Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Leonyid ßrezsnyev előadói beszéde ii. Az ötéves terv eredményei és a párt gazdaságpolitikájának fő feladatai (Folytatás a 3. oldalról.) Bőséges anyagót tartalmaz az SZKP Központi Bizottságának a tervezete „A szovjet népgazdaság-fejlesztés 1976—80-ra szóló fő irányairól” — mondotta ezután az előadó. Ez lehetővé teszi annak elbírálását. hogv mit végeztünk a beszámolási időszakban és milyen feladatok állnak az ország előtt. A kilencedik ötéves terv eredményei Amennyiben a kilencedik .ötéves terv általános eredményeire gondolunk, a legfontosabb abban foglalható össze, hogy a szovjet nép önfeláldozó munkája, a párt irányító és szervezői tevékenysége biztosította a gazdaság szüntelen növekedését. Az ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatait megoldottuk. Az ipari termelés volumene, amint ezt az irányelvek előirányoz.ták, öt év alatt 43 százalékkal növekedett. Meg kell említeni a sikereket annak a megoldásában, amit az SZKP XXIV. kongresszusa fő feladatként jelölt meg — a nép életszínvonalának emelésében. Az ország történelmében nem volt még eddig példa olyan széles körű szociális programra, mint az. amelyet a beszámolási időszakban hajtottunk végre. A másik alapvető probléma, amelynek megoldásában szintén előbbre jutottunk, — ez a mezőgazdaság fellendítése, műszaki megújítása, a kolhozok és a szovhozok gazdasági megszilárdítása. A párt. a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság lankadatlan figyelmet szentelt a mezőgázdaságnak. A kongresszus küldöttei tudják, hog/a mezőgazdaság fejlesztése az elmúlt öt évben a természet erőivel vívott rendkívül súlyos küzdelemben zajlott le. öt év alatt csupán egyetlen, az 1973-as esztendő volt jó, két évben pedig — 1972-ben és 1975- ben — hallatlanul nagy aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A körülmények ilyen kedvezőtlen egybeesésével falvaink egyetlen ötéves tervidőszakban sem találkoztak. A párt által foganatosított határozott intézkedések, az a megfeszített, sőt minden túlzás nélkül hősies munka, amellyel a kolhozokban és a szovhozokban reagáltak a Központi Bizottság felhívására, lényegesen enyhítette a helyzetet. A mező- gazdaságban egészében véve, tovább növekedett a termelés. A kilencedik ötéves tervidőszakban nem csekély eredményeket értünk el az olyan mélyreható probléma megoldásában, mint a termelés hatékonyságának emelése. A legáltalánosabb mutatója ennek a munkatermelékenység felgyorsult növekedése. Ennek köszönhető az iparban a termékgyarapodás 84 százaléka, az építkezésben 78 százaléka, a mezőgazdaságban pedig az egész gyarapodás. Ezalatt az idő alatt az i )arban a termelési alapok mintegy 40 s ázalékát, a mezőgazdaságban pedig 56 százalékát újítottuk meg. Van még egy fontos probléma, amelyet mgv arányokban oldottunk meg a kilencedik ötéves tervidőszakban — ez az or- s ág tüzelő-, energia-, fém- és nyersanyag- s íükségletének biztosítása. Gazdaságfejlesztésünk iránya és jellege ' íkéletesen megfelelt az SZKP XXIV. ongrespzusa elvi előírásainak és irányelveinek. A kommunista párt irányításával a kilencedik ötéves tervidőszakban újabb atalmas lépést tettünk a kommunizmus- ryagi-műszaki bázisának megteremtéséin, a nép életszínvonalának emelésében, rz ország biztonságának szavatolásában. Pz a párt által a XXIV. és a XXV. kong- i esszus közötti időszakban kifejtett gazda- r igi tevékenységének politikai eredménye. 