Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Három helvett J kilenc verseny — Mindez valóban szép — vetettem közbe —, de lesz-e végre jobb versenyzé­si lehetőség? — Lesz — bólintott az el­nökhelyettes —, most már csakugyan lesz! A tavak összekötése húszméteres tá­volságban megtörtént. Csu­pán szélesíteni kell a „vá­gatot”, amit a Kavicsbánya április 1-ig' el is végez. Így április 23—24-re beütemez­tük a pályaavató országos versenyt! vssíxb. mioK 274 pont tükrében ívzárás és -kezdés Diósgyőrben Az év első hétfője évzárás és évkezdés jegyében telt el a DVTK-nál. A szokásos hét eleji értekezlet ezúttal hosszabb távra is megszabta a feladatokat, hiszen a most elkezdendő munkák az új esztendő legfontosabb tennivalóit is szolgál­ják. Fontosak az egyesület életében azok a beszámolók, amelyek szakosztályonként készülnek, s az elmúlt év sport- tevékenységét tartalmazzák. A délelőtti évkezdést kö­vető délutáni évzáráson a DVTK edzői — több mint nyolcvanon — vettek részt. Az összejövetelen értékelés­re került az 1975-ben vég­zett szakmai munka, s az edzők tevékenysége. Az edzők ugyanis szintén magukénak mondhatják azt az eredményt, amelyet a DVTK sportolói pontokban kifejezve produkáltak. A diósgyőri szakosztályok együttvéve 274 „olimpiai pontot” szereztek, s ez va­lamivel több, mint amennyi­hez az előző esztendőben jutottak. Külön is kiemelték a legeredményesebb szak­osztályokat. Az atlétákét, akik 92, a tervüket jóval túlteljesítő súlyemelőkét, akik 53. és a legeredménye­sebb évet zárt birkózókét, akik 81 pontot szereztek a egyesületek országos . vetél­kedésében. Az értekezletnek elsősor­ban az elismerés kifejezése, s rövid értékelés volt a cél­ja, egy mondatban azonban már arra is történt utalás, hogy ebben az esztendőben túl kell lépni a 300 pontos határon. h. k. „Csendes nap” a Kubikban Áprilisban pályaavató verseny a Csorba-telepen Miután a tornaterem ajta­ját zárva találtam, a „ma- nyána”, a mexikóiak ked­venc „majd holnap” mondá­sa jutott eszembe, amikor a sportirodából beszélgetést hallottam. S ki más lehetett volna ott, mint az elnökhe­lyettes, meg a kajak-kenu szakosztály vezetője! „Kacsalábon forgó” létesítmény Az asztalkán az országos szövetség folyóirata feküdt, Cseh Lajosnak „A bajnokság ürügyén” című írásánál ki­nyitva. — Ezt vitatjuk éppen — mutatott a litografált füzet­re Simon László szakosz- tályvezető —, s az a megái, lapításun-k, hogy kicsit lép­tünk előre. Az olimpiád pon­tok alapján a múlt évi hu­szadik helyről csak a ti­zenhatodikra kerültünk. — Persze, ez csak papí­ron van így — vette át a szót Jencsel József elnökhe­lyettes —, mert a valóság jobban fest! — És máris sorolta a tényeket. Átadták rendeltetésének a „kacsalá­bon forgó” Csorba-telepi lé­tesítményt, amelyhez hason­lóval talán egyetlen más szakosztály sem büszkélked­het az országban! Hatalmas tároló a 130 (!) hajó szá­mára, hideg-meleg vízzel el­látott, minden igényt kielé­gítő öltözők, sportirodák, vendégszobák, társalgó és klubszoba, központi olajka­zános fűtés, tévékészülék, rádiók, s még jó néhány eszköz, amely a kajak-ke- nuzók szakmai munkáját és kulturált időtöltését szolgál­ja ... — De hiszen az átvágást már egy évvel ezelőtt elvé­gezték, mégsem lettek ké­szen a szélesítéssel! — Igaz — mondotta a szakosztályvezető —, mert közbejött az árvíz. S bár­milyen hihetetlenül hangzik, mi csak nyertünk azzal! A tó vizének szintje ugyanis két méterről ötre emelke­dett, s nemcsak a zátonyo­kat képező szigetek tűntek el, hanem a hínár is. A vá­gat kiszélesítése után így olyan ezres pályánk lesz, hogy a csodájára járnak majd! Ügy látszik, ezzel az or­szágos szövetség is számol, mert az eddigi évi három j helyett az idén kilenc nagy verseny megrendezésével bízták meg a borsodiakat! Most már csak élni kell a lehetőségekkel. MONOSTORI GYULA M- „Áldásom rád!” — mutatja a kassai kislány mozdulata, amint Zsupponyóné kezét elhagyja a labda. B. Bányász— VSZ Kosice 16:8. (Szabó István felv.) Tíz érem Jászberényből A magyar piros nyakken- dős kis versenyzők Jászbe­rényben túljutottak a szá­mukra legjelentősebb sport­seregszemle, a XI. Téli Út­törő Olimpia „első felvoná­sán” azaz a teremsportok küzdelmein, amelyeket a Kőszegen megrendezésre ke­rülő havas sportágak verse­nyei