Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-09 / 7. szám

Szíjgyártók íz L KM- ke Kevesen tudják, hogy a enin Kohászati Művekben ilyen fontos szerepe van ;y kis létszámú kollektívá­ik, a szíjgyártó műhely olgozóinak. Itt készülnek gyanis azok a védőfelszere- sek, amelyeket a kereske- elemben nem tudnak be- -erezni. Varrnak itt lábszár- édőt, vászonkötényt, itt ké- lítik a hákosok és hegesztők gyujjas kesztyűjét, de gyártmányaik” közé tartó­ik a csuklószorító, az ujjvé- ö, s a hegesztők karvédője Az elmondottak bizonyít- ík, hogy amíg mindezek a ereskedelemben nem kapha- iak, szükség van a kis lét- zámú kollektíva munkájára. Miskolcon csakúgy, mint a negye többi városában, az ngatlankezelő és városgaz. lálkodási vállalatok a gaz­iái a távfűtésnek. Tekintettel irra, hogy a házgyári laká­jokat csak távfűtéssel lehet emperálni, a Miskolci Ingat, lankezelő Vállalat ilyen tér. m eszetü feladatai évről évre nőnek. Egyre nehezebben birkóznak meg a teendőkkel, hiszen sok más szolgáltatást is kell végezniük a lakosság számára. A városi tanács végrehajtó bizottsága 1975. augusztus 7-i ülésén határozatot hozott ar­ra, hogy készíttessenek ta­nulmánytervet a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetével egy önálló távhőszolgáltató vállalat létrehozásának fel­tételeiről. A szóban forgó ta­nulmányterv egy része már elkészült és vitaalapul szol­gálhatott a végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén. A győri is városi, de... Abban egyetértett a testü­let minden tagja, hogy az önálló vállalat létrehozására szükség van. Nyitva maradt azonban a kérdés, hogy a vállalat a megyei vagy a vá­rosi tanács felügyelete alatt dolgozzon-e. Tulajdonképpen nem is pontos így a fogal­mazás, hiszen — mint töb­ben hangsúlyozták — nem a felügyeleti szerv kilétének, hanem annak az eldöntése a lényeges, hogy csak Miskolc vagy az egész megye hőellá­tását bízzák-e rá egyetlen vállalatra. Országszerte több önálló távhőszolgáltató vállalat mű­ködik. Többségük megyei, de akad köztük egy — a győri —, mely városi hatáskörű. Igaz, hogy Győrben ehhez a vállalathoz tartozik a fűtő­energia termelése is, míg Miskolcon e feladat javát a Lenin Kohászati Művek már meglevő, .illetve épülő új táv­fűtőművé végzi. Érvek és ellenérvek Elhangzottak érvek pro és kontra. A megyei tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak a képviselője azzal ér­velt, hogy az adminisztratív létszámot jelentősen felduz- zasztaná, ha két külön vál­lalatot hoznának létre Mis­kolc, illetve a megye többi városának távhőellátására. Az eszközök jobb kihaszná­lását is segítené egy na­gyobb vállalat életre hívása. Drótos László, a városi pártbizottság első titkára, és a végrehajtó bizottság több tagja viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen fontos szoláltatást nyújtó vállalatnál ném szabad ki­zárólag a gazdaságosság ol­daláról vizsgálódni; jóllehet, ez sem elhanyagolható szem­pont. 1977. július l. A vitát azzal zárta Rózsa Kálmán tanácselnök, hogy a távfűtő szakvállalat létreho­zása vitathatatlanul szüksé­ges. A tanács szakigazgatási szerveire hárul az a, feladat, hogy a bevezetőben említett tanulmányterv teljes elké­szülte után további tárgya­lásokkal tisztázzak, melyik alternatíva mellett célszerű dönteni. Természetesen állást