Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

I Használt a szigor — Hol a daráló? Bemondásra fizet „Példátlan szánni és összegű pénzbírságot szabott ki a megyei tanacs kereskedelmi felügyelősége az elmúlt hetek­ben, amikor a bús és búskészítmények forgalmazását vizs­gálták.” Június 25-i lapszámunk egyik beszámolója kezdő­dött az idézett mondattal. A nyár elején szerzett lehangoló tapasztalatok után most utóvizsgálatot tartott húsügyben a kereskedelmi felügyelőség. Abuczki József, a Borsod megyei Tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője: Belső ellenőrzés — Az első vizsgálat alkal­mával 86 800 forint pénzbír­ságot szabtunk ki; 124 bolt­ban jártak az ellenőrök és 79 esetben követte felelős­ségre vonás útjukat. Most elégedetten állapítottuk meg, hogy a kellő szigor vissza­rettentette azokat az eladó­kat, akik a hús- és hentes­áru-értékesítés sajátságos helyzetéből adódó lehetősé­geket egyéni haszonszerzés­re használták fel. Az elmúlt két hónapban 28 állami, nyolc szövetkezeti és egy ma­gánüzletben végeztünk el­lenőrzést. Mielőtt tapasztalatainkat ismertetem, el kell , mondani, hogy az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatok, az áfé- szek és a MÉSZÖV külön­féle vállalati intézkedések­kel próbálták elejéi venni a fogyasztók megkárosításá­nak. Több helyütt húsbon­tási bemutatót tartottak, új­ra szabályozták a pénzkeze­lés rendjét, 23 húsboltban, illetve ABC-áruházban a húsdarálót áthelyezték a raktárból az elárusító helyi­ségbe és megszigorították a belső ellenőrzést. Részben ennek is betudható, hogy a fogyasztók érdekének súlyos megkárosítását csak az AG- ROKONZUM néhány üzleté­ben észleltük, összesen 12 esetben tévedtek egyébként a próbavásárlások során az el­adók a vevők kárára — át­lagosan egy forinttal szá­moltak többet. Hiteles mérőeszközök Az előző vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a bol­tok egyharmadában nem bontották szabvány szerint a tőkehúst. Ilyen esettet most csak két helyen találkoz­tunk, az egyik a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 185. számú ABC- áruháza volt, ahol a drágább húsrészhez bontották a cson­Kertés^kedők szakköre Az Ady Endre Művelődési Ház Kocsis Pál kertészeti jellegű mezőgazdasági szak­körének tagjai ma délután 6 órától tartják szokásos csü­törtöki összejövetelüket. |A gyümölcstermesztésről, a zöld­munkákról, a ritkításról, a termőképességről és a med­dőségről hallanak előadást. főpavilonokat nyitnak A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat rövidesen három új tejpavilont nyit — ebből egyet-egyet még az első ne­gyedévben, Tapolcán és Lilla­füreden. A harmadik a bel­városban, a „villanyrendőr­nél” készül el. tot, illetve a csülköt. Az első vizsgálat tíz boltban talált előre darált húst. Ilyen jelen­séggel most nem találkoz­tunk. A mérőeszközök szinte mindenütt hitelesítettek vol­tak. A dolgozók egészség- ügyi leletei megfeleltek az előírásnak, és súlyosabb pénzkezelési szabálytalansá­gokat sem tapasztaltunk. To­vábbra is kifogásoljuk vi­szont, hogy több nagy forgal­mú húsboltban az eladó a lemért áru értékét csupán szóban közli a vásárlóval, aki hallomás alapján fizet a pénztárnál. Ez a gyakorlat lehetetlenné teszi az ellen­őrzést. A kereskedelmi felügyelő­ség összességében azt állapí­totta meg, hogy kevesebbet manipulálnak a hússal. Ti- zenhétezer-négyszáz forint pénzbírságot szabtak ki, és az érintett vállalatok, szö­vetkezetek vezetőit felszólí­tották a még meglévő hi­ányosságok megszüntetésére. E. Á. Naponta hat vagon termést őröl a szikszói malom. A mun­kások dolgát jelentősen megkönnyítette a közelmúltban fel­épült tíz, egyenként 60 vagonos fémsiló. Nemcsak a búza tárolása, hanem a fogadása, majd a gépekhez való továbbí­tása is könnyebb. Megszűnt a nehéz kézi rakodás. Ügy mondják, hogy a malmok modernizálásával megszűnik a régi gond. Nem vándorolnak más szakmákba a fiatal szakmun­kások. (Kerényi László felvétele) Bőröndök A Miskolci Bőröndös és Bőrdíszműves Szövetkezet és a budapesti Aranypók Kis­Ötszöröse a Velencei-lónak Épül a kiskörei üdülőkörzet A Velencei-tó nagyságá­nak az ötszöröse lesz és az 1980-as évekre alakul ki a kiskörei vízlépcső 17 négy­zetkilométer nagyságú víztá­rolója. Az Alföld „Balatonjá­nak” elsődleges rendeltetése a mezőgazdaság öntözővíz-igé­nyének kielégítése lesz, a tó környezete viszont kitűnő pi­henési, üdülési és sportolási lehetőséget kínál. A 640 hektár nagyságúra tervezett üdülőterület komp­lex tanulmánytervei már el­készültek, sőt megkezdődtek az első kivitelezési munkák is. Tiszafüred térségében az Állami Ifjúsági Bizottság és a Szolnok megyei Tanács 21 millió forintos hozzájárulásá­ból az ötödik ötéves terv de­rekán megkezdik a 30 hektá­ros ifjúsági üdülőterület ki­alakításának első munká­latait. Megkezdődött a terület víz­ellátási programjának meg­valósítása is. Kisköre térsé­gében fúrják az első termál­kutat, amely meleg vizű strandfürdőt táplál majd. Ké­szül a tiszafüredi és az abád- szalóki fürdő tanulmányterve és vizsgálatokat folytatnak a környéken fellelhető más ter­málvizek ilyen irányú hasz­nosítására. Az évente több mint 40 000 látogatót befoga­dó üdülőterület régészeti és természeti értékek látnivalóit is kínálja majd az üdülők­nek, turistáknak. Folyamatban van a kiskö­rei arborétum kialakítása, amely gazdag növényzetével, a Tisza-vidék flórájának be­mutatásával nyújt majd él­ményeket. Kejelölték a ma­dárrezervátum helyét, ahol háborítatlan környezetet te­remtenek az Alföld és a Ti- szavidék vízi madárvilágá­nak, a költöző szárnyasok­nak. Előkészítés alatt van a tájjellegű múzeum kialakítá­sa. A közlekedés feltételei­nek megteremtése is folya­matban van. kereskedelmi Vállalat közöt­ti szerződés értelmében tíz­millió forint értékű bőrön­döt, utazótáskát, retikült és egyéb bőrárut gyártott az elmúlt évben a szövetkezet fővárosi partnerének. A Bor­sodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat boltjaiban 1 millió 200 ezer, saját bolt­jaikban pedig 1,5 millió fo­rint értékű, saját készítésű bőr- és bőrdiszműáru talált gazdára. E hónap 30-án összeül a városi tanács és véglegesíti Mis­kolc V. ötéves tervét. Tegnap a végrehajtó bizottság vitatta meg azt a — szinte könyvnek nevezhető — vaskos doku­mentumot. amely inkább a számok, mint a szavak nyelvén beszélve mondja el,, mennyit fejlődik szeretett városunk a következő bt év alatt. Talán nem is egészen helyes vitának nevezni a tegnani eszmecserét. Másfél évi kemény munka van e terv mögött, és sok-sok fórumon sokan elmondhatták már véleményüket, mielőtt a tanácsi szakemberek nagyon lelkiismeretes mun­kával elkészítették az előterjesztést. A tanács vezetőinek egyeztetniük kellett elképzeléseiket az országos szervekkel, véleményt kértek a tanácstagoktól, a nagyüzemi munkások­tól. a város kommunistáitól. Egyik jelentős állomása volt a tervkészítő munkának a városi tanács és a városi pártbizott­ság végrehajtó bizottságainak közös tanácskozása. Az elmúlt napokban a kerületi hivatalok vezetőivel, tanácstagjaival cseréltek véleményt a tervben megfogalmazottakról és ter­mészetesen egyeztették az elképzeléseket tágabb pátriájuk, Borsod megye fejlesztési céljaival is. (Mint arról beszámol­tunk, kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt szerepelt az anyag és a tanácsi testület tagjai írásban is megkapták az ott kialakult véleményt.) A felsorolás így sem teljes. Azért tartottam mégis szüksé­gesnek felvillantani a tervezés eg.y-egv mozzanatát, hogy az olvasó jobban megértse, miért nem volt tegnap a szó igazi értelmében vett vita a végrehajtó bizottság ülésén. Letisz­tult, kikristályosodott terv kerül a tanácsülés elé. olyan terv, mely összhangban van a párt és a kormány politikájával, számol az ország anyagi erejével és biztosítja a város terv­szerű, arányos fejlődését. Nincs okunk elhallgatni, hogy kevesebbre futja maid, mint szeretnénk. Sok olyan beruházást nem valósíthatunk meg a következő öt évben, melynek szükségességét senki sem vi­tatja. De aki tudja, hogy mindahhoz, ami Miskolcon és az ország más városaiban épül, a pénzt az állam adja. a nem­zeti jövedelemből származnak a százmilliók, az megérti, hogy csak annyit fordíthatunk beruházásokra, amennyit lehet. Hiszen ugyanabból a kasszából kell korszerűsítenünk az ipart, a mezőgazdaságot és emelni az életszínvonalat. Azoknak a millióknak a java, melyekből lakások, utak. bölcsődék épülnek a következő öt évben, még ezután terem­tődik meg két kezünk munkája nyomán. Nem kis hányada éppen itt. Miskolcon, a miskolci üzemekben. És sok min­dennek csak akkor örülhetünk öt év múltán, ha a város lakói — mint az elmúlt öt évben is — hajlandók pluszmun­kát vállalni és visszavonhatatlanul bebizonyítják: Miskolcon sem kevesebb az áldozatkész, társadalmi munkát is vállaló lokálpatrióta, mint az ország bármelyik városában. Mert ha szerényebb is ez a terv, mint sokan hiszik — minden tervet felfokozott várakozás előz meg, és ez ért­hető —, végrehajtása nem lesz könnyű. Hogy mást ne mond­jak: igen sok feladat vár a mélyépítőkre. Hiszen szerepel a tervben — sok más mellett — a régen várt északi teher­mentesítő út megépítése, a Zója tér rendezése, tovább kell bővíteni a város távfűtő rendszerét, folytatódik a Hernád menti csúcsvízmű és a szennyvíztelep építése. Az építőipari kapacitás — máris látható — alig-alig fedezi a szükséglete­ket. Mint az élet minden területén, a városfejlesztésben is ésszerűbben, gazdaságosabban, jobban kell dolgozni, mint az elmúlt években. Valaki így fogalmazta meg ezt az ülésen: „Elvárjuk, hogy a tervezők, beruházók és kivitelezők között az eddiginél nagyobb összhang uralkodjék -majd.” Nem egy testület, hanem egy város ügye az V. ötéves terv. Mindannyiunké. És ha így látunk hozzá, akkor öt év múltán mégis gazdag lesz a számvetés. B. D. fvr'ürrv Segítsék a vasutasokat! A 44 órás munkahét tapasztalatai Fényreklamáció Elhiszem, hogy a diósgyőri vásárcsarnok nem vetekedhet a Szent Márk templommal, de