követnek. A fiú asztaliteniszezők I. korcsoportjának bajnokságá­ban Kriston Zsolt örökébe Lackó Sándor lépett. Fölé­nyes biztonsággal szerezte meg az aranyérmet! A bir­kózók jobban szerepeltek, mint a múlt évben, hiszen három dobogós hely is jutott számukra. Bajnoki címmel büszkélkedhet Bakos Dezső (38 kg), míg Tóth András (41 kg) a második, Nagy- Győri Ferenc (45 kg) pedig a harmadik helyen végzett. Cselgáncsozóimk nem tudták megismételni előző évi sike­reiket. Akkor Hoffmann, Kerekes és Angyal szemé­lyében három olimpiai baj­nokunk is volt, most csupán a 40 kg-osak mezőnyében sikerült Varga Sándornak a dobogó legmagasabb fokára felállnia. Rajta kívül négy döntősünk is volt, akik aztán ezüstérmet nyertek. Második helyen végzett Tóth József (32 kg), Szoták István (36 kg), Horváth Csaba (40 kg) és Fürjész István (52 kg). A nehézsúlyú Horváth András bronzérmes lett. Végeredményben elégedet­tek lehetünk, s várjuk a folytatást a kőszegi havas és a budapesti nyári verse­nyeken ! M. GY. Kirgiz enciklopédia A szovjethatalom esztendei alatt a kirgizek, akik egykor írással nem rendelkező nomád nép voltak, nagy utat tettek meg az első ábécéskönyvtől a nemzeti tudományos akadémia felállításáig. A Kirgiz Tudományos Akadémia munkatársai­nak alkotásai széles körben ismertek a köztársaság határain túl is. Évekkel ezelőtt hozzáfogtak a kirgiz enciklopédia meg­alkotásához, amely az ismeretek valamennyi területéről több mint 35 ezer szócikket tartalmaz majd. A hat kötetre terve­zett mű első kötete nemrég meg is jelent. * Orvvadászok irtják az orrszarvút irthatatlan babona: a* kínaiak ugyanis afrodiziákumot láttak az orrszarvúak szarvában. Ma. ami­kor Ázsiában mindenütt állami­lag védik ezeket az állatokat, vadorzók folytatják üzelmejket, mert az orrszarvú szarvának anyaga a szó szoros értelmében aranyat ér. Amióta ennyire meg­ritkultak az ázsiai orrszarvúak, a kereskedők és a vadorzók il­legális tevékenységüket a két af­rikai fajtára is kiterjesztették. Mindhárom ázsiai orrszarvüfaj- tát kipusztulás fenyegeti. Az in­diai páncélos orrszarvú jelenleg £szak-India néhány védett terü­letén él. A hozzá hasonló, de kisebb javai orrszarvú már kizá­rólag a Jáva nyugati csücskében levő Kulon-rezervátumban for­dul elő, a szumáírai orrszarvúak száma a becslések szerint 170 és 600 között ingadozik. Mind a há­rom fajta egykor egész Délkelot- Ázsiában elterjedt volt. Pusztu­lásuk legsúlyosabb oka egy régi, mélyen gyökerező és szinte ki­Jobban lát, aki áfonyát eszik A keraoianin, amely na­gyon emlékeztet a fekete áfonyában található ható­anyagokhoz, erősíti a lá­tást. Azok a kísérleti ala­nyok, akik rendszeresen fo­gyasztottak keracianint, job­ban láttak a sötétben, és az erős fényhatásoktól elvakul­va hamarabb nyerték vissza látóképasségüket. Ez a véle­ménye a közúti balesetek megelőzési lehetőségeit ku­tató francia intézet szemé­szének, Dubois-Pőulsennek. Szeizmológiai állomás a föld alatt A Krím-félszigeten, nem mész- sze Jalta városától, felépült a harmadik, föld alatti szeizmo­lógiai állomás. Ennek feladata, figyelemmel kísérni a tengerfe­nék mozgásait és felkutatni a földrengések központját a Fe­kete-tengerben, feljegyezni a tenger mentén fekvő más terü­leteken történt földrengéseket. Az állomásnak nemcsak tudo­mányos, de gyakorlati jelentő­sége is van. Korábban a Krím- fclsziget parti részén legfeljebb háromemeletes házakat építet­tek. A földrengések jellegének tanulmányozása alapján kidol­gozott építőipari módszerekkel ma már 16—20 emeletes épüle­tek is emelhetők. t „Madárodú” a fa tetején?... #' ■ • • Dehogyis! Az égből pottyant, vagy a földről „felmá­szott” hulladékgyűjtő tanyázik már jó ideje a Győri kapu 72. számú ház előtti fák egyikén. Egy erős szél nehogy vala­kinek a fejére rázza! (Pács Imre felvétele) Szuvasodásmentes fekete fogak A francia fogászok kong­resszusán Crousaz doktor be­jelentette, hogy van egyfajta anyag, amely holtbiztosán távoltartja a fogszuvasodást: ez a hexidrinklorid, amely a hosszantartó kísérletek során rendkívül hatásosnak bizo­nyult. Az új szerrel kapcso­latban azonban felmerült egy probléma: feketére festi a fogakat. Ha ezt a kényel­metlenséget sikerül kiküszö­bölni, a fogszuvasodás rossz emlék marad csupán.

Next

/
Thumbnails
Contents