1' z a szovjet emberek hősies munkájának íj eredménye. A gazdasági fejlődés problémáit érintve Leonyid Brezsnyev így folytatta: Az objektív természetű nehézségekről már szóltam. A rossz termést hozó évek itäsa szükségszerűen tükröződött a mező- gazdasági termelésben és egyes közszükségleti cikkek gyártásában, a nemzeti jövedelem növekedésének ütemében. De nemcsak objektív okokról van szó, és ezt nyíltan meg kell mondani. Nem mindig és nem mindenütt dolgoztunk úgy, 'ogy ezt saját határozataink követelték. A tervezés tökéletesítése, a gazdasági mechanizmus átalakítása, a termelés intenzí- v?bbá tételét célzó irányvonal a tervezett- r :\ lassabban valósult meg. A párt gazdasági stratégiája és a tizedik ötéves terv sajátosságai Fő feladataikat, a gazdasági tevékenység alapvető irányait tekintve a kilencedik és a tizedik ötéves terv mintegy egységes egészet alkot — hangsúlyozta az előadó. Az előző kongresszus határozatainak megfelelően a tizedik ötéves terv előkészítése az ország 1990-ig szóló távlati gazdaságfejlesztési iránvvonalainak kidolgozásává’. egyidejűleg folyt. A 15 évre szóló orientáló megállapítások természetesen nem lehetnek és nem is kell. hogy annyira direktíva jellegűek és részletesek legyenek. mint az ötéves tervek. Rendelt :tésük más; az, hogy jó előre meghatározzák az előttünk álló feladatok ieíle- gét és mértékét, összpontosítsák az erőket megoldásukra, világosabban jelezzék az esetleges problémákat és nehézségeket, megkönnyítsék az ötéves terv keretein túlnövő programok és tervezetek kidolgozását és végrehajtását. A konkrét számokon, a távlati feladatokon még sokat kell dolgoznunk. A már elvégzett számításokból azonban kitűnik, hogv az 1976—1990-es években az ország körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal rendelkezik majd. mint az elmúlt tizenöt évben. t\ számos új lehetőség mindenekelőtt a szovjet emberek anyagi jólétének további növelésére, nunka- és életfeltételeik javítására, az egészségügy, a közművelődés, a kultúra jelentős előrelépésére vonatkozik, mindarra, ami elősegíti az új ember formálását, iá szerpélviséa sokoldalú fellövését. a szocialista életmód tökéletesítését. A tizedik ötéves tervben a munkások és alkalmazottak átlagbérét öt év alatt 16 —18 százalékkal, a kolhozparasztoknak a közös gazdálkodásból származó jövedelmét pedig 24—27 százalékkal kívánjuk növelni. A lakosság számára a társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és juttatások 28—30 százalékkal növekednek. A könnyű- és élelmiszeripar, valamint a lakossági szolgáltatások szférájának fejlesztésére a tizedik ötéves tervben több mint 31 milliárd rubelt fordítunk, hat milliárddal többet, mint az előző ötéves tervben. A párt gazdasági stratégiájának mind a tizedil. ötéves terv, mind hosszabb távlatok tekintetében tengelyében áll — az ország gazdasági erejének további növelése, a termelési alapok bővítése és gyökeres felújítása, a nehéziparnak — a gazdaság alapjának — szakadatlan, kiegyensúlyozott növelése. Ez hatalmas feladatokat állít azok elé az ágazatok elé. amelyeknek ki kell elégíteniük az országnak a fémek, fűtőanyagok, energia, vegyipari termékek,, erdő- és építőanyagok iránt egyre növekvő igényét. Különleges felelősség hárul azokra az ágazatokra, amelyek .a népgazdaság mindéi szféráját modem gépekkel és berendezésekkel hivatottak ellátni. Tovább fejlesztjük egyebek közt a nyugat-szibériai komplexumot, amely távlati- » lag az országos ellátáshoz a kőolajnak és földgáznak mintegy felét, a műguminak és a műanyag jelentős részét adhatja. Alapvetően új szakaszt tervezünk a kelet-szibériai termelőerők kiaknázásában. Egyedül a Szájanszk-i komplexum, amely- n-.k az energiát a világ legnagyobb kapacitású erőműve, a Szajan-Susenszkaja vízi erőmű szolgáltatja, számos olyan ipari létesítményt foglal maid magában, amelyek fémkohászatra és gépgyártásra szakosodnak. Nagy jelentősége van a bajkál—amuri vasútvonal építésének. Ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg az ország előtt álló szerteágazó gazdasági és társadalmi feladatokat, nincs más út, mint a munka termelékenységének gyors növelése. a társadalmi termelés hatékonyságának nagv mértékű emelése. A hatékonyságra való támaszkodás — és erről újra és újra szólnunk kell — egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. A nyolcvanas években nem további munkaerők bevonására kell maid számítanunk, hanem csupán a munka termelékenységének növelésére. Az, ország energia- és nyersanyagszükséglete állandóan nő. ezek termelése pedig egyre drágábbá válik. Következésképpen annak érdekében, hogy ne kelljen rendkívüli mértékben növelni á beruházásokat, el kell érni. hogv a forrásokat ésszerűbben használjuk fel. A népgazdaság fejlődésének mértékében, a városok és ipari közoontok növekedésének arányában egyre több anvagi eszközt igényel majd a környezetvédelem. Az új ötéves terv e téren nagy szerepet játszik, nemhiába nevezték el a hatékonyság és minőség ötéves tervének. Természetesen nem feledkezünk meg a mennyiségről sem. Így a nemzeti jövedelmet 1980-ban 457,5 milliárd rubelre tervezzük, vagyis 96 milliárddal kívánjuk növelni. Az ipari termelés értéke majdnem 197 milliárd rubellel nő, és meghaladja majd a 720 milliárdot. Az SZKP Központi Bizottsága elégedettséggel államija meg. hogy ..A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című tervezetet valamennyi területen, határterületen és köztársaságban a politikai aktivitás légkörében, tárgyszerűen vitatták meg. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága által létrehozott külön bizottság a dolgozók által előterjesztett javaslatokat megvizsgálja, azzal a céllal, hogy azokat figyelembe vegye az ötéves terven folyó munka során — mondotta az előadó.. A gazdaság fejlesztésének súlyponti kérdései a jelenlegi szakaszban Elsőrendű feladat marad a tudományosműszaki fejlődés meggyorsítása. A párt Központi Bizottsága és a kormány utasítására az akadémiai intézetek, a minisztériumokkal és irányító szervekkel közösen elkészítették a tudományosműszaki fejlődés és annak társadalmigazdasági következményei 1976—1990-re szóló komolex programtervezetét. Ezt a munkát feltétlenül folytatni kell. mivel szerves részét kéoezi a most folyó és a távlati tervezésnek, olvan támpontokat ad, amelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen a sikeres gazdaságirányítás. A tudományos és műskaki forradalom alapvető változásokat követel a gazdasági tevékenység stílusában' és módszereiben, határozott harcot igényel a vaskalapossög- gal és rutinnal szemben, igényli a tudomány valódi tiszteletét, azt, hogy támaszkodjunk rá, számoljunk vele. Követeli a tervezés és a gazdasági ösztönzés tökéletesítését, annak érdekében, hogy olyan viszonyokat hozzunk létre, amelyek teljes mértékben előmozdítják az egész láncolat minél gyorsabb végigjárását — a találmánytól a tömegtermelésig. Mindez a legteljesebb mértékben pártfeladat. És talán egész gazdasági építőmunkánkban nincs ma aktuálisabb és felelősségteljesebb feladat. > A mezőgazdaság további fejlesztése össznépi feladat A mezőgazdaság területén a párt két egymással összefüggő célt tűz ki. Az első: az országot megbízhatóan el kell látni élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal, és ehhez mindig elegendő tartalékkal kell rendelkezni. És a második: tovább kell haladnunk a városi és falusi élet anyagi és kulturális viszonyainak közelítése útján, ami programunk követelményeiben szerepel. Realisták vagyunk. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés minőségi átalakítása,időt. munkát, hatalmas befektetéseket igényel. Mi több: számos, elsősorban objektív történelmi okokból csak az utóbbi időben kezdtünk nagy anyagi eszközöket fordítani ennek az ágazatnak a fejlesztésére. A szovjet hatalom évei alatt a mezőgazdaságra fordított 320 milliárd rubel beruházásból 213 milliárd az elmúlt két ötéves terv időszakára esett. A párt a mezőgazdaság további fellendítését az egyik legfontosabb állami, országos feladatnak tekinti. E feladat megoldásához a gazdaság összes ágazatának megfelelően hozzá kell járulnia. A dolgozók jólétének fokozása elengedhetetlenül megköveteli a lakosság áruvásárlási és szolgáltatási igényeinek még teljesebb kielégítését. A pénzjövedelmek növekedése ugyanis önmagában mégnem jelenti az életszínvonal reális emelését. Ráadásul egyes árucikkek hiánya, a szolgáltatások mennyiségi korlátozottsága csökkenti a munka anyagi ösztönzésének lehetőségeit. Éppen ezért a párt a mező- gazdaság gyors ütemű fellendítésével együtt rendkívül nagy jelentőségét tulajdonít az úgynevezett B szektorba tartozó iparágak fejlesztésének. Az eredmények ellenére a Központi Bizottság azon a véleményen van, hogy a B szektor ágazatainak helyzete nem elégíthet ki bennünket. Nemcsak árról van szó, hogy a mezőgazdasági nyersanyagoknak a rossz termés okozta hiánya miatt a könnyű- és élelmiszerioar több területén nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat. Sokkal átfogóbban és határozottabban kell felvetnünk a kérdést. Önök emlékeznek arra. hogy a XXIV. kongresszus megállapította: gyökeresen meg kell változtatnunk hozzáállásunkat mindahhoz, ami az emberek mindennapi szükségleteinek kielégítésével kancsölatos, mind mennyiségileg, mind minőségileg lényegesen növelnünk kell az árutermelést és a szolgáltatásokat. Meg kell mondani, hogy ezt a feladatot nem sikerűit maradéktalanul teljesíteni. Még most sem tanultuk meg, hogy a nehézipar fejlesztésének gyors ütemével egyidőben. fokozzuk a B szektor, valamint a szolgáltatások szférájának fejlesztését. Folytatva a B szektorba, valamint az azt kiszolgáló termelési ágazatokba, a kereskedelembe és a szolgáltatások szférájába irányuló beruházások növelését, fokoznunk kell a követelményeket mindazokkal szemben, akik J a gazdaság e területének fejlődését tervezik és irányítják. A kulcsfontosságú gazdasági problémák között — mondotta Brezsnvev a továbbiakban — egyre nagyobb jelentősége van a külgazdasági kapcsolatok fejlődésének. Mindez egyenes következménye népgazdaságunk gyors növekedésének és azoknak a hatalmas változásoknak, amelyek szerte a világon mennek végbe, s a béke és az enyhülés politikájának eredményei. A külgazdasági kapcsolatokban hatékony eszközt látunk mind a politikai, mind a gazdasági feladatok megoldásának előmozdításához. A gazdasági integráció útján növekszik a szocialista közösség ereje és összeíorrottsága. A fejlődő országokkal való együttműködés megkönnyíti ezeknek az országoknak gazdasági és társadalmi életük haladó irányban történő átalakítását., Végül a tőkés országokkal való gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok megszilárdítják és kiszélesítik a békés egymás mellett élés politikájának anyagi alapját. A többi országhoz hasonlóan mi is arra törekszünk, hogy a külgazdasági kapcsolatokból származó előnyöket felhasználjuk a gazdasági feladatok sikeres megoldását célzó pótlólagos lehetőségek mozgósítására. időmegtakarításra, a termelés hatékonyságának fokozására, a tudományos és technikai haladás meggyorsítására. A kilencedik ötéves tervben az előirányzóknál lényegesen nagyobb sikereket értünk el ezen a téren. A külkereskedelmi forgalom' volumene az 1970-es 22 milliárd rubelről 