból...) Hogy milyen gondolatokat ébresztett az iparára, beruházásaira joggal büszke, de az infrasruktúrális szempontból az országos átlagtól elmaradó Borsod gazdasági szakembereiben az előadás, az a kérdésekből kiderült. Van mit pótolnunk, és sok év kell még, amíg nemzetközi helyünkön javítani tudunk. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: az infrastruktúra fejlesztésére szánt anyagi eszközök az iparban és a mezőgazdaságban képződnek. A szűkösség dilemmájára csak a hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodás adhat választ... Az egy helyett három műszak; a munkaerő ésszerű átcsoportosítása; a termelésnövelés eszközkímélő útjának keresése. A receptet a tervtörvény tartalmazza ... De arra nem hoznak egy újabb törvényt, hogy a törvényeket, határozatokat komolyan kell venni. (brackö) Kímélik a terhes anyákat A népesedéspolitikai határozat megjelenése óta egyre emelkedik megyénkben is a születések száma. A dolgozó K — Miért lógatod az rém, tessék adni egy orrod? Olyan búval- forintot, ennyi hiánybélelt vagy, hogy az embernek sírhatnékja van, ha rád néz — szólítottam meg a folyosón Savas Gézát. — Csak nincs valami baj? — Baj, édesapám, azt még nem tudom. De lehet. Erős volt a kritikám. — Hogy-hogy? — Képzeld, vasárnap egy autó úgy blokkolt a zebra előtt, hogy majdnem elütött. — Ne mondd! Az a vezető egy vadbarom. — Pontosan ezt a kifejezést használtam én is. Nem tetszett neki... — Pukkadjon meg! — Közölnéd vele? — Debizonyám! — Akkor légy szíves, vidd be helyettem az aláírni valókat ... a főnökhöz. Barna képű legény- ke toppan elém a mozi előtt. Rárty kerekíti szemét s esdeklőn szól: — Bácsi késik még, hogy megnézhessem a filmet. Térülök-f or dúlok az előcsarnokban, hát látom, a gyerek egymás után kiszúrja magának a pancserokat s mondja a szöveget, hogy „csak ennyi hiányzik még”. — Te — csípem fülön —, mindenkinek lódítasz? Mindig azt mondod, hogy csak egy forint hibádzik a pénzedből a jegy árához? — A maihoz igen — feleli önérzettel. — De az ember a holnapra is gondol... Hétfő, a téli vásár nyitánya. Tömeg az utcán, tömeg az üzletekben. A Centrum kirakata előtt két diáklány beszélget. — Mit gondolsz — mondja az egyik —, dolgozik ma valaki ebben az országban? A másik, kevés töprengés után: — Persze. Az eladók. Két doboz cigarettát vettem az önki- szolgáló boltban. Kifelé tartva, egy asz- szony megszólított: megfogná egy pillanatra? S azzal máris karjaimba adta picinyét, ő meg sebtében két nagy szatyorba gyömöszölte a vásárolt portékát. — Köszönöm — mondta, azzal egyik karjára akasztotta a két teli szatyrot, a másikkal a gyerekért nyúlt. Előre tessékelvén, udvariasan kinyitottam előtte a lengőajtót. Egyszercsak hallom a hátam mögül: — Szegény asszony! Az ilyen férjeket nyújtófázni kéni... Villamoson. — Anyu, a Márti néni azt mondta az oviban, hogy én egy aranyos kislány vagyok. — Az vagy, kicsikém. — De az ebédkor a Kati néni meg azt mondta, én egy haszontalan kislány vagyok ... — Miért mondta? — Mert a kenyeremet beletettem a Tóth öcsi levesébe. — Akkor csakugyan haszontalan kislány vagy. — Jó. Piriké haszontalan aranyos kislány. És a világon a Márti nénit szereti a legeslegjobban. Két fiatalember beszélget. — öregem — így az egyik —, olvastam, hogy Nyugaton már nem divat a hosszú haj. — Hát mi? — Az egészen rövid, tüskés. Azt hiszem. levágatom. — Helyes. De előbb csináltass magadról fényképet. — Fényképet? Mi a csudának! — Hogy az unokáidnak megmutathasd, majd, milyen voltál nagymama korodban. — a nőknek vállalataik — a terhesség időszakában — igyekeznek minél könnyebb munkaköröket biztosítani. Több helyen ezt úgynevezett „gólyaüzem” létrehozásával teremtették meg. Ilyen egység működik már a Miskolci Pamutfonodában, a Lenin Kohászati Művekben, az Özdi Kohászati Üzemekben, a Minőségi Cipőgyár tisza- keszi egységében, a Fehérneműgyár tiszadorogmai egységében, s a közelmúlttól Leninvárosban, a Tiszai Vegyikombinátban is. A napokban Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyikombinátban nyitnak „gólyaüzemet”. Úttörők gyűjtötték A „Radar” akciót — mint az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat most elkészült jelentéséből kiderül — megyénk 249 úttörőcsapata folytatja. Az október 1. december 31. közötti időszakban 984 807 forint értékű hulladékot gyűjtöttek; 12 067 mázsa vashulladékot, 2848 mázsa papír- hulladékot és 403 mázsa textilhulladékot adtak át a MÉH telephelyein a pajtások.