foglal majd e kérdésben a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is. De legkésőbb 1977. július elsején meg kell alakítani az önálló távhő­szolgáltató vállalatot. Nem véletlenül tűzték ki a július elsejei időpontot (a vállala­tokat általában januárban szokás alapítani), így ugyan­is lesz idő felkészülni az új szervezeti keretek között az 1977—78-as fűtési szezonra. A távhőszolgáltatás ugyanis egy napig sem akadozhat szervezési okok miatt. B. D. A fejedelemre emlékezve Rákóczi-emlék órák a középiskolákban Gazdag programmal emlé­kezik meg Szabolcs-Szatmár megye népe II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. év­fordulójáról. Az ünnepség- sorozat már e hónap végén megkezdődik. Január 29—31 között Nyíregyháza és Vaja fogadja annak a tudományos vitaülésnek a résztvevőit, amelynek napirendjén a Rá- kóczi-szabadságharc befejező szakaszának, utolsó éveinek értékelése, feldolgozása sze­repel. A megyei Rákóczi-emlék- bizotteág tervbe vette, hogy a korszakot kutató és jól ismerő történészek, tudomá­nyos munkatársak bevoná­sával „Rákóczi-emlékórát minden középiskolában” címmel mozgalmat indít, amelynek keretében a me­gye középiskoláiban és szak­munkásképző intézeteiben történelemórákat tartanak a vezérlő fejedelem életéről, munkásságáról. A fejedelem tevékenysége lesz középpontjában a nyír­egyházi nyári egyetemnek, s ugyancsak ez kap fő hang­súlyt a középiskolások nyári megyei honismereti táborá­ban is. Karácsony a pótszüEőkncl Indulna, de máris... Télen is nyaralunk Percenként nyílik az ajtó. Üjabb és újabb vendégekre mosolyog a bejáratnál a kék- ruhás, ember nagyságú papír­masé stewardess az IBUSZ miskolci irodájában. — Fél óra múlva indul a vonatunk a Tiszairól. Estére — ha minden jól megy — Zakopanéban leszünk a ha­verokkal. Hogy hol töltjük az éjszakát, az egyelőre még előttünk is titok — válaszol egy bojtos sapkás fiú kérdé­semre. A sarokban, a süppe­dés bőrfotel mellé támasz­tott sífelszerelés és a hatal­mas hátizsák arról árulko­dik, vérbeli 'sítúra van ala­kulóban. Útlevéllel, okmányokkal a kézben egész sor toporog a külföldi jegypénztár, valuta, egyéni vízum, szállás, bel­földi és külföldi társasutazás pultjai előtt. Mindenki siet, kapkod. Ha lehet indulna, de máris... — Jelenleg a társasutazá­sokat „értékesítjük”. A prog­ramfüzetben hirdetett utak iránt a legnagyobb az érdek­lődés — tájékoztat Halász Zoltán vezetőhelyettes. — Teljes létszámmal dolgozunk. A nyári dömping az igazi, de most sem panaszkodha­tunk a forgalomra. Az idén kibővített programmal ké­szülünk a jugoszláv és kár­pát-ukrajnai utazásokra, de megemlíteném a drágább mongóliai, valamint a spar nyolországi és más nyugat­európai túrákat is ... Az iroda felújítása egyébként egy hónapja tart. Teljes nyitva tartás mellett folyik a villanyszerelés. Az idei fő­szezonra remélhetőleg átala­kul. szebbé válik az iro­dánk is. (varga) Beáta, a néger bébi Kettétört szerelmek, sze­rencsétlen házasságok min­dig is voltak. Vannak is. A szerelem az egyetemen kez­dődött. Gyermek született belőle. Az apát honvágya haza­vitte a távoli országba. Az anya maradt, de nem fogad­ta védőszárnyai alá a barna­bőrű, gyapjashajú kicsit. Ha megkérdezik az Egri Gyermekotthon dédelgetett kis lakóját: Ki vagy te? — akkor így válaszol: Rhoda Scótt és Angela