1975-ben 51 milliárd rubelre nőtt. Gyors ütemben fejlődött exportunk is, és nemcsak a nyersanyagok terén, hanem a gépek és berendezések különböző fajtáinak vonatkozásában is, beleértve az atomreaktorokat, áramfejlesztőket, a repülőgépeket és szerszámgépeket is. A Szovjetunió részt vett több száz külföldi ipari objektum építésében. A X. ötéves tervben előirányoztuk a külkereskedelmi forgalom jelentős növelését. Fontos kérdés a külgazdasági kapcsolatok új formáinak fejlesztése, amelyek túllépnek a szokásos kereskedelem keretein, kiszélesítik lehetőségeinket és általában a legnagyobb hatékonyságot biztosítják. Itt többek között azokra a kompenzációs megállapodásokra gondolok, amelyek során teljes mértékben a mi államunk tulajdonában levő új üzemek jönnek létre külföldi cégekkel való együttműködésben. Hiteleket, berendezéseket, licenceket nyújtanak számunkra, és mi olyan termékekkel fizetünk, amelyeket ezekben vagy más üzemekben állítanak elő. Ilyen jellegű megállapodások eddig főleg a nyersanyagot és félkésztermékeket termelő ágazatokban jöttek létre. De itt az ideje szélesíteni ezek hatókörét, bevonni a feldolgozóipart is, felkutatni a termelési kooperáció új módjait. Külgazdasági politikánkat összehangoljuk a testvéri országokkal. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának szellemében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a tagországok kormányainak nevében hivatalos kapcsolatok létesítését javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. Az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának átnyújtottuk a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás-tervezetet, amely kedvező feltételek kialakítását irányozza elő a két szervezet és a hozzájuk tartozó országok közötti egyenjogú együttműködéshez. Mi készek vagyunk erre. A gazdaságirányítás, a gazdasági mechanizmus — az új követelmények színvonalán A szervezés a döntő láncszem, vagyis a gazdaságirányítás további tökéletesítése a szó legszélesebb értelmében. Most. amikor már komoly tapasztalat gyűlt össze, amikor jobban kirajzolódtak a haladási irányok, meggyorsíthatjuk' és meg is kell gyorsítanunk a gazdasági mechanizmus átszervezését. Mindenekelőtt biztosítani kell a tervezés tökéletesítését. Az irányító, mindenekelőtt pedig a tervezői tevékenységet a végső népgazdasági ersdménvekre kell összpontosítani. Nem elég csak szem előtt tartani, hogy a termelés végső célja a különböző társadalmi szükségletek kielégítése, hanem le is kell vonnj ebből a gyakorlati következtetéseket Az egyik ilyen következtetés pedig kétségtelenül az. hogy a fogyasztók nagyobb lehetőséget kapjanak a termelés befolyásolására, akár a nyersanyagokról és anyagokról, gépekről és berendezésekről. akár a tömegfogyasztási cikkekről van is szó. Ebben a vonatkozásban lénveees javításra szorul a gazdasági mechanizmus számos láncsze ne. A munka másik iránya: a gazdasági ösztönzők és emelők — az önálló gazdasági elszámolás, a nyereség, ez ár és a prémium — helyesebb kihasználásé Más szóval, tökéletesíteni kell az olyan mutatók egész rendszerét, amelyek a minisztériumok. egyesülések és vállalatok tevékenysége. s mindenekelőtt munkájuk hatékonysága és minősége, értékelésének alapjául szolgálnak. Ezek a mutatók arra hivatottak, hogy egyesítsék a dolgozók érdekeit a vállalat érdekeivel, a vállalat érdekeit az állam érdekeivel, arra ösztönözzenek, hogy feszített terveket fogadjanak el (és természetesen teljesítsenek), erőforrásokat takarítsanak meg, csökkentsék az önköltséget és gyorsabban vezessék be az új termékfajták gyártását, megfelelő választékban kitűnő minőségű termékeket állítsanak elő. (Folytatás az 5. oldalon.)
