Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

a miskolciaké a szó Ha a magnó Pdholv vagy hokedli? recseg, ropog Általában két-három évenként szoktam megnézni egy-egy ki­váló filmet, vagy akkor megyek moziba, ha nagyon unatkozom. Lehet, hogy nem vagyok túl igényes, és kielégít a tévé műsora. Legutóbb két egymást követő tévéadás nélküli hétfőn mégiscsak rá­szántam magam arra, hogy megnézzek valami unaloműző filmet. Elő­ször a Ilevesy Iván Filmklubba mentem, ahol kényelmes székek­ben — mit székekben: fotelokban! — ülve majdnem otthon érez­tem magam, már csak a papucsom hiányzott. Igazán nagyszerű, valóban kényelmes volt. A következő hétfőn ide már nem kaptam jegyet, így hát a Kos­suth mozit kerestem fel. Bár ne tettem volna! Nem a film, ha­nem a hely miatt. Gondoltam: hadd üljek kényelmesen, ezért vet­tem egy erkélypáholyt — tíz forintért. Nem volt nagy tolongás. A jegyszedövel együtt sem voltunk tíznél többen az erkélyen. Ami­kor messziről megláttam a nekem szánt helyet, majdnem vissza­fordultam. Az első sor negyedik székének helyén egy beállított szék, egy közönséges, támlával ellátott szék várt áldozatára. Igen, áldozatára! Mert aki ezen a hokedliszerü ülőalkalmatosságon két órát kihúz, akárha egy jó vastag diófaágon ülne két órán keresztül. Gyermekkoromban a páholy szó a megtestesült kényelmet, plüssel bevont székeket, karfákat jelentette. Ügy látszik, a Kossuth­ban a páholy egyenlő egy kimustrált, az egész előadás alatt nyö­szörgő hokedlival, ami csak véletlenül van ellátva egy — derék­szögben való ülést biztosító — támlával. Tíz forintért elvárjuk, hogy legalább annyira kényelmes széket biztosítsanak a „páholynak” is, mint amilyen a legolcsóbb helyen van. * Körülnéztem, s láttam, hogy nemcsak ez az egy „széket pótló szék” van a moziban. Am ez sem nyugtatott meg; inkább arra gondoltam, hogy a legközelebbi előadásra az erkélypáholy első so­rának negyedik székére szóló jeggyel megajándékozom azt, aki ezt a „kellemes” két órát szerezte nekem. PÖCS IMRE Győri kapu 4. Miskolc Háttérbe szorított női focisták Még karácsonyra megajándé­koztam családomat egy B 100 Tesla típusú sztereo magnóval. Izgatottan vártuk az ünnep est­jét, hogy kipróbálhassuk. (A boltban ugyanis csak egy tás­karádió volt, s ebből recsegés­ropogás volt fogható, így nem a legjobban sikerült a próba.) Fel­tettem egy vadonatúj szalagot, felvételre állítottam a magnót, s a rádióból felvettem néhány ze­neszámot, amelyeket gyorsan vissza is akartunk hallgatni. Igen ám, de muzsika sehol, csak re­csegés-ropogás, mint a boltban. Erre elővettem egy gyári szala­got, s az „eredmény” ugyanaz, lett, mint előbb. Ünnep után a magnóval és a jótállással felkerestem a Búza téri szervizt, ahonnan a Munká­csy utcába, innen pedig az ön­tevékeny szervizbe küldtek. Az utóbbi helyen el is fogadták a készüléket, s panaszom meg­hallgatása után azt mondták, hogy január 8-ára megjavítják. (Cseremagnót egyébként nem kaptam, noha 15 napon túl tör­ténő javítás esetén azt biztosít a vállalat.) Január 8-án délután felkeres­tem az üzletet, ám a tudomá­somra adták, hogy leltároznak, a megjavított készülékek a Marx Károly u. 14. sz. alatt vehetők át. Itt is a „Leltár miatt zárva” felirat fogadott. Ennek ellenére bekopogtam, majd beléptem az üzletbe, s nem éppen udvaria­san kioktattak a következőképp: „Leltározunk, és különben is nagy a fejetlenség, mert átszer­vezés alatt állunk. Magnóját a jövő héten keresse, addig befe­jeződik a leltározás.” Szép dolog az átszervezés, de ha már rossz készülékeket áru­sítanak, s a szervizeket átszer­vezik, legalább értesítsék az ügyfeleket a szervezések nehéz­ségéről, hogy ne kelljen annyit utazgatni néhány udvariatlan szóért! Most azon meditálok: vajon a nyuszi meghozza-e a magnónkat, vagy 11 hónap múlva ismét — bár remélhetően kellemes — ka­rácsonyi meglepetés lesz? Miért nem játszhat a Pamut­fonó női labdarúgó-csapata az e hét végi miskolci teremfoci­mérkőzésen? — kérdezték tőlem számosán, mivel tudják, én va­gyok a csapat vezetője. Ezen magam is csodálkozom, s ért­hetetlen számomra: a helybeli illetékesek miért éppen Miskol­cot rekesztik ki a saját ottho­nából? Ügy tűnik, nekik még ingyen is drága a miskolci csa­pat. Nem ismerem az okot. Hiszen női csapatunk kétszer játszott a tornán, s egyszer első, egy­szer pedig harmadik lett. Ugyan­abban az osztályban játszott, mint a Budapesti Spartacus, s Jó lenne, ha a nyilvánosság előtt feltett kérdéseinkre szin­tén ugyanezen a helyen vála­szolnának azok, akiket illet. Szepesi Lajos a csapat intézője ROVATVEZETŐ: MOLNÁR 8ANDORNÉ TELEFON: 18-221 Hogy ne legyen vízhiány még osztálykülönbség sincs kö­zöttük. Az utóbbi csapat a Nép­kertben is csak a harmadik helyre került, a miskolci vi­szont az elsőre, majd amikor az olaszok itt voltak, akkor is mögöttünk a harmadik helyet tudták elfoglalni. Jogos tehát a „hadakozásunk”. Csak azt nem értem, a miskolci illetékeseknek miért ellenszenves a női foci? igaz, nem tiltják, ám nem is segítik, pedig lá­nyaink említett eredményéhez Bányászok a karsztok között Lakatos József, Sajószentpéter, Kossuth u. 186. Mostohán bánik Mi, miskolciak, örömmel figyeljük azt a fejlődést, amely városunk közlekedésé, ben is tapasztalható. A Mis­kolci Közlekedési Vállalat évről évre több autóbuszt igyekszik az új lakótelepek­re is indítani. A Martinte­lepet azonban kissé mostoha- gyerekként kezeli a vállalat. Akik itt lakunk, bármely vonallal szemben mindig hát. rányos helyzetben vagyunk. A szabad szombati, s a va­sár- és ünnepnapi lecsökken­teti járatok 15—20 percen­ként közlekednek, pedig ezen a városrészen csaknem húsz­ezer ember lakik. A 23-as végállomásának fordulóját a Miskolci Mély­építő vállalat határidő előtt elkészítette. A megálló át­helyezése a Sík utcából a La­tinka Sándor utcába azonban — szerintem — nem indo­kolt, mivel a környék lakói­nak 60—70 százaléka eddig a hozzátartozik az is, hogy a nem­rég Egerben lejátszott teremtor­nán a budapesti Taurust 19:I-re verték meg. velünk az MKV Sík utcai megállóban szállt fel. Gondolni kellett volna arra is, hogy a Sík utcai ál­lomás megszüntetésekor ezen az útszakaszon (amely mint­egy 120—150 méter hosszú) építsenek gyalogjárdát, mert f ilyen körülmények között itt I balesetveszélyes a közieke- J dés. A vállalatnak az az érve­lése, hogy a végállomást azért kellett áthelyezni a Sík utcá. ból a Latinka Sándor utcába, mert akadályozza a forgal­mat, nem indokolt Ezen az útvonalon ugyanis az úttes­tet nem lehet szélesíteni, te­hát ha az említett érv volt a döntő, akkor — vélemé­nyem szerint — az összes martintelepi megállót meg kellene szüntetni. Váradi József Miskolc, Alföldi u. 24. Köztudott, hogy Miskolcon évről évre nő a vízfogyasz­tás. Már rákényszerültünk, hogy a városba vezessük a Hernád vizét. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csa­tornázási Vállalat dolgozói most igen érdekes tervet dolgoztak ki a Bükk olda­lán, a különböző repedése­ken és forrásokon addig hasznosítatlanul elfolyó víz megfogására. A terv megva­lósításán dolgozó bányász­brigádot mi is elkísértük föld alatti munkahelyére. Combig érő gumicsizmá­ban, fejükön műanyag ko­bakkal, a barlang kőképződ­ményein himbálózó karbid­lámpa fényében dolgozik a Borsodi Szénbányák Hege­dűs Ferenc vezette héttagú brigádja. Az Anna- és a Szinva-forrás hidrogeológiai- lag védett területén végzik nehéz munkájukat, amely­nek célja, hogy a csapadé­kos időszakban lehullott eső a bükki dolinákból, tebrek- ből ne szökhessen el a karsztlabirintusokon keresz­tül. Az oldaljáratokat, árví­zi repedéseket kitisztítják és lebetonozzák. Ezáltal a Bükk- hegységet Ny—K-i irányban átszelő barlangrendszerek víztárolóiban évente, két esős időszakot számítva, két­millió köbméter karsztvíz gyűlhet össze! Eddig a Bükk- fennsíkra hulló egymillimé- teres csapadék a karszt- rendszerekben összegyűlve 6529 köbméter vizet jelen­apróhirdetés 16. évet betöltött nőket jő kere­seti lehető'éeeel azonnal felvesz a Miskolci Pamutfonó. Vidékről bejáróknak útiköltséget, albérlet­ben lakóknak bérleti hozzájáru­lást fizetünk. Jelentkezni a mun­kaerő-gazdálkodáson lehet. Felveszünk férfi anyagmozga­tót, takarítónőket, szikszói perecesi konfekcióüzemünkbe egy és két műszakra gyakorlott varrónőket. Jelentkezés: Női Szabó Szövetkezet, munkaügy. J Miskolc, Széchenyi u. 29. tett. A duzzasztógátak elké­szítése után ez a szám a múlt évben már 9009 köb­méter volt! Mérési adatok is igazolják a brigád munkájá­Reggelizz úgy, mint a király... Kávé és kifli — Hol reggelizik ön? — tettem fel néhány embernek a kérdést, s többen ezt vála­szolták: — Nincs rá időm. Felhörpintek egy kávét és rohanok. Kár. Ha reggelizünk is, kapkodva tesszük, s éppen csak hogy eszünk. Pedig en­nek kellene a főétkezésnek lennie. A bölcsek szerint: reggelizz úgy, mint a király... HclUr jönnek a diakok Aki akar, ehet Keszler Hugó a század elején azért vágott alagutat a Soltész-kert alatt, hogy levezesse az összegyűlt víztömeget. A Hegedűs-brigád pedig most azért készített itt dupla duz­zasztógátat, hogy megfogják az elfolyó vizet. Ezzel is hozzá­járulnak ahhoz, hogy kétmillió köbméteres barlangrendszer tárolhassa az eddig elfolyó karsztvizet. nak hasznosságát: 1972-ben az Anna-forrásból naponta kifolyt víz mennyisége 2400, illetve a legcsapadékosabb időszakban 5600 köbméter volt. Az elmúlt évi adatok szerint viszont 5700, illetve 7800 köbméter. A barlangi vízmentő munkák eredmé­nyeként 197.5. január 1. és december 31. között egymil­lió 931 ezer köbméter több­letvizet nyertek Miskolc szá­mára. így — noha a Mete­orológiai Intézet jelentése szerint 1972-ben még 836,7 milliméter csapadék hullott a Bükk-fennsíkra, tavaly pe­dig mindössze 820,8 milli­méter — 135,3 százalékkal nőtt 1972-höz képest aSzin- va forrásából nyert ivóvíz mennyisége. Érdemes megemlíteni He­gedűsék egy másik, ugyan­csak eredményt hozó mun­káját. Szakvélemények sze­rint a megye legtisztább vi­zét ma már a Lillafüred fö­lötti Bársonyos-forrás adja. Ez úgy keletkezett, hogy a brigád lezárta a felső Szin- va-forrást. Néhány méterrel lejjebb viszont, az út túlsó oldalán egy olyan karsztér húzódott, amely nem volt közvetlen összeköttetésben a víznyelőrendszerrel. Hegedű­sék felnyitották a föld alat­ti patakot és a turisták szá­zainak örömére azóta is ví­gan csordogál a kristálytisz­ta karsztvíz. Hegedűsék 1964 óta dol­goznak együtt. Azon fára­doznak, hogy ne legyen Mis­kolcon vízhiány... (sólymos) Sugár János igazgatóhe­lyettesnek is az a vélemé. nye, hogy sokkal több reg­geliző igényét ki tudnák elé. gíteni. A tapasztalat az, hogy a belvárosban levő és a munkahelyekhez közel eső étkezőhelyek a leglátogatot­tabbak. Az új lakótelepeken és a kieső részeken szinte egyáltalán nincs érdeklődés a vendéglátóipar nyújtotta reggeli iránt. Az ételgyár megépülése után olyan helyeken is tud. nak majd ételszolgáltatást nyújtani, ahol azt eddig a konyha hiánya nem tette le­hetővé. A tejbüfékbe italau­tomatákat vásárolnak, ame­lyek gyorsabbá teszik a for­galmat. Aki akar, Miskolcon a bel­városban reggelizhet. Ha nem is úgy, s ha nem is azt. amit a király; de gyorsan és sor­baállás nélkül. O. E. Bojíorján-Écerl Vendégünk a Bojtorján együttes — ezzel a címmel rendez klubfoglalkozást ma délután 6 órától a Vörösmar­ty Művelődési Ház ifjúsági klubja. A fiatalok az együt­tes tagjaival is közelebbi is­meretséget köthetnek. A miskolci vendéglótóipa- ri szakemberekkel jártuk kö­rül a témát. A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat leg­fontosabb feladata a munka­helyi vendéglátás. A múlt évben egymillió 363 ezer reggelit adtak el a mégyé. ben. Miskolcon nyolc olyan éttermünk van — többek kö­zött a Bányász, az Építők —, ahol előfizetéses reggeli kap­ható. Koltai László igazgató a Gyors étteremben reggeli­zik, bár ő sem úgy, mint egy király. Három deci te­jeskávé és három kifli a szo­kásos fejadagja. Egyébként ebben az étteremben bonyo­lítják le a • legnagyobb reg­geli-forgalmat. ötkor nyitnak, piaci napokon teltház van, és hét után minden nap ftíeg- indul a diákok ostroma. Apropó! Diákok az egyete­men. A vállalat érdekes meg­figyelést végzett. Naponta kő.-íf- A kakaóra túrós táska a ráadás .. (Solymos felv.) rülbelül kétszázan reggeliz­nek és háromezren ebédel­nek. De ez az arány másutt is. Számításaik szerint üzle­teikben nyolc és félszer any- nyin ebédelnek, mint ameny- nyien reggeliznek. Ez a vál­lalat vezetőinek legnagyobb bánata, hiszen a délelőtti órákban kihasználatlan ;1 konganak az éttermek. Csak a tizede A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalatnál a forgalom 10 —15 százalékát teszi ki a reggeliztetés. A város 5 tejbü­féje a Bajcsy-Zsilinszky út elejétől a vasgyári főkapuig elszórtan helyezkedik el. A legforgalmasabb a vasgyári és a Tanácsház téri tejbüfé. A kínálat, a választék jó, tejtermékekből és péksüte­ményekből egyaránt. Másik két reggelizőhely az Expressz és az Aranycsillag önkiszol­gáló étterem. Rejtélyes do­log, hogy amíg az Expressz- ben naponta több százan reg­geliznek, az Aranycsillagban alig néhányan. Hidegkonyhai kínálattal áll a vásárlók ren­delkezésére — a reggeli te­jes italok és a tea mellett — a Thália és az Édes büfé. A francia konyha itt kapható készítményei is kedveltek, de ma többen látogatják őket a féldeci és a rumos kávé kedvéért...

Next

/
Thumbnails
Contents