Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Társadalmi munka fizetésért? Látszólag mosolyognivalóan naiv a kérdés: mitói „társadalmi” a társadalmi munka? Egyrészt: társadalmi munkát általában minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül szokás végezni, az efféle tevékeny­ségért nem jár fizetség, s ezt mindenkinek jó tudnia, aki ilyesmire vállalkozik. Az egyetlen „fizetség”: a közmegbecsülés, ami joggal kijár azoknak az embereknek, akik szabad idejük feláldozásával, vagy megrövidítésével a közösségért dolgoznak, fáradoznak. (Mis­kolc minden polgára az elmúlt évben kétszáz forint értékű munkát végzett a városért — ingyen. Tessék ezt megszorozni kétszázezerrel, s az eredményhez hozzáadni azokat az értékteremtő órákat, amelyek alatt társadalmi munkában született új termék, lett tisztább a gyár­udvar, került virágágy a műhely elé. Hatalmas erőről, hatalmas ér­tékről, hatalmas társadalmi vállalkozásról van szó.) A sok-sok közügyekért fáradozó mellett ki ne ismerne olyan tár­sadalmi tisztségviselőket is, akik „társadalmi munkát végzek” fel­kiáltással. lázas buzgalommal csellengik át a munkaidőt, jól tudva, hogy tevékenységük általában nemcsak ellenőrizhetetlen, hanem megakadályozhatatlan is. Mert az esetek többségében minden meg­bízatás mögött tekintélyes megbízók állnak: ilyen-olyan szerveze­tek, különböző rangos, vagy éppen csak mondvacsinált bizottságok. Ezeknek feladataik, akcióprogramjaik, munkaterveik vannak, ame­lyeket végre kell hajtani valahogyan, s végre kell hajtatni valakik­kel. Kikkel? A társadalmi munkásokkal. A Gazdaságkutató Intézet vizsgálatai és számításai szerint a ren­delkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka (2—2,5 milliárd óra) veszendőbe megy. Ebből körülbelül egymilliárd óra vész el az egész­napos, és megközelítően egymilliárd óra a munkahelyről való fél-, egyórás hiányzások miatt. Ha ezeket a veszteségeket csak 10 szá­zalékkal sikerülne csökkenteni, akkor annyi többlet munkaidőt nyer­hetnénk, ami 150 ezer ember munkába állításával egyenlő. Senki sem vizsgálta ugyan, hogy a sok elvesztegetett munkaórá­ból mennyi írható az úgynevezet társadalmi munka rovására, meg­kockáztatnám: az eddigi gyakorlat jócskán hozzájárult ahhoz, hogy ezek az adatok így alakultak. A munkafegyelemről — meglehet: éppen társadalmi munkában és hivatalos munkaidőben — szervezett tanácskozásokon időnként óvatos felszólalások is elhangzanak: valahogy racionalizálni kelle­ne a parttalan és gyakorta értelmetlen „társadalmi” munkát. Való­színű, hogv itt is — mint a termelőmunkában is — elképzelhető jobb szervezés, az ésszerűsítés, az, hogy lényegesen csökkenthet­nék az efféle megbízásokat, hogy kiszűrhetnék a felesleges és pár­huzamos tevékenységeket, hogy megszüntethetnék a formális mun­kavégzést. Mindezen érdemes lenne eltöprengeni minden munkahelyen, márcsak azért is, hogy felértékeljék a társadalmi munka rangjai, becsületét, de legfőképpen azért, hogy a munkaidő minden óráját azzal töltsék ki, amire való: értékalkotó munkával. V. cs. li­es négyputtonyos aszú készült Az elmúlt évi aszútermés feldolgozását tegnap fejezték be a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátban. A neves bortermő vidék leg­nagyobb szőlőgazdaságában az évszázad legjobb évének tartott 1972-es esztendő után a tavalyi is a kiemelkedő aszús évjáratok közé tarto­zik: a kombinát saját termé­séből és felvásárlásaiból együttesen 16,5 ezer mázsa aszúsodott szőlőszemből ké­szítette a világszerte ismert és keresett tokaji nedűt. A több mint 400 év óta változatlan recept-technoló­gia némileg ismét változott. Míg tavaly kizárólag úgy­nevezett gönci hordókban erjesztették az aszúszemeket, az idén 508 hektoliteres tar­tályokban. A tartályokból 2—3 hónap múlva fejtik át a bort, s csak ezután töltik a hagyományos gönci hor­dókba. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát ' a tavalyi aszútermésből há­rom- és négyputtonyos aszút készített. Szemle a kertészkedők boltjában Nyél van, sarló nincs-#• Fűnyíró, sövényvágó, rózsaolló, roncsmentes olló, metsző- olló, szemzőkés, oltókés, kacor... A teljes kollekció felvé­tele nem az üzletben készült. A képet a Nagyító című lap­ból vettük át. Miskolcon tízezerre tehető a kiskerttulajdonosok száma. Nemsokára megindul a ro­ham a vetőmagboltok és a vasboltok ellen: földbevaló. kért és az új szerszámokért. Nálunk sajnos, még csak kialakulóban vannak az olyan áruházak, amelyekben szerszámot, műtrágyát, vető­magot szerezhet be a vá­sárló. Túlzás lenne a Marx téri kertészkedők boltját áruháznak nevezni. Panasz­kodnak is az eladók: kicsi az eladótér, a raktár. Mégis úgy tűnik, itt sok minden kapható a kertészkedéshez egy fedél alatt. Jó, jó de milyen szerszá­mok? Jó szerszám — fele munka, mondja a régi köz­mondás. A kapa. az ásó csak vasboltokban található. Itt a kapát helyettesítő kultivá- tort ajánlják. Az NDK-gyárt- mányú praktikus szerszám­ból félóránként kettőt is el­visznek. Ugyancsak NDK- import a legyezőszerű pá­zsitseprő. amely a gyepápo­lás új eszköze, a hagyomá­nyos gereblye mellett. A metszőollók már borsosabb árú szerszámok: 250 forintért van svájci. 118-ért cseh gyártmányú. A sövénynyíró olló évek óta hiánycikk, csakúgy, mint a sarló. Hozzávaló nyelet ugyan lehet kapni, de pen­gét nem. A kertészkedők féltett szerszámából, az oltókésből jelenleg csak egyféle kap­ható. Az NSZK-gyártmányért megkérik az árát, 321 forin­tot. Ném kell már órákon át az öntözőtömlő végét fog­ni, ha locsolni akarunk. Az egészen kicsi, 27 forintos műanyag szórófejtől kezdve a nyugatnémet Wolf-gyárt- mányú 520 forintosig sok fajta kapható. Van ültető­kanál; a magyar gyártmány 15,60, az NDK 10 forint. Pe­dig a magyar sem jobb, csak drágább.-B­Sajnos, az olcsó, de jó minőségű szerszám még is­meretlen fogalom a hazai piacon. Az olcsóbb, vagy a drágább szerszámot keresik? Az igazi kertész nem spórol, ha a szerszámról van szó. Mert a használat során ki­derül, hogy valójában a drá­gább az olcsóbb ... O. E. Nagy kincs a jó levegő. A Tiszai Vegyikombinát egyik üzemében van belőle bőven. De amint előállítot­ták, rögtön acélpalackokba zárják, el ne szökjön egy cseppje sem. A műtrágyagyár levegö- szétválasztó rendszerén al­kotó elemeire bontják a le­vegőt. A gépek azonban több nitrogént és oxigént termel­nek, mint amennyi a mű­trágyagyártáshoz szükséges. Így a kombinát tarthat egy kis „melléküzemet”. Ez az oxigén-és nitrogénlefejtő ál­lomás. Palackba /árva Óriási a sürgés-forgás min­denütt; abban a csarnokban, ahol az üres palackok áll­nak, ott. ahol a teli palac­kok sorakoznak, és a lefejtő­ben is. Egy műszak alatt egy munkás körülbelül 150-szer fordul az üres és a teli pa­lackokkal. Szekeres László, Lukács Pál, Tirpák