Davis. Vagy az igazi nevemet mondjam? Beáta. Négy éves. Vidám és gondtalan, játszik, táncol, énekel. „En vagyok a néger bébi, tessék engem jól meg­nézni. Itt születtem Afriká­ban, a négerek országában.” Ezt a kis dalocskát fújja a legszívesebben az óvónéni szórakoztatására. Ha vendé­gek jönnek, rögtön a pódi­umra perdül. Így akadt meg a szeme ezen a kislányon Oláh Tibor­nak, az Utasellátó Borsod megyei Igazgatósága dolgo­zójának is. Alig várta, hogy a különös élményt előadhas­sa társainak, a Petőfi1 Sán­dor szocialista brigád tagjai­nak. Mindenkit lázba hozott. Mindenki látni szerette vol­na Beát. Jöttek a pótmamái, pólpapai ajánlatokkal. A brigád pártfogásába vette Beátát. Az első találkozás. Villogó tekintetével, négerbarna po­fijával, kedves hizelkedésé- vel mindenkit megbaboná­zott. „Tibi apucikánál” töl­tötte a karácsonyi ünnepe­ket. De nem ám egyedül. Kis szőke barátnőjétől nem volt hajlandó elszakadni. „Tibi apu”, nőtlen ifjú lévén, ne­héz, de hálás apaszerepbe csöppent. A kislányok mindent tud­ni szeretnének. Azt is, hogy készül kedvencük, a kakaó. „Magdi anyuci”, Tibi ma­mája elmeséli: Egy kis vízben feloldjuk, s tejet teszünk hozzá, ök aztán egy óvatlan pillanat­ban ki is próbálták a fris­sen szerzett tudományt. Kéz­nél volt egy vödör víz, s be- leöntö'ttek 20 deka kakaót. — Mit csináltok? Csanta össze a kezét Magdi néni? Konvertibilis szakmunkások Konvertibilis, azaz szabadon átváltható. .. Leginkább a valutával kapcsolatos összetételben szerepel ez a szó, de elhangzott a Pályaválasztási és Továbbképzési Tanács múlt év végi ülésén is a DIGÉP egyik illetékesének szájából, mégpedig azzal az indítékkal, amely a többféle szakmát adó és a tudást többféle poszton hasznosító szakmunkásképzést szorgalmazta. Nem titkolom, hogy tetszik nekem ez a fogalom, s tetszik a konvertibilis szakmunkásképzésre törekvő szándék. A mai tizenévesek, akik az ezredforduló táján érnek a legszebb felnőttkorba, korántsem biztos, hogy most választott s tanult szakmájukból mennek nyugdíjba. Vagy azért művelnek majd más szakmát, mert a népgazdaság igénye megköveteli, vagy azért, mert a technikai fejlődés egyes mesterségeket töröl a listáról és újakat teremt. Elképzelhető az is, hogy a titulus megmarad, s a tartalom megváltozik. Hadd hivatkoz­zam csak a diósgyőri hengerészekre. Hengerészek voltak és maradtak, noha felépült az új hengermű, s teljesen másként dolgoznak, teljesen új fogásokkal, új technológiával alakít­ják a fémet most, mint azelőtt. Ugyanígy nem vethető össze a pékek, a kenyérgyár avatás előtti és utáni munkája. A szakma jelképe, a péklapát múzeumba került. A szak­munkásgárdának meg kellett újítania önmagát, itt is és a hengerdében is, hogy uralni tudja az új gépeket, az új tech­nikát. Akadt, aki erre képtelennek bizonyult. Az máshol helyezkedett el, vagy nyugdíjba ment. A legérdekesebb azon­ban az eddigi értékrend felborulása, illetve újrarendeződése volt. Aki korábban a legjobbak' közé tartozott, nem biztos, hogy az új helyen az új eszközökkel is „sárga trikós” tudott maradni. Az új helyen mindenki tiszta lappal, szakmai elő­vételetek és korábbi érdemek nélkül indult. „Míg régen az izzó huzalok egy bicikli sebességével futot­tak a hengerek között, ma egy gyorsvonat sebességével szá­guldanak, mégis hajszálpontosan