Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Egy hétíq íjászat A Budapest Touristnál a tavaszi szezonra készülnek. Idén is megrendezik az el­múlt évben sikert aratott lo­vas-íjász tanfolyamot Viseg- rádon. Az olcsó, egyhetes ak­tív pihenést napi öt óra lo­vaglás és izgalmas íjászat fű­szerezi. Májustól ugyanitt — a visegrádi Vár-szállóban — orvosi felügyelettel kondicio­náló tanfolyam kezdődik, amelynek részvevői megsza­badulhatnak felesleges kiló­iktól. A nyár slágere előre­láthatóan az egyhetes vitor­lástanfolyam lesz a Mazuri- tavon. Itt a vitorlásvezetés vizsgájára is előkészítik az oktatók ennek a sportágnak a kedvelőit. Szénakció a kohászatban A háztartási szénakciót minden évben megszervezik a Lenin Kohászati Művek­ben. A napokban elkészült kimutatásból kiderül, hogy 1971—73 között csökkent az igényelt mennyiség, de 1974— 75-ben ismét emelkedő ten­denciát mutat. 1971-ben ugyanis 21 ezer tonnát igé­nyeltek a kohászati dolgozók; 1973-ra ez a mennyiség 14 900 tonnára csökkent, s 1975-re ismét több mint 17 ezer ton­nára nőtt. A Borsod megyei Gyógyszertári Központ galenusi labora­tóriumában a Pandula Egon szocialista brigád tagjai készítik a C-vitamin tartalmú Chinacisal tablettákat, amelyek láz­csillapító hatása influenza esetén különösen jelentős. Iifíueiizajárvíiíy Emelkedett a hetesek száma Többet tenni a lakosságért Szolgáltatások Energiát takarítottak meg A MÁV Miskolci Jármű­javító Üzemének dolgozói ta­valy vállalták, hogy 1 millió forint értékű energiát takarí­tanak meg. Mint a napokban elkészült statisztikából kide­rül, a járműjavítósok jelen­tős túlteljesítéssel zárták az elmúlt évet; összesen 1 millió 716 ezer forint értékű ener­giát takarítottak meg. Az idén még jobb eredményeket szándékoznak elérni. Már beszámoltunk róla: az elmúlt hét elején olyan mér­tékben emelkedett az influ­enzás megbetegedések száma, hogy kórházaink szülészeti és gyermekosztályain láto­gatási tilalmat vezettek be. Dr. Takács Sándor, a KÖJÁL megyei igazgató-főorvosa tegnapi érdeklődésünkre el­mondotta, hogy a megyében tovább emelkedett az influ­enzás betegek száma. Borsodban jelenleg 2766 beteget tartanak nyilván. Miskolcon mérsékelten emel­kedett a betegállományba ke­rültek száma, a korábbi 640- nel szemben az elmúlt héten 691-re nőtt. Sátoraljaújhe­lyen azonban a hét végére tizenegyszeresére növekedett azok száma, akik influenzá­ban betegedtek meg. A sze­rencsi járásból 290 megbete­gedést jeleztek, Mezőköves­den 202 a betegek száma. Az igazgató-főorvos meg­említette, hogy kor szerint a Húszmilliárd forint az építőipar állóeszköz-állományának fejlesztésére 246 ezer új lakás Az építőiparban a felsze­reltség bővítésénél nagyobb ütemben kell növelni a ter­melést, tehát jobban ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket és a munka- és üzemszervezésben rejlő tartalékokat. Ezt a célt szol­gálja, hogy a korábbinál szé­lesebb körben hasznosítják zz építkezés nagyüzemi, ipa­rosított termelési módszere­it, amelyek különösen fon­tos forrásai a termelékeny­ség növelésének. A népgazdaság V. ötéves tervének megfelelően az épí­tőipar ebben az időszakban évente 5,5—6 százalékkal bő­víti termelését. A korábbi­nál jobban figyelembe ve­szik az egyes építési szekto­rok, szervezetek műszaki­gazdasági lehetőségeit, az építési igények összetételé­ben, kielégítésében egyaránt, hogy rugalmasabban alkal­mazkodhassanak a változó igényekhez. A népgazdaság­nak különösen fontos állami nagyberuházásoknál az elő­ző tervidőszakhoz viszonyít­va mintegy 70 százalékkal nagyobb építési feladatot kell elvégezni. Az építőipari ágazathoz tartozó szervezetek ebben a tervidőszakban 246 ezer la­kást építenek fel. A népgaz­dasági tervnek megfelelően a lakásépítkezéshez kapcso­lódóan mintegy 20 milliárd forint értékű munkával bő­vítik a vízellátást, a szenny­víztisztító kapacitásokat, és a csatornahálózatot. Az épü­letfenntartási munkákat évente 6—6,5 százalékkal nö­velik (az előző tervidőszak­nál kétszer gyorsabb ütem­ben), s ennél is dinamiku­sabban, évi 7,5—8 százalék­kal a lakások, a középületek és az egészségügyi létesít­mények fenntartását. E fon­tos igények kielégítésére el­sősorban a tanácsi szövetke­zeti építőiparnak kell jól felkészülni. Az építőipar feladatainak teljesítése érdekében a terv­időszakban 19—20 milliárd forint beruházással fejlesz­tik az állóeszköz-állományt, s ebből mintegy 10 milliárd forintot költenek az építő­ipari gépállomány fejleszté­sére. Az építőanyag-ipar ebben a tervidőszakban lényegé­ben a IV. ötéves tervben el­ért fejlődés ütemével meg­egyezően, évente 5,4 száza­lékkal bővíti termelését. Csaknem 50 százalékkal bő­vítik a cement, 67 százalék­kal a padlóburkoló lap ter­melését, s megkétszerezik az azbesztcement, hullámlemez és a falburkoló csempe gyár­tását. 15—59 év közöttieknél a leg­magasabb a megbetegedések aránya; 1292-en fertőződtek. A 7—14 év közötti gyerme­kek közül 667-en kapták el a betegséget. Szerencsére a csecsemőknél alacsony ez a szám, mindössze 106 beteget tartanak nyilván. Táppénzen 740-en vannak. Szövődményt 203 esetben okozott az influ­enza; többségük tüdőgyulla­dást, középfülgyulladást, vagy légúti gyulladást kapott. Az igazgató-főorvos véle­ménye szerint nagyobb jár­vány nem alakult ki, s bíz­hatunk abban, hogy — fő­ként, ha az időjárás is „se­gít” ebben — kiterjedtebb járvány nem következik be. (tóth) A szolgáltatási tevékeny­ség fejlődése szűkebb ha­zánkban elmaradt az igé­nyektől — állapította meg legutóbb a miskolci szolgál­tatóipari pártbizottság. Az idén is lesz tehát bőven ten­nivalója Miskolc és Borsod szolgáltató vállalatainak. Utánpótlás az irodákból A szolgáltatóipari pártbi­zottság felmérése szerint megyénk és városunk szol­gáltató vállalatainál tavaly 18 százalékkal nőtt az egy főre jutó termelési érték, s a növekedés 80 százaléka adódott a termelékenység emelkedéséből. Az idén en­nél lényegesen többet vár­nak a vállalatoktól. Egy­részt: a termelés és a szol­gáltatások még nagyobb ütemben növekedjenek, másrészt: 1976-ban a növe­kedésnek már több mint 90 százalékát kell a termelé­kenység növelésével elérni. Egyre nő az igény a szolgál­tatások iránt, ugyanakkor sem az idén, sem a követke­ző években nem számíthat­nak arra, hogy új dolgozó­kat vehetnek fel. Nincs hon­nan. A szolgáltató vállala­toknak feladataikat a meg­levő létszámmal, annak a korábbinál ésszerűbb fel- használásával, például az ad­minisztratív dolgozók egy ré­szének a termelés területére való átcsoportosításával kell megoldaniuk. A pártbizottság hatásköré­be tartozó vállalatok öt te­rületen tevékenykednek. Ezek: kommunális; javító és nem javító jellegű szolgál­tatások, építőipari munka és készáru-termelés. A felsorolt ágazatok úgyszólván mind­egyike szorosan kapcsolódik Miskolc és Borsod lakossá­gának mindennapi életéhez. Ezért fontos, hogy a kom­munális szolgáltatást végző vállalatok kiterjesszék ha­táskörüket a perem- és a még ellátatlan területekre is. Szélesíteni és korszerűsíteni kell a panaszügyintézés, az ügyeleti szolgálat és hibael­hárítás körét, rendszerét. Fokozott figyelmet kell for­dítani olyan lakossági szol­gáltatásokra, mint a lakás­takarítás, vagy a karbantar­tás. De ugyanígy törekedni kell — ma még hányán bosszankodnak, mérgelődnek emiatt! — a lakásfelújítások átfutási idejének csökkenté­sére, e munka minőségének javítására. Felelősek érte Amikor a miskolci szolgál­tatóipari pártbizottság meg­határozta az 1976. évi gaz­dasági munkát segítő politi­kai tennivalók sokaságát, nem csupán a több, mint 20 szolgáltató vállalattal szem­ben támasztott követelmé­nyeket fogalmazta meg, ha­nem a politikai, társadalmi és tömegszervezetek felelős­ségét is. Az üzemi pártszer­veknek és alapszervezetek­nek, a szakszervezeti és KISZ-szerveknek, de magá­nak a szolgáltatóipari párt­végrehajtóbizottságnak és pártbizottságának is nagyobb figyelmet kell fordítani a szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre. Jó határozatok és felada­tok tehát már vannak, csak éppen — meg is kell ezeket valósítani. Ny. I. Milliárdos gyár Leninvárosban 1975-ben kezdte meg az üzemszerű termelést a Tiszai Vegyi­kombinát olefingyára. Az egység azóta „milliárdos gyárrá” lépett elő: elmúlt évi termelési értéke 1,35 milliárd forint volt. A gyár tavaly 126 ezer tonna etilént, 63 ezer tonna propilént, 45 ezer tonna C4 frakciót és 131 ezer tonna pirobenzint állított elő. jVem ássák — robbantják A szibériai folyók öntözik Közép-Ázsia földjeit A Szovjetunió a közeli néhány évben hozzáfog egy nagy terv megvalósításához, mely rendkívül kedvező be­folyást gyakorol majd Kö­— Belépés csak DH-olvasóknak A foltozott ins buktatta le Az élet elleni bűncselekmények termének közepén makett és fényképalbum szemlélteti Vass Gyula ötös gyilkosságának nyomozati anyagát. Az ide látogatók sokat időznek ezen a helyen... A Bűnügyi Múzeum tab­lóin néhány különleges bűn­esettel is találkozhatunk. Bi­zonyára sokan emlékeznek Holhosnéra, aki négy embert — köztük férjét és testvérét — ölt meg nikotinoldattal. Rendes Győző meglehetősen hosszú ideig „működött”. El­ső gyilkosságát 1961-ben kö­vette el Balaton községben — egy éjjeliőrt ölt meg 1300 forintjáért —, majd bosszú­ból rágyújtotta a szalmakaz­lat a benne alvó, gyengeel­méjű emberre, végül 1966- ban egy italboltvezetőt vert agyon a napi bevételért. Bű­nei öt év alatt sem mentek feledésbe, s mindhárom gyil­kosságért felelnie kellett... Az élet ellen elkövetett bűncselekmények termének közepén egy ház makettje áll, mellette fényképalbum. (Kerényi László felvétele) A szegedi Vass Gyula ötös gyilkosságát szemlélteti. A példátlan bűnügy 1961 áp­rilisában történt... Vass Gyula — nős létére — régóta kapcsolatot tartott fenn az említett ház asszo­nyával. Amikor a gyilkosság napján meglátogatta, az asz- szony, betegségére való hi­vatkozással, nem volt haj­landó közösülni vele. Vass megölte a nőt, majd — hogy tettét a ház lakói fel ne fed­jék —, a hazatérő családta­gokat egyenként megyilkol- ta, s a ház helyiségeiben, az ágy alatt, a szekrényben el­rejtette őket. Utoljára a ha­zatérő hároméves gyermeket ölte meg a padláson, besti­ális módon... Vass Gyula ezután — mert inge, keze véres lett — meg­mosdott, inget váltott, s el­távozott a házból. A bűn- cselekményt néhány nap múlva fedezték fel. A nyo­mozók három helyszíni szem­le során semmi értékelhető nyomot, bizonyítékot nem találtak. A negyedik szemlén került elő rejtekhelyéről, vérfoltos fehér ingbe csoma- bolva, egy balta. A baltán vérnyomokat nem tudtak ki­mutatni, ám az ingen az ál­dozatok vérétől származó foltok voltak. Az ing jobb könyökén stoppolás. Mivel az áldozaté nem lehetett a fe­hérnemű, hiszen többi in­gén monogram jelezte, ki a tulajdonosa, a stoppolás nyo­mán indultak el. A szegedi háziipari szövet­kezet vezetője a nyomozók kérdésére úgy vélekedett, hogy aki ezt készítette, „szí­vét, lelkét beleadta a mun­kába”. Időközben a gyanú Vass Gyulára terelődött, akinek környezetét lenyo­mozták. Az egyik volt nő­ismerőse elmondotta, hogy korábban együtt élt Vassal. A férfi szinte kivétel nélkül csak fehér inget hordott. El­mondotta azt is, hogy egy alkalommal véletlenül kisza­kadt az egyik inge a jobb könyökén, s ő stoppolta be. Korábban már felfigyeltek a nyomozók a nő egyik kije­lentésére : „szívvel, lélekkel szerettem Gyuszit, aki na­gyon rendes ember”. Amikor megmutatták az ominózus inget, a nő felismerte, hogy ő stoppolta be annak idején. Néhány órával később elfog­ták Vasst, aki a bizonyíté­kok súlya alatt már nem ta­gadhatott. Bevallotta a gyil­kosságsorozatot, s el is nyer­te méltó büntetését. (Jövő kedden: SAJTBA HARAPOTT — LAKAT ALÁ KERÜLT.) TÖTH ZOLTÁN zép-Ázsia több területén a mezőgazdaság fejlődésére: a szibériai Irtis és Ob vi­zének egy részét dél felé vezetik, az Amu-Darja me­dencéjének kiszáradt fo­lyómedreibe. Ennék a tervezetnék a megvalósítása méreteit te­kintve csak a Bajkál-Amur vasútvonal építéséhez ha­sonlítható. A szibériai folyók vize 3000 kilométer hosszú csa­tornán át jut el Közép- Ázsiába. Ezt a csatornát új módszerrel építik majd. me­lyet nemrég próbáltak ki Moszkva környékén a hidro­technikai és talajjavítási tu­dományos kutatóintézet szak­emberei. Az új módszer ere­deti műszaki megoldáson alapul: nem használnak nagy föld­kotró gépeket, hanem rob­bantás útján alakítják ki a csatorna fő vonalát. Ezt követően az Irtisből és az Óbból vizet engednek a csatornába. Miután az Irt'ö és az Ob tengerszint feletti magassága nagyobb, mint az Amu-Darja medencéjéé, a lefelé folyó víz befejezi a csatorna kivájását. Gazdasági bírság A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a mélykúti Alkotmány Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet ellen gazdasági bírság ki­szabását indítványozta, mert melléküzemágában az 1972— 1974. években szabálytalanul foglalkoztatott bedolgozóként volt kisiparosokat, és részük­re meg nem engedett mérté­kű bért és túlzott összegű rezsitérítést fizetett. A ter­melőszövetkezet ugyanakkor a bedolgozók által készített ipari termékeket jogtalan ha­szonnal értékesítette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a ter­melőszövetkezetet jogerősen 10,5 millió forint gazdasági bírság megfizetésére kötelez­te.

Next

/
Thumbnails
Contents