János és Szekeres József már tíz éve bírják ezt a tempót. Pedig akkor még csak a tizedét csapolták a mostaninak. A kompresszor szünet nél­kül diktálja az ütemet: órán­ként körülbelül 250 köbmé­ter oxigént, illetve nitrogént állít elő. Ez naponta 1500 palackot jelent. Még ennél is beszédesebb az elmúlt évi teljesítmény: 2 millió 125 ezer köbméter oxigént és 362 ezer köbméter nitrogént zár­tak palackokba. — Keresett cikk — mond­ja Káló Tibor üzemvezető. — Van rá példa, hogy a kezünkből szedik ki a szál­lítók ... Legalább egy pat­ront adjunk, mert sürgős a hegesztés. Néha egész kocsi­A lángvágáshoz használt oxigént a Tiszai Vegyikom­binátból kapják a Lenin Kohászati Müvek dolgozói is. karaván áll ide, rakodásra várva. Csak cpy szippantásoyi A Volán 3-as számú Vál­lalatának teherautóin az óvatosságra intő kis, fekete zászló leng. A robbanásve­szélyes szállítmánynál ez kö­telező. A tűz- és robbanás- veszély mégis a gépteremben fenyeget leginkább. Az üte­mesen mozgó géprészeket el­fedik a védőrácsok. A tűz­höz csak egyetlen szikra kell. Kik a legjobb vevők? Az Oxigén és Dissousgáz Gyár­ral szerződéses viszonyban állnak. A miskolci lerakatot is innen látják el, de a hű­tőgyárak és a miskolci kór­házak is mindennapos vásár­lók. Az itt palackozott oxigén 90 százalékos tisztaságú. Tré­fának szántuk a kérdést: — Hozzájuthatnak-e az itt dolgozó emberek egy kis jó levegőhöz? Már hogyne?! A lefejtő­ben lehet potyázni egy-egy szippantásnyi tiszta oxieént. (oláh) fi sails történetéről Sajtótörténeti-bemutató ki­állítást nyitottak tegnap Sa- jóbábonyban, a Déryné Mű­velődési Házban. A kiállítást a felszabadulás után meg­jelent első napilap, a Sza­badság emlékére rendezték, s azt február 1-ig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Aszfaltozót keres a KEV Elkészüli az üt, de nincs rajta torkolat A Közlekedési Építő Vál­lalat dolgozói — akik a Gö- möri felüljáró építésének ge­nerálkivitelezői — mintegy két hónapja elkészítették az Állomás utcát a Szeles utcá­val összekötő csaknem fél­ezer méteres útszakaszt. A támfalépítési. útfeltöltési munkálatok után azonban hiába várták a Közúti Építő Vállalat aszfaltozóit — azóta sem készítették el az aszfalt- burkolatot, mert az év végén szétszerelték keverő beren­dezéseiket. A ,KÉV miskolci főépítésvezetősége a Miskolci Mélyépítő Vállalathoz for­dult segítségért. Az aszfalto­zás — s ezzel együtt az út elkészülte — elsőszámú fel­tétele annak, hogy az Állo­más utca elején megkezdőd­hessenek a Gömöri felüljáró építésével kapcsolatos mun­kák. Eb adó-ve veket! A január elsejé­vel életbe lépett új ebadórendeletről irtunk lapunkban. A végrehajtás so­rán félő, hogy még fogunk is ... E pár sor nem kiegészí­tés kíván lenni, pusztán néhány ví- kend-gondolat. Kezdeném azzal, hogy én mindig kutyabarát voltam és ezt minden volt barátom tanúsít­hatja. Folytatnám azzal, hogy az eb­adó új hullám­hosszán létezik, de nem vagyok benne biztos, hogy az ebeknek van-e ve­vőkészüléke? Va­jon a kutyák tud­ják-e, hogy mos­tantól, az elmu­lasztott adófizetés ellenében ők le- foglalhatatlanok. Helyettük ingósá­gokat kell lefoglal­ni, amiből nyil­vánvaló, hogy a városi kutyák helyzete is ingat­lan, sőt: ingatha- tatlan. Más: Tudom, hogy a szanált lakások tégláival mi lesz, de nem tudom, mi történik ezután a kutyagumival adó­zó, Miskolc egyes utcáin bandában száguldozó kutya- falkákkál? Persze, mindez tréfa. Szombatra való. Tegnap vi­szont kaptam egy kedves telefont. Is­meretlen ismerő­söm javasolta kol­legáim cikke alap­ján, hogy mi mis­kolciak segítsünk most a tanácsnak. A gond országos. Legyünk mi a pél­da: kapjon és vi­seljen minden adó­zó kutya a státu­szának megfelelő, csak a tanácsnál kapható nyakör­vet, vagy adóér­meket. 'Innen már csak egy lépés, hogy a minden la­kót ismerő lakóbi­zottságok ellen­őrizzék — nem a kutyákat, mert azok futnak — a nyakörveket. A rendszer, a jószán­dék végre rendet teremthetne ott, ahol eddig még so­hasem volt rend — mondta ismeretlen telefonálóm. Én itt helyt adtam an­nak, amit javasolt, s ha a javaslatból semmi sem való­sulna meg, úgy az ő és mindenki más elnézését kérem — kutyanyelven —, hogy egy kutya- nyelvnyit hiába ugattam. B. G. tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiimiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Iz új ulasbiztosíiásról Január 1-től megváltozott az utasbiztosítás összege. Mennyivel? Dr. Fövenyesi József, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója vá­laszolt kérdésünkre: — A belföldi utazások so­rán bekövetkező sérülés mi­att egységesen 50 forint napi térítés jár a betegállomány idejére. Ha az utast, vagy a járművet baleset éri és a poggyász megrongálódik, megsemmisül, az eddigi nyolcezer forint helyett 12 ezer forintig téríti meg a biztosító a kárt. A poggyász­károkat .külföldi utak alkal­mával is 12 ezer forintig té­ríti meg a biztosító, de az or. szághatáron túl a biztosítás az utazás egész tartamára vonatkozik és az ellopott, el­veszett holmikra is kiterjed. — A nyugati államokban igen magasak a gyógykezelé­si költségek, megfizetésük jelentős teher a hazaérkezés után. Ezért új szolgáltatás­ként a biztosító tízezer fo. rintig fedezetet nyújt a hir­telen fellépő (akut) betegsé­gek miatt szükséges külföldi gyógyítási kórházi ápolás or­vos által igazolt költségei­re. Az eddigi ötezer fontról ugyancsak tízezer forintra emelte a biztosító a téríthető összeget, ha az utast külföl­dön éri baleset és emiatt gyógykezelésre szorul. — Milyen változás történt az autóklub tagjainak bizto­sításában? — Ha a Magyar Autóklub tagját belföldön vagy kül­földön gépjárművezetőként, vagy utasként személygépko­csival halálos baleset éri, a hátramaradottak részére az ÁB az alábbi biztosítást fi­zeti. Az autóklubba belépést igazoló tagsági igazolvány kiállítását követő nyolcadik naptól kezdve a folyamatos ötéves tagsági idő betölté­séig a biztosítási összeg 15 ezer forint, 6—10 éves tagság esetén 30 ezer forint, 11—15 éves tagság esetén 60 ezer forint, míg a 15 évet megha­ladó tagság esetén százezer forint. (varga) A Magyar Posta legutóbbi összesítése szerint hazánk­ban 930 ezer telefonállomás van. Ebből kereken félmillió a főállomások száma, míg 430 ezer az úgynevezett vál­lalati alközponti mellékállo­más. A főállomások közül 280 ezerre tehető az egyéni előfizetők lakásán felszerelt állomás. Miskolcon 17 ezer. Az V. ötéves tervben újabb telefonigényeket elégítenek ki. Segít ebben a megépülő Avas-déli posta, s vele együtt a telefonközpont. Emellett több bővítést is (végrehajta­nak. Városszerte jelenleg mintegy 7 ezerre tehető a telefonra várók száma. Keresett cikk a tiszta oxigén Alapanyag: a levegő 17 ezer miskolci lalasíeíefon

Next

/
Thumbnails
Contents