szegényke csak vásárcsarnok­nak épült. Mi erre ráírjuk nagy világító betűkkel, hogy „ ... SARCSARNOK”. Más: nem tudom, hogy nem vagyunk-e egy kicsit gyanak­vók? Rendben van, én is hallottam a fellazítás! taktikáról, fenntartással fogadom egyes angol, német, francia szerzők gazdasági, filozófiai vagy más elvi fejtegetéseit, de Miskol­con az idegen nyelvű könyvesbolt azért csak nem az ellen­ség bástyája. És mert nem az, vétek nagy színes betűkkel kiírni, hogy „IDEGEN .. ELVÉ” könyvesbolt. Tudom, hogy mindez csak a — hibás — fényreklámok tré­fája. (Azóta talán meg is csinálták.) Megtorpantam azonban egy harmadik kirakat előtt is. A Szemére utcában van a gyó. g.vászati segédeszközöket árusító bolt. Látni ott művégta­got, meg ki tudja, mennyi mindent. Ez van az egyik kiraka­tában. A másikban? Ott egy hatalmas felirat: „Szeretettel vár­juk önt és családját...” Az, hogy engem megátkoznak, még elmegy, de a családom ... J (A plakát különben a Rónai Sán. dór Művelődési Házba hív, apróbb betűkkel.) Kákán keresek csomót? Mosolyogtam inkább. És minden félreértést elkerülendő, nevem hibás fényreklámként írom (.... ha .. bor)-#• A kormos arcú mozdonyvezető lassan már csak a képze­letünkben él... A Tiszai pályaudvaron is egyre kevesebb a lokomitív vontatta személyvonat. Gyorsabb így a közlekedés, no meg a fiatalok is szívesen vezetik a kényelmes, tiszta diesel- vagy éppen villanyvonatokat. A miskolci igazgatóság nemrég kapott román Diesel-mozdonyokat, amelyek a több ezer kilométeres próbajárat után többek között a mezőcsáti vonalon rövidítik meg a személyvonatok menetidejét. (Folytatás az 1. oldalról) Még jobban szervezett mun­kára van szükség, ha a mun­kahetet valóban 44 órássá akarják tenni a vasutasok számára. Szívesen túlóráznak A létszámhiány miatt a vo­natkísérők havi 191 órás szolgálati ideje átlagosan 233 (Solymos felv.) óra, a 249 órás távolléti idő pedig sokszor a 300 órát is meghaladja. Mindebből kö­vetkezik, hogy az igazgató­ság területén alaposan meg­nőtt a túlórák száma. A dol­gozók többsége ezt csöppet sem bánja, hiszen a túlórák­kal lányegesen többet keres­nek. Sokan a szabad napju­kon is jelentkeznek munká­ra. Az igazság az, hogy az égető létszámhiány miatt a munkahelyi vezetők is örül­nek ennek, hiszen csak így tudnak eleget tenni a MÁV iránt támasztott, egyre fo­kozódó igényeknek. Másokon is múlik A cél mégis csak azt le­het — mondotta a vita ösz- szefoglalásakor Tóth József, az SZMT vezető titkára —, hogy a 44 órás munkahét valóban 44 órás legyen, s a vasutas dolgozók is kivehes- sék évi szabadságukat, sza­badnapjaikat. Ezért a tájé­koztatás alapján az SZMT elnöksége levélben kéri a MÁV Igazgatóságot és a vas­utas-szakszervezet központi vezetőségét, adjanak több se­gítséget a Miskolci Igazgató­ságnak a 44 órás munkahét biztosításához. Megbízta az elnökség a vasutas-szakszer­vezet területi bizottságát is, hogy 1977 elején még egy­szer térjen vissza a 44 órás munkahét tapasztalatainak elemzésére, a helyzet felül­vizsgálatára. S felszólítják az igazgatósággal együttműködő vállalatokat is, hogy jobban ütemezett, pontosabb szállí­tásokkal segítsék a vasuta­sokat. Mindez azért is fon­tos és sürgető, mert a MÁV és a Miskolci Igazgatóság feladatai tovább nőnek 1976- ban. N VIRES IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents