Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
Fából — vaskarika Egv kicsit szobrász, egy kicsi! mérnök Ha behunyt szemmel jöttem volna az üzemig, s nem tudnám, hol vagyok, azt rhondanám: fafaragók műhelyében. A formák szigorúan kötöttek. Mérnök szerkesztette rajzokat kell formába vésni; ti-, zedmilliméternyi pontossággal. Ügyes gépekkel, s a még annál is tökéletesebb szerszámmal, az emberi kézzel. Mert amit a gép már nem tud megcsinálni, azt a kéznek kell befejezni. Tömény. gyantaillat terjeng a levegőben, a faforgács friss szaga erdei levegőt áraszt. Pedig olyan gyárban vagyunk, ahol ritkán szippanthat .jó levegőt az ember. A Lenin Kohászati Művek min- takészitő üzemében. Univerzális szakemberek dolgoznak itt. Mesteri módon kell érteniük a famegmunkáláshoz. Tudni azt, milyen öntvényhez való az éger-, a fenyő-, a jávor- és a cseresznyefa. A rajzolvasás és a szerkesztés tudományát is magas szinten kell művein i. Illik érteni egy kicsit a vasasszakmához is; a szerszámkészítők, az öntők és a formázok mesterségéhez. A tervezők által megálmodott gépek, szerkezetek a mintakészítő ütemben öltenek először formát. Regdonéknál családi hagyomány a famegmunkálás sze- retete. Az apa asztalos volt, s mindhárom fia mintakészítő lett. Regdon István, a középső fiú, 1948 óta dolgozik itt. Ml az a megtartó erő, amely már 28 éve az üzemhez köti? A mindennapok változatossága. Itt soha sincs sorozatgyártás. A munkapadja mellett a falat beborítják a lepedőnyi rajzok. Egy szovjet csőgyár nagy öntvényei készülnek itt. annak a rajzai is a falon függenek. A kicsinyített vázlatról készítette el „életnagyságban”. Egy bonyolult, nagy munka átszámítása akár egy hónapot is igénybe vehet. A sok rajzolás és a hosz- szas számítgatás után felüdül. ha kezébe veheti a fát. Megsimogatja, körbetapogat- ja. Előveszi szerszámait, s mint egv szobrász, vés. fúr. farag. A fa engedelmes anyag, csak érteni kell a nyelvén. A jó szerszámok meg mindig segítenek: a völ- gyelő, a szárnyas gyalu, a felsőmarógép, a sokféle-fajta körző, a talpas rajztű. Hová utazhatunk ? Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda programjairól, az idei kül- és belföldi utazási lehetőségekről tájékoztatja a fiatalokat ma délután fél 7-kor a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőházban Sebők Gyula, a megyei iroda vezetője. Diáfsvort A megyei diáksporttanács holnap délután 2 órakor tartja soron következő ülését a megyei tanács tanácstermében. A megye diáksportjának jelmérése az atlétikai állásfoglalás tükrében — ez a téma szerepel napirenden. * Egy mestermunka Regdon István keze alól. A munkaasztalán a nemesacél-hengerműnek készült kis szerelvényminta díszük. Az. tán befestik. Pirosra, ha vasból, kékre, ha acélból öntik. Mondják is tréfásan: itt készül fából a vaskarika. Ritkán látják, mi is sikeredett munkájuk nyomán. Egy dédelgetett terve Regdon Istvánnak is van. Szeretné látni egyik monumentális alkotását, keze muhká- ját, a kiskörei Tisza II. vízlépcső vasszerkezetét. Ha sor kerül a nagy találkozóra, jó lenne a szívébe látni. Olvasni benne úgy, ahogyan ő tudja kiolvasni a laikusok számára megfejthetetlen műszaki rajzók titkát. O. E. A nagy üzlet Hörcsögbőrt vett és eladott A Miskolc városi Tanács II. kerületi hivatalának adócsoportja a múlt év tavaszán — négyhónapos, két szakembernek is munkát adó vizsgálat során — megállapította: kerületük egyik lakója, Zeisler Kálmán, Park utca 7. sz. alatti lakos, 2171600 forint általános jövedelem-, valamint községfejlesztési adóval tartozik. A lottó-főnyereménynek is tekintélyes summát Zeisler Kálmánnak 1972—73—74. évi jövedelme után kellett volna befizetnie az államkasszába. Három év alatt Zeisler Kálmán több mint öt és fél millió forintot vett fel két áfész-től és a MÉH északmagyarországi vállalatától. Akárhogy számolom, havonta ez több mint százötvenezer forintos átlag. Mammut’övedelem A mammutjövedelemről a II. kerületi adóhatóság tulajdonképpen csak úgy „mellesleg” értesült tavaly tavasszal. A Halmaj és Vidéke Áfész főkönyvelője — Borán Józsefné — s közgazda- sági csoportvezetője — Nagy Zoltánná — az I. kerületi adóhatóságnak küldött tájékoztatójában — a lap alján, csak úgy odavetve — jegyezte meg: „Továbbiakban értesítjük önöket, hogy Zeisler Kálmán, Miskolc, Park utca 7. sz. alatti lakostól 1 015 317,70 forint értékű hörcsögbőrt vásároltunk fel." A rendőrség motorizációjának fejlődését makettek mutatják be a Bűnügyi Múzeumban. ' ammmm Belépés csak DH-olvasóknak A bűnüldözés történetéből Sir Artur Conan-Doyle legendás hírű alakja. Sherlock Holmes egyedülálló logikája, nagyítója no meg famulusa, dr. Watson tanácsai segítségével állapította meg, ki követte ei a bűncselekményt A tett színhelyén elsősorban a, nyomokat vallatta. Mintha csak tudta volna, hogy jó néhányszor tíz év múlva a bűnüldözés legkiválóbbiai azt tartják majd: a helyszín beszél, csak meg kell szólaltatni ... Akaratlanul is ez jut eszébe annak, aki bejut hazánk egyetlen olyan múzeumába, amely a nagyközönség számára állandóan zárva van. Budapesten, a Mosonyi utca 9. szám alatt — a felszabadulás előtti hírhedt „Egeresben” — rendezték be a Bűnügyi Múzeumot. Mai vezetője, dr Sinka Lajos rendőr alezredes szerint azért hozták létre a bűn múzeumát, hogy a rendőri állomány — elsősorban a nyomozók — továbbképzését szolgálják, s gyakorlati tanácsokat adjanak a kezdőknek a már felderített bűnügvek ismertetésével. F-rrellett lehetőséget kell biztosítani — a rendőri állományon kívül — azon szervek, testületek tagjainak kiképzéséhez, továbbképzéséhez, akik közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak a bűnüldözéshez (ügyész, ség, bíróság, munkásőrség stb.). Didaktikai módszerrel mutatják be a sokszor egyedülálló bűnelkövetési módszereket, a helyszín szerepét, fontosságát, az elkövetés eszközét, motívumait. Ennek alapján dolgozták fel az egész országban fellelhető bűncselekmény-formákat. A Bűnügyi Múzeum előcsarnoka amolyan kepes történelem. A feudalizmus időszakában kialakuló köz- rendvédelmi tevékenységtől az 1948—49-es szabadságharc idején létrehozott Nemzetőrség, majd a Tanácsköztársaság idején funkcionáló Vörös őrség munkáján át mutatja be .megannyi dokumentum, relikvia segítségével a bűnüldözés történelmét e tár. lat, egészen a demokratikus rendőrség kialakulásáig. Természetes, hogy a felszabadulást követő időszakkal részletesebben foglalkoznak a tablók, fényképek. Láthatjuk itt az 1945—46-os években dívó vetkőztetések egy-egy főszereplőjét — az egyik ké. pen például egy banda nőtagját, akinek feladata volt a kiszemelt áldozat elcsábítása —, a stabilizáció időszakának legjellemzőbb bűncselekmény-formája az árdrágítás és üzérkedés elkövetőit — e oűmeii*K ieiüerufcsevel a gazuaoug! renaorseg log- lalaoabtt —, az 50-es eveit közepén egyre nagyoob méretet öltő kémtevékenység egy-egy jellemző eszközét, 11 az euenforradalom lejttelen pusztításait. A testülettörténetd anyagból nem maradhatott ki a rendőrség motorizációjának, felszerelésének, ruházatának fejlődése, s a, rendőrök képzésének változása sem. A történeti anyag utolsó tablói a rendőri állomány munkájának megbecsüléséről tanúskodnak, s a szabad idejük célszerű és hasznos eltöltését szolgáló kulturális és sport- tevékenységből adnak ízelítőt. Az előcsarnokból jutunk be a Bűnügyi Múzeum hat, mondhatni egymásra épülő termébe, ahol az élet elleni bűncsedeíkményeket, a közlekedési bűncselekményeket, a bűnügyi technikát, a tulajdon elleni bűncselekményeket, a kriminológia tényezőit, valamint a társadalmi tulajdon és a népgazdaság elleni bűncselekményeket mutatják be. (Jövő kedden: Nyomra vezet a zománcdarab.) TÓTH ZOLTÄN A levelet az I. kerület átadta az illetékhivatalnak, amely végül is a II. kerület pénzügyi csoportjához továbbította. Valahogy így kezdődött Zeisler ügyének vizsgálata. Az adócsoport előadója ugyanis nem akart hinni a szemének, s levélben kérte a halmajiakat: közöljék, hogy egyáltalán mennyi az az ösz- szeg, amit Zeislernek kifizettek, mert a tájékoztatóban leírt összeget „félre lehet olvasni”, s írják meg, hogy alkalmazottként vagy szerződéses viszonyban kapta-e a pénzt Zeisler. A válaszból derült ki, hogy Zeisler magánzó, ráadásul iparengedéllyel sem rendelkezik. Az viszont nem derült ki még. ekkor sem — csak jóval később —, hogy a hal- maji áfész 1974-ben még hatalmasabb összeget, 3 millió 35 ezer 560 forintot fizetett ki ugyanilyen címen a felvásárlónak. Okmány és paragrafus A vizsgálat a későbbiek során azt is megállapította: Zeisler hasonló kapcsolatban volt a Mezőcsát és Vidéke Áfész-szel, valamint a MÉH megyei vállalatával. A mező- csátiak 1972-ben 548 996 forintot, a MÉH vállalat 1973- ben 951 743 forintot fizetett ki neki hörcsögbőrökért. A nagy üzlet az egészben ott volt, hogy Zeisler látszatjogviszonyt teremtett az említett szövetkezettél, illetve a MÉH vállalattal. Halmajon hivatalos, pecséttel ellátott 'írást kapott arról, hogy ő az áfész számára vásárolja fel a hörcsögbőröket, megye-, illetve országszerte. Önmagában véve már ez is szabálytalan volt, dehát ez a legkevesebb. Az írás tisztelete nálunk erős, a jogszabályok ismerete gyenge. A papír birtokában mindenesetre biztonságban érezhette magát Zeisler. Már csak azért / is, mert a MÉH-től is kapott egy „Magángyűjtő igazol- vány”-t. S két ilyen hivatalos „okmányt” ugyebár senki sem merészel kétségbevonni. A tá ékozatlansájjra tőkésítésére is vállalkozott. A szövetkezetek nevében megállapodott a budapesti Minőségi Szűcsipari Szövetkezettel, amely többet fizetett >a bőrökért, mint amennyit a jogszabály szerint az átvételre egyedül jogosult, nyersbőrkészletező és értékesítő vállalat fizetett. Zeisler tehát lebonyolította a felvásárlást és az értékesítést, a szövetkezeteknek csupán az volt a dolguk, hogy kifizessék az ő részét, és bevételezzék a szűcsipari szövetkezettől érkező pénzt a bőrökért. Eközben persze mindenki leemelte a maga hasznát. És senkinek sem jutott eszébe, hogy egyszer is megkérdezze az élelmes üzletembert: vajon milyen jogszabály szerint ügyködik, készít-e saját bevallást az illetékes adóhatóság számára az így szerzett jövedelemről. Ki í«2 íizelDi? Ami késik, nem múlik — mondhatná bárki. Lám, most kiderült minden, Zeislernek meg kell fizetnie, ami az államé. Csakhogy ez a 64 éves férfi nem tud fizetni. Egyetlen, 72 ezer forint értékű háza van a Madarász Viktor utcában, Park utcai lakása tanácsi bérlakás, s van egy 50—60 ezer forint forgalmi értékű Wartburgja. Slussz! Hogy mire mentek el a milliók? Szerinte: kifizette a bőrökért, a szállításért s egyéb rezsiért, ö ezen alig-aüg keresett ... épílett A tájékozatlanságra, kapzsiságra épített Zeisler zseniális ötlete kivitelezésekor. És tulajdonképpen ragyogó eredménnyel. Jól kiépített felvásárlási területén megvette a hörcsögbőrt, sokaktól 1—3 forintért darabját, másoktól 5 —7 forintos áron. Ebben az döntött, hogy ki mennyire volt tájékozott, illetve tájékozatlan- a felvásárlási árak körül; s továbbadta a gereznákat, darabonként 19 forintért a szövetkezetnek és a MÉH-nek. S hogy az üzlet igazán nagy legyen, a bőrök további — jogellenes — érAz első fokú 1 adóhatóság által megállapított 2 millió 17t ezer 600 forintos adókivetés ellen Zeisler fellebbezést nyújtott be, s indokai alapján a II. fokú adóhatóság mérsékelte az adó ösz- szegét. Adóköteles jövedelemként — jogerősen — 2 millió 42 ezer 400 forintot állapított meg, s erre — ugyancsak jogerősen — 1 millió 361 ezer 690 forint jövedelemadót, s ennek 20 százalékát — 272 338 forintot — mint községfejlesztési hozzájárulást vetett ki Zeisler Kálmánra. Csakhogy Zeisler ezt sem tudja megfizetni, és behajtani sem lehet rajta. Ki fizessen tehát? Természetesen azok, akik elmulasztották időben megküldeni a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az adóhatóságok számára. Akik nem vették figyelembe az ide vonatkozó belkereskedelmi miniszteri rendeletet, amely kimondja: állami és szövetkezeti szerv csak alkalmazottai útján végezhet működési körébe eső, meghatározott körzetben felvásárlást. Akik miatt az adóhatóság Zeisler jövedelmét nem tudta időben feltárni: a két szövetkezet és a MÉH vállalat. Az I. és II. fokú adóhatóság a jogerősen megállapított adóösszegnél tehát kimondta a fenti szervekre az egyetemleges adófizetési kötelezettséget. A szövetkezetek és a MÉH vállalat fellebbezést nyújtottak be. Nem ismerik el kötelezettségüket! Jelenleg csak egy valami bizonyos: a zseniális üzlet végösszege most nem az államnak kamatozik. RADVÄNYI ÉVA Székesfehérvár térségében, az M—7 autópálya mentén, tegnap új gépkocsiszerviz nyílt. 20 millió forintos beruházással az INTERAG RT. hozta létre az évi 100 ezer óra kapacitású autójavítót. A szervizben egyidejűleg 14 gépkocsit javíthatnak; alvázvédelmi és gumijavító műhely, diagnosztikai sorok, valamint gépkocsimosó is tartozik hozzá. Az új autójavítót a székesfehérvári Univer- zál Szövetkezet üzemelteti két műszakban. A nyári szezonban vasárnapi ügyeletet is tartanak.