betartják a milliméteres méreteket.” Az illusztrációnak szánt idézet az Országos Pá­lyaválasztási Tanácsadó Intézet, a hiányszakmákat feltérké­pező 48 kiadványának egyikéből való. A leporellószerű röp­lapok nemcsak hasznosak, hanem szépek, ötletesek is. A fia­talok nyelvén íródtak, s azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy a foglalkoztatottsági hiánylista megrövidüljön; hogy a divatos szakmák iránti túlzott érdeklődés más mesterségek felé terelődjön; hogy a gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettséget szerzett fiatalok ne idegenkedjenek a fizikai munkától; hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével ne záruljon le a tanulás időszak,a; hogy a tudás, az új körül­ményekhez való gyors alkalmazkodás képessége konvertibilis legyen. A Miskolci Bányaüzem lyukói aknájának lejáratánál van egy tábla. Ez olvasható rajta: „A tegnapi műveltségű em­berrel a holnap szocializmusát nem lehet felépíteni.” B. J. ; Enyhíti a munkaerőgondokat Szövőipari rekenstrakció A Szovjetunióból még az óév végén érkezett 25 darab SZTB-szövőgép tegnap — dr. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri miniszterhelyettes jelenlé­tében — kezdte meg a ter­melést a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat Budakalászi Gyárában. A szövődéi kor­szerűsítés első szakaszát je­lentő eseményről az üzem vezetői elmondták, hogy bár — Kakaót, csak nem bír­tuk feltenni a tűzhelyre ... Aztán véget ért a vakáció. A válás pillanatában könny­cseppek gurultak a hosszú, fekete pillák alól. A pótpapa nyugtatgatta Beát, Kétheten­ként elmennek érte ... — Hánj'at kell még aludni? Jó, hogy amikor álomra hajtja fekete kis üstökét, gondolhat szeretteire. Hu­szonegy pótmamája, illetve pótpapája lesz. Akik, ha nem is naponta simogatják majd meg okos kis buksiját, meg­próbálnak adni valamit, ami­re azt mondják: pótolhatat­lan. OLÁH ERZSÉBET nagyszámú ilyen korszerű szövőgép dolgozik a magyar textüipari üzemekben, a leniparban ezúttal kezdtek első ízben munkához. A 25 berendezést a korszerű, nagy teljesítményű mikrovetélős típusokból továbbiak köve­tik. Több fontos alkatrészük szovjet—magyar kooperáció­ban készül, s a gépek a ma­gyar alkatrészek ellenérté­keként érkeznek be az or­szágba. A vállalat az új öt­éves terv során további 140 ilyen berendezést kap. Az első 25 gép a régi, és már elavult 53 darab mechanikai szövőgép helyére került. Az új gépek teljesítménye há­romszorosa a régiekének. Az egv új gépre jutó termelés kilenc négyzetméter kelme óránként, a régin ugyaneny- nyi idő alatt 3.7 négyzetmé-' tért szőttek. Míg a mecha­nikai szövőgéppark ellátásá­hoz 40 dolgozó munkája volt szükséges, a most mun­kába állított 25 gépet kilenc szövő szolgálja ki. Ezzel enyhülnek a munkaerő-gon­dok is. Emelkedtek a nyugdíjak . Érdekes statisztika készült el a közelmúltban a Diós­győri Gépgyárban. Ebből ki­tűnik, hogy a gyártól nyug­díjba vonulók jövedelme az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott. 1985-ben ugyanis a nyugdíjak átlaga 1280 forint volt, az elmúlt év végén viszont már csaknem elérte a 2400 forintot. Ez is jól tükrözi a gépgyári dol­gozók béreinek növekedését. «aMM 1 1 % M W iWIliirllM # öntés előtt, az ózdi FAM-ban (Kerényi Wvétele) s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents