Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-23 / 45. szám

a miskolciaké a szó ■■■■■ Csendes zárszámadás Kellemetlen meglepetések a ft utcán Örömmel vásároltam Az elmúlt hét egyik dél- itánján — a legnagyobb súcsforgalomban — megle- ietés ért a Napsugár cuk- ászda előtt. Az úttest fel­iontva, mindenütt törmelék, a járókelők az összetorló- iott járművek között közlé­seitek. De ez még semmi! i színház előtt a második íeglepetésben részes item- a '.bontott já-da előtt l;i volt eve a „Gyalogosforgalma túloldalon” tábla, s ennek '.lenére százak és százak isntek a sínek és a főútvo- alon közlekedő kocsik útvo- tlán, mit sem törődve az- '1, hogy villamosok és autó- iszok, valamint személygép- :ocsik vesztegelnek az úttes- en — az életveszélyes körül- ények között közlekedő alogosok miatt. Már meg :m lepődtem azon, hogy a 'ominó cukrászda előtt is íasonló kép fogadott. Ha már mindenképpen tükségessé vált a főutca •szaki oldalán is az úttest elbontása, az amúgy is szűk Széchenyi utca forgalmi .szorultságát” nem lenne sza­bad súlyosbítani azzal, hogy ilyen rövid — de nagyon for­galmas — útszakaszon egy- időben végezzék a munkát, s ezzel életveszélyes körül­ményeket idézzenek elő a gyalogosforgalomban — tette szóvá Z. Mihályné, Miskolc, Park utcai lakos. Csalódtam az áruházban Egerben, a Centrum Áruház­ban 7500 forintos hűtőgépet vá- iároltunk, amely a garanciális idő alatt meghibásodott. Erre visszaszállítottuk. Valószínűleg gyártási hiba miatt nem sikerült megjavítani, ezért OTP-utalványt ahol én pedagógusként, a fér­jem pedig orvosként dolgozik. Az elmúlt hét csütörtökjén ki­vettem egy nap szabadságot, hogy a visszautalt pénzünket elkölthessem. Ezért természete­sen Miskolcra utaztam, hiszen ez esik legközelebb a lakóhe­lyünkhöz. A Centrum Áruház­ban bemutattam az utalványo­mat. (Megjegyzem, nem szere­pelt rajta, hogy hol vásároltam a hűtőgépet.) Mivel megkérdez­ték, hogy hol történt a vásárlás, én őszintén megmondtam. Ekkor elzárkóztak attól, hogy az át­utalt összegért különböző áru­féléket vásárolhassak. Csalódottan jöttem el az áru­házból, s elmentem a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 137. számú boltjába, ahol nagyon udvariasan fogadtak, s még segítettek is — mivel most már hűtőgépet vásároltam — a válogatásban. Ezúton köszönöm meg a bolt dolgozóinak a szívességüket. Bartók JáHósné, Krasznokvajda Szerényen húzódik meg a fő­utcán egy kis üzlet, melynek a kirakata előtt sokan megállnak. S az ajban látott ízléses ruha­félék arra csábítják a nézelödő- ket, hogy a boltban is körül­nézzenek. A mondhatni minihe­lyiségből álló üzlet így nemcsak áruval van tele, de vevőkkel is, akik közül kevesen jönnek el vásárlás nélkül. Nemcsak azért, mert van is miből válogatniuk, hanem azért is, mert figyelmes kiszolgálásban részesülnek. ín is így jártam. Azt tapasz­taltam. hogy a türelem, a ked­ves sző, természetes az itt del- go/.óknál, akik valóban hivatá­suknak érzik a szakmájukat. Talán először történt meg \e- l^m, hogy örömmel vásároltam. Egy szoknyát akartam venni, de az elmondottak miatt még két blúzt és egy ballonliabátot is megvettem. Első alkalommal jártam az üzletben, de bizonyá­ra többször is eljövök majd, mert a kellemes vásárlás élmé­nye megmaradt bennem. Ügy érzem, sogy a Miskolci Női Sza­bó Szövetkezet Rákóczi u. 2. sz. alatti fiókjának dolgozói meg­érdemlik a vásárlók köszönetét és elismerését. B. E. Intézkedett a IlJzÉP Tóth Andrásné, Miskolc, Sztahanov u. 33. sz. alatti lakos szerkesztőségünkhöz fordult panaszával. Az LKM-ben is befizette az ott dolgozó férje a szén­utalványt, emellett február 12-én a Kabók Lajos ut­cai TÜZÉP-nél szintén be­fizették 20 mázsa szénnek az árát. Érthető, hogy a „csúcsidőszakban” azonnal nem tudták kiszállítani a tüzelőt, éppen ezért arra kért bennünket, hogy — három kiskorú gyermekük­re való tekintettel, akiknek a pelenkáit naponta kell mosnia — segítsünk: mi­előbb tüzelőhöz juthassa­nak. A TÜZÉP központja azonnal intézkedett, s pa­naszosunk tüzelőjét másnap kiszállították. Ezúton kö­szönjük meg a gyors in­tézkedést — a család ne­vében. ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNE TELEFON; 18-221 Új élet az Új Élet Termelőszövetkezetben Kistokajból, Görömbölyről, Szirmáról autóbuszok vitték az embereket a Gárdonyi Gé­za Művelődési Otthonba, ahol első közös zárszámadásukra gyűltek össze a korábban há­rom kis termelőszövetkezet tagjai. Milyen volt az első közös év? A zárszámadás a terme­lőszövetkezeti tagoknak tü- körbe-nézés. Kinek-kinek ön­vizsgálat is. Nem kellett szá­molgatni, hogy határozatké­pes-e a közgyűlés. Sokan vol­tak. Ki munkaruhában, ki ünneplő feketében. — Húsz százaléka bent van a keresetnek. Azt mondják, ki se fizetik __ — Még egy ilyen balsze­rencsés év nem lehet... — Minek hánytorgatni, ami volt? Attól nem megyünk előre, ősszel azt hittük, hogy kútban vagyunk. Azóta min­dig jobb lett. Az a fontos, hogy az idén... A napszám itt és másból Néhány kiragadott mondat­tal csak megkíséreltem érez­tetni a hangulatot. Késő ta­vasszal tartották az egyesü­lési közgyűlést. A szövetke­zet földjein súlyos örökség volt az 1974-es árvíz és bel­víz. Menetközben kellett meg­találni az új, a nagyobb szö­vetkezetnek megfelelő mun­kamódszereket. — Az ar igazság, hogy mi, tagok is gyanakodva néztük előbb egymást, de talán így voltak ezzel a vezetők is. Rá­adásul nehéz év volt a tava­lyi. A gabona jót mutatott, de rossz lett... — Kevés a gép ... — Gyalogmunkás se volt elég... — Szirma, Görömböly, Kis- tokaj: a város része. Az ipar elviszi az embereket. Ha öt­ven kilométerre innen 100 forint egy napszám, akkor ezért itt legalább 140 forin­tot kell fizetni. Trézsi Miklós főagronómus lényegében ugyanazt mondta, amit a ta­gok is tudnak. Betakarításkor a gép után mezgerélők má­zsaszám vitték a kukoricát, mert a termelőszövetkezet­nek nem volt elég embere, aki összeszedje. — Mi mérleghiányra szá­mítottunk .., Lesz még óbb is A beszámolót Harsányt Jó­zsef elnök tartotta. — 309 tagunk van, ebből 191 nyugdíjas, vagy járadé­kos. 172-en dolgoztak rend­szeresen a tagok közül, öt év múlva a most dolgozók fele nyugdíjba megy... A szövetkezet 2451 holdon gazdálkodik. — El kell mondanom, hogy az utóbbi évek leggyengébb termését takarítottuk be ... A tagság néma csendben hallgatta a beszámolót. Szó esett abban sok mindenről. Az időjárásról, a szervezés gondjairól, a vezetésben is fellelhető bizonytalanságról, a meg nem értésről. A ráfizeté­ses kertészetről —, amiről tudni kell, hogy a város el­látásában fontos szerepe van —, az állattenyésztés ered­ményeiről — bár a tervüket ők sem teljesítették —, a nö­vénytermesztés gondjairól, a kevés gépről... Az egyesített termelőszö­vetkezetbe» tavaly 99 forin­tot ért egy tízórás munka­nap. A bentmaradt 20 száza­lékot a zárszámadás napján kifizették. A mérleghiánytól tartó termelőszövetkezet 228 ezer forintos többlettel zárt. A bejelentéskor nem csat­tant fel a taps, a mindenki­nek kiadott írásos tájékozta­tóban ez már benne volt. — Lesz ez még jobb is... — Egymillió-négyszázezer forintunk van a mezei leltár­ban. Ez trágya a földeken, ez talajmunka, ez már az idei év... Három heb elt egv A közgyűlés meghívott ven­dégei közül a beszámolót kö­vető vitában felszólalt Kol- láth Sándor, az MSZMP Mis­kolc városi Bizottságának tit­kára is: — Ha valaki utazik ebben az országban, akkor minde­nütt azzal találkozik — mon­dotta —, amit mi az elmúlt harminc év alatt építettünk. Az eredmények forrása a munka, de nem építhettünk volna ennyit, ha nincs meg­felelő vezetőereje ennek a társadalomnak, ha a párt ál­tal meghatározott feladatok végrehajtásában nem egysé­ges a nép. Ezt mondhatom erre a termelőszövetkezetre is. Egy nehéz év után, az első közösen elért eredményekét nem tartjuk rossznak. Ez az alapja a későbbieknek. Gon­dolom, hogy öt év múlva er­re a szövetkezetre sem is­mernénk rá, annyit nő, fej­lődik addig. Nő és fejlődik, ha a vezetés szilárd lesz, ha a tagok bíznak a vezetőkben és a vezetők a tagokban, ha megteremtődik az a szüksé­ges egység, amely a koráb­ban három, most egy terme­lőszövetkezetet kell, hogy jel­lemezze. * Milyen lesz 1976? A zár­számadáson nem alakult ki heves vita. Az emberek in­kább az idei évről beszéltek. — Még egy házasságban is meg kell szokni egymást. Az első évet együtt éltük, ezt a másodikat már együtt is tér­kapuink, hogy a fenti összeget levásárolhassuk. Közben régebbi lakóhelyünkről Krasznokvajdára költöztünk, Nagyobb vetőniagboit kel>ene! A tavasz közeledtével egyre többen járunk érdeklődni, vásá­rolni az AGROKONZUM vető­it agboltjába, hiszen nemsokára lehet vetni a zöldborsót, salátát. N igyon sokan vagyunk kertszö- v ékezeti tagok, akik itt vásá­rt Íjuk meg a különböző zöld- s. s-, virág- és fűmagokat. Sok vidéki is jár ide. Nemegyszer hosszú sorokban várakoztunk, a aíg az eladó elé kerültünk. Tavaly úgy hallottuk, hogy egy nagy vetőmagboltot nyit­nak, ahol már különböző mező­gazdasági kisgépeket, szerszá- -iOkat, vegyszereket is lehet ajd vásárolni, sőt, külön tá­ti .csadó is lesz. Ennek már csak azért is nagyon örültünk, ír ért bizony a mezőgazdasággal : ipcsolatos tennivalókhoz mi, * ortszövetkezeti tagok, nem so­li it értünk. A szakmánk, amit ír nultunk, más és más, így még t -vol állunk a szakszerű mező- g zdálkodástól. Sajnos, korán örültünk, mert azt hallottuk; nemhogy új holt lem nyílik, de még a meglevő ket- :ü közül is az egyik — szanálás miatt — megszűnik. Még rágon­dolni is rossz, hogyan fogunk tudni ilyen körülmények között vásárolni. Érthetetlen számunk­ra, hogy az ország második »nagyobb városában, az egyik gnagvobb megye székhelyén, e.ek óta ilyen mostohán kezelik ezt a problémát. Államunk lehetőséget biztosí­tott kertszövetkezetek létrehozá­sára, s mi is szívesen és öröm­mel kertészkedünk. Szeret­nénk, ha a szükséges cikkek beszerzése miatt nem bosszan- '-mdnánk ennyit. Több ezer kert- -zövetkezeti tag kérését is tol­mácsolom, amikor kérem az il- tékeseket: nyújtsanak segítsé­get ahhoz, hogy mielőbb meg­ölelő körülmények között tud­unk mi is vásárolni. Soltész József, Miskolc, Árpád úti lakos Képek a Szovjetunióból A szibériai gyémánt — 1955. június 23-án, a szibériai Irel- jah folyó partján egy geológuscsoport ülte körül a tábortüzet. Hirtelen lövés dördült. A tűz körül ülők riadtan ug­rottak fel. Még arról vitatkoztak, mer­ről hallották a lövést, mikor egy fiatal­ember, egyik társuk rohant elő a bo­zótból és ezt kiáltotta: „Megvan! Meg­van!” A fiatalember Jurij Hábragyin volt. Neve azóta két helyen is szerepel a Szovjetunió térképén. Habragyin az a kis kutatótelep, mélyet ő alapított, és a Habragyin-vőlgy az a hely, ahol akkor este a levegőbe lőtt, tudtára adva a vi­lágnak: igazolódott a tudományos fel­tevés — van gyémánt Szibériában. így kezdte a történetet a novoszi- birszki Akagyemgorodok, vagyis a Tu­dósváros geológiai múzeumának egyik vezetője, miközben az asztalra tette azt a kis dobozt, amelyben ott csillogtak a szibériai gyémánt legszebb darabjai. Közben tovább mondta a történetet: — Azon a napon a kis expedíció reg­geltől estig eredménytelenül ásott. Este fáradtan ülték körül á tábortüzet. Hab­ragyin leverten kószált a környéken. Hirtelen arra lett figyelmes, hogy egy róka ugrik ki odújából. Odament, leha­jolt és földbe gyökerezett a lába. Kjm- berlit! Ekkor dördült el az emlékezetes lövés... Szibériai riportutunk során azután még több helyen találkoztunk a jakut- földi gyémántközpont „termékeivel”. Az itt bányászott gyémánt eljut valameny- nyi szocialista országba, igy hazánkba is. A gyémánttelep felfedezése, a gyé­jfc Jellegzetes szibériai táj ... mántbányászat kialakítása és fejlesztése óriási jelentőségű, hiszen napjainkban minden iparilag fejlett ország számára rendkívül fontos az ipari gyémánt. A csiszolatlan, megmunkálatlan gyémán­tok többnyire csúnya , szürke, barna, sárga vagy zöldes színű kövek, s csu­pán mintegy 25 szerelékük dolgozható fel ékszernek. A tömit az iparban, töb­bek közt fémalkatrészek, kerámialeme­zek. gránittömbök vágására, szerszámok, optikai üvegek, felületek csiszolására és fényesítésére használják fel. — A gyémánt — mondotta a geoló­giai múzeum vezetője — természetesen ma is nagy becsben áll, de nem mint elsősorban a hatalom és a gazdagság kifejezője, hanem az emberi alkotás szolgálója, az emberi munka megköny- nyitője. A gyémánt ma is kincs, de Szi­bériának csak egyik értéke a sók kö­zül. Szibéria igazi kincse a szovjet em­ber, aki meghódítja, birtokba veszi ezt a földrésznyi területet, és gazdagságát a szocializmus, a kommunizmus építé­sének szolgálatába állítja. A Szovjetunió a világ egyik legjelen­tősebb gyémánttermelő országa, hiszen hatalmas természetes gyémánttartalékai mellett kifejlesztette a szintetikus gyé­mánt előállítási módját is. A moszkvai Szolovjov — egy forradalmár, a gyár első igazgatója — nevét viselő Kemény Ötvözetek Kombinátja 1962-ben kezdett hozzá a szintetikus gyémánt gyártásá­hoz. — Termékeink, különféle kémény­ötvözetek és a szintetikus gyémánt a világ tizenöt országába, igy az önök hazájába, Magyarországra is eljutnak — tájékoztatott Alekszandr Sztyepanovics Novgorodov, a gyár igazgatója. — A X. ötéves terv sótán harmincmillió ru­belt fordítunk a kombinát részleges re­konstrukciójára. illetve egy új üzemrész építésére, amelyben az úgynevezett szuperpontos szerszámokat gyártjuk majd. El akarjuk érni, hógy kombiná­tunk kommunista mintaüzemmé fejlőd­jön. A Szovjetunióban gyártott szintetikus gyémánt, illetve az ennek felhasználá­sával készült szerszámok hazánkban 1967-ben jelentek meg először. A ter­mészetes és szintetikus gyémánt, illetve az egyéb szuperkemény anyagok fel- használásával készült szerszámok azóta már nálunk is széles körben elterjedtek. ORAVEC JÁNOS vezzük. Jövőre jöjjön el... Akkor már talán dicsekedni is lesz mivel. BARTHA GÁBOR Városi taucsíagok beszámolói 1976. február 23. Almási Istvánné és Kovács György, 1/3. pártalapszervezet, Tizeshonvéd u. 23., 17 órától: Barna Andrásné, 21. sz. Általá­nos Iskola, városközpont. 17 órától; Kalló István. Kammel Lajosné és Budai József, 1/2 pártalapszervezet, Baross G. u. 18., 17 órától; Csíkos József, 100 sz. Ipari Szamunkáskéoző Inté­zet. Téglagyár u. 2., 17 órától; Daragó Jánosné, Harhai József és 1 itkó István, 11/3. pártalap­szervezet, Jáhn F. u. 2 17 órá­tól; Kafaba László, 35. 'sz. Álta­lános Iskola. Lumumba u. 1 18 órától; Kefényi József, Ady End­re Művelődési Ház. Árpád u. 4.. 18 órától; Kiss Mártonná, 35. sz! Általános Iskola. Lumumba u. 1., 18 órától; Körmöczky Agnes. Szeles utcai általános iskola 18 órától; Szolga István, 40. sz. Al- talánós Iskola. Győri kapu dél 16.30 órától; Tóth Tibor. Kun Béla úti általános iskola, 18 órá­tól; Várkoly József. Zrínyi Gimnázium, Rudas L. u„ 17 órá­tól. 1976. február 24. Vincze Sándor, Gépipari Tech­nikum, Kun B. u. 10.. 18 órá­tól. 1976. február 25. Dr. Arokszállásy Zoltán, n’8. pártalapszervezet. Csabai kapu 6.. 17 órától; Nagy Kárólyné, III/8. pártalapszervezet, Vár u. 5.. 17 órától; Tóth István, ni'a. pártalapszervezet, vár u. 5.. 17 órától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents